Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-02 / 282. szám

1978. december 1. KELET-MACYARORSZAO l élé* Üj bölcsőde épül Az idei év volt az első Nyíregyházán, amikor min­den olyan szülő kívánsága teljesült, aki bölcsődében akarta elhelyezni gyermekét. Igaz, az előfordult, hogy nem a lakóhelyéhez legközelebb eső intézményben talált ott­honra a gyermek. A városi tanács az óvodák számának növelésével igyekszik segíte­ni a szülőkön. így mái- a kora tavasszal átadják ren­deltetésének az Északi Alköz­pont új. 80 gyermek számá­ra épült bölcsődéjét. Ezzel egyidőben a korábbi ter­vektől eltérően nem szünte­tik meg a Bessenyei téri gvermekintézményt. Korszerűbbé kívánják tenni a bölcsődék gyer­mekorvosi ellátását is azzal, hogy lehetőleg a bölcsőde orvosa ugyanaz legyen, aki az érintett terület körzeti gyermelkgy ógyásza, így elérhető lesz, hogy a kicsik fejlődését és gyógyí­tását az orvos a bölcsődétől az általános iskola végéig nyomon követhesse Uj termék sorakozik a nyíregyházi Szabolcs Cipőgyár iobozolója. Tóth Katalin előtt. A szép fazonú, rövid szárú, bélelt férficsizmákból készülő 10 ezer pár rövidesen az üz­letekben is kapható lesz. Hammel József felv. Teljesítménymérés, programozott oktatás Bemutatkozik az Országos Pedagógiai intézel Aki Budapesten jár, a Gorkij fasor 17—21 szám alatti volt iskolaépületen ol­vashatja a feliratot: Orszá­gos Pedagógiai Intézet. Ezzel a névvel persze otthon is ta­lálkozhat minden diáji és minden pedagógus, hiszen ott az utalás minden új tan­könyv elején, hogy készült a Művelődésügyi Minisztérium és az Országos Pedagógiai Intézet irányításával. S mégis: tevékenységének szé­les skáláját meglehetősen ke­vés ember ismeri. Ezért kér­tük meg Szarka Józsefet, az OPI főigazgatóját és Bodó László főigazgató-helyettest, hogy mutassa be az intéze­tet, Ui módszerek kutatása — A Művelődésügyi Mi­niszter5 altihoz tartozunk, s tudományos kutatás, a tan- terv- és a tankönyvkészítés irányítása valamint a peda­gógusok és az oktatási veze­tők továbbképzése a felada­tunk — mondotta Szarka József — Ami a kutatást il­leti : elsősorban gyakorlatias témákkal, a neveléshez és az oktatáshoz közvetlenül kap­csolódó problémák megoldá­sával foglalkozunk, mert az úgynevezett alapkutatások inkább az akadémiai kutató- csoport profiljához tartoz­nak. A didaktikai tanszék egyik fő tevékenysége a teljesít­ménymérés tökéletesítése. Ez a munka egy nemzetközi vál­lalkozás része, sok országgal együtt azonos módszereket és normákat alkalmazunk, hogy az eredmények összehason­lít ha tokká váljanak. Egész napos iskolák Érdekes kísérletek folynak 5—6 éve az egész napos isko­lával is. Nemrégen összegez­tük a kutatások eredményeit s ennek alapján a Művelő­désügyi Minisztérium aján­lást adott ki a megyéknek, hogy ahol megvannak a kellő feltételek próbálkozzanak ilyen iskolák szervezésével, hogy szélesebb körből lehes­sen tapasztalatokat gyűjteni. Ugyancsak fontos kísérlete­ket végzünk a programozott oktatással. Világszerte napi­rendre került ez a kérdés, de mi csak most jutottunk hozzá, hogy összefüggő prog­ramozott tananvagokat ké­szítsünk. tárgyilagos elem­zést szer ‘nénk készíteni ar­ról. hogy hol. s milyen kö­rülmények között a leghatá­sosabb a programozás. Elemzik a reformot — Ami a másik feladatot S tantervek, tankönyvek el készítésének irányítását Ille­ti: lassan e munka végéhez érnek. Mi következik ez­után? — Az általános és a kö­zépiskola; tan tervek és tan­könyvek elkészítése után a dolgozók iskolái és a szak­munkásképzés alapdoku mentumainak kidolgozása ke rült napirendre És terme szetesen a szakközépiskolái szakmai tantárgyainak tan­tervei és tankönyvei munká­latai. Közben pedig ellenőr­ző vizsgálatokat végzünk a már bevezetett tantervek hatékonyságáról. Tavaly pél­dául az áltáláriös iskolák re­form tan terveit és tankönyveit elemeztük. Ennek során ki­derült, hogy egyrészt nagy szükségük van a pedagógu­soknak a metodikai taná­csokra, másrészt, hogy né­mely tankönyvben módosítá­sokat kell. végrehajtani az újabb kiadások során. A következő lépcsőben a gim­náziumi tantervek és tan­könyvek ellenőrző vizsgála­tát "akarjuk elvégezni. Testhezálló formák A pedagógusok továbbkép­zésének javítása az oktatás­ügy egyik legnagyobb és leg­régibb gondja. Sikerült-e e tekintetben valamit előrelép­ni az utóbbi években? — Úgy véljük, hogy igen — mondta Bodó László. — Uj továbbképzési hálózat és rendszer van kialakulóban. Az új „felállásban" mi tu­lajdonképpen elvi, tartalmi és metodikai útmutatás i adunk. A pedagógusok szé­les körének továbbképzéséta főváros; és a nemrég létre­hozott megyei, valamint me­gyei jogú városi módszerta­ni kabinetek végzik. Az ok­tatásügyi vezetők képzésébe pedig bekapcsolódtak a pe­dagógusképző intézmények is, sőt a marxista est. egye­temeken is sok vezető es be­osztott nevelő gyarapítja tu­dását. — Alapelvünk az önkén­tesség, fő törekvésünk, hogy az igények szerint differen­ciáljuk, s közben komplex továbbképzést biztosítsunk. Ami az önkéntességet illeti: csupán a vezetők, az új tanr tárgyakat — a honvédelmi ismereteket, a világnézetünk alapjait, stb-t — oktatók é§ a tanított tárgyhoz képesítéssel nem rendelkezők részére írunk elő kötelező ■ tovább­képzést. S természetesen azoknak, akiknek munkájuk alapján javasolják a szak­felügyelők és az igazgatók. Egyébként a pedagógusok többsége a megyei módszer­tani kabinetek által szerve­zett komplex gyakorlati sze­mináriumok közül választhat számára „testhezállót.” Ezzel a beszélgetés végei ért. Az intézet vezetői ugyan nem mondották, de az igazsághoz tartozik, hogy az OPI-nak valamennyi, az oktatással és a neveléssel összefüggő ered­ményünkhöz köze van. Mun­kájuk tovább mélyülne, ha­táskörük növekedne, ha segí tőtársat kapnának, s végre megszerveznék az akadémiai pedagógiai kutatóintézetet is Tóth László Péntek a vonaton Budapest—Mátészalka Éjjel fél 12-kor közvetlen vonat indul Budapest, Nyu­gati pályaudvarról Mátészal­kára. A vonat pénteki napo­kon a szokásosnál is zsúfol­tabb. Sok szabolcs-szatmári ingázó ezzel a vonattal jön haza családjához a hét vé­gén. Utazásom tapasztalatai i abban a reményben írom. hogy az eljut „hőseimhez” akik most biztosan józanok és írásom gondolatot ébreszt bennük: érdemes-e vqnaton és egyáltalán leittasodni?... • • live« a fásiában. a pOíCöll Indulás előtt „fürtök” csün. Kenek a lépcsőkön. Rendőr járőr sétál a vonat mellett. A vonaton vihar előtti csend. Azonban, amikor elindulunk, megindul a nyüzsgés. Sokan kérdezik tőlem is: merre van a büfékocsi? Egy társaság nem kíváncsi a büfékocsira. Aktatáskákból italosüvege­ket vesznek elő. Isznak egy üvegből egymás után négyen is. Aztán cigarettáznak és kártyáznak — pénzre. Perce­ken beiül szinte elviselhetet­len lesz a bűz. Átfúrom ma­gam egy másik kocsiba. Itt két hosszú hajú fiatalember már „előrehaladott állapot­ban” van. (így nevezik azo­kat, akik már indulás előtt berúgnak! Csípős megjegy­zéseket tesznek egy jól öltö­zött lányra. Egyikük még pénzt is ígér... — Erre nagy nevetés tor ki, de az utasok közül senki sem siet a lány védelmére. Itt is üvegek ke­rülnek a polcokra. Egy állo­máson valaki üres üvegeket dob a sínekre. Az üvegszi­lánkokat félve és szitkozódva kerülgetik az utasok. A csö­römpölésre jön a jegyvizs­gáló: — Ki dobta ezeket ide? — Én. na és? Még az ab­lakot is betöröm, én Jani va­gyok! — Szálljon le azonnal! Ki­zárom az utazásból — mond­ja a jegyvizsgáló. „Janii“ leszállítják • „Járni” természetesen nem száll le. Sőt, kihívóan visel­kedik a hivatalos személlyel szemben. (A jegyvizsgáló a vonaton hivatalos személy.) Igazolványát nem hajlandó felmutatni. A vasutasok te. lefonálnak. aminek az lesz a következménye, hogy Janit Szolnokon két rendőr „leve­szi'’ a vonatról. Ő nemi jöhet tovább velünk. Családja hiá­ba várja ezzel a vonattal... (Jó tudni, hogy a törvény­TEKNÖVAJÓK. Furcsa életük van a teknővájók- nak. tanyájukat mindig ott ütik fel, ahol faragni való fát találnak. Alkalmas nyárfa egyre kevesebb van, pedig falun még mindig nagy „d’vat” a dagasztó- vagy disznókopasztó teknő. Vlive) a szállítás ma^ már ■gysze-'übb. a teknővájók -saládi házat építenek es nkébb távoli vidékekről szerzik be a faanyagot és felhagynak a vándorlással. Bölcske szomszédságában két csatád is letelepedett. A környező falvakat ók átiák el ny b'fateknőkkel. Most a etlsznóölési szezon­ra sok megrendelést kap­tak a szomszédos közsé- gekbő' sőt Baranyából is. Képünk. Faforgács borít­ja a teknővájók háza táját. (MTI totó — KácBor László) erejű vasúti díjszabás sze­rint: „az utazásból kizárha­tók a részegek és azok, akik botrányosan viselkednek”.) Visszamegyek az előbbi kocsiba. Az italozó kártyások javában veszekednek: „500 forintot nyertéi el tőlem, mert ismered a kártya há­tát. Ezért még!... Dulakodni kezdenek és szitkozódnak. (Egy időg hölgy közben mé­lyen a sarokba húzódik. Ka­bátja alatt keres menedéket.) Valaki előáll egy korsóval: Ne veszekedjenek. Inkább igyunk. Idei. Már ki van forrva. És isznak. Aztán las­san. békés álomba szem derül­nek... Bor, szemét és sötét Színpadra illő jelemet volt — állapítom meg —, közben arra a családra gondolok, amely 500 forintot fog nél­külözni. Aztán a kulturált utazásról meditálok... Sok a szemét a padok között. Po­rosak az ülések. Az ablaikon alig lehet kilátni. A világí­tás is gyenge. Akinek van türelme ilyen körülmények között olvasni, le kell mon­dani szándékáról — a vilá­gítás miatt. Természetesen nem min­denki iszik és nem mindenki szemetel az utasak között. A rendbontók kevesen vannak. Mégis általánosan rossz vé­lemény alakult ki a szabolcsi vonatok utasairól. Ezért a jegy-vizsgálóknak erélyeseb­ben kell fellépni a rendbon­tók ellen. És jó lenne, ha az utazóközönség támogatná ilyen esetekben a jegyvias. gálók munkáját. Reggelre a kártyízók «"'M- ke (hodászi ismerősöm) fá­radtan. de már józ'.nul fel­kel az ülésről. Tőle kérde­zem. hogy miért éppen a vo­naton isznak ennyit? Vála­sza: „A munkásszálláson rendnek kell lenni. A szoba­parancsnok nem engedi, hogy igyunk. Otthon meg az asz­szony...” Ismerősöm ugyanarra a munkahelyre ingázik fi éve. Munkájával mindenki elége­dett. Otthon jó családapa. De a vonaton... Közismert, hogy a sza. bolcs-szatmárt ember szor­galmas, jó munkaerő. Mun­kahelyén és otthonában be­csülete van a sasaboJcs-smt- mári munkásnak. Legyem becsülete a vonaton is! Nábrádi Lajo* LAPSZÉLEN: A „csillaggarazs“’ helyeit Az országos napilapokban több híradás jelent meg ar­ról, hogy egyes városokban — mint Győrben, Komárom­ban, Kecskeméten — garázs­építő szövetkezetek szervezé­sével akarnak megküzdeni a garázsgondokkal. Nyíregyhá­zán is egyre jobban gyarapo­dik a magánautó-tulaj- domosok tábora. Becslések szerint körülbelül kétezer gépkocsi van a városban, s ezek legtöbbje „csillaggarázs­ban”, a szabad ég alatt tölti a nappalokat és éjszakákat. Éppen az igények kielégí­tésére Nyíregyházán is meg­kezdődött az előkészítés egy .garázsépítő szövetkezet létre, hozására. A városi tanács építési osztálya és a szövet­kezeteit érdekképviseleti szerve, a MÉSZÖV közösen keresi a garázsépítő szövet­kezet létrehozásának lehető­ségét. Egyelőre azt vizsgál­ják, milyen módon lehet tel­ket biztosítani, az építkezést hogyan bonyolítsák le, a fenntartáshoz milyen jogi el­veket kell követniük. Javas­lataikat — amelyet az autó­klubbal és az ingatlankezelő­vel közösen készítenek el — a városi tanács végrehajtó bi­zottsága elé fogják terjeszte­ni. Különösen a lakótelep jel­legű városrészekben, az északi és déli alközpontok­ban okoz gondot az autók el­helyezése. Az utcán paritíro- zó gépkocsik hovatovább aka­dályozzák a biztonságos köz­lekedést is. Éppen ezért főleg ezeken a helyeken érdemes a szövetkezeti formával élni, s egyszerre több tucat ga­rázsnak helyet biztosítva eleget tenni az autósok kí­vánságának. Az Északi Alközpontban például mér most is van id néhány garázs, viszont ezek­nél az elhelyezés. telepítés városrendezési szempontból való jogosságán vitatkozni le­het. A távlati tervekben — a közeljövőiben elfogadandó általános rendezési terv alap­ján — már feltétlenül szá­molni kell a magángépko- csdk száménak növekedésé­vel . Helyet kell biztosítani a garázsoknak akár többszin­tes megoldással, akár egy- egy nagyobb, 1—200 garázst magában foglaló telep kiala­kításával, hogy az autósok­nak is kielégítsék az igénye­it, s hogy a gyalogosoknak se kelljen kerülgetniük a sok autót, de a gyerekek se jár­janak rosszul a játszóterek megkurtításával. L B. Háztáji és tsz-együttműködés Nőtt a szabolcsi sertésállomány j Októberben 1173 darabbal emelkedett Szabolcs-Szat- már megye malac- és süldő­állománya. Az év eleji lét­számnál ez 43 százalékkal több. örvendetes a megyei ta­nács felmérésében az is, hogy a legnagyobb a növe­kedés az árvízzel leginkább sújtott fenérgyarmati járás­ban (közel 1000 darab). A változásból még a nyíregy­házi termelőszövetkezetek vették ki leginkább a részü­ket: kilencszáz darabbal. Október hónap folyamán állami és szövetkezeti válla­latoknak 1578 darabot, a ház­táji gazdaságoknak 868 da­rabot és a szabad piacon 375 darabot értékesítettek, ami az idényt tekintve ismét ki­elégítő szám. Nagyon örven­detes. hogy a háztáji gazda­ságok és a termelőszövetke­zetek együttműködése to­vább fokozódik. A háztáji gazdaságok 3284 darabot kí­náltak fel értékesítésre és a termelőszövetkezetek ebből át is vettek 2333 darabot. Részproblémák a növeke­dés örvendetes ütemében, hogy a tósvárdai és a vásá- rosnaményi járásban csök­kent a hizlalásra szánt álla­tok száma, és Nyíregyhá­zán, valamint környékén sok az elhullott fiatal sertés. Az sincs egészen rendben, hogy a fehérgyarmati, vásárosna- ményi és kisvárdai járások termelőszövetkezetei elhe­lyezési nehézségekre hivat­kozva sorozatosan elutasítják a háztáji gazdaságok által felajánlott hizlalás! anyagot Az összkép azonban biztató. A helyenként felbukkanó be­tegségek leküzdésével, a ter­melési kedv növekedésével, az állattenyésztés sertésekre vonatkozó része állandóan felfelé ívelő tendenciát mu­tat.

Next

/
Thumbnails
Contents