Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-20 / 298. szám

WTO. december SO. KFT FF-W Aff ▼ A WOF«T *« 9 At<M A népgazdaság 1971. évi terve A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyta az 1971. évi népgazdasági tervet. A kormány — az ez évi munka tapasztalatait és a várható eredményeket értékelve — megállapította, hogy 1970- ben a népgazdaság a terve- zett irányoknak megfelelően fejlődött. A tervben kitűzött célokat jelentős részben si­került megvalósítani. Meg- gyorsult az ipari termelésnö­vekedési üteme, javult a tár­sadalmi munka hatékonysá- ga, folytatódott a belső piac egyensúlyának megszilárdítá­sa. Kedvezőtlenül befolyásol­ta azonban a fejlődést a sze- szélyes időjárás, valamirt a jelentős ár- és belvízkár. A rjemzeti jövedelem kb. 4—5 százalékkal emelkedik, amely növekedésnek közel háromnegyed részét a terme­lékenység emelkedése alapoz­ta meg. Az ipari termelés az idén i tavalyihoz viszonyítva mintegy 7 százalékkal emel­kedik. Az átlagosnál gyor­sabban fejlődik a vegyipar (11—12 százalékkal), a gép­ipar (8—9 százalékkal), vala­mint a könnyűipar (8 száza­lékkal), míg az építőanyag­ipar termelése csak kis mér­tékben nő. Az iparvállalatok nagyobb figyelmet fordítottak a bel­földi ellátásra, ennek ered­ményeként nőtt az árukíná­lat, javult a fogyasztói piac egyensúlya. A termelés viszonylag ala­csony létszámemelkedés mel­lett növekedett. Az iparban foglalkoztatottak száma az eíőző évhez képest nem egész egy százalékkal nőtt. Az építőipar a múlt évinél kb. 7 százalékkal nagyobb teljesítményt ért el. Az épí­tőipari termelés növelésének legfontosabb eszköze tovább­ra is a létszámnövekedés volt, az egy főre jutó terme­lés csak kis mértékben emel­kedett. Az építési kereslet a fejlődés ellenére meghaladta a kivitelezői kapacitásokat. A mezőgazdaság termelési eredményei kb. 4—5 százalék­kal alacsonyabbak a tavalyi­nál. A termelés színvonala azonban így is meghaladja az 1969-et megelőző évek leg­magasabb termelési szintjét. A növénytermelésben a legnagyobb gondot az időjá­rás okozta. A növénytermelés mennyisége várhatóan mint­egy 11—12 százalékkal kisebb lesz az előző évinél. A ke­nyérgabona-termés — a tar­talékokkal együtt — fedezi a belföldi szükségletet. A kuko­ricatermés a számítottnál kedvezőbben alakult. Az állattenyésztés fejlesz­tése érdekében tett intézke­dések éreztetik hatásukat. Az állatállomány az előző évek visszaesése után fejlődésnek indult. Beruházásokra mintegy 83 milliárd forintot fordítottak, ami összehasonlító áron 8—9 százalékkal több az elmúlt évinél. Kismértékű változás jellemzi a beruházások anya­gi-műszaki összetételét, mivel valamelyest nőtt az import­gépek részaránya. A külkereskedelmi árufor­galom igen erőteljesen növe­kedett. A növekedés megha­ladja a tervezettet, ezenbelül a behozatal gyorsabban emel­kedett, mint a kivitel. A lakosság pénzbevételei — a tervezettet meghaladó mér­tékben — mintegy 10 száza­lékkal növekedtek. A mun­kások és alkalmazottak reál­bére 3—3,5 százalékkal halad­ja meg az 1969. évi szintet. A lakosság egy főre jutó reáljö­vedelme a tervezett 4,5—5,5 százaléknál gyorsabban, kb. 6—6,5 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal nö­vekedése — a tervezettel egyezően — kb 1,5 százaiéi lesz. A lakosság fogyasztása összehasonlítható árakon 6,5 —7 százalékkal növekszik. A kiskereskedelmi forgalom hozzávetőleg mintegy 11 szá­zalékkal lesz nagyobb a ta­valyinál, bővült r\r, ám válasz­ték, az árukínálat. ★ A népgazdaság 1971. évi terve a negyedik ötéves terv­ben megjelölt gazdaságpoliti­kai célok megvalósítását szolgálja. 1971-ben — a ne­gyedik ötéves terv első évé­ben — a legfontosabb feladat a termelés és a felhasználás hatékonyságának növelése és a gaz'dasági egyensúly fenn­tartására. Nemzeti jövedelem A tervben megszabott kö­vetelményeknek dinamikus, de nem erőltetett fejlődési ütem mellett lehet eleget tenni. Ezért az 1971. évi nép gazdasági terv a társadalm i termelés 6 és a nemzeti jö­vedelem 7 százalékos emelke- dósét irányozza elő. A nem­zeti jövedelem növekedésé­ből mintegy 90 százalék a termelékenység emelkedésé­ből származik. A nemzeti jövedelemből a fogyasztásra és felhasználás­ra fordított rész azonos ütem­ben, de1 a nemzeti jövede­lemnél némileg mérsékel­tebben emelkedik. A felhal­mozás kb. 32 százaléka az ál- lóeszközök, a többi rész a forgóeszközök és a tartalé­kok bővítését szolgálja. Beruházások Beruházásokra 1971-ben kb. 90 milliárd forintot fordí­tanak. Az állami eszközökből meg­valósuló nagyberuházásokra mintegy 15,5 milliárd forint használható fel. A folyamat­ban lévő nagyberuházások közül befejeződik — többek között — a Székesfehérvári Szélesszalag-hengermú, a Szentendrei Betonáru- ésVás- betoncsőgyár beruházása, a Péti Nitrogénművek rekonst­rukciója, az Alkaloida Vegyé­szeti Gyár bővítése Tiszavas- váriban, a Tiszai Vegyi Kom­binát polietiléngyárának és a Borsodi Vegyi Kombinát PVC II. üzemének építése, a Dunai Kőolajipari Vállalat első ütemének beruházása, a dunakeszi és a békéscsabai hűtőházak, a Debreceni Ház­építő Kombinát építése, a borsodi vízellátási rendszer kialakítása, a Mátészalkai Al­matároló beruházása stb. A beruházási eszközök kon­centrált és hatékony felhasz­nálása érdekében 1971-ben csupán hét új egyedi nagy- beruházás megvalósítása kez­dődik meg. Ezek közül négy ipari (hejőcsabai cementgyár, bátaszéki cserépgyár, borso­di húskombinát, a kötöttáru­gyártás fejlesztése) egy építő­ipari (Budapest IV. számú házgyár), kettő kulturális (Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanulmányi épülete és a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főisko­la). Fentiek mellett tovább nö­vekszik — várhatóan 9 száza­lékkal — a vállalati beruhá­zások összege. Az összes be­ruházások több, mint fele vál­lalati döntések alapján való­sul meg. Az összés beruházásból — annak növekvő volumene mellett — növekszik »z épí­tőipar, az építőanya' r, a könnyűipar és a lakásépítés részesedése. Ipar Az ipari termelés az ez évi­hez képest kb. 6 százalékkal nő. Ez az emelkedés mind az elmúlt évek, mind pedig a negyedik ötéves tervben szá­mított átlagos növekedési ütemnek felel meg. Az ipar ágazatai közöl to­vábbra is a vegyipar fejlődik a leggyorsabb ütemben (9 szá­zalékkal). Az átlagost megha- haladó még a villamosener- gia-ipar, a gépipar és az épí­tőanyag-ipar fejlődése. Az iparban foglalkoztatot­tak száma továbbra is mér­sékelten, legfeljebb 1,5 száza­lékkal emelkedik. A termelés növekedésének mintegy há­romnegyed részét az egy fog­lalkoztatottra jutó termelés emelkedése eredményezi. Az építőipar teljesítménye mintegy 7—8 százalékkal lesz nagyobb, mint az idén. Á foglalkoztatott létszám kb. 12 ezer fővel bővül és a terme­lés növekedésének több, mint >0 százaléka a termelékenység emelkedéséből szármázik. Mezőgazdaság A mezőgazdaság termelési értéke — átlagos időjárást feltételezve — kb. 8 száza­lékkal lesz magasabb az idei­nél. A tervezett színvonal az 1969. évit kb. 2—3 százalékkal haladja meg. Ezenbelül a nö­vénytermelés növekedése az ez évihez képest 10—11, az állattenyésztésé kb. 5 száza­lék. A növénytermelés minden ágában az ideinél jobb ter­més várható. A gépesítés to­vábbi fokozása, a növekvő műtrágyaellátás, az öntözött terület bővítése, a vízellátás javítása is elősegíti a terve­zett hozamok elérését. Az állattenyésztésben az ez évben megindult kedvező fo­lyamat folytatódik. A szarvas­marha-tenyésztés fejlesztést érdekében a tehénállomány- növelése kerül előtérbe, a vágómarha-termelés egyelőre nem emelkedik. A vágósertés­éi a vágóbaromfi-termelés 15, illetve 10 százalékkal növek­szik. Az erdőgazdálkodás faki­termelésének többlettermelése mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását szolgálja. Az erdő- telepítés és a fásítás a koráb­bi évek mértékének megfele­lően tovább folytatódik. Közlekedés A népgazdaság fejlődésével összhangban a közlekedés áru- és személyszállítási, fel-;, adatai nagyobbak lesznek­A közlekedéspolitikai irány­elveknek megfelelően folyta­tódik a közlekedési munka- megosztás korszerűsítése: mind a személy-, mind az áruszállításban tovább csök­ken a vasúti és növekszik a közúti közlekedés részaránya. A vasút az áruszállításban rá háruló feladatoknak — a vagonpark fejlesztésének gyorsítására tett intézkedé­sek eredményeként — eleget tud tenni. A közlekedésen belül erő­teljesen nőnek a közúti áru- szállítás iránti igények. Az autóközlekedés járműparkjá­nak rekonstrukciója az el­múlt két évben jelentősen meggyorsult. így a műszaki állapot javulása, valamint to­vábbi tehergépkocsi-beszerzé­sek biztosítják a szállítási szükségletek kielégítését. A lakosság személygépkocsi- állománya számottevően bő­vül. Javul a szerviz- és kar­bantartó-szolgálat. Fejlesz jé. síik jelen iős állami támoga­tásban részesül. A fővárosi közlekedésben a legjelentő­sebb beruházást a metro to­vábbi kiépítése jelenti. A híriközlés területén első­sorban a távbeszélőhálózat fejlesztésére kerül sor. Emel­lett folytatódik az urh-háló- w* építése és megkezdődik a második tévéműsort sugárzó hálózat létesítése. Külkereskedelem A külkereskedelmi forga- galom növekedése az idei gyors ütemhez képest mér­séklődik. Ezenbelül a forga­lom szocialista viszonylatban az átlagosnál nagyobb. tő­kés viszonylatban pedig va­lamelyest kisebb mértékben emelkedik. A szocialista országok vi­szonylatában a kivitel több mint 11 százalékkal maga­sabb lesz az ideinél. Nemzet­közi kötelezettségeink teljesí­tése mellett fontos feladat az export gazdaságosságának növelése. A szabályozórend­szer életbe lépő módosítása; e kettős követelményt jó1 szolgálják. A mezőgazdasági a vegyipari és a könnyűipa ri termékek kivitele az álla gosnál gyorsabban növekszik A szocialista viszonylatú be­hozatal kb. 10 százalékká emelkedik. A villamos ener­gia. valamint a kohászati cikkek importja az átlagosnál gyorsabban nő. Tőkés vi­szonylatban a kivitel mint­egy; 5 százalékos növekedése várható. A gépipari és a v’egyir'Hri kivitel az á tagos­nál gyorsabban emelkedik. Tőkés piacokról a behozatal mintegy 2 százalékkal nő. Az építőanyagok, valamim a a gépi paid termékek behoza­tala az átlagosnál gyorsabban emelkedik­Életszínvonal, kis­kereskedelmi forgalom, lakásépítés A lakosság életszínvonala 1971-ben tovább emelkedik. A pénzbevételek mintegy 8— 9 százalékkal növekednek. A munkások és alkalmazottak reálbére 2,5—3 százalékkal emelkedik. Az egy főre iu’ó reáljövedelmek 5—5,5 száza- lékkai haladják meg az ide­it. A jövedelmek emelkedésé- vei összefüggésből a kiske­reskedelmi forgalom tv'br' áron 9—10 százalékkal nő. A keresletnek megfelelően a ve­gyes i parcikkek forgalma emelkedik a legnagyobb ütemben, az élelmiszercikkek értékesítésének növekedése az átlagosnál kisebb lesz. A terv a fogyasztói piac helyzetének további megszí - lárdulásával, az árukínálat bővítésével számol. Az idei viszonylag gyengébb termés ellenére az élelmiszerek és élvezeti cikkek többségéből továbbra Is kiegyensúlyozott ellátás várható. A ruházati piac helyzete várhatóan k-d- vezöbb lesz az ez évinél. Ve­gyes iparcikkekből az áruel- látás tovább javul, bár né­hány termékből az igények kielégítése még nem htttnett- ható. Személygépkocsiból’ az 1970. évi 34 ezerrel szemben #4 ezret vásárolhat a la­kosság. 1971-ben 71 200 lakás épül ebből 44 ezer magánerőből. Folytatódik a házgyárak épí­tése és a korszerű lakásépí­tési módszerek kiterjesztése Egészségügy, szoeiáli s és kulturális ellátás Az egészségügyi ellátás to­vábbfejlesztése során a gyógyintézeti ágyak száma eaerkétszázzal bővül, 100 új orvosi körzet létesül. A szo­ciális otthonokban a férőhe­lyek száma emelkedik; a böl­csődei férőhelyeké ezemégy- százzal nő. Mintegy 6 ezerrel több férőhely lesz az óvodák­ban is. A terv szerint 1971- ben mintegy 75 ezer szak­munkástanuló és 62 ezer kö. zópiskol-ás kezdheti meg ta­nulmányait A felsőfokú technikumok és szakiskolák első évfolyamaira kb. 4700 fő iratkozhat be. Az egyete­mekre és főiskolákra mintegy 10 ezer elsőéves hallgató fel­vételére nyílik lehetőség. , ★ Az 1971. évi népgazdasági terv messzemenően támasz­kodik a negyedik ötéves terv­vel kapcsolatban hozott dön­tésekre. gazdaságfejlesztési feladatokra. Emellett figye­lemmel van a népgazdaság eddigi eredményeire, s mind­azokra a gazdasági, jelensé­gekre és folyamatokra, ame­lyek a további fejlődést be­folyásolhatják. A megalapo­zottság és a realitás követel­ményeinek figyelembevételé­vel így biztosítható. hogy 1971-ben megkezdődjék a ne­gyedik ötéves tervben mag­ielölt célok végrehajtása. A kormány felkéri a tár­sadalmi szerveket: ismertes­sék a jövő évi terv céljait és a szocialista munkaverseny további kibontakoztatásával segítsék az 1971. évi népgaz­dasági terv megvalósulását. A Minisztertanács felhív- ia a lakosságot, a vállalatok ás intézmények vezetőit és dolgozóit: odaadó munkájuk­kal tegyenek meg minden* az 1971. évi népgazdasági terv teljesítéséért. (MTI) Ipartelepítés Szabolcsban A szabolcsi ipartelepítési program keretében Nyírbá­torba kerül a Csepel Motorkerékpárgyár alkatrészgyártó üzeme. A leszállított és beszerelt mintegy 50 géppel már megkezdték a munkát. Jelenleg 95, a fővárosi gyárban átkép­ző tt dolgozóval végzik a P—20-as motorkerékpárokhoz az el­ső és hátsó teleszkópok gyártását. Fábián Istvánná betanított segédmunkás a forgácsoló- műhelyben felsővillacső köszörülését végzi. Széplaki Tibomé hátsó teleszkóp biztosító csapszeg fú­rását végzi, Zsigó Bálint csoportvezető az összeállított te­leszi ' pót vizsgálja. Klek Emil felvételei Jelentés n földekről Befejezés előtt a mélyszántás Bár december közepén nem szokás, — a megye járásai e hó közepén is elküldték je­lentéseiket a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályának az őszi munkák állásáról. A betaka­rítás és a vetés adatai válto­zatlanok, hiszen azokról már többször hírt adtunk. Ami viszont új: a megye mezőgazdasága először tesz eleget az okos gazda alapve­tő szabályának: minden talp­alatnyi földet felszántunk még ősszel. Száznyolcvankétezer hold­ról van szó. A december 15-i helyzetnek megfelelően a je­lentések először 96 százalék­ról adtak számot, aztán két járás telefonon igazított a jelentésen, a valóságnak megfelelően, és így lett az eredmény 97 százalék. 177 ezer hold föld őszi mélyszán­tást végeztek el a megye ter­melőszövetkezetei. Annyit, amennyit még soha. Igaz, erőgép is volt hozzá. Csak­hogy a szántáshoz megfelelő időjárás is kell. Nos, az idő kedvező volt. A fehérgyarma­ti, a kisvárdai és a vásáros- naményi járásban már na­pokkal korábban teljesítették az egész tervet. Kisvárda és Mátészalka városának ter­melőszövetkezetei is. Amikor e sorokat írjuk, már csak 5 ezer hold vár felszántásra. Mivel nagyszabású kölcsö­nös segítő akció alakult ki, várhatóan egy-két napon be­löl ezzel a hátralévő néhány ezer holddal is végeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents