Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-18 / 296. szám

Wn dccerriber T9. KELET MAGYAROKRA« Új tévéjátékok, színházi előadások Sajtótájékoztató a televízió 1971, első negyedévi műsortervéről Az elmúlt hónapban a te­levízió előfizetőinek száma csaknem 1 747 000 volt. ne­gyedév alatt több mint 36 000- rej emelkedett — jelentette be Pécsi Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhe­lyettese csütörtöki sajtótájé­koztatóján Elmondta többek között, hogy az újév első negyedé­ben a politikai főszerkesztő- seg ismert műsoraiban a kongresszuson felvetődött legfontosabb kérdéseket dol­gozza fel. A Fórum február­ban a szocialista demokrácia fejlődésével, a választások témájával foglalkozik. Uj mű­sort indítanak „Nyitott borí­ték” címmel, amelynek ha­vonta jelentkező adásában a szerkesztőkhöz érkezett leve­lekre támaszkodunk. „Jó es­tét, Magyarország” címmel indul egy újszerű kísérlet, amelyben negyedévenként körkapcsolásos adást sugá­roznak hazánk különböző tá­jairól. Az „Újszülöttek — felnőttkorban” című sorozat az ötéves tervek létesítmé­nyeit, eredményeit ismerteti. Számos mezőgazdasági riport- filmet is készítettek, ame­lyekben a mezőgazdaság kü­lönböző ágazatait mutatják be. A szórakoztató műsorok közül érdeklődésre tarthat számot Gags worthy „Forsyte Saga” című regényének an­gol tévéváltozata, amelyet 26 részben közvetítenek. Indul a „Daktari” című 13 részes amerikai filmsorozat is, aijielynek színhelye egy afri­kai rezervátum. Szombat dél­utánonként kerül képernyőre a szovjet filmgyártás nyolc kiemelkedő alkotása, a „Ret­tegett Iván”, a „Szállnak * dárvak”, a „Szomjúság”, „A béke első napja", az „Egy év kilenc napja”, a ,,Kortársak”, nA.z el nem küldött levél” és az „Iván gyermekkora”. Éj­szakai előadásban sugározzák a .,Szigorúan ellenőrzött vo­natok” című csehszlovák, „A szép Serge” című francia, a „Fűrészpor és ragyogás” eí- mű svéd és a „Szombat este, vasárnap reggel” című angol filmeket. Századunk zenéjének meg­ismertetését és megértetését segíti az „Ismerkedés a mo­dern zenével” című új soro­zat. amely februártól havon­ta jelentkezik. A népszerű „Müvészportré’’-soTozat foly­ZENEI ÉLET tatádik. A legjobb magyar karikaturistákat mutatja be a 12 részből álló „Teiegro- teszk” sorozat. A „Bors”-sorozat új epi­zódjait március végétől sugá­rozzák. Sor kerül majd ki­lenc új tévéjáték premierjére is. Bemutatják a többi között Sükösd Mihály „Útközben”, Mocsár Gábor—Görgey Gá­bor „Vidám elefántkór”, Ka­rinthy Ferenc „A tetovált nő”, Ronald Elwy Mitchell „4 rumra cserélt feleség”, Kapás Dezső „Neveletlenek" című alkotását. Változatos, bőséges a sport­műsor. Láthatjuk a képer­nyőn januárban a magyar műkorcsolyazó-bajnokságot, februárban a zürichi műkor­csolyázó Európa-bajnoksá- got és márciusban a fedett­pályás atlétikai Európa-baj- nokságot, valamint a berni jégkorong-világbajnokságot is. Nálunk még kuriózum­számba megy a jégmotor verseny; Csehszlovákiából közvetítenek egy ilyen via­dalt Az ifjúsági műsorok fő­zött újdonság a Váci Mihály - szavalóverseny. A „Nyílt tár­gyalás” sorozat új vitaindító filmje, az „Egy utca” című alkotás lesz. Dickens regé­nyének, a Twist Olivérnek 13 részes angol filmváltoza­tát január végétől sugároz­zák szombatonként. öt adásból áll „A biológia forradalma” című film, ame­lyet az NDK televíziója ké­szített a modem biológia je­lentősebb kutatásairól. Az Olasz Televízió „India fel­fedezése” című sorozata ki­lenc részben kerül a képer­nyőre. A szilveszteri műsorról is adtak rövid tájékoztatást. A négyórás. „Null—nulla” című egyenes adásban a rádió és a televízió csapatai vetélked­nek majd. A rádió csapatka­pitánya Szepesi György, a televízióé Vitray Tamás lesz, A műsor mintegy egy harmad részét a játékos versengés, kétharmadát a kabaré adja. A reprezentatív műsorban a közönség kedvencei csaknem kivétel nélkül fellépnek. Az éjfélkor elhangzó Himnusz után a műsor népzenével, majd a párizsi Moulin Rouge 80 perces műsorával folytató­dik. A programot a táncze­ne világsztárjainak parádé­ja zárja. A Szabolcs-Szatmár me­gyei művelődési központ rendezésében vasárnap este elhangzott a három Beefeo- ven-hangverseny utolsó elő- adása, mely a nagy zeneköl- tőnék Goethe: Egmont tragé­diájához írt nyitánya és kísé­rőzenéjének bemutatása volt. Újszerű és érdekes volt es az előadás: hangverseny és színpadi párbeszéd. egybe- kötve. Méltán keltette fel a közönség érdeklődését a rit­kán hallható mű előadása. A nvitányt ugyan gyakran hall­hatjuk. hiszen egyike Beetho­ven legtöbbször játszott, s legismertebb műveinek, de a tragédiához írt kísérőze­nét és a Klára-dalokat an­nál ritkábban. Beethoven mérhetetlen szabadságvágya, az elnyomás elleni hősi küz­delem, a Sors által le néni győzhető ember megdicsőü­lése van itt hangokba önt­ve, mely a nyitány utolsó részében (kóda) mint égbe szárnyaló diadalmas himnusz hirdeti, hogy ha a hős el is bukott az egyenlőtlen harc­ban. a szabadság eszméje to­vább él és a gonoszság sötét seregei felett diadalmaskodni fog. Az Egmont-nyitánynak Tna már szimbolikus jelentő­sége van: a tragikusan elbu­kott németalföldi szabadság­vezér alakja a történelem loődos távlatában is az egye­temes embert szabadság hősi alakja. , , . , . Beethovenre nagy hátassal volt a francia polgá­ri forradalom tömegdal­ö CS ind IX 1 ÖffcGTTTcx — fikája. By«1 a kiwfrő­igenében többször is vallót- tunk. De Beethoven csak Inspirációt merített ezekből, s nein pedig temaatvételt. Minél magíisabbi-eodű sza­badságra küzdötte fel magát zeneileg a beethovepi lélek, annál elmélyültebbek, annál elvontabbak lettek ezek az inspirációk magában a beethöveni zenében. Nem hallgathatjuk _ ^ el azoknak neveit, akik diadal­ra vitték ezt a szép előadást: a miskolci Nemzeti Színház művészeit. Harkányi János Egmont szerepét tolmácsolta, Klára szerepét Kopetiy Ua. Álba herceg Upor Péter volt, az orániai herceg és Álba fia: Kulcsár Imre. Pármai Margit szerepét Antal Anetta alakította. Machiavelli: Somló Ferenc volt. Silva: Környei Oszkár, a narrátor Hegedűs László. A Klára-da- lokat szépen és mély átélés­sel énekelte Körössy Anni operaénekes. A zenekar most is kitett magáért, s karnagyuk- Mos- sóczi Vilmos művészi kézzel fog*a össze az együttest. Jó és hasznos ötlet volt ezt a művet és ily® szépen elő­adni. Víkáf Sándor Kongresszus utáni őrjárat A nők helyzete a gumigyárban mások. Te’iát itt is maguk­nak keli kinevelni a szak­Az alapítás óta eltelt egy évtized alatt 6000 ember for­dult meg a Nyíregyházi Gu­migyárban. Óriási ez a szám, ha tudjuk, hogy még két év­vel ezelőtt is meg sem. köze­lítette az ezret a dolgozóit száma, s csak az utóbbi egy esztendőben nőtt 1800-ra. Ha figyelembe vesszük, hogy a dolgozók létszámának 53,6 százaléka nő, és azt, hogy a nagyméretű munkásvántior- lásban a női dolgozók kilépé­se volt ritkább (pontosan 70— 30 százalék a nők javára), azt is mondhatjuk, hogy a törzs­gárda — amely a gyárépítés nehéz éveiben, a munkaerő- vándorlás ragályának ellen­állva kitartott — zömmel nőkből tevődik össze. így az­tán elválaszthatatlan egymás­tól, amiről mostanában annyi szó esik a gumigyárban is: a nők megbecsülése... a törzs-“ gárda megbecsülése. Nehéz kezdet Részletesen Vizsgálták, ele­mezték a munkásvándorlás okait és egyre többet tesznek ezeknek az okoknak meg­szüntetéséért. Annál is in­kább, mert a gumigyár nagy árat fizetett azért, hogy ezt másodlagos szempontnak tar­totta a gyártelepítés éveiben. A veszedelmes méretű mun- kásvándorlásra célozva fogal­mazott így Máté Dezső, a pártvezetöség tagja, amikor annak az intézkedési tervnek a pontjait vitattuk, melyet a párt Központi Bizottsága feb­ruári határozata nyomán ké­szített a gyár párt- és szak- szervezeti bizottsága a, nők helyzetének javítására. Ez az intézkedési terv- sok olyan kérdésben szab meg teiml- valókat, ámenekre % '; .'ko­rábban gondolnak, kikerül­hettek volna számos nehézsé­get. De a mondatok között minduntalan élőbújik az akaratlan kérdés, miből, ho­gyan lett nagy üzemmé, közel kétezer ember munkahelyévé a nyíregyházi Pálma? Egyidö- ben kellett gyárat telepíteni, építeni és termelni. Olyan munkásokkal, akik csak hír­ből hallottak arról van gu­miipar is. A munkásokat ha kellett tanítani menet köz­ben, újra meg újra, mert so­kan mire megtanulták amit végezniük kellett, itthagyták az üzemet Naponta kellett waétiegre veteti mi előbbre való, de vé­gül is a termelés volt az alap­ja, hogy új iparág szülessen Szabolcsban. Tudták, hogy a hibás ter­vezésű üzemcsarnokokban nincs természetes szellőzés, de még él sem készült teljesen, s már meg kellett kezdeni ben­ne a termelésit, Most hamaro­san egymilliót költenek rá. hogy megnyissák a felső vi­lágítást adó ablakokat, mert a mesterséges szellőzés nem elegendő, az erre szolgáié be­rendezések nem képesek a meleget, a gőzt a füstöt, a port, a vegyi anyagok párol­gását friss levegővel közöm­bösíteni. Leszigetelik a zajár­talmakat okozó gépekét, s a legjobban vitatott fanaTbur- kolóban is keresik a megol­dást. erre. Ebben az üzem­részben, ahol 40—50 asszony dolgozik a szövőgépek mel­lett, az elvégzett* mérések szerint a megengedettnél na­gyobb a zaihatás, ami hosszú távon hallásszervi, idegrend­szeri károsodást okozhat. Itt csak fülbe kiabálva lehet szót váltani. Tomasovszky Györgyné nyolc éve dolgozik a burkolóban. Azt mondja, már megszokta a zajt és azt is, hogy gyáron kívül minde­nütt halkan beszéljen. Ami ro*8/ul esik... Állandóan napirendem léve kívánság, de csak fokozatos átszervezéssel érhetik el, hog' a többgyermekes, vagy gyér meküket egyedül »«velő anyáknak ne kelljen éjszakai műszakba járniuk. Egyes üzemrészekben, ahol volt erre mód, már néhány asz- szomynak megoldották ezt a gondját. De még sokan dol­goznak három műszakban olyan anyák, akiknek az is problémát okoz, hogy a dél­utáni műszak idején a késő esti órákban felügyelet nél­kül maradinak a gyermeked. Viszont az anyagi gondjaik enyhítésére történt az intéz­kedés: a többgyermekes, rá­szoruló családok karácsony táján 800—1200—1500 forin­tos vásárlási utalványt kap­nak. A kismamákat rendszerint a PVC-üzembein foglalkoztatják. — Mert nálunk találhatók viszonylag a legkönnyebb munkafolyamatok. — így mu­tatja be munkahelyét Rendes Mária, aki az első napoktól itt dolgozik. Szereti a gyárat, eszébe sem jut, hogy másutt is kereshetne munkát. De azt azért nem érti, és rosszul is esik neki, hogy nyolcéves munkaviszony után ugyan­annyi az órabére, mint az új dolgozóknak. Ez más üzemrészekben is felvetődött. A párt és a szakszervezet kezdeményezésére az év ele­jén elhangzott egy olyan Ígé­ret, hogy felülvizsgálják, ren­dezik a régi dolgozók bérét Eddig nem történt meg. Csu­pán a nyereségrészesedésnél számít némi pluszként az el­töltött évek száma. A rés-zje- gyes mozgalomban viszont már kevéssé. A természetes erkölcsi és anyagi megbecsü­lése a régi dolgozóknak, ami­re e vitában a műszaki igaz­gatóhelyettes hivatkozott, nagyon is szubjektívnek, esetlegesnek tűnik. Azt mond­ta ugyanis dr. Bodzay János, hogy aki több évet tölt egy és. -biggnyítekát adja, lehet rá számítani és nagy szakmai tapasztalatot is szerez, tehát a vezető eleve így is kezeli. Közvetlenebb a kapcsolatuk, a jobban fizető, vagy éppen prémiumos fel­adatokkal is ezeket a dolgo­zókat bízza meg. Ez azonban még ott sem biztos, hogy így van, ahoi nem cserélődnek olyan gyakran a termelés közvetlen irányítód, mint a gumigyárban. Órabéreinelés — furcsa módon Ax egyenlő munkáért egyenlő bért elv, hibás értel­mezése, hogy csak az előállí­tott termék mennyisége dönt­heti éj, mennyi lesz a borí­tékban. A jóban-rosszban ki­tartást a hűséget is méltá­nyolni kell, anyagiakkal is. Annyival, amennyivel többet tett a közös asztalra a ledol­gozott évek alatt a régi dol­gozó, vagy ha úgy tetszik, a törzs gárda, teigja. Gyakorlattá vált, hogy ae űj belépőknek többet fizet­nek, mert keli a munkás. így ■megesik, hogy fogja a dolgo­zó a munkakönyvét és több év után kilép — májd újra be­lép, mert így magasabb óra­bérhez jut. Nem gumigyári „találmány**, másutt is elő­fordul. Hogy gátat vessenek ennek a rossz jelenségnek, az Országos Gumiipari Vállalat valamennyi gyárában elren­delték: 1971-től az újonnan belépőit nem juthatnák a ré­gi dolgotokénál magasabb órabérhez. Ez azonban csak égjük eszköze lehet, amivel eljutnak végül is a törzsgár- da következetesebb anyagi m tighecsüléséház. \em ;ó vpzHíí posztra ? Az ipartelepítés gondja, a szakemberhiány gond a gumi­gyárba® is. Kevés a vegyész- mérnök, a technikus a gumi- ioari szakember, A műszaki állomány hiányos, az idén is 'öbben megváltak a gyártól, újak pedig nem jöttek. Köz­hely már, hagy Saa balosba nem szívesen jönnek a diplo­fimbergardát A műszakiaknak alig egy­negyede nő. Egyáltalán, kevés a női vezető. A legmagasabb beosztás, arait nő elért, az üzemvezetés. De a 19 üzem közül csupán némek van nő vezetője. Nem mintán alkal­matlanok lennének a nők a vezetésre. De éppen a párt- vezetőség egyik tagja, Máté/ Dezső jegyezte meg beszélge­tés közben, a pályázók közül — ha van mód a válogatásra — inkább az egyedülálló fér­fit vagy házaspárt választják, mint a nőt, mert az, ha nem találja meg a számítását Nyíregyházán. továbbáll. (Mintha fordítva nem éppen így lenne! Van rá nem egy (gumigyár! példa.) Az igazsá­got leginkább dr. Bodzay Já- nos műszaki igazgatóhelyettes közelítette rrfeg, amikor azt mondta: — Szemlélet kérdése is, hogy szorgalmazzuk-e vagy sem a nőknek vezető posztra állítását. De idő kell hozzá, hogy mindenki szívesen el­fogadja a női vezetőt, s ah­hoz is idő kell, hogy itt a gyárban kiválasztódjanak a legalkalmasabbak. Törekvé­sünk az, hogy ne tegyünk kü­lönbséget a férfiak javára. Példának említi, hogy a tech­nikusjelöltek beiskolázásánál sem tettek különbséget. Aki jelentkezett, — sajnos nem töltődött f.í a létszám — és megfelelt a felvételin, az ta­nulhat. A 45 első és másod­éves technikus tanuló kotort 22 nő van. Ellentmondani látszik az igazgatóhelyettes szavainak két tanulni akaró nő ügye. Az egyik Simkó Mária: — Négy éve dolgozom a gyárban. Családi okok miatt kellett otthagynom a középis­kolát az utolsó évben, ügy tettem érettségit, hogy köz­ben három műszakion dol­goztam és semmi támogatást, szabadságot nem kaptam a tanuláshoz. Közepesre sike­rült. Amikor a technikumi beiskolázásra jelentkeztem, emiatt utasítottak el. Először azzal, hogy elsősorban férfiak jöhetnek számításba. Majd amikor nem volt elég féríije- len+kező, akkor meg: hogyan képzelem, közepes érettségi­vel? Nem kerültem be válla­lati hozzájárulással a két­éves tagozatra, vállaltam a négy évet minden segítség nélkül. Fel is vettek, már másodikos vagyok. Most, hogy átkerültem a pesti központ nyíregyházi értékesí ttSsi osz­tályára, ott megígérték, meg­kapom a tanulmányi szabad­ságot. Mé» a lehetős黫* sem kapta meg... A másik nő Vineze Pálmé, aki 1964-től dolgozik , a gyár laboratóriumában, vegyész- technikusként. Aki ism eri a munkáját, elismeréssel beszél róla. Voltak évek, amikor Vimczéné volt „a laborató­rium". Talán akkor érthető volt az elutasítás. 1965-ben ki végette volna a munkát, ha ő tanulmányi szabadságra megy? De nem erre hivatkoz­tak hanem, hogy kicsi még a gyár, nincs szükség „annyi” mérnökre. Az idén újra je­lentkezett, ismét elutasítot­ták. Ezúttal magyarázatot sem kapott miért;. Most, ami­kor annyira nehéz bejutni az egyetemekre, azt a lehetőséget sem adták meg neki, hogy a felvételi vizsgán mutassa meg, alkalmas-e vagy sem. (A technikus üzemvezetőknek hivatalból tették kötelezővé a mérnöktovábbképző elvég­zését. Csak kevesen jutottak túl a felvételi vizsgán.) Senki ne keresse a két eset mögött a szándékosságot, tu­datos akadályozását a két nő továbbtanulásának! Egysze­rűen hiányzott az a plusz, imi nélkül nem léphetnek előre a gumigyárban: a dol­gozókkal való következetes törődés, Emberséggel, szere­tettel bánni azokkal, akik jó! dolgoznak. Mert, ha nem így történik, akkor fordulhat elő az olyan, társadalmi rendsze­rünktől idegen, s nem ép­pen jellemző eset, mint az alábbi: \ A kö23elmúltbaai kilenc ass7x>ny t kis hájéin elbocsá­tottak a présüzembol. Minden ok nélkül. Nem követtek el fegyelmi vétséget, az pedig, hogy átmenetileg nem volt szükség a munkájukra ott, ahol addig dolgoztak, nem lehetett indok. Azért sem, mert a gumigyár most is au u n kás£eU ételt hirdet, de azért sem, mert végül mégis van munka valamennyiül számára. De ehhez a szak- szervezeti bizottság titkárá­nak kellet közbeavatkoznia, akihez sír. a mentek az asszo­nyok segítségért. Azután, hogy a művezető a munkaügyi osztályra küldte őket, s ott a kezükbe akarták nyomni a munkakönyvíiket. Olyan 2—4 éves gumigyári munkavi­szonnyal rendelkező asszo­nyokról van szó, akik szinte valamennyien törvényeink ér­telmében valamiért védettség alatt állnak. Özvegyek, elvál­tak. egyedül tartják el gyer­mekeiket, vagy szakszervezeti tisztségviselők, akiket arz szb megkérdezése nélkül nem le­het elbocsátani. Levonni a tanulságot Hiba volt napirendre térni a történtek felett, felelősség­re vonás nélkül. Nemcsak a kilenc asszonyban hagyott nyomot a „téves intézkedés ’. (A gyár vezetői nevezik így az asszonyokkal történt bá­násmódot.) Híre mént a gyár­ban. E sorok írója sem a 9 asszony egyikétől hallotta először, hanem egy másik üzemrészben hívta fel rá a figyelmet egy munkásnő. Ott arról beszélgettünk, jár-e ne­kik a veszélyességi pótlók? Meg, hogy két éve nem ka­pott fizetésemelést. Kérdezték, persze már nem is egyszer, de senki sem inondott sem igent, sem nemet Panasszal, problémákkal pedig nem ta­nácsos „nyaggatrü" a közvet­len munkahelyi vezetőket, mert egykönnyen gorombaság lehet a választ Nem, nem mindegyik ilyen. de akinek ilyen vezető jut, az jobb, ha hallgat.' Mert — „de ne hi­vatkozzon rám, hogy tőlem tudja” — úgy járhat, mint azok az asszonyok a prés­üzemben. S, kit vontak fele­lősségre amiatt, hogy nem bánt emberségesen a hozzá beosztott dolgozókkal? Az ilyen esetekből messze­menő következtetéseket von­nak ie az emberek, s er. tossz hangulatot szít. De hi­szem, s ebben megerősít a7 ügyben érintett két asszony­nyal, özv. Pálvölgyinével és Pivnyiknével folytatott be­szélgetés, ha lecsillapodnak a kedélyek, a másik oldalról .is levonják a tanulságot: mégis gumi gyári dolgozó maradt a 9 asszony, van aki szót emel érdekükben, A présüzem poros, fülledt levegője után jólesett a fris­set szívni a szomszédos pvc- üzembetn. Sorosi István, a fia­tal üzemvezető, amikor meg­hallotta, mi járatban va­gyunk, odajött: — Örülök, hogy mostanában ennyire törődnek a dolgozó nőkkel. Jó volt hallani a párthatározatról, az azóta tett intézkedésekről, a kongrész- szuson a sok elismerő felszó­lalást. Szinte kizárólag nőkkel dolgozom, jól ismerem a problémáikat. Ezért tudom, mennyire megérdemlik a megbecsülést. Feleségok, anyák, háziasszonyok, s te­mérdek mindennapi gondjuk mellett derekasan dolgoznak a gyárban, a társadalom szá­mára. is hasznos munkát vé­geznek. A párthatározat is ezért született Kádár M# * ma Beethoven: Egmont

Next

/
Thumbnails
Contents