Kelet-Magyarország, 1970. december (30. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-15 / 293. szám

ItTTVi «Jeeemlier K fültT-MA(STASORS?A6 * »Mal Budapesti tsz-ek segítsége Penyigének 2300 hold termését vitte ei a májusi árvíz a penyig-ei Zöld Mező Tsz-nek. Értnek ellenére a szövetkezeti tagok idei jövedelme megközelítően a tervezett szerint alakul, ami munkanaponként kb. 70 forintot jelent. Ebben, az Ál­lami Biztosítótól kapott kár térítések mellett különösen két tényezőnek: a tagok szor­galmának és a kívülről ka­pott nagyarányú anyagi tá­mogatásnak van döniő jelen­tősége Mindazok a tagok, akiket: az állattenyésztésben és ta­laj munkáknál nem tudtak foglalkoztatni, szervezetten vettek részt a falu újjáépíté­sében. Ennek alapján szerző­dést kötöttek az újjáépítést végző építőipari vállalattal és ktsz-ekkel. Ennek több­szörösen hasznát látták, mert a tagok havi 2 ezer forint körüli jövedelemhez jutottak, a kivitelezőknek nem voltak munkaerőgondjai, s az újjá­építést határidő előtt fejez­ték be. Mindezek mellett számít­hatnak az őket patronáló bu­dapesti tsz-ek anyagi támo­Tanfolyamrendszert dol­gozott ki a megyei tanács mezőgazdasági osztálya^ amelynek keretében a téli hónapokban módszeresen to­vábbképzik a nagyüzemek­ben d ’ózó különböző gép­vezetőket, szerelőket. A kép­zéseket a tsz-szövetségek- kel összehangolják. így min­den gazdaságból összejönnek a szakemberek, hogy bővül­jön ismeretük. kiegészüljön a KRESZ-ről való tudniva­lójuk. A légjelentősebb szakmai tanfolyamnak az ígérkezik, amelynek során a szerelők három hétig elméleti és gya­korlati foglalkozásokon is­merkednek még i-ibban azok­Tízévesek a megyei zenetagozatos iskolák gatásara. E íx&aóe. gazdaságok vezetői annak idején a hely­színen tanácskoztak a helyi­ekkel, a támogatás tormáiról és módjairól. Az akkori fel­mérések alapján abban álla- ixxltate meg, hogy 3.2 millió forint készpénzzel segítik a pmyigeieket, de szükség sze­rint még további támogatást is nyújtanak. 2,2 millió fo­rintot már át is utaltak a pe- nyigej Zöld Mező Tsz-nek. Ebből az összegből — közös megegyezéssel — 740 ezer fo­rintot a tagok között osztot­tak kj — tagonként 3000 fo­rintot adtak — a háztáji gazdaságban keletkezett ká­rok enyhítésére és az álla­tok takarmányozására. Az 1 millió forint is a szövetkezet rendelkezésére áll és tetszés szerinti időben használhatja fel. Penyige lakosai azontúl, hogy köszönettel fogadják a budapesti szövetkezetek ön­zetlen segítség fegyelmezett munkával Igyekeztek pótolni a kieséseket és az őszi mun­kák — szántás, vetés — idő­beni és minőségi elvégzését. (hódi) kai a gépekkel, amelyekkel egész év során dolgoznak. Ezt a képzést a Nyíregyházi Fel­sőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum traktortanszéke kez­deményezte. Különválaszt­ják az oktatás során a szov­jet traktorokon dolgozókat, valamint a DUTRA-család szerelőit. A továbbképzés idején a tanszék előadói, ta­nárai és műszakijai egyrészt a szovjet gépkülkereskede­lemmel szorosan együttmű­ködve ismertetik a technikai újdonságokat, másrészt a Vö­rös Csillag Traktorgyár köz­lései alánján magyarázzák a korszerű szerelési és karban­tartási technológiát. Közel egymilliárd 4 társadalombiztosítási kiadások Szabolcsban Tíz esztendővel ezelőtt a tanév kezdete után kezdtek alakulni Szabolcs-Szatmár megyében azok az iskolák, melyekben magasabb szinten, tagozatokon oktatták már az éneket és a zenét. Most, a ju­bileumok kezdetén készült számvetés szerint a nyolc általános és egy középiskolá­ban ez idő alatt több mint 20 ezer leány és fiú ismerkedett kiváló szaktanárok irányítá­sával a muzsikával, az ének­kel és a zeneelőadás örömé­vel. A jövő év első napjaitól kezdve valamennyi megyei zenetagozatos iskolában meg­kezdődnek az előkészületek arra, hogy májusban egy ha­talmas nyíregyházi fesztivá­lon mutassák be tudásukat a gyerekek, ízelítőt adva mind­abból. amit tanulnak. Az elő­készítésben részt vevők ter­vei szerint a Tanácsköztársa­ság téren rendezik meg a ju­bileumi koncertet, amelyen több száz zenész és dalos fia­tal nagyszabású seregszemléje jelent feledhetetlen élményt. A szakszervezetek megyei társadalombiztosítási igazga­tósága a közelmúltban adta közre az 1969-es évről sz&ló jelentését. Ez a jubileumi év­ben megjelentetett kiadvány több mint 40 oldalon sorakoz­tatja fel a társad alom biztosí- tiisunkat jellemző statisztikai adatokat. E hatalmas szám­tengert változatosan ismertet­ni is lehetetlen egy tudósítás keretében. Csupán arra vál­lalkozhatunk. hogy néhány tájékoztató adattal érzékeltes­sük azt a munkát. azt az anyagi juttatást, ami szinte az egész lakosságot érinti. A lakosság 98.4 százaléka A társadalombiztosításba bevontak száma az iparosítás fejlesztőiével, a termelőszö­vetkezetek szilárdulásával ál­landóan növekszik. A jelentés szerint 20 évvel ezelőtt, 1950- ben az ipari. alkalmazotti biztosítottak száma (családta­gok nélkül) 65 ezer volt, most több mint 105 ezer. A teljes biztosított létszám 1950-ben 104 ezer volt, 1969 végén pe­dig 228 ezer. ebből több mint 90 ezer a termelőszövetkezeti biztosított és 16 500 a nyugdí­jas. A legutóbbi statisztikai .felmérés szerint a lakosság 98.4 százaléka biztosított. Egy év alatt 19í>8-rói 1969-re 5,6 százalékkal nőtt a teljes biz­tosítottak száma. Érdé,. ,s tény, hogy hosszú idő után újra növekszik a termelőszö­vetkezeti biztosítottak száma is. A múlt évben 3,2 százalé­kos volt a növekedés, annak ellenére, hogy az iparban fog­lalkoztatottak aránya is ál­landóan növekszik. Többen jöttek vissza más megyékből, de elsősorban a jobb gazdál­kodás hatására, az eddig csa­ládtagként dolgozók léptek nagyobb számítja! a termejö- szö vetk ezetekbé*^ ­Nyugdi'íra 274 millió A megyei igazgatóság 1969- ben 860 millió forintot fizetett ki, több mint 20 féle címen, amiben a táppénztől kezdve az anyasági segély, a családi pótlék, gyógyszer, nyugdíj, üdültetés és még sok egyéb szerepel. Legnagyobb összeggel to­vábbra is a nyugdíj vezet, 274 millió forinttal. Ez 15 millióval több, mint az eg) évvel korábbi. A nyugdíjas»! száma csak 2,5 százalékka nőtt, de az újonnan megállapí tott nyugdíjak egyre nagyobb összeggel szerepelnek, rész ben a keresetek, másrészt e nyugdíjba számítható, szol gálati évek növekedése révén Megyénkben az összes nyug­díjas es járadékos a lakosság 9 százalékát teszi ki, ez 56 400 főt jelent. Az igazgatóság kiadásaiban az orvosi, szakrendelői és kór­házi ellátás kereken 200 millió forintot tesz ki. Egy év alatt 20 millióval emelkedett. Har­madik helyen a családi pótlék következik 150 millió forint­tal. Ezen a címen 20 évvel ez­előtt csupán 25 millió forin­tot fizettek ki. Rohamosan nö­vekszik a gyógyszerre fordí­tott összeg, ami 87 milliót tett ki egy év alatt, ez 8 mil­lióval több, mint az 1968 évi. Ezt a kiadást követi nagyság­rendben a táppénz, ami 66 millió forint, az előző évhez viszonyítva 17,4 százalékos a növekedés. Igen jelentős és gyors ötömben emelkedő té­tel a gyermekgondozási se­gély. Míg 1968-ban 14 millió volt, a következő évben már 30 millió. Amiben csökkenés van Az utazási költség 20 év alatt alig err. kedett a kétsze­resére, más költségek, mint például a táppénz nyolcszoro- a az 1950 évinek. Az abszolút kifizetett utazási költség va­lamelyest évről évre növek­szik, de nincs arányban a biz­tosítottak számának növeke­désével. Az egy főre jutó uta­zási költség például 1950-ben ' Razzia? LehalászásTiNera! Csak a kereskedelmi fel­ügyelőség és társadalmi aktí­vái néztek körül szombaton a megye csaknem mindegyik vendéglátóhelyén. S hogy ezt néhány helyen razziának te­kintették — arról nem az el­lenőrök tehettek. Pókháló és csalás NYIRMADÁN, az állomás­sal szemben lévő kocsmában alighanem piszokrekordot döntöttek. Az, hogy Kiss Vil­mos csapos szerint a földön féltérdig ér a szemét, még csak érthető, mert fizetésnap volt a hizlaldában, s itt sört mértek. De hogy a sokhóna­pos pókháló milyen össze­függésben van a napi nagy forgalommal, továbbá a pult és környékének évtizedek so­rán lerakodott piszkát mi menti, — arra ő sem tudott választ adni. Kiss Vilmos egyébként pontos ember és kényelmes. Pontos, mert minden féldeci pálinkából egyformán hat szá­zalék hiányzott; és kényelmes, mert csak a raktárig kellett volna szódáért menni, de in­kább közölte: nincs. SÉNYÖN még kora dél- után van. a tsz falatozójá­ban csak néhány vendég ül. A pultnál egy tíz és egy négy év körüli fiúcska várja, míg a csapos beleönt három li­ter sört a kupába és kísérő­nek egy deci pálinkát az üvegbe. Nyilván nem a gye­rek fogja meginni a vásárolt italt, de a rendelet még el­vitelre is tiltja a fiatalkorúak kiszolgálását. Míg a jegyzőkönyv készül, a csapos a vezetőért küld valakit, de nem találják meg. Pedig érdemes lett vol­na meghallgatni, hogy tud­ják a deci bort belemerni a kisebb pohárba, vagy jobb ippet adhatott volna egy másik gyereknek, aki szintén italt akart vásárolni, de el­küldték: iöjjön később visz- sza, mikor már ..ezek" el­mentek! Pálinka — 18 éven alul PUSZTADOBOSON nincs olyan cukrászda, ahol a falu 20,80 formt volt. 1969-ben már csak 13,15 forint az ipari és alkalmazotti biztosítottak­nál. Ez 1968-hoz viszonyítva is 10 százalékot csökkent. Miért részletezzük ezt a különben nem jeleniős tételt? Azért, mert a szakrendelési hálózat fejlesztése rejlik mögötte. Míg 1950-ben járási székhe­lyeken, Kisvárdán és Máté­szalkán volt szakrendelés, 1969 végére hat járási székhe­lyen részesültek ilyen ellátás­ban a betegek. Az utazó be­tegek száma ugyan nőtt, dt röviejebb utat kell megtenni­ük. És ez nemcsak költségki­hatás, hanem humánum kér­dése. (Természetesen ez nem azt jelenti, hogy már ne len­ne zsúfoltság — a fejlődés el­lenére sem vagyunk elégedet­tek a szakrendelői hálózattal.) Csökken a tbc-s betegek részére nyújtott rendes anya­gi támogatás. Ez pedig azt példázza, hogy évről évre csökken a tbc-s betegek szá­ma. Még egy csökkenés, ami már nem írható kedvezőnek: jelentősen fogyatkozik a 3—4 gyermekes ipari biztosítottak száma. Talán ez a néhány adat Is jól példázza társadalombizto­sításunk fejlődését, jelentősé­gét. Az igazgatóság megyei szinten is közel milliárdos összeggel gazdálkodik évente. ifjúsága nemre való tekintet nélkül összejöhessen. A kocs­mába inkább csak a fiúk jár­nak. S isszák a pálinkát, amit Gazdag András boltvezető szolgál ki nekik. ö már nem olyan pontos, mint nyírmadai kollégája. Hol 12, hol 14 százalék hiányzik az italból TARPÁN hangulatos szom­bat este a presszóban, jó ze­ne, táncoló fiatalok, nem kocsma benyomású hely. Hi­bák előfordulnak, — az árla­pok nincsenek az asztalon, fiatalkorú is akad, aki sört iszik — de mit lehet várni? A két kislány, akire az üzle­tet rábízták — szakképzetlen. A boltvezetőt itt sein talál­ják az ellenőrök. DOMBRÁD, este nyolc óra. Az étteremben zenekar ját­szik, az asztalok nagy része foglalt. A probléma csupán az, hogy 3—4 asztalnál fia­talkorúak ülnek. A felszolgá­ló, Háda Magdolna szemreb­benés nélkül szolgálja ki őket, igaz egyetlen tábla sincs kitéve, ami figyelmez­tetné őt is, de a fiatalkorúa­kat is a rendeletre: este nyolc után nem tartózkod­hatnak fiatalkorúak szórako­zóhelyen. A szabálytalanságokat az ellenőrzési naplóba kellene beírni, de nincs. Működési engedély: nincs. Üzletsza­bályzat: nincs. Illetve van, csak bezárták az irodába. A kulcs természetesen a főnök­nél. Bekéretjük a főnököt és előkerül minden. Aztán a felszolgálót kérdezzük, miért szolgálta ki a fiatalokat? A válasz; ..Mert én is fia­tal vagyok ' és megértem a problémájukat. Nincs hová menni, csak ide, vagy a presszóba mehetnek. így is sokan haragusznak már rám.’- Ez a válasz igaz le­het, csak nem az ellenőrnek kellene elmondani, hanem mondjuk KISZ-gyűlésen. mert ezen csak ott lehet se­gíteni. TIVADARON negyven perccel múlt záróra, amikor az ellenőrzés még mindig kapott egy kevés konyakot Szoboszlai Imréné gimnazista lányától — mamai segédlet­MEGIEGYZÉS A senki földje?! Köztudott, hogy Nyíregyha­za köztisztaságával évek óta baj van. Az utcákat, a parko­kat, a játszóterekéit ellepi « szemét, nincs aki rászólna a szemefelőkre, nincs aki sö­pörne rendszeresen ezeken a területeken. Ugv látszik, ez a senki földje. A vonattal Nyíregyházára érkező idegen az állomás vá­ros felőli oldalán a személtei és a lövészárok szerű felszer dett úttal találja szembe ma­gát. A kisvonat sínje mellett a papírdarabok tömege szét­szórva, hever. Arrébb n ;V csomó alimahéj mutatja ho.ay it' már régen jártak . teipö- ge ) i ’berek. A Déli Alköz­pontban is elszomorító kép fogadja az idegent. Az useár* kirakott kukaedények kör­nyék n valóságos romhalmaz látható: Az É'-pata'k partján az építkezésből visszamaradt ; -i- latörmelék éktelenkedik, no meg a fehér papírok tömege. Nem egy kukaedény méllet-t láttuk az Árpád utcán leönt­ve a salakot, mert már d- e volt a szemétgyűjtő, mert nem elég gyakran ürítik az edé­nyeket. Ez a nem éppen ba­rátságos kép fogadja a me­gyeszékhelyre érkező embere­ket. És már a város kapujá­nál. az állomás környékén. Azután beljebb — sem jobb a helyzet... Ideje lenne már erélyesen fellépni a szemetelők hada ellen, akik csorbát ej temek fej­lődő városunk szépségén. Fe­lelősségre kell vonni őkeit sza­bálysértésért, mert a szeme­telés annak számít. -És azokat a szabálysértőket is, akik nem söprögetnek rendszeresen por­tájuk előtt. tel Hogy hiányos volt? Hogy nem lehet tartani a zárórát? Hát nem mennek el a kedves vendégek. És nehéz ez a szakma, különösen * nők tudják nehezen kitusz- kolnj a szomjúhozó szesztest­véreket FEHÉRGYARMATON özön­löttek a részegek a presszó­ba, pedig ott egy műsoros estet tartottak. Történt, hogy verekedés ütött ki a szom- szédes halászcsárda nem fel­tétlenül józan közönsége kö­zött, emiatt onnan több em­bert eltávolítottak, majd ko­rai zárórát rendeltek el. S amikor a presszóvezető épp az ellenőrök kérdése el­len tiltakozott — Részeg em­ber? Itt?! — akkor zuhant el egy szék. GazdástóL A derék gazdának már neip volt ereje meginni az előtte lévő sört. S különben is: ki­dobták, mint annyi más tár­sát. És négy túl fiatalnak te idő előtt kellett befejezni az esti szórakozást. Pedig Szűcs Zsigmondné felszolgáló jóvol­tából még bort Is kaptak. Még néhány „apróság" MÁNDOKON csendes iszx>­gatás folyt a kisvendéglőnek titulált kocsmában, amikor betoppanjak az ellenőrök. Dérai József — a szakmá­ban járatlan — csapos épp egy merevrészeg embernek adott újabb pohár sört, pedig ez nem söntés, hanem III. osztályú étterem. Ráadásul felszolgáló is van, meg két tábla, hogy csak ülő vendé­get szolgálnak ki. A kocsmá­ban sokan voltak, de ülő ven­dég abban a pillanatban egy sem. Apróságok nem zavarták meg a meghitt légkört. Hogy egy űrmértéket már meg kel­lett volna semmisíteni ? Hogy a kocsonya — kettő volt a vitrinben — már a puszta ■ánézéstől is legalább gya­nússá válik? Hogy a boron — nagyon olcsó — nincs sem ár-, sem minőségjelzés? Nerp számít' (balogh—kuni Egykori, dicstelen véget ért aranylábú gyerekünk monda az időben az ő tanítványai­nak: — Kis pénz, kis foci... A mondás hovatovább klasz- szikussá vált, és egyesek el­kezdték az élet egyéb terüle­teire is alkalmazni. Ilyenkor az aranylábú gyerek arany­szájából kibuggyant bölcses­ség módosul, és mondják az emberek szerteszét: — Kis pénz, kis építkezés, kis pénz, kis filmművészet — és igy tovább. Nálunk kezdetben vala az az idő, amikor hirdettük, hogy nyugaton a pénz az is­ten, a pénz a cél és minden­nek a rugója. Mi abban az időben főként a dicsőségért dolgoztunk. Akkoriban ná­lunk a munka valóban a be­csület és dicsőség dolga volt. aztán kezdték egyre jobban meg is fizetni Es ahogy több lett a fizet­ség, egyre kevesebbet beszél­tünk a dicsőségről, mondván hogy oklevélért nem adnak hűtőszekrényt. Ezért ma már többet ér egy hitellevél, mint száz oklevél. Annak idején, ha a dolgozó­kat fokozottabb munka el­végzésére akarták buzdítani, akkor összehívtak egy röp- gyűlést és megígérték, hogy a többletmunka sikeres elvég­zése esetén kapunk egy ván­dorzászlót. Manapság, ha va­lahol nagyon rosszul megy a munka, kapunk egy kis rend­kívüli prémiumot, hogy ked­vünk legyen dolgozni. Régebben, ha a dolgozó 300 százalékot teljesített, közölték a képét a lapok. Ha ma 10.0 százalékot teljesít, és nem kap egy kis rendkívüli jutalmat, meg van sértve. Annak ide­jén többször hallottam X. kariárs lelkes előadását a ka- pítalizmus pénzhajhászásá- nak lélekmérgező voltáról. A kartárs a fenti előadásokat ma is megtartja, de csak akkor, ha a TIT kifizet értük egy százast. Régebben ahhoz, hogy az ember lakást kaphas­son, jól kellett dolgozni, csa­ládot kellett alapítani. Ma ele­gendő, ha leszúr tt? QTP-nek néhány tízezer forintot. Az­előtt a lakáskiutalásnál meg nézték a családi körülményei­met. munkához való viszonyo­mat és még számtalan dol­got. Ma az OTP-nél már nem kádereznek... Persze, ma is mondják, hogy dolgozzam többet, és jobban, de plakátja, neonja, műsoros matinéja mégsem a munkaversenynek és az újí- tomozg alomnak, hanem az autóny eremé ny-bet ét-könyv­nek van. Az is igaz. hogy az esetek többségében a pénzt munkával, a több pénzt több munkával szerzik. De hogy egyesek azt a sok pénzt hon­nan veszik. az megfejthetet len. Szerény kis elmélkedésem e megengedhetetlen szellem ellen lázadozik, azért az ügy fontosságára való tekintettel kérem, részemre némileg megemelt honoráriumot ki­utalni szíveskedjék... ősz Ferenc (csb.) Kocsmai pillanatképek Tanulságos utazás a megye vendéglátóhelyein Mu-izaM tanfolyamok — mezőgazdasági gépkezelőknek KIS PÉNZ...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents