Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-10 / 263. szám

WTO. november 10. KELET-MAGYARORSZAO «. oláa? Van jövője a rádiónak 0 Uj. korszerű műsorok Amikor elindult a televízió, hogy s művelő josí házak, klUo. aellett megindítsa í család: otthonokat — helyb- hozva az ország, a világ ese- ményeit, a mozit, a hangver­senytermet, a képzőművészeti tar Latot, a sportstadiont, mi több a holdbéli első lépéseket, sokan úgy vélekedtek, ment- hetetlenül háttérbe fog szo­rulni a rádiózás. Ezután in­kább tévét vásárolnák az em­berek. nem pedig rádiót. Egymás mellett... Alig iü év alatt 1,7 millióra nőtt a tévéeiófizetők száma az országban, Szabolcs-Szat- marban pedig mintegy öö ezerre. Ugyanakkor a több évtizedes múltra visszatekintő rádió 2,7 millió előfizetőt számlál, megyénkben 105 ezer radiókészülék-tula^donos van. A felfutás érthető és termé­szetes, s nem csupán az igé­nyek növekedését, hanem az átlagjövedelmek kedvező ala- kutasat is jelzik. Az is megnyugtató, hogy akiknek tévéjük van, azoknál általában a rádiókészüléksem hiányzik. Bár az már nem biz­tos, hogy az „öreg” verseny­társ egyenlő esélyekkel vesz reszt a család pihenőidejé­nek színesebbé tételében. Sok családban ugyanis meglehető­sen mostoha szerepet kapott a rádió, a hallgatók kevésbé vették észre, hogy a tévé tér­hódítása közben, a csak hang­gal versengő rádió is nagy megújuláson ment át, igyek­szik igazodni a sajátos kö­vetelményekhez. Rugalmasabb. sokrétűbb, modernebb lett a mai rádió­zás, mint a tévé megjelenése előtt volt. Egy sor hagyomá­nyos műsor mellett kialakul­tak a szabad idős szokásokhoz jobban alkalmazkodó, váJtoza- — t*sságra, gyorsaságra, kojevet- lensegve törekvő műsorok. Nem csupán a népszerű auto­mata közönségszolgálat, vagy a kettőtől hatig, hanem az izgalmas közéleti problémá­kat, társadalmi gondokat fe­szegető vitafórumoktól a rá­diószínházig, a tudományos népszerű adásoktól a főzési tanácsadásig megújult a rádió műsora. Nem kevés azért, hogy visszahódítsa a hallgatóikat, s újabb rétegekkel kedveltesse meg a rádiót. Nem helyettesíti a tv Egyre többen ismerik fel, hogy a rádió és a tévé „édes­test vérek", mindkettő a hall­gató, illet ve néző jobb. tar-' talmasabb „kiszolgálásán” fá­radozik. De egyik sem helyet­tesíti a másikat. A lévé képi előnye vitathatatlan. De nem hihetetlen előnye a rádiónál a műsorgazdagság, amit kora reggeltől késő éjszakáig kínál a hallgatónak, nem is egy, ha- nem az UHH-va] együtt, hó rom csatornán. Elvitathatat­lan az állandó kontaktus is amit a rádió képes létesített hallgatóival, különösen miótt elterjedtek a hordozható ké szüléitek. Gyakorlatilag az ember /.tartozékává” vált a rádió, percről percre tájékoz tatja a legfrissebb esem nyékről, vagy éppen panasz nak elintézéséről, esetleg keo vésne zeneszámát sugározza. A tévé'és rádió „szoros' küzdelme ürügyén szólni kel! arról -is, hogy ha csak a me­gye határain belül maradunk — családok ezrei nem hallgatnak rádiót A munka utáni faradság erő­sebb, mint a rádióhallgatás iránti vonzalom, vagy egysze­rűen még nincs készülékük. Szabolcs-Szatanárban még 60 ezer családhoz egyáltalán nem jut el a rádió hangja, az ezer lakosra jutó rádióelőfi­zetők száma a községekben 183," vagyis a megyék között az utolsó helyen állunk. A szabolcsi városokban is sok a rádió nélküli család, ezer lakosra mindössze 216 jut. Az ország városai­ban az ezer lakosra jutó át­lag 278. a községekben pedig 220 készülék. Jobb vételi viszonyok kellenek Ha a megye települési vi­szonyait nézzük csupán; több mint 100 ezer ember él tanyán sok ezer lakosnak még nincs villany a lakásában — rész­ien érthető, hogy Szabolcs a ádiózás egyik fehér foltja. De n csak a többi „igazsággal” .'gyűlt érvényes. A tartós £o- lyasztási cikkek vásárlásában ,iem áll rosszul a megye la­kossága, de még sok család- jan nincs igény árra, hogy az értékes ruhaneműk, bútorok >s egyebek mellett rádiót, té­rét, könyveket is beruházza­lak. S mivel az igényele rií- ;án ébrednek fel önmaguktól, a népművelőknek még sok­sok fáradozásra lesz szüksé­gük, hogy megkedveltessék, megtanítsák az embereket rádiót hallgatni, tévét nézni. Mindez hosszan tartó és ösz- szetett feladat és az életforma változásával függ össze, amit természetesen siettethetnek a művelődés terjesztői is. De más dologra is szükség van még, hogy eltűnjenek a rádió zás fehér foltjai. Többek kö­zött jobb vétel: i iszonyokra, — az adások intenzitásának további növelésére — több megbízható és olcsóbb rádió- készülékre, folyamatos elem- ellátásra és valamiféle köny- nyítésre is, azoknál, akik ezu­tán szánják el magukat, hogy belépnek a rádióhallgatók tá­borába. Nem utolsósorban, még több korszerű rádiós mű­sorra, az embereket élénkéb- iben foglalkoztató témák* kér­dések bogozására. P. G. Harmincmillió a KST-ben Az Országos Takarék­pénztár megkezdte a K.ST- betétek visszafizetését. A megye üzemeinél, vállalatai­nál 152 Kölcsönös Segítő Ta­karékpénztár működik, tag­létszámuk meghaladja a 18 ezret. A KST-tagok által el­helyezett betétállomány az idén 5 millió forinttal töljb. mint az elmúlt esztendőben volt. A KST-tagoknak de­cember 31-ig „tizenharmadik havi illetménynek” is beillő közel 30 millió forint betétet fizetnek vissza A megyében a legnagyobb betéttől négy KST rendelke­zik: a postahivatalnál 820 ezer. a Rakamazi Cipész Ktsz-nél 680 ezer, a megyei kórháznál 530 ezer, a megyei gépjavítónál 400 ezer forintot helyeztek el. A KST-k tagjaik részére rövid lejáratú hiteleket nyújt­hatnak. Ilyen címen egy év alatt 18 millió forintot hite­leztek. A következő hetekben nemcsak visszafizetik az éves betéteket, hanem megkezdik a következő időszak betéte­seinek sz--------set is. . , pNNEPI EBÉD. A sóstóhegyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet étkezdéjében, —az első Szabolcs-Szatmar megyei termelőszövetkezeti ebédlőben - november hetedike ünne­pének előestéjén halászlé, rántott csirke és krémes lepény volt az ünnepi menü. Már több nunt háromszázán étkeznek itt, az egykori zsíros kenyér helyett jó ebédeket öt forint öt- ven fillérért, amihez a vállalatok két forinttal járulnak hozzá. Egyebek között nyolcvan napközis általános iskolás es harminc pedagógus kap meleg ebédet rendszeresen a Nyír- gyhaza központjától tíz kilométerre lévő tanyaközpontban, munkahelyük közelében. Két ermeloszóvetkezeti dolgozó, két tsz-lag parasztasszonnyal beszélgettünk a jó ízű ebéd őzben Egyhuik özvegy Hudák Károlyné, akinek a keresete. — bár csak nyolc hónapig o ™°n ^ ■ i íléfte ? 27000 forintot' Piske Istvánná januártól dolgozik, keresete M 000 forint' Ebből igazan telik az ötötvenes ebédre. Hammel József felvétele A VÉNUSZ — FALÁDÁBAN Tél a nyíregyházi parkokban Igaz, a november eleji na­pok időjárása csaknem ta­vasz, a parkok gondozói és őrzői azonban tudják: ezt az ajándékba kapott me­leget a hónap végére fel­váltja a hideg, az igazi őszi, netalán tél* zord­ság. Ezért már kidolgozták, milyen munkák várnak rá­juk a következő hetekben. Először is a hideg beköszön­te után leszerelik Nyíregy­házán a köztereken és par­kokban lévő több száz pa­dot. Ezt követi a gyermek- játszóterek „kiürítése”. Apa­dok és játékok műhelybe ke­rülnek, ahol a tél folyamán átfestik, felújítják azokat. A szobrokra is gondjuk van. A városban az idén csak Vé­nusz bújik faládába a hideg elől. Mint igen értékes és ké­nyes . „hölgy” így menekül meg a fagyoktól. Ezzel egy- időben víztelenítik a parkok vízvezetékeit, öntözőkútjait. Míg a parki felszerelések téli pihenőre készülnek, a parképítők nem pihenhetnek. Sok munka van, amit ezek­ben a napokban, hetekben fejeznek be. Az Arany Já­nos utcán már elkészült a járda mentén a juniperus szegély, hasonlót ültettek az Északi körút mentén is. Ez egyrészt esztétikai célokat szolgál, másrészt gátolja, hogy könnyelműen az út­testre szaladgáljanak. Folya­matosan építik a körúton az úttest közepén lévő parkot is. itt örökzöldeket ültetnek. Parkosítás folyik a Sóstói úton, rendezik a tanácsüdü­lő területét is. Ezek az őszi munkák és előkészületek már most sejtetik: tavaszra Nyíregyháza sok utcája és útja szerez majd örömet a sétálónak, javítja városunk levegőjét, lop élénkséget a városi színek közé. A TÉVÉBEN LÁTTUK Szerelmein, E, ideír a Sajnos, ritkán van okunk arra, hogy magyar író drá­ma1' művéért — s ezek közül is tragédiáért — lelkesed­jünk. Gyurkó László darabja megadja erre az okot, a Nem­zeti Színház előadásáról su­gárzott szombat esti televí­ziós közvetítés pedig sok százezer embernek megadta a lehetőséget, hogy örülhes­sen ennek a nagyszerű ma­gyar, de egyben egyetemes érvényű Elektrának. Nem a zsarnokság és a sza­badság konfliktusa, nem a zsarnokölés áll ennek a mo­dern Elektrának a közép­pontjában. Gyurkó más mű­veiből — s a közvetítés előtt elhangzott jegyzetéből is — tüdjuk. ez eldöntött kérdés számára. Az igazság, az igazságke­resés ^minősége, a forradal- misag tartalma, mércéje en­nek a tragédiának a proble­matikája. Forradalmiság és igazság egymástól elválaszt­hatatlan fogalmak. Gyurkó meggyőződése szerint a forra­dalmiság „... az emberi lét egyik alapkategóriája, mely minden percünkben, minden gondolatunkban, reflexünk­ben, cselekedetünkben jelen lehet, megnyilvánulhat”. S abban is bizonyos, „hogy a forradalmiság, tehát az igaz­ságosság is, az emberi kap­csolatokban éppúgy, mint a ársadalom életében, alap­vetően különbözik a forradal­miság eddigi modelljétől.” Nyilvánvalóan összetettebb, bonyolultabb, nemcsak a tár­sadalomban, hanem most már az egyénben is mélyebben munkáló, kevésbé feltűnő, köznapibb, s az erőszaknak ellentmondó is. Ahogyan az igazság sem egyszerű sohasem, nei^i oly egyértelműén bűnösek ‘az em­berek, mint ahogyan Elektra hiszi Gyurkó tragédiájában. Hogy soha többé ne hazud­jon senki, hogy örökre el­pusztuljon a hazugság az em­beri kapcsolatokból, s hogy csak a makulátlanoknak van joguk élni, vagyis, hogy az igazság abszolút módon ér­vényesüljön, ez megvalósít­hatatlan, mert nincs abszolút igazság — mondja a ölti*. Azonban, hogy társadalmi­lag, közösségileg érvényesül­hessen az igazság ahhoz nem elegendő a zsarnoktól meg­szabadulni, ahhoz az is szük­séges, hogy a zsarnokság megdöntése után se kelljen semmitől rettegniük az em­bereknek. Nem az az igazi forradalmiság, ha a múltat bosszuljuk meg, és csak en­nek élünk, hanem az, há a múlt bűnöseinek megbünteté­se közben az egész közösségre, a jövőre is gondolunk, mert „Élni kell!” — mondjaOresz- tész. — „Mi lesz. ha mind­re ráütöm a bélyeget?” Nem lehet az egész város bűnös, hiszen akinek a torkának kést szegeztek, arról nem le­het, vágj' nagyon nehéz ítél­ni. Oresztésa azt . vallja, hogy meg kell büntetni a bűnösö­ket a zsarnok megölése, a zsarnokság megdöntése után, dé a büntetéshez már nem kell a tőr. Ahol a szabadság a rend, ott a törvény büntet, A törvénvt pedig mindenki, a legutolsó koldus is meg­szegheti, csak a törvényhozók nem. Or eszi ész nem bosszút állni jött apja haláláért, ha­nem felszabadítani a várost, és megtartani a szabadság- jogar. Ezért nagyobb az 6 ban, mert nem engedi, hogy igazsága, ezért reális, az újabb zsarnokságot szülő bosszúálló pallos legyen a Seregi István A Púp OS A moziban már rég lefu­tott — és közönségsikerrel játszott — kalandfiljnet tű­zött műsorára a tévé, Jean Marals főszereplésével, a Pú­pos című francia filmet. Ka­landfilm ez, — mondanánk a javából, — ha nem lenne mellékzöngéje ennek a foga­lomnak: kalandfilm... A Púpos előnyei között olyan vonásokat találunk, mint a „nemes” ügy szolgála­ta, itt-ott a reális helyzet, emberábrázolást megközelítő művészi eszközök felbukka­nása és egyfajta középút a kalandosságban, a romantikus elemek használatában. Ezzel szinte mindent el is mond­tunk a filmről, hisz ebben a műfajban nem „illik” szá­mon kérni a realista alkotá­sokra kötelező ábrázolást. A kalandfilm — és regény — jellemzője a látványosság, a mozgalmasság, a cselekvés intenzitásának és színhelyé­nek mértékletes kinagyítása, emberfeletti cselekedetek — és többnyire az eipusztítha­tatlanság. Mindez együtt is volt a Púpos című filmben. De volt még valami; csendesen buj­káló paródia, komikum, amit a lovag „íegyverhordozója”, a kiváló Bourvil alakjában szinte állandóan éreztet a né­zővel. Maguk az alkotók, a szereplők is egy kicsit kí­vülről nézik a művet, s ezt nem árt észrevenni a néző­nek is. A gyámoltalanság és a dörzsöltség keverékének mesteri és komikus megjele­nítése arra is hivatott volt, hogy ellensúlyozza a filmben a párbaj utáni halottak, az „öldöklő” csatározások okoz­ta komorabb színeket. Arra talán jó volt a filmet képernyőre „tűzni”, hogy a kiváló francia színész Jean Maraist viszontlássuk. De vasárnap estére tartalma­sabb, színvonalasabb filmet is elképzeltünk volna. Páll Géza Űj könyvek A gyermeki rajongásnak nem testvére a mérlegelés. Ha szeret, teljes szívvel te­szi, ha gyűlöl, azt is őszin­tén. Ilyen Vltyaz városka gimnazistáinak szeretető és gyűlölete is. Alekszandr D. Tverszkoj regénye, a Török induló e gyermeki érzésvi­lágba kalauzolja el az olva­sót, ám drámai időpontban. A háborút megelőző hóna­pokban és a németek bevo­nulását követő időben. A diákcsínyekbe belefeledke­zett srácok egy csapásra szí­vükbe fogadják az új tanárt, Grandtot, aki a történelem titkait tárja fel előttük. A lányok beleszeretnek, a fiúk­nak imponál, de elkövetke­zik a nagy pillanat, s a bál­ványból áruló lesz, a néme­tek embere. Ahogy a szere- tetet teli marokkal mérték, így tesznek gyűlöletükkel is. Harcba szállnak a németek és az árulók ellen, s e küz­delemben' uek e pöttöm emberkék -tz: emberré. A Soproni AncLrás fordította, megkapóan közvetlen hangú regényt Köss János illuszt­rálta. A történelembe, de a rég­múltba nyúl vissza a másik újdonság szerzője, Kareszig György is, Zúgó nyilak című regényében. Műve hőséül tör­téneti alakot, az Ákos nem­béli Ákos fiát, Erayét vá­lasztotta. Azt az embert, aki a tatárjárás vad viharában i* a törvényt, a rendet megtes­tesítő király mellett állt, s nem rabolt, harácsolt, minta többi nemesúr. A regény tényleges események s kép­zelt történések jó elegyítése, sokszínű kép arról a világ­ról, ahol bűn és erény, ha­misság és helytállás egyszerre volt jelen, olykor egy em­berben is. A stílusában a ré­gi nyelvet követő művet Györy Miklós illusztrálta. Geometriai feladatok al­gebrai módszerekkel történő megoldása közismert eljárás, annál kevésbé ennék fordí­tottja, az algebrai feladatok eredményének geometriai el­járással való kiszámítása. Lukács Ernőné és Tarján Re­zsőnél Rajzos matematika cí­mű könyve az általános is­kola hetedik és nyolcadik osztályának tananyagából vett példákon mutatja be e tagadhatatlanul érdekes, szemléletes módszert. A szel­lemes példák, s a megoldásu­kat ábrázoló rajzok szóra­koztató agytornaként sem le- becsülhetők, ám ennél ne­mesebb küldetést is ellátnak. Kedvet csinálnak a „száraz” matematikához, megmutat­va, hogy az eredményhez sokféle út vezethet, de közü­lük néhánv zsákutca is lehet. (M)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents