Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)
1970-12-18 / 296. szám
*. ifrsm mn. irr ma«vjhors?ä« T"""* december ÍS, A szovjet kormanv nyi'alkozata (Folytatás az 1. oldalról) végrehajtott bombatámadások, sem pedig a háború „vietnamizálása”, segítségével nem képesek elérni bűnös céljaikat Indokínában. A Szovjetunió, hívein a proletár internacionalizmus elveihez, más szocialista országokkal együtt, teljes mértékben támogatja a VDK kormányának jogos követelését az amerikai agresszió haladéktalan beszüntetésére, az Egyesült Államok csapatainak teljes és feltétel nélküli kivonására Dél-Vietnamból és a vietnami nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartására. A szovjet kormány levonja a megfelelő következtetéseket az újabb provokációkból és azokból a fenyegetésekből, hogy kiszélesítik az agresz- sziöt egy testvéri szocialista ország, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Mindenkinek világosan kdl látnia, hogy a VDK elleni provokációk folytatása, azok a kísérletek, hogy új háborús fenyegetéseket valósítsanak meg Indokína népei ellen, a délkelet-ázsiai és távol-keleti helyzet további súlyosbodását eredményezik. Egy ilyen fordulatért a felelősség teljes súllyal, az Egyesült Államok kormányára hárul. Moszkva politikai köreiben a Szovjetunió in témáéi «nalis- ta politikája újabb kifejezéseként értékelik a szovjet kormán.'- Vietnammal Összefüggő nyilatkozatát. Ennek kapcsán a szovjet fővárosban nyooita- tékosan aláhúzzák: az imperialistáknak számításiba kell venniük azt. hogy a harcoló vietnami nép nem marad segítő barátok támogatása nélkül. Erre rámutatva a szovjet fővárosban utalnak Koszigin miniszterelnök és a VDK moszkvai nagvköveté- nek hétfői találkozójára is. amelynek során a szovjet kormányfő újólag és hangsúlyozottan kijelentette, hogy a Szovjetunió a jövőben is megad minden szükséges segítséget és támogatást az amerikai agresszió ellen küzdő vietnami népnek. Moszkvában a legkisebb kétséget sem hpvviák az iránt, hogy az újabb amerikai provokációknak, az ..erő helyzetéből” való fellépés ki; Bérleteinek csupán egyetlen következményük lehet: az Egyesült Államok még mélyebben süllyed az Indokínai kalandor háborúk mocsarába. Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás a* 1. oldalról) ellátás biztosítása érdekében megfelelő határozatot hozott Az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztése alapján a kormány megvitatta és jóváhagyta a komplex könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programját. Eszerint 1975-re legalább 2 millió négyzetméter alapterületű könnyűszerkezetes épület kivitelezésének feltételeit kell megteremteni. Ezt az építési módot elsősorban, az ipari, mezőgazdasági és raktározási épületek létrehozásánál alkalmazhatják előnyösen. A fejlesztés megvalósításához a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 2,6 milliárd forintos beruházás szükség«, ami részben állami költség- vetési hozzájárulásból, nagyobb részt azonban vállalati erőforrásokból tevődik ösz- sze. Az előterjesztés javasolja a szükséges licencek vásárlását, a KGST országaival két- vagy többoldalú nemzetközi együttműködés megteremtését, a könnyűszerkezetes építési elemek gyártásszakosítását, valamint közös gyártás megteremtését tőkés- országok vállalataival is. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa közös jelentését a Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzéséi helyesnek bizonyultak, módosítására nincs szükség. A gyakorlati végrehajtás során felmerült problémákat iá kollektív szerződéseknek az év elején végrehajtott módosításai nagyrészt megoldották. A helyzet további javítására az illetékesek a vizsgálat közben intézkedéseket tettek. néhány kérdésben, mint a munkäfeevelem megszilárdítása. további vizsgálatokat folytatnak. A munkügyi miniszter másik előterjesztése alapján a kormány olyan határozatot hozott, hogy a bányászok pót- szabadsága a föld alatti munkában töltött idő arányában növekszik, legfeljebb további 12 munkanapig. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az időleges munkakötelezettségről szóló rendelettervezetet Eszerint elemi csapások esetén a megyei tanács végrehajtó Dizottságának elnöke, több megyére kiterjedően a miniszter — az időleges munkakötelezettségről szóló törvényerejű rendeletnek megfelelően — az állampolgárokat munkára kötelezheti, illetve anyagokat, munka- és szállítóeszközöket ideiglenesen igénybe vehet. A munkára kirendelt személyek részére térítést kell adni. Az igénybe vett eszközök használatáért a rendelet térítést ír elő. A közlekedés- és postaügyi miniszter a záhonyi vasúti átrakó körzet helyzetéről és további fejlesztéséről tett előterjesztést. A kormány utasította a közlekedés- és postaügyi minisztert, hogy az árucsere-forgalom további zökkenőmentes lebonyolítására a megfelelő Intézkedéseket tegye meg. A művelődésügyi miniszterrel közös előterjesztésben javasolta a közlekedés- és postaügyi miniszter.- "hogr a ^ormány a‘ Közlekedési Múzeumot nyilvánítsa országos múzeummá. A Minisztertanács a javaslatot elfogadta. A belkereskedelmi miniszter javaslatára a kormány elhatározta, hogy az idegen- forgalmi együttműködés tovább bővítésére egyezményt kössünk a Szovjetunióval. A Kultúráiig Kapcsolatok Intézetének elnöke javasolta: a kormánv járuljon hozzá, hogy az UNESCO 1972-ben kormányszakértői értekezletet szervezzen Magyarországon az európai tudományos együttműködés elvi és gyakorlati kérdéseiről. A kormány a javaslatot elfogadta. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta saját munkatervét 1971. első fél évére, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, továbbá az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács munka tervét a jövő év hasonló időszakára. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. ii i 11. mi ____A PRAVDA CIKKE Hz antikomnuinizmus nyomoráról A Pravda csütörtöki száma „Az an.ikanirnimizmus nyomora” címmel terjedelmes cikket közöl a szovjetellenes burzsoa propaganda fokozódásától és é propagandahad- járatok hatástalanságáról. Mint. a cikk bevezetőül megállapítja, az utóbbi időben fokozódott a burzsoá propaganda a szocializmus eszméi ellen. Ez a propaganda minden módon igyekszik befeketíteni a szovjet rendszert. igyekszik megrágalmazni a szovjet nép történelmi vívmányait. A külön- böző rágalmak. kitalálások között ott szerepel az ..agresszív kommunizmus” és a „szovjet katonai fenyegetés” rémmeséje, a .-szabadság hiányáról’- és a „zsidók üldözéséről” szóló kiagyalás. Ezek és a hozzájuk hasonló badarságok párosulnak a leggátlástalanabb és legciniku- sabb bomlasztó akciókkal, amelyeket az imperialista hírszerzés ügynökei hajtanak végre. A továbbiakban a Pravda rámutat arra, hogy a szovjet- ellenes propaganda irányítói igénybe veszik a különféle ingyenélők, szélhámosok, jött- mentek és bűnöző elemek szolgálatait is, sőt, olyan személyeket is sorompóba állítanak. akik voltaképpen csupán az elmeorvosok érdeklődésére tarthatnák számot. Ez utóbbi „kategóriával” kapcsolatban a Pravda emlékeztet arra. hogy a nyugati propaganda mily sokáig fennen lobogtatta Tarszisz nevét Szovjetellenes tehetségtelen örkálmáriyait kikiáltották az „orosz irodalom remekeinek”. A különféle „szovjaíológusok” melegen az angol közvélemény figyelmébe ajánlották az „üldözött szovjet írót”. A szenzáció azonban felettébb hamar szétpukkadt, miután Tarszisz kétszer fellépett a televízióban. Hagymázas megnyilatkozásai, után pártfogói zavarodottan ismerték be olt nyugati pártfogókra és olvasókra találtak. A belső szellemi emigráns Szpízsenyicint. akinek szemében idegen és ellenséges a szovjet nép egész élete, az imperialista propaganda a „nagy” orosz író rangjára emelte, nemrégiben pedig Nobel-díjial is kitüntették. A Nobel-díj-bizottság azoknak a szocialistaellenes spekulánsoknak kezére járt. akik Szol- zsenyicint nem „tehetségéért” emelték pajzsra, hanem csupán azért, mivel befeketítette a szovjet valóságot. Ennek kapcsán a Pravda idézi a nyugatnémet Die Weitet, amely megállapítja: „Szolzse- nyicin kitüntetése a Nobel- dijjal. politikai demonstráció”. Utal a Pravda az Afton- bladet című svéd újság főszerkesztőjének nyilatkozatára is. mely szerint a Nobel-díj-bizottság döntése nyilvánvalóan megörvendezteti az Egyesült Államokat és a CIA rádióállomását: a „Szabad Európát.” A Pravda a továbbiakban, megállapítva a Szovjetunió és a szocialista országok elleni rágalmak súlytalanságát és hiábavalóságát, nyomatékosan hangsúlyozza a Szovjetunió és más szocialista országok anyagi és szellemi erőinek rohamos növekedését. A kommunista és munkás világmozgalom sikereit, a kommunizmus eszméinek nagyarányú terjedését, nincs olyan erő — húzza alá az SZKP KB lapja — amely visszafoghatná mindezeknek az emberiség sorsára gyakorolt forradalmasító hatását. A szovjet emberek szorosan tömörülve lenini pártjuk és annak kipróbált vezetése körül, fokozzák politikai éberségüket és kérte’ / atetlensé- güket a züllött burzsoá ideológiával szemben — hangsúlyozza befejezésül a Pravda cikke. Tanácskozik hx ()8ZS/§ZK parlamentje Leoriyid Brezsnyev, Alek- szej Koszigin, Nyikolaj Pod- gornij. és más szovjet vezetők részvételével kezdte ttio* munkáját csütörtökön a nagy Kreml-palotában az oroszországi föderáció legfelső tanácsénak téli ülésszaka. A képviselők a kétnapos ülésszakon megvitatják a jövő évi népgazdasági tervet,és költségvetési, valamint a» oroszországi föderáció méh*- kaui r vény könyvének tervezetét. II lenin- ceiugnáríum záróiifíse Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián befeje- ződölt a Lenin születéseitek 100. évfordulója tiszteletére rendezett kétnapos tudományos tanácskozás. A záróülésen részt vett éa az elnökségben foglalt helyet Nemes Dezső akadémikus, a Politikai Bizottság tagja, Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Ligeti Lajos és Révész Géza, az MSZBT áléin okéi, T(Ami- Gábor akadémikus, ott volt és ugyancsak az elnökségben foglalt helyet F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövet» és P. N. Fedoszejev akadémikus. a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke. Dr. Réczei László, az Ojv szágos Béketanács elnökhelyettese nyitotta meg a második napi tanácskozást, amelyen á szerdai székei óülések elnökei adtak számot a konferencia fő témáiban folytatott munkáról. hogy védencük nem író, hanem a tébolyda jelöltje. Az angol propaganda eat követően a hazaáruló Kuz- nyecov nevét kapta fel. Ez* az írót Londonban nagyon, gyorsan a brit titkosszolgálat ügynökeinek pórázára fogták. A titkosszolgálat inspirálta Kuznyecov nyilvános fellépéseit. amelyeket áthatott a szovjet nép betegies gyűlölete. Egész sor nyugati lap és folyóirat hasábjain már nem egy esztendeje arról lehet olvasni, mintha Moszkva „tudományos és irodalmi köreiben” holmi „lázadó érted- miségietk” lennének, aikik mint „hitelt érdemlő források”, rendsaaresen tájékoztatják az egyes moszkvai nyugati tudósítókat a szovjet valóságról. A továbbiakban a Pravda Arnalrikról ír, akit a Washington Poet „történésznek” és „megragadó, ragyogó” művek szerzőiének kiált A Try buna Ludu a Gdanskban történtekről A Trybuna Ludu, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának lapja a gdanski eseményeket kommentálva megállapítja, hogy azok mély fájdalmat és ezzel együtt határozott tiltakozást váltották ki a lengyel közvéleményben. A lengyel lap elmondja, hogy kalandorok és zavar- keltő elemek kihasjiálták a gdanski hajógyár kollektívája egy részének munkabeszüntetését és utcára vonulását. A milicisták, az önkéntes rendőrök és a katonák mindaddig következetesen tartózkodtak az erő alkalmazásától, amíg a rendzavarok részéről erőszakos cselekményekre nem került sor. A Trybuna Ludu képet ad a gdanski hajógyári munkásoknak az átlagosnál raaDaniel Lang: Incidens a 192-es magaslaton (Dokumentumregény) Fordította: Hernádi Miklós ' 15. Miután négy napig nem hívta magához Vorst, jelentéstételre jelentkezett, és a százados fogadta. Utolsó beszélgetésük volt ez. Most egyedül voltak, emlékezik Eriksson, és amikor Eriksson érdeklődött, hol tart a gyilkosság ügye, a százados, mintha nem is hallotta volna a kérdést, maga kezdett kérdezni. Csak azt szeretné tudni, végiggondolta-e Eriksson, milyen következményekkel járhat a vádemelése. Gondolt-e arra, hogy máris mennyit szenvedtek az amerikai katonák a vietnami népért? Vajon nem ötlött-e az eszébe, milyen felelősség megvádolni négy katonátár- sát, így tetézni azpk szenvedését? És mi történik, ha a haditörvényszék bűnösnek találja őket? Vajon Eriksson tudja-e, hogy a hadibírák és hadiesküdtek hírhedten enyhe ítéleteket hoznak? Nem olyanok, mint a civil kollégáik, mert a törvényszéki tisztek (így nevezik a hadbírákat) és a törvényszék tagjai (így pedig az esküdteket) rokonszenveznek, megértéssel viseltetnek a teherpróbák iránt, amelyeket az életüket naponta kockáztató frontharcosoknak ki kell állniuk, a haditörvényszék emberei nem várják el a gyalogos legénységtől, hogy mintaszerűen viselkedjék a frontvonalban. Mifelénk, folytatta a századparancsnok, enyhe ítéletek járnak, sőt még tovább enyhülnek, amikor felülvizsgálatra, jóváhagyásra kerülnek. A hazai jogászok, a maguk biztonságos, hivatásos idealizmusában mindig gyanúval szemlélik a háborús területeken hozott ítéleteket, amikor a központi fellebbezési hatóságok a szakvéleményüket kérik. És ezek után, tette fel utolsó kérdését Vorst, ha az osztag tagjait valóban elítélik, Eriksson számíthat rá, hogy rövidesen újra szabadlábon lesznek, és ha ez megtörténik, éppen Eriksson szabadsága fog korlátozódni, mert ugyan elképzelhetetlen-e, hogy a szabadultak közül egy, vagy több is, alkalmat keressen, hogy bosszút álljon? Az is megtörténhet, hogy nem feltétlenül maga Eriksson lesz az áldozat, hanem inkább fiatal felesége. Eriksson a tárgyaláson kijelentette: „Vorst százados tudtomra adta, hogy a vádlottak ítélete enyhe lesz, vagy éppen el sem ítélik őket, és akkor főhet a fejem magam meg a családom miatt.” A Mao halála utáni hetekben Eriksson továbbra is a szakaszkörzetben maradt, nappal kutató-tisztogató akciókkal, éjszaka rajtaütésekkel bízták meg. A kockázatos akciók igénybe vették, mégsem tudták elterelni figyelmét arról az intenzív csalódottságról, amely hatalmába kerítette. Amióta utoljára beszélt Vorsttal, egy percre sem hagyta el ez az érzés, emésztette, elkülönítette katonatársaitól, álmatlanná tette éjszakáit (Folytatjuk) gasabb életszínvonaláról, ugyanakkor megjegyzi, bogy a hajógyárban súlyos problémák is voltak. A i | >!lekti- va egy része az üzemi gyűléseken a kérdések nyugodt és tárgyilagos megvitatása Ive. lyett hagyta magát befolyásolni felelőtlen felhívásoktól, elhagyta munkahelyéi és az utcára vonult. A felforgató elemek a helyzet élezésere felhasználták azt » tényt, hogy Lengyelországban néhány nappal előbb különböző árváltozásokra került sor. E változásokat — hangsúlyozza a lap — a szükség diktálta, bevezetésük az ország \gazdasagi fejlesztésének érdekeit szolgálja. A LEMP lapja megjegyzi hogy a gdanski kollektívánál» minden lehetősége megvolt problémáinak nyugodt megvitatására, tisztázására, * megoldás megtalálására. Viszont a felelőtlen fellépések — mint azt a gdanski események mutatják — csakis hatalmas károkhoz és egyéb tragikus következményekhé* vezethetnek. A Trybuna Ludu végezetül felhívja a figyelmet a LEMP Központi Bizottságának hatodik plénumán hozott határozatokra, amelyek megjelölik az ország fejlesztésének egyetlen helyes útját. „Elsősorban fegyelemre, megfontoltságra és felelősségérzetre van szükség. Az előttünk álló problémákat közösen fogjuk megvitatni és meg., oldani — a rend és a lelkiismeretes munka légkörében,» népi Lengyelország javára” — zárja cikkét a LEMP KB lapja. Csütörtökön Varsóban közzétették a lengyel kormány határozatát, amely a Gdanskban és környékén lezajlott rendbontásokra tekintettel felszólítja a közbiztonsági szerveket, hogy gondoskodjanak a rend fenntartásáról ém bárminemű megsértését a jövőben is akadályozzák meg. ki. Válójában Anialriknal nem annyira a történelemhez. mint inkább a botrány«: és a törvénykönyvbe ílt.közf történetekhez van köz“. 1961- ben lógás és rossz tanulói miatt kizárták az egyetemről Ezzol Amalrik „tudományos pályafutása” veget ért:., sem tanulni, sem dolgozni nem akart. Apja könyvtárát kiárusítva. szabályos ingyenélővé vált. Magismerkedett a szovjet iSazságszolgáltalással és — saját szavai szerint — „nem önkéntes utazást” tett Később. miután visszatért Moszkvába, Amalrik elhatá- roz’a. hogy egyes nyugeti tudósítók szolgálatába szegődik. Majd mindennap felkereste irodáikat, s szállította gazdáinak a rémhíreket és piszkos pletykáikat: ezekből koholták a „hitelt érdemlő tu- dcsí ásofeat”. Amikor letartóztatták, 350 dollárt találtak nála. a nyugati diplomaták által használatos csekk formájában. A kisstílű rágalmazót és valutázót a szovjet bíróság 3 évi börtönre ítélte. A szovjet valóságot rágalmazók galériájába tartozik a fiatal Vlagyimir Bukovszkij akinek fényképét á Washington Post az első oldalon közölte. A rossz tanulás miatt az egyetemről ugyancsak eltávolított fiatal- ember ,a moszkvai nyugati tudósítóknak whisky és nyugati cigaretta ellenében szovjetellenes badarságokat fecsegett. Ezután a Pravda rámutat arra, hogy a kis kaliberű rágalmazók — egyébként kudarcot vallott — akcióba állítása mellett, a kommunista- ellenesség főkolomposai nagyobb arányú provokációba kezdtek, amikor lármát, csaptak Szolzsenyicin neve körül, mégpedig az ő hallgatólagos beleegyezésével. Szol- zsenyicinnek a szovjet nép elleni gúnyiratai _ győztesek lakomája”. „Az első körben”. „A rákosztály” — befeketítik a szovjet nép hőstetteit és vívmányait, a szovjet emberek méltóságát, s megfelelő anyagául szolgáltak a Nyugaton felszított szov- jetellenes propagandahadjáratnak. A rjazanyi írók — itt élt Szolzsenyicin, — a szovjet írószövetség azon fáradoztak, hogy meggyőzzék Szolzsenyi- cint: ne éljen vissza tehetségével. nyilvánosan utasítsa vissza azt a zűrzavart, amelyet külföldön neve körül támasztottak. Szolzsenyicin elvetette ezeknek a tanácsoknak a meghallgatását és igyekezett ssarolnj az írószövetséget: azzal fenyegetőzött, amennyiben szovjetellenes munkáit nem adják ki, akkor azok külföldre Jutnak.” Válóban röviddel ezután nem supán Szolzsenyicin művei, lanem összes fondorlatos levelei ée nyilatkozatai is, amelyek csupán rá és a cím- lettre tartoztak, & burzsoá sajtó „közkiTicsévé" váltak,
