Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-12 / 265. szám

WTC november U. nrvr r>t m a (*>va Rr,n*7.Ah S tMé Gazdasági jegyzetek Kevesebb kocsiállás Évekig állt a harc a szállí­tók és szállíttatok között a kirakodások késése miatt. A MÁV szállított, a célállomá­son pedig napokig álltak a vagonok — tele áruval. A többi vállalatok pedig hiába igényeltek üres vagont. a MÁV nem tudott biztosítani, éppen a késések miatt. A Gazdasági Bizottság ennek az állapotnak a megszüntetésé­re ebben az évben új rendel­kezést hozott, melyben maga­sabb bírságot állapított meg a késve rakodók számára. A rendelkezés augusztus ló­én lépett életbe és az azóta eltelt idő bizonyította, hogy hasznos volt a szigorítás. Az országos felmérés még csak szeptember hónapra készült el. Ezek szerint 1800 kocsival csökkent a naponta kirakatlanul maradt vagonok száma, a kocsiálláspénzes órák pedig napi egymillió­háromszázezerrel. Szabolcsban is vannak jó eredmények. A nagykállói Zöld Mező Termelőszövetke­zet például 430 vagon árut kapott és egyetlen fillér ko­csiálláspénzt sem fizetett, vagyis minden vagont kése­delem nélkül, azonnal kipa­kolt. Majdnem ilyen jó a Felső-tiszai Erdőgazdaság nyírbátori feldolgozó üzemé­nek statisztikája is, hiszen az érkezett kocsiknak csak 1 százalékát rakták ki késve, az állásidő mindössze 18 óra. Hasonlóan jól szervezték a munkát az ÉRDÉRT Válla­lat tuzséri telepén, a MÉK kisvárdai telepén, a Gabona­feldolgozó és Felvásárló Vál­lalat kisvárdai egységében, a Vízügyi Igazgatóság baktaló- rántházi telepén és a Görög­szállási Perli tgyárban. Nem mondható el ugyanez a TÜZÉP Vállalatról. Csak a vásárosnarr.ényi telepen a ko­csik 25 százalékát pakolták későn ki! Nyíregyházán 26 százalék. Kemecsén az egy késett kocsira jutó órák szá­ma 20, Fehérgyarmaton 28. Mátészalkán 27 százalék állt kirakatlanul. így a vállalat az öt telep késése miatt több mirt negyedmillió fo­rint bírságot fizet egy hónap alatt. * Hasonlóan rossz a helyzet a CHEMOLIMPEX-nél Zá­honyban ahol az egy kocá­ra jutó áliási,dő 76 óra. a büntetés pedig másfél mil­lió. A gabonafél vásárló vál­lalat is késett a kezelt ko­csik 77 százalékának a kira­kásával de sokat késik a NyírbogJá lyj Kőolajipari Vállalat, a Tiszavasvári Al­kaloida. az Állami Építőipa­ri Vállala* nyíregyházi és fé- nyeslitkei állomásokra érkező anyagának kipakolása is. Mulasztást követett el az 5-ös számú AKÖV is. mert egyes állomásokon jobban szervezhette volna a mun­kát.. Egy hónap alatt több. mint háromszázezer forintot fizetett. A megyében össze­sen 2123 288 FI bírságot fi­zettek ki a vállalatok a 30 725 óra késésért. Még mindig nagy ez a szám, de fölösleges is, hi­szen a kirakó munkások bé­rét úgyis ki kell fizetni, a késésért kifizetett bírság pe­dig rontja a vállalat ered­ményét — sokszor hanyagság miatt. Ha a rendelkezés előtti időszakhoz viszonyít­juk, akkor már kedvezőbb a helyzet, hiszen addig sokkal magasabb volt a bírság ösz- szege. Az októberi statisztika pedig — bár még nincs egé­szen kész — valamivel még ennél is kedvezőbb. Ez azt jelenti, hogy szervezettebbé váltak a szállítások és eh­hez nagyban hozzájárult két alkalommal a hét végi szál­lítási akció, mellyel mintegy 25 ezer tonna árut szállítot­tak rendeltetési helyére. Jelenleg még tart az épí­tőanyagok a tüzelő és a me­zőgazdasági termékek szállí­tása. Jobb szervezésen mú­lik, hogy csökkenjen a fölös­legesen " kifizetett bírság összege. Balogh József Kitörni az elzártságból „Abba a kis községbe mégy. olyan helyre, egyetemi diplomával ? Hiába magya­ráztam, hogy a gyár nagy, modern, akad bőven mérnöki feladat.” Az egyik fiatal mérnök mesélte a fentieket tiszavssvári pályakezdéséről. S a későbbiekben is elmond­hatta: nem csalódott, való­ban izgalmas, érdekes mér­nöki feladatokkal bízták meg. egy nagy pesti gyárban, ahol már régen beállott technológia szerint dolgoz­nak. talán sohasem kapott volna ilyen lehetőséget, tu­dása bizonyítására. A Ti szavas váriban élők közül mégsem teljesen elé­gedett mindenki. Akkor vol­nának azok. ha a gyárat odébb tudnák tolni néhány kilométerrel egy nagyváros közelébe. Ugyanis a gyárka­pun kívül már többnyire fa­lusi viszonyok fogadják őket. Ezt még a szép lakás sem tudja mindenkor ellensúlyoz­ni. Tiszavasváriban megpró­báltak „kitömi” a magány­ból. A közelmúltban alakult meg a Magyar Kémikusok Egyesületének helyi csoport­ja, hogy összefogja a több mint száz műszakit, segítse őket a szakmai fejlődésben. Dr. Bognár Rezső akadé­mikus mondta az összegyűlt vegyészeknek: „A kémia 5 év alatt annyit fejlődik, hogy az öt év előtti ismere­tek ma már elavultnak te­kinthetők.” Vagyis a műsza­ki életben csak a tudomány eredményeivel lépést tartva, állandóan tájékozódva és hasznos vitákat rendezve le­het megtartani a szakmai színvonalat. Ehhez pedig a folyóiratok olvasása kevés. Ám. ha a gyárban dolgozó műszakiak minden alkalmat megragadnak arra. hogy gya­rapítsák ismereteiket, akkor a gyár lehet bárhol, sohasem fogják azt érezni, hogy el­dugott helyen vannak. Lányi Botond A TÁRGYALÓTEREMBŐL Nyugatom az Onderó közben Két nap alatt három rablást kísérelt meg három ifjú útonálló, s kettőt sikerült is végrehajtani. A fiatalembe­rek Bujon, a sötét Onderó közben, érezték jól magukat, s vagy ott támadták tyag ál­dozataikat vagy oda akarták csalni. Június 17-én este Oláh Fe­renc 18 éves büntetett élő­éi etű helybeli lakos együtt ivott a kocsmában a fiatal­korú B. Miklóssal. Észrevei- ték. hogy Molnár Istvánnál pénz van. Oláh indítványozta. hogy amikor Molnár hazafelé tart. üssék le az Onderó közben és vegyék el a pénzét B. Miklós beleegyezett. Oláh nyomban el is készí­tette a „forgatókönyvet”. Adott egy cigarettát B. Mik­lósnak, hogy kérjen Molnár­tól tüzet. A terv az volt, hogy ekkor lép elő Oláh a bokrok közül, s egyszerre ütik meg az áldozatot. Oláh még az ütések helyét is pontosan meghatározta: ő a tarkóját, B. Miklós pedig a gyomrát veszi célba a mit sem sejtő áldozatnak. Ezután minden a „forgató- könyv” szerint zajlott le az Onderó közben. Molnár az ütésektől összeesett, és Oláhélcnak sikerült kiszed­niük farzsebéből a pénztár­cát, amelyben hatvan forin­tot találtak. Ezen a temető­ben megosztoztak. Két nap múlva Molnár Mi­hályt követték a kocsmából. A program szerint ezúttal 1971. január 1-tól V Korszerű szövetkezeti vállalat lesz a MÉK Ötvenezer forintos részjegyek — Hogyan osztják fel a nyereséget? Az elmúlt év tized kertészeti fejlesztési programjának meg­valósulásával korszerű, nagy­üzemi termelési feltételek kö­zött 80 százalékkal nőtt a zöldség-gyümölcs termesztés. Ugyanakkor jelentős maradt a háztáji gazdaságok terme­lése is. Ezek következménye­ként hozták létre az állami feldolgozóipart, és többszö­rösévé növekedett a zöldség­gyümölcs export is. A fejlődés olyan igényeket támaszt a zöldség-gyümölcs kereskede­lem elé, amelyeket már nem tud megoldani a csak formá­jában szövetkezeti felvásárló és értékesítő szerv, a MÉK. Mivel helyzetéből adódóan a vállalati nyereségérdekeltség elvére épül, mind nagyobb nyereségre törekszik, s nem érdekelt abban, hogy a ter­melők, a tagjai termelési, ér­tékesítési problémáit jobban szem előtt tartsa. Ez a hely­zet a vevő és eladó, a tag és vállalata szemben állását erő­síti. Mindezek kedvezőtlenül hatnak a szintén érdekelt fél. a vásárlók, a lakosság ellátá­sára is. A tagszövetkezetek szolgálata Ezeknek a problémáknak a feloldására született meg az Elnöki Tanács rendelet© és a Gazdasági Bizottság ha­tározata, a szövetkezeti zöld­ség-gyümölcs kereskedelem szervezeti és gazdasági kor­szerűsítésére, hogy 1971 ja­nuár l-ével egy össz-szövetke­zeti jellegű felvásárló és értékesítő nagykereskedelmi vállalat folytassa----új elvi alapokon — a MÉK eddigi tevékenységét. Ez a vállalat nem lehet elsődlegesen nye­reségérdekeltségű, nem foly­tathat tagjainak érdekeivel ellentétes üzletpolitikát. Alap­elve a tagszövetkezetek szol­gálata, és a fogyasztók érde­keinek figyelembevétele, sok­kal nagyobb mértékben, mint eddig. Az új vállalat tagjai me­gyénkben is azok a közös gazdaságok lesznek, akik ed­dig is szerződéses kapcsolat­ban álltak a MÉK-kel. A fel­vásárlásban és az áruforga­lomban nagy szerepük van a fogyasztási szövetkezeteknek, ezért a kooperációban ezek részvétele is nélkülözhetetlen. De tagja lehet minden ter­melő gazdaság, amely Ilyen szándékát bejelenti, illetve az ötvenezer forintos részje­gyet befizeti. Ennyit ajánlott ugyanis a SZÖVOSZ és a TOT, s ez elenyészően kicsi összeg a MÉK jelenlegi va­gyonához mérve. A két em­lített érdekképviseleti szerv kapott felhatalmazást, hogy egy új „tag”-nak, R. Jenő fiatalkorúnak kellett volna tüzet kérnie. R. Jenő futólé­pésben utol is érte a kisze­melt áldozatot, de végül nem mert tüzet kérni. Molnárt elgondolkoztatta az eset, gyorsan hazatért és be­zárkózott. Oláhék nem adták fel szándékukat, bekopogtak, s bebocsátást kértek. Molnár azonban nem engedte be őket. Amikor az udvarról távoz­tak. elhatározták, hogy Sza­bó Mihályt fogják becsalni az Onderó közbe. Oláh úgy állította össze a „forgató- könyvet”, hogy R. Jenő mu­latságra hívja lakásukra Sza­bó Mihályt, s amikor a közön dolgozza ki a társulás irányel­veit és az alapító okirat ter­vezetét. Kutatni az új szolgáltatásokat Ezek elkészültek, s tanul­mányozásukra, a létrehozan­dó új vállalat szervezésével kapcsolatos feladatok megvi­tatására tartottak az elmúlt héten közös értekezletet a megyei tsz-szövetségek el­nökségei, a MÉSZÖV elnök­sége és a MÉK igazgatósága. Itt a többi között elfogad uik. hogy a felvásárláson, az ér­tékesítésen felül foglalkoznia kell az új kereskedelmi vál­lalatnak minden olyan tevé­kenységgel, amelyek a tag­szövetkezetek érdekeinek, ter­melésükből adódó szükségle­teinek megfelelnek. Állandó­an kutatnia kell az új szol­gáltatások bevezetésének le­hetőségét azért is, hogy a meglévő, hatalmas beruházá- soiüial létrejött eszközeit, a tárolókat, feldolgozó üzeme­ket mind hatékonyabban üzemeltessék. A közös vállalat a nagyobb felvásárlási, értékesítési, va­lamint kiskereskedelmi for­galom növelésében lesz ér­dekelt. Hogy miként oldja meg új feladatát, már a kö­vetkező hetekben lehet tisz­tázni. Felvetődött az is, hogy a MÉK-nek. az elmúlt évek­ben megvalósított fejlesztése — alma tárolók, hűtőházak építése — következtében 148 millió forint állami hitel Hétvégi szabad idős kí­sérletben vesz részt me­gyénkben a vajai községi művelődési ház és a máté­szalkai Zalka Máté járási művelődési központ. A vajai szombat esték kulturális programjáról, a kezdeti ta­pasztalatokról már beszá­moltunk. Hasonló, de mégis sokban eltérő színhely a mátészalkai művelődési köz­pont, ahol szintén a Népmű­velési Intézet felkérésére és a Művelődésügyi Miniszté­rium anyagi támogatásával dolgozták ki a háromhóna- pos művelődési programot. A szatmári városban mintegy 3000—3500-an dolgoznak rö­vidített munkahéten. Kézenfekvőnek látszik — és a kísérlet kezdetén így gondolták a művelődési köz­pont munkatársai is —, hogy a szombati napon dúsí­tani kell a rendezvényeket. haladnak, a két társa előug­rik a bokrok közül. Így is történt. Leütötték, s nagyon megverték Szabó Mi­hályt, akinek a rugdosás kö­vetkeztében két bordája el is tört. Közben pedig kiszedték zsebéből pénzét: 410 forintot. A három útonálló a nyír­egyházi megyei bíróság előtt felelt tetteiért, s a dr. Margi- tics Imre tanács példás bün­tetéssel sújtotta őket: Oláh hat és fél. B. Miklós öt, R. Jenő pedig négy év szabad­ságvesztést kapott, továbbá 2—3 évre eltiltotta őket a közügyektől is. Oláhnak ezenkívül le kell töltenie a korábban kerékpárlopás miatt kapott öt hónap fel­függesztett szabadságvesz­tést is. Az ítélet jogerős, és sokáig nyugalom lesz az Onderó közben. (kun) adóssága van. 'amit 38 milli< forintos kamat terhel. Ezt az összeget 1978 végéig kell visz- szafizetni. A következő kel évben legalább ötven milliós nyereséget kell hozniuk a kötelező részletek fedezésére. Viszont a korszerűsített vál­lalat alapelvéből eredően a j nyereség várhatóan csökkenni * fog. S. mert valamennyi nye- I reséget vissza is kell juttatni ! a tagoknak, a vállalatot is i fejleszteni kell rendszeresen, így kérdéses, miből és ki fizes­se vissza ezt a nagy állami kölcsönt. Előkészítő bizottság alakult Ezeknek a kétségtelenül nem könnyen megoldható problémáknak és a többi részfeladatnak a tisztázására alakították meg a tizenhét tagú előkészítő bizottságot, melynek elnökévé Virtics Ferencet, a nyírtassi tsz el­nökét választották meg. Al- elnökei a másik két tsz-szö- vetség. részéről Varga Gyula, a kemecsei tsz elnöke és Bancsi Sándor, a nábrádi tsz elnöke, a MÉSZÖV részéről pedig Szakács Miklós, a Fe­hérgyarmati ÁFÉSZ igazgató- sági elnöke. A szövetkezeti kereskedelmi nagyvállalat ve­zető szervének, az igazgató ta­nácsnak a megválasztására a közeli hetekben kerül sor, s ezt követően várható a válla­lat megalakulásának hivata­los bejelentése. K. E. nagyobb választékot nyújta­ni, mint más napokon, így indultak — népszerű is­meretterjesztő előadásokkal, ankétokkal, úti-, élménybe- saámolókkal, zenei estékkel, író-olvasó találkozóval és más rendezvényekkel. Hama­rosan tapasztalták azonban — amiről az országos felmé­rések. szociológiai vizsgáló­dások is jelzéseket adnak —, hogy a szabad szombatokon nem „tódul” a tömeg a mű­velődési házakba. követke­zésképp nem biztos, hogy a hét utolsó napján ugrás­szerűen felszökik a szabad­idő-grafikon. Egyáltalán nem biztos, hogy szombaton kell tetőznie a művelődési programoknak — hisz a résztvevőknek csak egy kisebb százaléka szabad szombatos. Levonták az első tanulságot Mátészal­kán, s hozzáláttak, hogy széthúzzák a skálát. Pénte­ken is jócskán terveztek mű­velődési alkalmakat, s a színhelyt is igyekeztek köze­lebb vinni a közönséghez. Üzemekben is tartottak is­meretterjesztő előadást. Igaz — ennek kevés köze volt a népműveléshez — a TITÁSZ- nál például KRESZ-előadás volt. de jó próbája volt an­nak. hogyan lehetne „lejjebb” menni, az üzemi munkások érdeklődését is felkelteni, el­indítani az önművelődést. Október 1-től — korábban foglalt volt a művelődési központ épülete — 19. zömé­ben kulturális rendezvényt tartottak, összességében nem volt baj a látogatottsággal nem kellett iskolásokkal megtölteni a termet, de az is bebizonyosodott, az igé­nyesebb. színvonalasabb programok előtt jobban utá­na kell menni a közönség­Úf könyy: Stradivari A regények sorsa olykor maga is regény. Ahogy a Stradivarié. A vak író kép­zeletének legsikeresebb alko- losa 24 kiadást ért meg a fel- szabadulás előtt, s egyet a felszabadulás után. Valahogy — érthetetlen — csend tá­madt körötte. A mostani ki­adás — a Gondolat gondozá­sában — ezt a csendet osz­latja: 50 800 példánnyal. Jó könyv a Stradivari? Furcsa könyv. Azt kísérli meg. ami lehetetlennek tűnik: átívelni háromszáz esztendőt. A ki­vétel erősíti a szabályt: Szán­tó Györgynek sikerült a le­hetetlen. A világhírű heged ú- késziiő. s alkotásai csak egyike a tételeknek. A négy tételre oszló kötet a harmin­cas évek Berlinjének képét éppúgy felvillantja, mint le­tűnt királyi udvarok pompá­jának fényét. Embereket, va­lódi és képzelt alakokat, vi­lághírűeket és szürke névte­leneket. Események kavargása, ala­kok gyors váltakozása rejti a mű sikerének titkát. A szer­ző pillanatig sem hagyja lan­kadni az olvasó érdeklődését, hisz a cselekmény varázsá­ban. a jellemformálás vonz­erejében. S ráadásul mindezt — holott a regény 1933-ban került papírra! — modern szerkesztési elvek érvényesí­tésével valósítja meg. A Stradivari — formájában — egy képzeletbeli hegedűver­seny tételeit követi. Mon­dandója azonban nem képze­letbeli, hanem mélyen em­beri, s igaz. Az alkotás, az emberi teremtőerő dicsérete csendül ki e hegedűverseny­ből. Máig szólóan. nek. Ebben főként az üzemi, vállalati közönségszervezőkre lehet számítani, akik nem­csak jegyárusítók, hanem a közönség kívánságának tol- mácsolói is. Nem ritkán hangzik el olyan kérdés: „olcsóbb és tartalmasabb rendezvényeiket várunk”. Az óhaj. persze nem min­dig teljesülhet; közismert a gond, hogy a művelődési in­tézmények is bevételi terv­vel dolgoznak. A dolgok ter­mészetéből ered, hogy nem mindig azok a bevételes, anyagi hasznot is hozó elő­adások. rendezvények, ame­lyek egyúttal tartalmilag, a a nevelés szempontjából, az ízlésformálásban is értéke­sek. Ez a probléma már össze­függ azzal a nézőponttal, amit Tóth Tibor, a művelő­dési központ vezetője éi munkatársai úgy fogalmaz­nak: életszerű kísérletről van szó. Lépten-nyomon érzik, hogy a látványos, dömping- rendézvényeket lehet, hogy bírják néhány hónapig — energiával és pézzel —, de utána következnek a „szür­ke” hétköznapok. Nem akar­ják becsapni önmagukat — és a népművelés módszer­tani központját, a Népmű­velési Intézetet, sem. amely az országos kísérletek ered­ményeit majd összegezi. Úgy igyekeznek dolgosmi — a programokat kialakítani, szervezni —. mintha nem egyfajta kísérleti laborban lennének, hanem a megszo­kott módon végzik a műve­lődési munkát. P. G Kísérlet a népműveléssel Mátészalkán Miért hűszák szét a szabad szombatot ? Jobban utána mennek a közönségnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents