Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
Wn dccerriber T9. KELET MAGYAROKRA« Új tévéjátékok, színházi előadások Sajtótájékoztató a televízió 1971, első negyedévi műsortervéről Az elmúlt hónapban a televízió előfizetőinek száma csaknem 1 747 000 volt. negyedév alatt több mint 36 000- rej emelkedett — jelentette be Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese csütörtöki sajtótájékoztatóján Elmondta többek között, hogy az újév első negyedében a politikai főszerkesztő- seg ismert műsoraiban a kongresszuson felvetődött legfontosabb kérdéseket dolgozza fel. A Fórum februárban a szocialista demokrácia fejlődésével, a választások témájával foglalkozik. Uj műsort indítanak „Nyitott boríték” címmel, amelynek havonta jelentkező adásában a szerkesztőkhöz érkezett levelekre támaszkodunk. „Jó estét, Magyarország” címmel indul egy újszerű kísérlet, amelyben negyedévenként körkapcsolásos adást sugároznak hazánk különböző tájairól. Az „Újszülöttek — felnőttkorban” című sorozat az ötéves tervek létesítményeit, eredményeit ismerteti. Számos mezőgazdasági riport- filmet is készítettek, amelyekben a mezőgazdaság különböző ágazatait mutatják be. A szórakoztató műsorok közül érdeklődésre tarthat számot Gags worthy „Forsyte Saga” című regényének angol tévéváltozata, amelyet 26 részben közvetítenek. Indul a „Daktari” című 13 részes amerikai filmsorozat is, aijielynek színhelye egy afrikai rezervátum. Szombat délutánonként kerül képernyőre a szovjet filmgyártás nyolc kiemelkedő alkotása, a „Rettegett Iván”, a „Szállnak * dárvak”, a „Szomjúság”, „A béke első napja", az „Egy év kilenc napja”, a ,,Kortársak”, nA.z el nem küldött levél” és az „Iván gyermekkora”. Éjszakai előadásban sugározzák a .,Szigorúan ellenőrzött vonatok” című csehszlovák, „A szép Serge” című francia, a „Fűrészpor és ragyogás” eí- mű svéd és a „Szombat este, vasárnap reggel” című angol filmeket. Századunk zenéjének megismertetését és megértetését segíti az „Ismerkedés a modern zenével” című új sorozat. amely februártól havonta jelentkezik. A népszerű „Müvészportré’’-soTozat folyZENEI ÉLET tatádik. A legjobb magyar karikaturistákat mutatja be a 12 részből álló „Teiegro- teszk” sorozat. A „Bors”-sorozat új epizódjait március végétől sugározzák. Sor kerül majd kilenc új tévéjáték premierjére is. Bemutatják a többi között Sükösd Mihály „Útközben”, Mocsár Gábor—Görgey Gábor „Vidám elefántkór”, Karinthy Ferenc „A tetovált nő”, Ronald Elwy Mitchell „4 rumra cserélt feleség”, Kapás Dezső „Neveletlenek" című alkotását. Változatos, bőséges a sportműsor. Láthatjuk a képernyőn januárban a magyar műkorcsolyazó-bajnokságot, februárban a zürichi műkorcsolyázó Európa-bajnoksá- got és márciusban a fedettpályás atlétikai Európa-baj- nokságot, valamint a berni jégkorong-világbajnokságot is. Nálunk még kuriózumszámba megy a jégmotor verseny; Csehszlovákiából közvetítenek egy ilyen viadalt Az ifjúsági műsorok főzött újdonság a Váci Mihály - szavalóverseny. A „Nyílt tárgyalás” sorozat új vitaindító filmje, az „Egy utca” című alkotás lesz. Dickens regényének, a Twist Olivérnek 13 részes angol filmváltozatát január végétől sugározzák szombatonként. öt adásból áll „A biológia forradalma” című film, amelyet az NDK televíziója készített a modem biológia jelentősebb kutatásairól. Az Olasz Televízió „India felfedezése” című sorozata kilenc részben kerül a képernyőre. A szilveszteri műsorról is adtak rövid tájékoztatást. A négyórás. „Null—nulla” című egyenes adásban a rádió és a televízió csapatai vetélkednek majd. A rádió csapatkapitánya Szepesi György, a televízióé Vitray Tamás lesz, A műsor mintegy egy harmad részét a játékos versengés, kétharmadát a kabaré adja. A reprezentatív műsorban a közönség kedvencei csaknem kivétel nélkül fellépnek. Az éjfélkor elhangzó Himnusz után a műsor népzenével, majd a párizsi Moulin Rouge 80 perces műsorával folytatódik. A programot a tánczene világsztárjainak parádéja zárja. A Szabolcs-Szatmár megyei művelődési központ rendezésében vasárnap este elhangzott a három Beefeo- ven-hangverseny utolsó elő- adása, mely a nagy zeneköl- tőnék Goethe: Egmont tragédiájához írt nyitánya és kísérőzenéjének bemutatása volt. Újszerű és érdekes volt es az előadás: hangverseny és színpadi párbeszéd. egybe- kötve. Méltán keltette fel a közönség érdeklődését a ritkán hallható mű előadása. A nvitányt ugyan gyakran hallhatjuk. hiszen egyike Beethoven legtöbbször játszott, s legismertebb műveinek, de a tragédiához írt kísérőzenét és a Klára-dalokat annál ritkábban. Beethoven mérhetetlen szabadságvágya, az elnyomás elleni hősi küzdelem, a Sors által le néni győzhető ember megdicsőülése van itt hangokba öntve, mely a nyitány utolsó részében (kóda) mint égbe szárnyaló diadalmas himnusz hirdeti, hogy ha a hős el is bukott az egyenlőtlen harcban. a szabadság eszméje tovább él és a gonoszság sötét seregei felett diadalmaskodni fog. Az Egmont-nyitánynak Tna már szimbolikus jelentősége van: a tragikusan elbukott németalföldi szabadságvezér alakja a történelem loődos távlatában is az egyetemes embert szabadság hősi alakja. , , . , . Beethovenre nagy hátassal volt a francia polgári forradalom tömegdalö CS ind IX 1 ÖffcGTTTcx — fikája. By«1 a kiwfrőigenében többször is vallót- tunk. De Beethoven csak Inspirációt merített ezekből, s nein pedig temaatvételt. Minél magíisabbi-eodű szabadságra küzdötte fel magát zeneileg a beethovepi lélek, annál elmélyültebbek, annál elvontabbak lettek ezek az inspirációk magában a beethöveni zenében. Nem hallgathatjuk _ ^ el azoknak neveit, akik diadalra vitték ezt a szép előadást: a miskolci Nemzeti Színház művészeit. Harkányi János Egmont szerepét tolmácsolta, Klára szerepét Kopetiy Ua. Álba herceg Upor Péter volt, az orániai herceg és Álba fia: Kulcsár Imre. Pármai Margit szerepét Antal Anetta alakította. Machiavelli: Somló Ferenc volt. Silva: Környei Oszkár, a narrátor Hegedűs László. A Klára-da- lokat szépen és mély átéléssel énekelte Körössy Anni operaénekes. A zenekar most is kitett magáért, s karnagyuk- Mos- sóczi Vilmos művészi kézzel fog*a össze az együttest. Jó és hasznos ötlet volt ezt a művet és ily® szépen előadni. Víkáf Sándor Kongresszus utáni őrjárat A nők helyzete a gumigyárban mások. Te’iát itt is maguknak keli kinevelni a szakAz alapítás óta eltelt egy évtized alatt 6000 ember fordult meg a Nyíregyházi Gumigyárban. Óriási ez a szám, ha tudjuk, hogy még két évvel ezelőtt is meg sem. közelítette az ezret a dolgozóit száma, s csak az utóbbi egy esztendőben nőtt 1800-ra. Ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozók létszámának 53,6 százaléka nő, és azt, hogy a nagyméretű munkásvántior- lásban a női dolgozók kilépése volt ritkább (pontosan 70— 30 százalék a nők javára), azt is mondhatjuk, hogy a törzsgárda — amely a gyárépítés nehéz éveiben, a munkaerő- vándorlás ragályának ellenállva kitartott — zömmel nőkből tevődik össze. így aztán elválaszthatatlan egymástól, amiről mostanában annyi szó esik a gumigyárban is: a nők megbecsülése... a törzs-“ gárda megbecsülése. Nehéz kezdet Részletesen Vizsgálták, elemezték a munkásvándorlás okait és egyre többet tesznek ezeknek az okoknak megszüntetéséért. Annál is inkább, mert a gumigyár nagy árat fizetett azért, hogy ezt másodlagos szempontnak tartotta a gyártelepítés éveiben. A veszedelmes méretű mun- kásvándorlásra célozva fogalmazott így Máté Dezső, a pártvezetöség tagja, amikor annak az intézkedési tervnek a pontjait vitattuk, melyet a párt Központi Bizottsága februári határozata nyomán készített a gyár párt- és szak- szervezeti bizottsága a, nők helyzetének javítására. Ez az intézkedési terv- sok olyan kérdésben szab meg teiml- valókat, ámenekre % '; .'korábban gondolnak, kikerülhettek volna számos nehézséget. De a mondatok között minduntalan élőbújik az akaratlan kérdés, miből, hogyan lett nagy üzemmé, közel kétezer ember munkahelyévé a nyíregyházi Pálma? Egyidö- ben kellett gyárat telepíteni, építeni és termelni. Olyan munkásokkal, akik csak hírből hallottak arról van gumiipar is. A munkásokat ha kellett tanítani menet közben, újra meg újra, mert sokan mire megtanulták amit végezniük kellett, itthagyták az üzemet Naponta kellett waétiegre veteti mi előbbre való, de végül is a termelés volt az alapja, hogy új iparág szülessen Szabolcsban. Tudták, hogy a hibás tervezésű üzemcsarnokokban nincs természetes szellőzés, de még él sem készült teljesen, s már meg kellett kezdeni benne a termelésit, Most hamarosan egymilliót költenek rá. hogy megnyissák a felső világítást adó ablakokat, mert a mesterséges szellőzés nem elegendő, az erre szolgáié berendezések nem képesek a meleget, a gőzt a füstöt, a port, a vegyi anyagok párolgását friss levegővel közömbösíteni. Leszigetelik a zajártalmakat okozó gépekét, s a legjobban vitatott fanaTbur- kolóban is keresik a megoldást. erre. Ebben az üzemrészben, ahol 40—50 asszony dolgozik a szövőgépek mellett, az elvégzett* mérések szerint a megengedettnél nagyobb a zaihatás, ami hosszú távon hallásszervi, idegrendszeri károsodást okozhat. Itt csak fülbe kiabálva lehet szót váltani. Tomasovszky Györgyné nyolc éve dolgozik a burkolóban. Azt mondja, már megszokta a zajt és azt is, hogy gyáron kívül mindenütt halkan beszéljen. Ami ro*8/ul esik... Állandóan napirendem léve kívánság, de csak fokozatos átszervezéssel érhetik el, hog' a többgyermekes, vagy gyér meküket egyedül »«velő anyáknak ne kelljen éjszakai műszakba járniuk. Egyes üzemrészekben, ahol volt erre mód, már néhány asz- szomynak megoldották ezt a gondját. De még sokan dolgoznak három műszakban olyan anyák, akiknek az is problémát okoz, hogy a délutáni műszak idején a késő esti órákban felügyelet nélkül maradinak a gyermeked. Viszont az anyagi gondjaik enyhítésére történt az intézkedés: a többgyermekes, rászoruló családok karácsony táján 800—1200—1500 forintos vásárlási utalványt kapnak. A kismamákat rendszerint a PVC-üzembein foglalkoztatják. — Mert nálunk találhatók viszonylag a legkönnyebb munkafolyamatok. — így mutatja be munkahelyét Rendes Mária, aki az első napoktól itt dolgozik. Szereti a gyárat, eszébe sem jut, hogy másutt is kereshetne munkát. De azt azért nem érti, és rosszul is esik neki, hogy nyolcéves munkaviszony után ugyanannyi az órabére, mint az új dolgozóknak. Ez más üzemrészekben is felvetődött. A párt és a szakszervezet kezdeményezésére az év elején elhangzott egy olyan Ígéret, hogy felülvizsgálják, rendezik a régi dolgozók bérét Eddig nem történt meg. Csupán a nyereségrészesedésnél számít némi pluszként az eltöltött évek száma. A rés-zje- gyes mozgalomban viszont már kevéssé. A természetes erkölcsi és anyagi megbecsülése a régi dolgozóknak, amire e vitában a műszaki igazgatóhelyettes hivatkozott, nagyon is szubjektívnek, esetlegesnek tűnik. Azt mondta ugyanis dr. Bodzay János, hogy aki több évet tölt egy és. -biggnyítekát adja, lehet rá számítani és nagy szakmai tapasztalatot is szerez, tehát a vezető eleve így is kezeli. Közvetlenebb a kapcsolatuk, a jobban fizető, vagy éppen prémiumos feladatokkal is ezeket a dolgozókat bízza meg. Ez azonban még ott sem biztos, hogy így van, ahoi nem cserélődnek olyan gyakran a termelés közvetlen irányítód, mint a gumigyárban. Órabéreinelés — furcsa módon Ax egyenlő munkáért egyenlő bért elv, hibás értelmezése, hogy csak az előállított termék mennyisége döntheti éj, mennyi lesz a borítékban. A jóban-rosszban kitartást a hűséget is méltányolni kell, anyagiakkal is. Annyival, amennyivel többet tett a közös asztalra a ledolgozott évek alatt a régi dolgozó, vagy ha úgy tetszik, a törzs gárda, teigja. Gyakorlattá vált, hogy ae űj belépőknek többet fizetnek, mert keli a munkás. így ■megesik, hogy fogja a dolgozó a munkakönyvét és több év után kilép — májd újra belép, mert így magasabb órabérhez jut. Nem gumigyári „találmány**, másutt is előfordul. Hogy gátat vessenek ennek a rossz jelenségnek, az Országos Gumiipari Vállalat valamennyi gyárában elrendelték: 1971-től az újonnan belépőit nem juthatnák a régi dolgotokénál magasabb órabérhez. Ez azonban csak égjük eszköze lehet, amivel eljutnak végül is a törzsgár- da következetesebb anyagi m tighecsüléséház. \em ;ó vpzHíí posztra ? Az ipartelepítés gondja, a szakemberhiány gond a gumigyárba® is. Kevés a vegyész- mérnök, a technikus a gumi- ioari szakember, A műszaki állomány hiányos, az idén is 'öbben megváltak a gyártól, újak pedig nem jöttek. Közhely már, hagy Saa balosba nem szívesen jönnek a diplofimbergardát A műszakiaknak alig egynegyede nő. Egyáltalán, kevés a női vezető. A legmagasabb beosztás, arait nő elért, az üzemvezetés. De a 19 üzem közül csupán némek van nő vezetője. Nem mintán alkalmatlanok lennének a nők a vezetésre. De éppen a párt- vezetőség egyik tagja, Máté/ Dezső jegyezte meg beszélgetés közben, a pályázók közül — ha van mód a válogatásra — inkább az egyedülálló férfit vagy házaspárt választják, mint a nőt, mert az, ha nem találja meg a számítását Nyíregyházán. továbbáll. (Mintha fordítva nem éppen így lenne! Van rá nem egy (gumigyár! példa.) Az igazságot leginkább dr. Bodzay Já- nos műszaki igazgatóhelyettes közelítette rrfeg, amikor azt mondta: — Szemlélet kérdése is, hogy szorgalmazzuk-e vagy sem a nőknek vezető posztra állítását. De idő kell hozzá, hogy mindenki szívesen elfogadja a női vezetőt, s ahhoz is idő kell, hogy itt a gyárban kiválasztódjanak a legalkalmasabbak. Törekvésünk az, hogy ne tegyünk különbséget a férfiak javára. Példának említi, hogy a technikusjelöltek beiskolázásánál sem tettek különbséget. Aki jelentkezett, — sajnos nem töltődött f.í a létszám — és megfelelt a felvételin, az tanulhat. A 45 első és másodéves technikus tanuló kotort 22 nő van. Ellentmondani látszik az igazgatóhelyettes szavainak két tanulni akaró nő ügye. Az egyik Simkó Mária: — Négy éve dolgozom a gyárban. Családi okok miatt kellett otthagynom a középiskolát az utolsó évben, ügy tettem érettségit, hogy közben három műszakion dolgoztam és semmi támogatást, szabadságot nem kaptam a tanuláshoz. Közepesre sikerült. Amikor a technikumi beiskolázásra jelentkeztem, emiatt utasítottak el. Először azzal, hogy elsősorban férfiak jöhetnek számításba. Majd amikor nem volt elég féríije- len+kező, akkor meg: hogyan képzelem, közepes érettségivel? Nem kerültem be vállalati hozzájárulással a kétéves tagozatra, vállaltam a négy évet minden segítség nélkül. Fel is vettek, már másodikos vagyok. Most, hogy átkerültem a pesti központ nyíregyházi értékesí ttSsi osztályára, ott megígérték, megkapom a tanulmányi szabadságot. Mé» a lehetős黫* sem kapta meg... A másik nő Vineze Pálmé, aki 1964-től dolgozik , a gyár laboratóriumában, vegyész- technikusként. Aki ism eri a munkáját, elismeréssel beszél róla. Voltak évek, amikor Vimczéné volt „a laboratórium". Talán akkor érthető volt az elutasítás. 1965-ben ki végette volna a munkát, ha ő tanulmányi szabadságra megy? De nem erre hivatkoztak hanem, hogy kicsi még a gyár, nincs szükség „annyi” mérnökre. Az idén újra jelentkezett, ismét elutasították. Ezúttal magyarázatot sem kapott miért;. Most, amikor annyira nehéz bejutni az egyetemekre, azt a lehetőséget sem adták meg neki, hogy a felvételi vizsgán mutassa meg, alkalmas-e vagy sem. (A technikus üzemvezetőknek hivatalból tették kötelezővé a mérnöktovábbképző elvégzését. Csak kevesen jutottak túl a felvételi vizsgán.) Senki ne keresse a két eset mögött a szándékosságot, tudatos akadályozását a két nő továbbtanulásának! Egyszerűen hiányzott az a plusz, imi nélkül nem léphetnek előre a gumigyárban: a dolgozókkal való következetes törődés, Emberséggel, szeretettel bánni azokkal, akik jó! dolgoznak. Mert, ha nem így történik, akkor fordulhat elő az olyan, társadalmi rendszerünktől idegen, s nem éppen jellemző eset, mint az alábbi: \ A kö23elmúltbaai kilenc ass7x>ny t kis hájéin elbocsátottak a présüzembol. Minden ok nélkül. Nem követtek el fegyelmi vétséget, az pedig, hogy átmenetileg nem volt szükség a munkájukra ott, ahol addig dolgoztak, nem lehetett indok. Azért sem, mert a gumigyár most is au u n kás£eU ételt hirdet, de azért sem, mert végül mégis van munka valamennyiül számára. De ehhez a szak- szervezeti bizottság titkárának kellet közbeavatkoznia, akihez sír. a mentek az asszonyok segítségért. Azután, hogy a művezető a munkaügyi osztályra küldte őket, s ott a kezükbe akarták nyomni a munkakönyvíiket. Olyan 2—4 éves gumigyári munkaviszonnyal rendelkező asszonyokról van szó, akik szinte valamennyien törvényeink értelmében valamiért védettség alatt állnak. Özvegyek, elváltak. egyedül tartják el gyermekeiket, vagy szakszervezeti tisztségviselők, akiket arz szb megkérdezése nélkül nem lehet elbocsátani. Levonni a tanulságot Hiba volt napirendre térni a történtek felett, felelősségre vonás nélkül. Nemcsak a kilenc asszonyban hagyott nyomot a „téves intézkedés ’. (A gyár vezetői nevezik így az asszonyokkal történt bánásmódot.) Híre mént a gyárban. E sorok írója sem a 9 asszony egyikétől hallotta először, hanem egy másik üzemrészben hívta fel rá a figyelmet egy munkásnő. Ott arról beszélgettünk, jár-e nekik a veszélyességi pótlók? Meg, hogy két éve nem kapott fizetésemelést. Kérdezték, persze már nem is egyszer, de senki sem inondott sem igent, sem nemet Panasszal, problémákkal pedig nem tanácsos „nyaggatrü" a közvetlen munkahelyi vezetőket, mert egykönnyen gorombaság lehet a választ Nem, nem mindegyik ilyen. de akinek ilyen vezető jut, az jobb, ha hallgat.' Mert — „de ne hivatkozzon rám, hogy tőlem tudja” — úgy járhat, mint azok az asszonyok a présüzemben. S, kit vontak felelősségre amiatt, hogy nem bánt emberségesen a hozzá beosztott dolgozókkal? Az ilyen esetekből messzemenő következtetéseket vonnak ie az emberek, s er. tossz hangulatot szít. De hiszem, s ebben megerősít a7 ügyben érintett két asszonynyal, özv. Pálvölgyinével és Pivnyiknével folytatott beszélgetés, ha lecsillapodnak a kedélyek, a másik oldalról .is levonják a tanulságot: mégis gumi gyári dolgozó maradt a 9 asszony, van aki szót emel érdekükben, A présüzem poros, fülledt levegője után jólesett a frisset szívni a szomszédos pvc- üzembetn. Sorosi István, a fiatal üzemvezető, amikor meghallotta, mi járatban vagyunk, odajött: — Örülök, hogy mostanában ennyire törődnek a dolgozó nőkkel. Jó volt hallani a párthatározatról, az azóta tett intézkedésekről, a kongrész- szuson a sok elismerő felszólalást. Szinte kizárólag nőkkel dolgozom, jól ismerem a problémáikat. Ezért tudom, mennyire megérdemlik a megbecsülést. Feleségok, anyák, háziasszonyok, s temérdek mindennapi gondjuk mellett derekasan dolgoznak a gyárban, a társadalom számára. is hasznos munkát végeznek. A párthatározat is ezért született Kádár M# * ma Beethoven: Egmont
