Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-14 / 267. szám

I. tUtä RETLET-MA6JYARORSZA6 1979. nftvtmfcer H. Szülők fóruma: Minden tantárgy fontos! GYEREKEKNEK Régen valóban voltak úgynevezett „fő" és „mel­lek” tárgyak. Később — már több évtizeddel ezelőtt — kimondták a hivatalos szervek a tantárgyak egyen­lőségét. Egy beidegződés azonban nem szűnik meg azon­nal, egy csapásra attól, hogy egy rendelet életbe lép. így történt ebben az esetben is. A gyakorlatban — annak ellenére, hogy nem a .közelmúltban történt a tantárgyak „egyenjogúsítása" — még ma is találkozunk fontos és kevésbé fontos tantárgyak megkülönböztetésével sok területen, de leginkább a társadalom tudatában. Igen sokszor találkozunk ilyen és hasonló meg­jegyzésekkel: „Nem lesz rá szüksége a pályáján.” „Nincs készsége hozzá, ezért nem hibás a gye­rek, ha énekből, rajzból, testnevelésből vagy gyakor­lati foglalkozásból gyengébb az osztályzata, mint a fontos elméleti tantárgyakból.” „Rosszakaratú a tanár, mert lerontotta a bizo­nyítványt, vagy az átlagot ezekből a nem fontos tár­gyakból.” „Nem baj, csak a fő tárgyalói legyen jó jegye.” Ezeket hallva természetesen a gyerek sem igen törekszik a jobb eredmény elérésére, pedig az igye­kezet és az akarás sokat segíthetne. Helytelen az ilyen szemlélet. A tanterv az általános iskola feladatai közt jelöli az alábbiakat is: „.. .nyújtson minden tanulónak egységes, korszerű alapműveltséget; .. .tegye képessé őket arra, hogy hazánknak és a jövő társadalmának mindenoldalúan fejlett, öntudatos dolgozóivá és védelmezőivé válhassanak.” A fentiek megvalósításához szükséges az is, hogy a felsorolt tárgyak tantervi követelményeit elérjük Nem kell bizonygatnunk, hogy az életben feltét lenül szükséges, hogy mindenki értsen az egyszerűbb szerszámok, eszközök használatához és rendelkezzen műszaki rajzi, technikai, technológiai, munkaegészség­ügyi, baleset-megelőzési alap ismeretekkel. Az egészséges életmódhoz és a honvédelemhez nélkülözhetetlen a testi nevelés, mely elősegíti a gyer­mek testi fejlődését és fokozza szervezetének erejét, edzettségét, ellenálló- és teherbíró-képességét és hoz­zájárul a testalkati torzulások megelőzéséhez, ill. ki­küszöböléséhez. amellett bátorságra. íegyelmezettsegre nevel. Az általános műveltséghez tartozik a zenei kul­túra alapjaival való rendelkezés és hogy az egyik legszebb és sok érzelmet keltő szabadidő-felhasználás az ének és zene. Nagy segítséget nyújt a képzőművészeti alkotó sok (és népművészeti alkotások) élvezetében, megérté­sében. hogy mennyire fejlett az ízlés. Az esztétikai nevelésen kívül az életben is fontos az alapfokú rajz és műszál« rajz. Láthatta mindenki a tv „Ki minek a mestere” vetélkedőjében is, hogy az ipari tanulók is foglalkoznak műszaki jellegű rajzokkal. Tehát akár középiskolába, akár szakmunkásképző iskolába akar menni a tanuló az általános iskola elvégzése után, mindenütt szüksége lesz ezekre az ismeretekre. Az igaz. hogy vannak olyan tanulók, akiknek gyengébb a zenei hallása, vagy nem rendelkezik elég kézügyességgel, vagy rugalmassággal. Ezek azonban egyrészt javíthatóak kellő gyakorlással, másrészt az ilyeneknél figyelembe lehet — és kell — venni az igyekezetei, az elméleti rész ismeretét is. Fontos ezeken az órákon is az akarás, az aktivitás. Érdemes is a tanulóknak komolyan venni az órák munkáját, mert e tárgyak érdemjegyei is beszámító nak a tanulmányi átlagba. Erre kell biztatni a gyermekeket, nem pedig kér ni — sokszor követelni — az érdemtelenül jobb jegyet. Székely Lajos TÖRD A FEJED ! V ÍZSZINTES: 1. Kaktuszféleség. 6. Nikkel vegyjele. 7. Becézett Aranka. 8. Kétjegyű mássalhangzó. 9. Ó, oroszul, nőnemben. 11. ... lapu. 12. Igazság. 14. Francia nagyváros. 16. Megfejtendő. 18. 1500. 20. Esz­me, elv. 21. Hómai 51. 22. Fűrész­állvány. 24. Hidegvérű állat. 25. Táplálkozni. 27. Hattyújáról ne­vezetes mitológiai nőalak. 28. Retten. 29. Eledel, költőiesen. FÜGGŐLEGES: 1. Távol-keleti nagy állam. 2. Helyrag. 3. Kereskedelmi értéke. 4. Római 101. 5; Árasztó (—’)• 6. Megfejtendő. 10. A lötty. 11. UYN. 13. Tüzet elfojt. 14. Ipari rostnö­vény. 15. Ij-lövedékek. 17. Gyü­mölcsíz. 19. Becézett férfinév. 21. összevissza elad ül 23. KNA. 24. Megfejtendő. 2«. Kormegkülön­böztető rövidítés családnevek előtt. 27. Lötty. Megfejtendő: Vízszintes 1«, függ. 6, 24. Múlt. heti megfejtés: váci Mihály emléknap. Könyvjutalom: Tóth Anna Fe- aérgyarnfit, Járai Erzsébet Vit- ka és Hupczik Ilonka Nyíregyhá­za. Krecsmáry László: ÁLLATISKOLA Nemrég nyílt meg az Allat- , kerti . Állatiskola — . .vajop milyen kis állatok járnak is oda? Iskolába jár a Tyúk — tanul-e?... Majd meglátjuk! Annyit már tud: „Kotkodács! Mindennapra egy tojás!!” Iskolába jár a Lúd. s szegényre rájar a rúd — írásában sok a hiba, hiába, — még buta liba! Iskolába jár a Kecske, nehéz neki minden lecke. „Megtanultad?... Ugye, meg?'' S ő így felel: „Mek-mek. melik!. . Iskolába jár a Ló, s bár elég jó tanuló, gyakran néz az ablakra t- mire gondol?.., — Abrakra! Iskolába jár a Kutya, s bizony, egy csöppet sem buta! Ha ötöst kap — „Vau!” — vakkant. s megrúgja titkon a vadkant. Iskolába jár a Nyuszi, s hogy’ ír a kis alamuszi! ..Milyen O — betű ez Tapsi? Négyszögletes, mint a tepsi!” Iskolába jár a Kacsa — füzetében sok a paca, s tintás még a csőre is -r elsős lesz jövőre is! Iskolába jár az Egér — uzsonnája síáraz kenyér, s itt bizony nem ficánkol! Fél nagyon a Cicától!!! Iskolába jár a Rigó, s mindig mozog, mint a rugó. „Tilli-tiUi-tillió, mennyi az a millió??!” Iskolába jár a Teve — füzetein ott a neve, s kérdi apját: „Apu-pu! Három Teve hat pupú?. Iskolába jár a Farkas, — Látnátok csak. milyen torkos ö csak folyton enne itt — persze, hogy ha lenne mit.. Iskolába jár a Nyest, rosszalkodni ő se rest — s mindig fsak azt, énekli: 3t csak a csirke érdekli! Iskolába jár a Róka, s az a nóta járja róla: „Ej, te Ravasz, hord el magai minden a mancsodhoz ragad!' Iskolába jár a Mókus, s mikor felei olyan mókás! Farkával lórii a táblát — kacagná! rajta, ha látnád!... így tanul az apró-eseprő állatkerti nép. s ha igyekszik, jövőre mind másodikba lép...! Ötletes ajándék A konyhában, vgfy a kamrában mindig szükséges és hasznos lehet egy kis polc. PVC, vagy bármilyen más mű­anyag lapból, erős műanyag szállal vagy erősebb zsinórral készíthetünk a rajzón látható módon is, képtarló szegre felakasztható polcot. Készíthetjük azonban a polcot úgy is, hpgy a műanyag lap négy sarkát átfúrjuk. a tartófonalat alulról mindkét oldalon befűzzük, s a végekei összekötve, egy szögre akasztva rögzítjük a polcot, amelyen megférnek például a fűszertártól. vagya fogmosószerek, vagy akár er> cserép virág is. A fecsegő kovácsok (Skót népmese) Élt egyszer, fent északon, Skócia sziklás hegyei közölt egy kis faluban három test­vér. Mivel mind a három le­gény olyan erős volt, hogy egy vasrudat fél kézzel meg­hajlítottak, édesapjuk beadta őket inasnak a falu kovácsá­hoz. A kovács nagyon örült a három erős, fiatal segítségnek de az öröme hamarosan bosszúsággá változott, mert hiába mutatta meg nekik hogyan dolgozik a kovács- fujtató, hogyan kell kiszed­ni a forró vasat a tűzből, és hogyan dolgozik a pöröly, mely a forró vasat patkóvá kalapálja — a három erős legény csak odapislogott, az­tán rákezdtélc kórusban: — Ez is valami? Ezt nekünk Megfogadta a kovács a ta­nácsot, hazament és hívta a három legényt, akik akkor is éppen1 a műhely sarkában csevegtek. Az egyiknek a kezébe nyomta a fujtatót és ráparancsolt, hogy élessze a tüzet, a. másiknak kezébe adott egy darab vasat, hogy tüzesítse meg, azután tegye az üllőre és tartsa addig, míg a harmadik kezében a kovácspöröllyel egy patkót kalapál belőle. Ha a patkó elkészül, akkor az, amelyik a tüzet fújtatta fogja meg az ajtó előtt álló ló kantárszá­rát, vezesse be a műhelvbe és tartsa szorosan. A máso­dik emelje fel a ló lábát, a harmadik pedig patkói ja meg, de addigi, amíg ezt a munkát be nem fejezték. egyetlen szót ne száljánál:, különben nem kapnak enni. Megijedt erre a három le­gény és nekiálltak a munká­már nem, kell tanulni. ezt mi már régen tudjuk! — Nem is tanultak egy egész esztendei inaskodás alatt semmit és nem is sokat dol­goztak. csak fecsegtek, plety­káltak reggeltől estig. Szegény kovács már nem tudta mit csináljon, mert a legényeket három évre szer­ződtette, de fecsegésük, lus­taságuk miatt semmi hasz­nukat nem vette. Ugyanak­kor a három fecsegő lustá­nak akkora étvágya volt, hogy már az egész éléskam­ráját fölették. Elment hát az elkeseredett kovács a legények apjához és kérte könyörögve, vegye vissza a fiait az inasságból^^ mert dolgozni nem akarnak, egész nap csak fecsegnek és olyan étvágyuk van, hogy megeszik még a kovácsüllőt is a Izalapáccsal együtt. A legények apja vigasz­talta a kovácsot: Nem ve­szem vissza a fiaimat az inaskodásból, de adok neked egy jó tanácsot. A fiaim a gyomrukat a fecsegésnél is jobban szeretik. Menj haza és adjál mind a háromnak valami komoly, nehéz mun- Icát. és mondd meg nekik, hogy amíg munkájukkal el nem készülnek, nem szólhat­nak egy szót sem, különben nem kapnak enni. Meglátod, erre annyira megijednek, hogy elvégzik rendesen a munkát. Ha nem így lenne, megígérem, hogy fiaimat visszaveszem, hogy ne egyék tovább munka nélkül a ke­nyeredet. nak szótlanul. Nem is volt semmi báj addig, amíg a leg­idősebb fiúnak rá nem kellett verni a patkót a ló lábára. Mivel a folytonos fecsegés miatt soha nem értek rá a mesterre figyelni, a legény ügyetlenkedett és egy szög­gel megnyilazta a ló lábát. A ló kirúgott úgy, hogy a második testvér, aki a lábát tartotta, messzire gurult, a ló pedig elszaladt. — Mit csinálsz, te ostoba? — kiáltott fel mérgesen a középső testvér. — Hiszen megnyilaztad a lovat, és most úgy elszaladt, hogy azt sem tudom, hol fogjam meg. —, Sajnálom testvér, igazán fjfPacQlftjayál történt. de ügy latszik.' valóban rosszul patkoltam meg — szólt • legidősebb. — Ti ostobák — mordult rájuk a legkisebb. — Nem elég. hogy megsérült a ló lá­ba és úgy elszaladt, hogy a világ végéig sem érjük utol. még meg is szegtétek a mester tilalmit. — Te éppen olyan ostoba vagy, mint a másik kettő, mert te is csak fecsegtél és te sem igyekeztél megfogni a. lovat — lépett be a mester nagy mérgesen műhelyébe és elkergette a három fecsegőt. Mit tehetett egyebet a le­gények apja, visszafogadta őket és talán még azóta is egűre keres olyan mestert, aki a három lusta legényt újra felvenné inasnak. Fordította: Pfeifer Vera Demény Ottó: A mérges molnár Egyszer egy molnár nagyot kiáltott: Senki se tudja, hogy mit csinálok! Esznek kenyeret, perecet, zsömlét, de azt nem kérdi senki se — horrnét? Mind jól él, fánkot falva, harapva, de csak én dőlök rá a garatra. Cipelem vállon a teli zsákot, ők meg csak kapják a kész kalácsot Bezzeg másképp lesz holnaptól fogva! Nem lelnek engem itt a malomba’ Ha meg is lelnek — mégse darálok, Ülök a padkán, nézek, pipálok. Nem parancsolhat senki se nékem, sose lesz többé lisztes a képem. így dúlt-fúlt, amíg eljött a hajnal Indul a malom hangos robajjal. S nem szólt a molnár egy szót se többet, orte a búzát, mérte a lisztet.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents