Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-11 / 264. szám

Éjszakai műszak a földeken Ahol reflektor mellett is szántanak a traktorok Es ahol nem szántanak Legfőbb : a hatékonyság (2.) Előrelátó, jövedelmező beruházásokat! SOKAN ÉS JOGGAL KÉRDEZIK: hogyan lehet lé­nyegesen korszerűbben, job­ban. másként termelni, ha a beruházási lehetőségek nem bővülnek az igényekkel arányosan? Sőt, a vállalatok saj4t fejlesztési eszközei az új szabályozás következtében valamelyest valószínűleg még csökkennek is a ne­gyedik ötéves terv első felé­ben. Persze, csak viszonyla­gosan, a nyereség tömegéhez képest. Ezt részben a beru­házási piacon uralkodó fe­szültség enyhítése, részben pedig a tervszerű fejlesztés­hez szükséges központi fel­halmozási alapok növelése indokolja. J A termelés bővítésére szánt központi eszközök je­lentős részét a kiemelt fel­adatok. az országos progra­mok megvalósítására kon­centrálják. A Központi Bi­zottság kongresszusi irány­elvei hangsúlyozzák: „Az erőket mindenekelőtt a nép­gazdaság energiaszerkezeté­nek korszerűsítésére, az alu­mínium és a vegyipar fej­lesztésére, a kémia széles kö­rű felhasználására, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártására, a modem építé­si módok és épületszerkeze­tek elterjesztésére, a ruháza­ti ipar rekonstrukciójára, az állatién "észtés és hústermelés fellendítésére, s az egész népgazdaságban a szállítás korszerűsítésére, a számítás- technika alkalmazására kell összpontosítani.” AZ UJ ÖTÉVES TERV e súlypontok képzésével a szükséges nagyszabású szer­kezeti átalakításokat, a haté­konyság népgazdasági színtű növelését szolgálja. Ez a vállalati beruházási politika számára példamutatás, ösz­tönzés, hogy helyileg se for­gácsolják szét a saját fej­lesztési eszközöket, hanem koncentrálják azokat a . leg­HARMINC ÉVE áll a posta szolgálatában Frendl Dezső, húsz éve pedig Fehérgyarma­ton hivatalvezető. A háborús évek, majd az ötvenhatos el­lenforradalom és három év­tized gondjai nem maradtak nyomtalanul az életében, de a legmélyebb barázdákat ar­cára és a legtöbb ősz hajszá­lat az elmúlt fél esztendő hozta. — Május 14-én a Felső-Ti­uza áradása miatt a szokásos­nál zaklatottabb volt a mun­kánk — emlékezik vissza Frendl Dezső. Engem az­nap estére már a tunyogi Szamos-hídhoz rendeltek ki, hogy segítsek a töltés-megvi­lágítás szervezésében. Éjjel két óra lehetett, amikor pi­henni tértem. Mire hazaér­tem kezdett virradni. Még fent voltam, amikor egy fér­fi futott be Gyarmatra Náb- rád felől: „Átszakadt a Sza- mos-gát, jön a víz!” — kia­bálta. Fekvés helyett a gyer­mekeimet költöttem és vit­tem őket a magasabb részen lakó rokonsághoz. Térdig érő vízben mentem vissza a Tán­csics utcába, lakásomra, hogy a feleségemmel valamit mentsünk, de minket is úgy kellett kimenteni, olyan gyorsan jött a víz. fgy kezdődött. Vizes ruhá­ban vitték be a vezetőt a hi­vatalba, ahol a dolgozók többsége szintén árvízveszély­ben hagyta a lakását. Az egyéni gondokon felül kellett emelkedni és ezernyi kérést, parancsot kellett továbbítani. Ettől a perctől minden tele­fon sürgős és fontos volt. Ami a legnagyobb gondot okozta, egymás után szakadt meg az összeköttetés az ár­vizes községekkel. — Jánkmajtis, mint alköz­pont elveszítése nagyon nagy érvágás volt — ragad ki egy [ esetet a hivatalvezető. Egy fontosabb feladatok végre­hajtására. < A vállalati beruházásokban növekszik a bankhitelek, • esetenként az állami hozzájá­rulások aránya. Ezzel a kor­mányzati szervek jobban be­folyásolhatják a vállalati eszközök tervszerű felhaszná­lását is. A helyi beruházási elhatározásoknál is kényte­lenek tehát a vállalatok a népgazdasági célkitűzésekkel reálisan számolni, mert csak így kaphatnak hitelt és köz­ponti támogatást saját eszkö­zeik kiegészítésére A KORSZERŰSÉG. A HA­TÉKONYSÁG. mondhatjuk, kötelező érvényű mérce a jövőt jelentő elhatározások­nál. A vállalati fejlesztési alapok célszerű hasznosítá­sában változatlanul kiinduló követelmény a forgóeszkö­zök növekedési ütemének mérséklése. a felesleges anyag-, alkatrész-, és kész- árukészletek megszüntetése. Mert a jövőben is érvényben marad a tartós vállalati készletnövekedések önfinan­szírozásának elve. Vagyis, a forgóeszközök forgási sebes­ségének növekedése nemcsak népgazdasági szinten, hanem a vállalatoknál is bővíti a be­ruházások forrásait. És for­dítva: a növekvő készletek a beruházásokat csorbítják. A vállalatok álló- és for­góeszközeik után 5 százalék eszközlekötési járulékot fizet­nek. Ez a nyereséget csök­kentő járulék az állóeszkö­zökkel való gazdálkodásban és azok gyarapításában fe­gyelmet, tervszerűséget, kö­rültekintő számító-elemző munkát követel. Azok a vál­lalatok fejlődhetnek gyorsab­ban és számíthatnak bank­hitelekre. amelyek fejlesztési alapjaik növekvő hányadát gyorsan megtérülő, nagy nyereséget hozó beruházá­sokra fordítják. A vállalat kocsit küldtünk ki a hiba fel­derítésére, de az alig jutott tpl Zsarolyánon. Ahogy hí­vom a közbeeső postákat, egy­szer csak egy artikulátlan se­gélyt kérő hang jön a vonalba. A nagyszekeresi helyettesítő postás, Temesvári Margit kiabált segítségért. Húszki­lós értékcsomaggal (pénz, be­tétkönyvek, stb.) már deré­kig állt a vízben. Zsarolyán- ból azonnal odairányítottam a kocsit. Többszörös elaka­dás és életveszély közepette megmentették a postáslányt és a több mint százezer fo­rintos értékcsomagot is. A FEHÉRGYARMATI POSTÁNAK 31 dolgozója van. Az épület fekvése, ala­pozása olyan, hogy oda leg­később jutott el a víz. Ezért úgy intézkedett a hivatalve­zető, hogy két nagyobb he­lyiségbe összehívták a postá­sok legközelebbi hozzátarto­zóit. Így a körülményekhez képest nyugodtabban voltak szolgálatban az emberek. Ti­zenhatodikára virradó éjjel 55 ember szorongott, aludt a két szobában. A forgalom dolgozói pedig egész éjjel ad­ták a jelentéseket, parancso­kat az elérhető helyekre, s küldték a visszajelentéseket Mátészalkára. Nyíregyházára, Debrecen irányába. Szomba­ton a kiürítési bizottságtól parancs érkezett, csak nyolc postás dolgozó maradhat, a többit elviszik a helikopte­rek. A helikopterrel azonban sem értékcsomagot, sem mást csak kimondottan személyt lehetett szállítani. Ezért ügy döntöttek, hogy az értékek­kel és az emberekkel egy autóbusz vág neki a vala­mennyire is járható útnak. Az nem messzire jutott, visz- szafordult. Kéltéltűre voltak utalva. Egy szovjet kétéltű tartózkodott még Gvarmaton. beruházási lehetőségei egy­részt függitek a nyereség alakulásától, a képződő fej­lesztési alap hatékony fel- használásától. másrészt visz- sza is hatnak, meggyorsíthat­lak mind a részesedési, mind a fejlesztési alapok nö­vekedési ütemét. A BERUHAZÁSPOLITlKA akkor biztosítéka a vállalat növekvő jövedelmezőségének, ha szerves része a jövő fej­lesztési elképzeléseinek. Ha számol a gyártmány és tech­nológia fejlesztésével, a mi­nőség javításával, a kor­szerű, keresett, nagy nyere­séghányadú termékek ará­nyának növekedésével. Ha úgy tekint évtizedekkel elő­re. hogy számol napjaink pénzű ^vi, műszaki-gazdasági adottságaival. Ezért is kívá­natos. hogy a fejlesztési esz­közök nagyobb részét a meg­lévő kapacitások hatéko­nyabb hasznosítását szolgá­ló rekonstrukciókra és tech­nológiai korszerűsítésekre fordítsák. Szükséges a beruházások gépi hányadát növelni, épít­kezési arányát, pedig mérsé­kelni. így az építőipar te­hermentesítésével. a beruhá­zás gvors üzembe helyezésé­vel közvetve is növelhető a befektetések hatékonysága Az a körülmény viszont, hogy az építő-szerelő tevékenysé­get a népgazdasági átlagot meghaladó mértékben, 41—43 százalékkal fejlesztik, 3 ae- gvedik ötéves tervben lehe­tővé teszi a beruházások gyorsabb kivitelezését, üzem­be helyezését. Csák az építő­ipar korszerűbb, eredménye­sebb munkája kapacitásának számottevő bővítése oldhat­ja fel véglegesen a beruhá­zási piac feszültségeit, s te­szi lehetővé az ipar és a népgazdaság állóeszközeinek gyorsabb ütemű gyarapítását. K. J. Éppen az irányítóját, egy szovjet főhadnagyot akkor parancsolta pihenőre a járási tanács elnöke, mert már har­madik napja megállás nélkül járt gépével. A főhadnagy ri- mánkodott a tanácselnöknek: a postásokat és a náluk lévő nagy értéket hadd vigye még ki ő. Végül is engedélyt ka­pott — Mi nyolcán ott marad­tunk a párt- és tanácsvezetők­kel, munkásőrökkel, kato­nákkal — sorolja tovább az eseményeket. Vasárnap esté­re láttuk, hogy megállt az áradás. Mi már úgy hittük, hogy maradunk is, de éjfél után jött a parancs a kitele­pülésre. Addig húztuk, ha­lasztójuk, hogy csak hétfőn délelőtt hagytuk él a kiürí­tést végző katonákkal és pártvezetőkkel együtt a köz­séget. Csengeren keresztül estére érkeztünk meg Vásá- rosnaménvba. Egynapi pihe­nő után parancsot kaptunk, menjünk vissza és biztosít­suk a postai forgalmat a visszatelepítés előkészítésé­hez. Olyan sürgős teendők vártak, amikor visszaérkez­tünk, hogy a saját lakásomat csak két nap után tudtam megtekinteni. A falak meg­maradtak, de belülről tönkre­ment. így jöttünk vissza új­ra nyolcán és az árvíz miatt csupán 36 óráig nem élt a fehérgyarmati posta, hall­gattak a csengők. ÉS EZUTÁN? A dolgozók többsége árvízkárosult lett. A járásban 44 postáscsalád károsult. Csak Gyarmaton nyolcnak dőlt össze a háza, nyolcnak pedig megrongáló­dott. Ezek az emberek a sa­ját lakásuk újjáépítése, ér­tékeik elveszítésének gondja mellett végezték azt az em­berfeletti munkát, ami ezen a területen az elmúlt fél év­Levetek felé indultunk. A gépkocsi utasai: Marczek Mi­hály gépkocsivezető, aki ön­ként vállalkozott a különjá­ratra. Rajta kívül Bacsu Jó­zsef. a megyei tanács osz­tályvezetője, Krakonperger Mihály, a szakfelügyelői cso­port vezetője és Tárnicséi- Miklós, a Nyíregyháza Járási Tanács munkavédelmi fel­ügyelőié. és természetesen e sorok írója. A leveleki Dózsa Termelő- szövetkezet majorságában zárva a kapu és harcias az éjjeliőr. Mégis sikerült érte küldenünk Lengyel Istvánért, a termelőszövetkezet elnöké­ért. Szántanak-e, Lengyel elvtárs? Persze, hogy szánta­nak. Hol? Valahol Ófehértó alatt. Na, akkor menjünk oda, nézzük meg. Villonnak a fényszórók Már messziről villognak a két új, 90 lóerős DUTRA fényszórói. Megvárjuk, amíg a kis, utat szegélyező akácos­nál fordul a két traktoros, Pásztor János és Szabó And­rás. Késő este van, de ők már reggel három óra óta ülnek a nyeregben. Egyikük 6005, másikuk 5800 forintot keresett ezzel a munkával az elmúlt hónapban. (Vetés alá szántottak.) Most elhatároz­ták az elnökkel, társaikkal, hogy mindaddig végzik a nyújtott műszakokat. am ív minden talpalatnyi földet elő nem készítenek Levele­ken. Meleg ruhájuk van, el­látásukról is jól gondoskod­tak. Majd kipihenik magu­kat decemberben, mondják, amikor nem lesz már munka. Búcsúzunk. Irány Balttaló- rántháza. az Úttörő Termelő­szövetkezet. Keressük Ma­lom Bertalan elnököt a la­kásán. Üres a lakás, nyilván látogatóban van az egész család. A főkönyvelőt is fel­ébresztjük Nem sokat tud a ben a postára hárult Száz és száz vállalat ütött tanyát az újjáépítés segítésére, ezrek érdeklődtek naponta telefo­non, táviratilag, levélben. Hi­vatalos és magáncsomagok tízezrei érkeztek a járásba. Csupán Fehérgyarmatra a Vöröskereszttől hétezer olyan csomag érkezését kellett le­bonyolítani. ami különben nem jön. Egyetlen konkrét számadat: 1969. május 1 és szeptember 30 között 128 333 perc beszélgetést bonyolított le a gyarmati posta, 1970- ben ugyanebben az időben és azzal a berendezéssel 166 592 percet. A mintegy 40 ezer perc plusz beszélgetést tessék elosztani három percé­vel. Mennyi kapcsolás, meny­nyi idegeskedés?! — Még mindig rengeteg a munkánk, nagyon lassan csökken a forgalom — mond­ja azért bizakodóan Frendl Dezső, örülök, hogy minden károsult postás dolgozónk néhány, napon belül új la­kásban lesz. Volt időszak, amikor a lakások új­jáépítésére a különböző postaigazgatóságoktól ka­pott 16 tehergépkocsi felett is diszponáltam. Ez azt is jelenti, segített az egész ország, becsülték, elismerték munkánkat. FRENDL DEZSŐ magáról, családjáról nem szívesen be­szél, mindig Csak a postá­sokat emlegeti. Annyit azon­ban elmondott, hogy a hiva­tali munka mellett az újjá­építés irányításán túl, még társadalmi munkája is szé­pen van. Propagandista a MÁV-nál és húsz éve pártve­zetőségi tag, jelenleg is tit­kárhelyettes a községi párt- bizottságon. A frissen szer­zett ráncok és az ősz hajszá­lak megmaradnak, de a ren­geteg küzdelem, a másokért végzett munka boldog, jó ér­zést is ad az olyan emberek­nek. mind Frendl Dezső Csikós Balázs szántásról, de az biztos, hogy itt nem sietnek. (Még a ter­vük is rossz: 780 hold szán­tani valójuk volna és csak válami 280-at terveztek.) Akiknek nép sem kellett Emlékezetes marad a szé- kelyi Búzakalász Termelőszö­vetkezet elnöke. Szakács György. Alig tudtuk feléb­reszteni. Ott beszélgettünk az előszobájában, a háza előtt, sűrű bocsánatkérések között a szántási munkákról, őszin­tén szólva, azt sem tudta, mennyi szántanivalója volna. Sőt, azt sem. hogy mennyit jelentett a tanácsnak: meny­nyit tervez szántani idén. Itt bizony — ha tovább is ilyen jóízűen alusznak —. aligha lesz meg az őszi mélyszán­tás. (Körülbelül 730 hold.) Ugyanis az év elején ren­delt két gépből egyet le­mondtak. Vagyis abban az évben, amikor majd min­den szabolcs-szatmári ter­melőszövetkezet új és jó erő­gépekért ostromolta a keres­kedelmet. Nem kell nekik. Az elnök azt mondja, nincs rá pénzügyi fedezet. Holott az erőgép önmaga fedezete, nemcsak megkeresi az árát. hanem hitelt is adnak rá. éppen ezért. Éjjeli műszakon Demecseri Kossuth Terme­lőszövetkezet. Balázsy Zoltán elnök. Ébren van! Nagyon fárasztó napja volt Szálkán, az iskolában. Ha nem kelle­ne most azt átgondolni, kint lenne ő is. ellenőrizni a nyújtott műszakok sötétben is dolgozó tralctorosait. Hol­danként bizonyos összegű célprémiumot ajánlottak fel az erőgépek kezelőinek, ez­zel körülbelül ezer forinttal nő a keresetük, ha becsület­tel helytállnak. Villognak is a reflektorok a Borsovai ta­nyánál, a Kis dűlőnél. a Berkeszi állásnál és van gondjuk arra is. hogy a most felszántott föld holdanként 5 mázsa műtrágyát kapjon. Az 1100 hold terv fele már őszi mélyszántás alá került. Ha ilyen jól megy tovább, pár száz holddal túl is teljes í; i k a tervet. Vagyis Demecser- ben fel lesz szántva minden talpalatnyi föld. És Nagyhalászban is. F,zt az utoljára felébresztett el­nök. Mester Endre ígérte meg, némi vita után. A ház­tájiról volt szó. Ugyanis a halászi elnök pontosan tudta a tervét (1800 hold), csak el­felejtette hozzátenni a háztá­ji földek adatát. De aztán megegyeztünk: azt is fel­szántják. az is érték! Nagyon érdekes volt, amit a két új DT—75-ösről mondott: ezeket a lánctalpas óriásokat bűn lenne nem járatni éjjel-nap- pol. Dolgoznak is. két vál­tásban. De még érdekesebb volt, amit a kettős műszak megszervezésének égjük ne­hézségéről mondott: összeil­lő, egyetértő partnerek kel­lenek hozzá, mert általában nem mindenkire bízza jól kezelt gépét egy váltótárs sem. De kellő körültekintés­sel a probléma megoldható. Holdanként fizetik a túltel­jesítést a traktorosoknak, 2 ezer forinttal is nő a kerese­tük. Úgy gondolom, nem árulok el titkot, ha leírom: másik két gépkocsi is járta hétfő­ről keddre virradó éjszakán a megye közös gazdaságait. Jó az idő. nemcsak lehet, ha­nem kell is szántani. Az a jó vezető, aki érti ezt, Gesztelyi Nagy >!íaa A X. PÁRTKONGRESSZUS TISZTELETÉRE Indított 1 unkaversenybe az Országos Növényolajipari Vállalat ’.yírbátori üzemének tíztagú villanyszerelő szocialista bri­gádja is benevezett. Képünk: Harcsa Ferenc, a „villám” szocialista brigád vezetője és Here Mihály villanyszerelő, az üzem kapcsolóközpontját szerelik. fiefc Emil telv; Nehéz fél esztendő 1 RELÉT MAOYA.ROPSZ.«C l é!M WT9. november 11-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents