Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-13 / 266. szám

3. oMaS KELET MACYARORSY.i« I97Ó november IS Colombey-les-Deux-Eglises temetője, az előtérben Amu Dt laulle — az elhunyt tábornok leányának — síremléke. Ide. lánya mellé temették a franciák ötödik köztársaságá­nak megalapítóját. (Telefoto — AP—MTI—KS) 2. Nicosia két arca Keleti bazár, (Folytatás az 1. oldalról) de Gaulle tábornoknak, Francia Köztársaság volt el nőkének elhunyta alkalmabó a belvárosi főplébánia temp lomában csütörtökön misé mondatott, amelyen Raymonu Gastambide nagykövet veze­tésével részt vettek a buda­pesti francia kolónia tagjai. Georges Pompidou francia köztársasági elnök csütörtö­kön hat államfőt fogadott azok közül, akik a De Gaulle volt francia elnök emlékére rendezett gyászszertartásra érkeztek Párizsba. Pompi­dou először külön-külön Ri­chard Nixon amerikai elnök­kel és Nyikolaj Podgomijjal, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnökével találkozott. Podgomij és Pompidou mintegy félórás megbeszélé­sen — mint távozóban a szov­jet államfő újságírók kérdé­seire válaszolva kijelentette — azok a témakörök merültek fel, amelyeket Pompidou leg­utóbbi moszkvai látogatása alkalmával is megvitattak. Ezenkívül megtárgyalták, ho­gyan lehet a legmegfelelőb­ben végrehajtani a francia államfő moszkvai látogatása alkalmával hozott döntéseket. Mindenekelőtt azonban — je­lentette ki Podgomij — tol­mácsoltam a köztársasági el­nöknek barátaim és a szov­jet nép, s nem utolsósorban a magam nevében mély részvé­tünket, amelyet ennek a kivételes államférfinál^, De Gaulle tábornoknak a halála okozott. Nixon amerikai elnök és Pompidou francia köztársasá­gi elnök, valamivel több, min félórás megbeszélést tar­tott az Elysée-palotában. A misén megjelent Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, Prantner Jó­zsef, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Hollai Im­re, a Külügyminisztérium •soportfőnöke is. A misét dr. Szabó Imre püspök, esztergomi apostoli kormányzó celebrálta nagy papi segédlettel. Részletek nem szivárogtak ki, és az amerikai elnök az új­ságírókat is válasz nélkül hagyta, amikor elhajtatott. Pompidou rövidebb meg­beszélést folytatott még Heinemann nyugatnémet szö­vetségi elnökkel, Saragat olasz elnökkel és miniszterel­nökével Coiombóval, Juliana holland királynővel és Bau- douin belga királlyal. Az el­nök fogadta továbbá Heath brit miniszterelnököt és In­dira Gandhi indiai miniszter- elnököt. A párizsi tartózkodás egyéb politikai eszmecserékre is lehetőséget nyújtott így a Pompidou—Nixon találkozó­val egyidőben eszmecserét tartott Henry Kissinger, Ni­xon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója és Pierre Juillet, Pompidou tanácsadó­ja. Nixon, az amerikai nagy-: követségen David Bruce-szal, a vietnami kérdésről tárgyaló amerikai küldöttség vezetőjé­vel is tanácskozott. Jonas osztrák államelnök megbeszélést folytatott Sara­gat olasz köztársasági elnök­kel és Heinemann nyugatné­met szövetségi elnökkel. A Párizsba érkezett előke­lőségek közül elsőnek Hailé Szelasszié etióp uralkodó hagyta el a francia fővárost. A császár csütörtökön a kora délutáni órákban Milánóba utazott. Szadaf az ASZÚ elnöke Az Arab Szocialista Unió ötpdik országos kongresszusá­nak résztvevői csütörtökön este egyhangúlag Anvar Sza- datot, választották meg az ASZÚ elnökévé. Szovjet kereskedelmi Kormány küldöttség rrkezell Petiinkbe Ivar, Grisin külkereskedel­mi miniszterhelyettes veze­tésével csütörtökön szovjet ke­reskedelmi kormányküldött­ség érkezett Pekingbe. a szovjet—kínai kereskedelmi tárgyalást kra. A' szovjet küldöttséget a re­pülőtéren Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszter- helyettes és más hivatalos ' mélyiségek fogadták. Aláírták a román—lenivel barálsáj szerződési Bukarestben csütörtökön aláírták a Román Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését. A szerződést román részről N. Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, az államtanács elnöke és I. G. Maurer, a minisztertanács elnöke, lengyel részről W. Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára és J. Cyrankiewicz, a miniszterta­nács elnöke írta alá. Tudományos konferencia Berlinben Ungels emlékére Az NSZEP Központi Bi­zottságának Friedrich Engels születése 150. évfordulója al­kalmából rendezett nemzet­közi tudományos konferenciá­ját Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkára nyitotta meg csütörtökön Berlinben. — Friedrich Ebert, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja referátumában Engels mun­kásságának jelentőségét mél­tatta. Ebert referátumát kö­vetően a konferencián képvi­selt 40 kommunista és mun­káspárt küldöttei szólaltak fel. Amnesztia Chilében Salvador Allende elnök rendeletére amnesztiát kap­nak Chilében a politikai fog­lyok. Szabadon bocsátottak minden olyan személyt, akit Eduardo Frei elnöksége alatt börtönöztek be az állam biz­tonságának veszélyeztetése címén. Kíváncsian vártam a talál­kozást a fővárossal, Nicosiá­val. Milyen lehet egy ab g 100 ezer lakosú főváros? Nos, egyáltalán nem vidékies! Sőt, temérdek neonreklám, a Coca-Cola, a Martini, a scotwhisky hirdetései, a kü­lönböző légitársaságok, ciga­retták, kölnik villogó transz­parensei. az üzletek fényár­ban úszó kirakatai egyene­sen világvárosi benyomást keltenek, Nicosia — ha jellemezni, ,.vallatni" akarja az ember —. két részre kell választani. A városfalon kívüli és belüli részre. Sőt, külön színfolt ma­ga a várfal és környéke is, amely napközben a város gyermekeinek kedvenc ját­szótere, este pedig a szerel­mesek találkozóhelye. (Mert a fiatalok itt is nagyon sze­retnek csókolózni.) A régi várárok megcsodálásával alig tudtam betelni. Az egy­kori vizesárkot feltöltötték, s ma csodálatos park van a helyén. Különösen az arany törpetölgyek bűvöltek el. Persze, ezek az elragadó nö­vények és fák csak úgy pom­pázhatnak, a na©7 hőségben, hogy öntözik őket. A várárok kerteszeinek azonban éppúgy meg van szabva, mikor és mennyi vizet használhatnak fel. mint a város lakóinak: a szigeten nagy a vízszejény- ség! A várfalon kívüli rész az úgynevezett újváros. Világos és áttekinthető. Tervszerűen épített széles útjait többnyi­re ízléses, modern, lapos te­tejű házak szegélyezik. Feltű­nően kévéi a magasház, kü­lönösen. ahogy távolodunk a várfaltól. Ami akad, az több­nyire középület. A nicosiai- ak, — s ez jellemző az egész szigetre, — inkább kertes családi házakat építenek ma­guknak. Állítólag a lakosság 45 százaléka saját hazában él. Az újvárost főként görö­gök lakják. A városkapukon. amelyek a várfalakon vezetnek át, be­jut az ember az óvárosba. Itt szinte teljesen más világ fo­gadja az embert. Az utcák szűkek, a forgalom egyirá­nyú. Amerre csak lép és néz az ember, mindenhol zsi­bong a kei éti bazár, a mű­helyek tucatjaiban a vevők szeme láttára készülnek a művészi ezüst- és" réztár­gyak, agyagedényeik, hím­zések. — Nemhiába törökök lakják a városnak e részét — állapítja meg az idegen. A nagy harátkozásból, vevő­fogásból arra lehetne követ­keztetni. hogy általában ilyen közvetlenek az embe­rek. De a járókelőkről ez már aligha mondható el. Ha az idegen lencsevégre akarja kapni az asszonyokat, akik bokáig érő buggyos nadrágot hordanak, visítva futnak el a fotós elől. Az óvárosban találhatóik Nicosia legszebb műemlékei. A leghíresebb a Sophia-szé- kesegyház, a Közel-Kelet egyik legnagyobb keresztény műemléke. 1570-ben. amikor a törökök elfoglalták a vá­rost. mecset lett, s két mina­retet építettek hozzá. A Szu- le.imán-meeset keleti kapujá­val szemben az idegenveze­tők egy kis épületre hívják fel a figyelmet, amelyet a szultán könyvtárának ne­veznek. II. Mohamed alapí­totta. s ma szép gyűjtemény van benne török, perzsa és arab könyvekből, valamint kéziratokból. Ettől 50 mé­ternyire van a Lapidaire-mú- zeum. Ez velencei eredetű épület, amelyben most kö­zépkorból származó sírköve­ket. márvány- és kőtöredé­keiket őriznek. A Szent János templom ma éppen olyan hí­res, mint amilyen a keresztes háborúk idején volt A XV. században kolostornak hasz­nálták, ma pedig szép példá­ja az orthodox templomnak. A templom és a körülötte lé­vő terület a székhelye az orthodox püspökségnek. Az Atatürk tér közepén a ve­lencei oszlop áll, amely szür­ke gránitból készült. Hét méter magas és 80 centimé­ter széles. Állítólag a sala- misi antik templomból szár­mazik. A győztes törökök lerombolták, csak 1915-ben építették újjá. A központban épült fel Makariosz érsek, a köztársasági elnök bizánci stí­lusú palotája. Ciprus műemlékeit csodál­va elhatároztam, hogy ezen a környéken lévő Yenekopa- zart (magyarul asszonypiacot jelent) szintén megnézem. Nos, az asszonypiac nem más. mint egy hatalmas tér. ahol péntekenként a nicosiai asszonyok bevásárolhatnak... Fodor László Politikai tanácskozások Párizsban Véget értek Gromiko hivatalos római tárgyalásai Folytatódott a varsói párbeszéd Gromiko szovjet és Moro olasz külügyminiszter csütör­tökön jegyzőkönyvet Irt alá az orvostudomány és az egész­ségügy területén megvalósuló együttműködésről. A délután folyamán VI. Pál pápa magánkihallgatáson fo­Az ENSZ-közgyűlés csü­törtökön megkezdte a szoká­sos évi vitát a Kínai Nép- köztársaság ENSZ-jogainak helyreállításáról. A világ- szervezet előtt egy érdemi és egy ügyrendi határozati ja­vaslat fekszik Az érdemi ja­vaslatot 18 ország — közöt­tük Algéria és Albánia •*- közögep terjesztette elő és most az algériai ENSZ-dele- gáció vezetője. Hohammed Jazid hivatalosan is ismer­gadta a szovjet külügymi­nisztert. A csütörtöki nappal lezá­rult Gromiko olaszországi lá­togatásának hivatalos szaka­sza. A szovjet külügyminisz­ter még három náp’g marad Olaszországban. tette a közgyűlés fórumán. Ez az indítvány követeli a KNK ENSZ-mandátumának helyreállítását és ezzel pár­huzamosan a Csang Kaj-se.k- ista klikk delegációjának ki­zárását a világszervezetből. A másik javaslatot, az ügy­rendit. ugyancsak 18 ország aláírásával nyújtották be. Ez arra szólítja fel a tagállamo­kat, hogy minősítsék úgyne­vezett fontos napirendi kér­désnek a kínai ENSZ-jogok ügyét. Csütörtök délelőtt Varsóban Stefan Jedrychowski és Wal­ter Scheel külügyminiszter találkozójával folytatódtak a lengyel—nyugatnémet politi­kai tárgyalások. Az eszme­cserén részt vett Jozef Wi­* ¥ A varsói Bristol-szállo kü­löntermében adott szerda es­te vacsorát Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter és többi vendéglátója tiszteletére. Természetes, hogv azon a na­pon. amikor az egész világ sajnálattal értesült De Gaulle halálának híréről. a két külügyminiszter is ke­gyelettel adózott a franciák elhunyt elnöke emlékének oohórköszöntőjében. Ám nem csupán protokol­láris formaságról van szó. Éppen hic et nunc, axaz itt niewicz lengyel külügymi­niszter-helyettes és Paul Frank nyugatot ,;t külügyi államtitkár is Ugyancsak délelőtt újabb ii, . tartott a közös szakértői munkabizott­ság. * és most különös jelentősége volt De Gaulle emléke meg- idézésének. Hiszen nem fe­ledhetjük. hogy a nyugati nagyhatalmak vezetői közül a tábornok volt az első. aki határozottan elismerte az Odera—Neisse-határt. A len­gyel—nyugatnémet tárgyalá­soknak pedig éppen ez a ka­pitális kérdése. „Véleményem szerint a péntek esti ülés döntő jelen­tőségű lesz” — közölte Var­sóban a nyugatnémet kül­döttség szóvivője — von Wechmar. Scheel nek ugyan szombaton vissza kell utaz­nia Bonnba. fontos belpoliti­kai ügyek miatt, ám varsói jelentések szerint a helyzet úgy fest, hogy ha e hó hú­szadika körül a bonni kül­ügyminiszter visszatér a lengyel fővárosba, akkor már minden valószínűség szerint a szerződés aláírása aktusá­ra tér vissza. Ezen túlmenően a Bristol­ban rendezett díszvacsorán Jedrychowski külügyminisz­ter nemcsak azt a meggyőző­dését fejezte ki. hogy „a két fél közel jutott a tárgyalások befejezésének pillanatához”, hanem egyúttal üdvözletét és meghívását tolmácsolta Brandt kancellárnak is. Kétségtelen, hogy a varsó: tárgyalások örvendetes előre­haladásában szerepe volt a legutóbbi hesseni tartományi választásoknak is. Egyrészt, mert azok megerősítették a szociáldemokrata—szabadde­mokrata kormánykoalíciót. amely előrehaladni kíván úgynevezett keleti politiká­jában. Másrészt, mert — as FDP jó eredményével — személy szerint az FDP el­nökének, a varsói tárgyaláso­kat nyugatnémet részről ve­zető Waller Scheel külügy­miniszternek a pozíciója is megerősödött. Csapást mért viszont a hesseni eredmény az utóbbi időben egyre hevesebben tá­madó nyugatnémet visszahú­zó erőkre, a revansista-mili- tarista csoportosulásokra Scheel a bristolbeli pohár­köszöntőjében a többi között kijelentette: a tanácskozások eredményes befejezése for­dulatot hozhat egész Európa történetében Az európai béke és biztonság hívei remélik — ás most már egyre több okuk van a reménykedésre —, hogy a sokáig húzódó, de ko­moly, elmélyült és alapos lengyel—nyugatnémet tár­gyalások végül is csakugyan egy egész Európára nézve kedvező szerződéssel íutnajc el a befejezéshez. Vita az ENSZ-ben Kína tagságáról

Next

/
Thumbnails
Contents