Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-07 / 262. szám
S97Ä. november 7. KEt-irr - Tvt a n v a RnnesTi/r Q 3. oldal . Internacionalizmus Városiasodó határállomás TAVALY ÉS AZ IDÉN ÜNNEPELTÉK az európai népi demokratikus országok felszabadulásuk negyedszázados jubileumát. A szocialista Vila ggazdaság kialakulása, a felszabadulást követő történelmi fejlődés eredménye nem szerepel a naptárban piros betűkkel. Pedig azzal, hogy a szocializmus építése túlnőtt egyetlen ország, a Szovjetunió keretein, új kor' szak kezdődött a világgazdaság történetében. így a proletár internacionalizmus, e politikai kategória, a szocializmusért, a társadalmi haladásért vívott erők nemzetközi méretű összefogása új, konkrét gazdasági tartalommal telítődött. Megkezdődött az azonos elveket valló, a közös társadalmi berendezkedésű szocialista országok gazdasági tömörülése. A szocialista országok külkereskedelmi forgalma gyolcsán bővült, 1950 és 1968 között több, mint megnégyszereződött. Még az 1950-es évek elején elkezdődött a műszaki* tudományos együttműködés is a szocialista országok között a dokumentációk és a tapasztalatok ingyenes cseréjével. Az 1950-es évek végén megtették az első kezdeményező lépéseket a szocialista nemzetközi munkamegosztás intenzívebb formáinak kialakítására a KGST keretében. Akkoriban még úgy tűnt, hogy a szocialista országok nemzetközi gazdasági együttműködésének mechanizmusában a döntő és meghatározó szerepet a központosított, nemzetek feletti tervezés játssza majd. Időközben azonban a szocialista országok belső gazdasági mechanizmusa tovább fejlődött, reformokat vezettek be, növelték a pénz- és áruviszonyok szerepét, a vállalatok önállóságát, csökkent- ve a , túlzott centralizálás mértékét a nemzeti tervezésben. így a szocialista országok gazdasági kapcsolataiban is növekedett a pénz- és áru- kapcsolatok, a vállalati kezdeményezések, a közvetlen nemzetközi együttműködések szerepe. Főként a műszaki tudományos munkában kezdődött el a kutató- és fejlesztő intézetek, a vállalatok ösz- szehangolt közös tevékenysége. De a termelés nemzetközi szakosítása és kooperációja is megindult. Elég csupán a nagy^ teljesítményű közúti járművek (az autóbuszok és a tehergépkocsik) fő egységeinek és a Fiat-licence alapján készülő szovjet Zsiguli szerelvényednek alakuló nemzetközi kooperációjára utalnunk. EZ A FOLYAMAT A JÖVŐBEN TOVÁBB BŐVÜL és mélyül. Valószínűleg még az új ötéves terv időszakában közös kutatóintézetek létesülnek, ahol a szocialista országok legjobb szakemberei együtt dolgoznak majd közös témákon a Dubnái Nemzetközi Atomkutató Intézet mintájára. És újabb, nemzetközileg összehangolt kutatásokra és kísérletekre is sor kerül a KGST-országok közös űrkutatási programjához hasonlóan. Nem véletlen, hogy éppen a tudományos-műszaki forradalom élenjáró ágaiban, például a számítástechnikában a legkedvezőbbek a közös kutatás lehetőségei, ezekben az ágazatokban ugyanis rendkívül gyors a fejlődés, éles a nemzetközi verseny és viszonylag kevés a nemzeti hagyomány, amely gyakran nehezíti az integráció térhódítását. S a közös fejlesztés és kutatás a termelés nemzetközi szakosításának és kooperációjának műszaki alapjait rakja le. Az sem véletlen, hogy az energiahordozók, valamint a nyers- és alapanyagok termelésében a legszorosabb a KGST-országok együttműködése. Főként a természeti kincsekben gazdag Szovjetunió szakosodott a szocialista országok iparosításához nélkülözhetetlen vasérc, koksz, hengereltáruk, fa, kőolaj. fő1-1 gáz stb. termelésére. Ezt még az extenzfv fejlesztés létszükségletei diktálták. S miután a szocialista országok nagy része jelentős feldolgozó a gazdaságban ipart teremtett, s az intenzív fejlesztés útjára lépett, gazdaságilag arra kényszerül, hogy a feldolgozó ipar nemzetközi szakosításával és kooperációjával is fokozza a nemzeti munka hatékonyságát. E gazdasági kényszer és érdekeltség azonban még nem általános érvényű, s így az integráció sem lehet teljes körű. Egyik-másik ország még jelenleg is növelheti termelését extenzív módon, új dolgozók munkába állításával, persze alacsony hatékonysággal és főleg saját szükségletre. A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ ideálisan működő modelljét tehát nem alakít; hatjuk ki máról holnapra. Jóllehet a cél, amelyet csak fokozatosan érhetünk el, nyilvánvaló. A KGST-országok több, mint 300 millió fogyasztójának szükségleteit kell az anyagi és szellemi erők nemzetközi összefogásával minél hatékonyabban kielégíteni. A termelőerők és a fogyasztód piacok nemzeti kereteinek feloldása, integrálása meg csak éppen hogy elkezdődött. Csupán a termelés szűk körében sikerült az optimális nagy sorozatok számára 100—200—300 milliós fogyasztói piacot létrehozni. A KGST XXIII. ülésszakának határozatára a tagországok megkezdték az integráció elvi és gyakorlati kérdéseinek tisztázását, a szükséges intézmények, eszközök, módszerek komplex rendszerének kidolgozását Ma már nyilvánvaló, hogy a szocialista integráció kibontakozásához vállalati kezdeményezésekre, közvetlen nemzetközi kapcsolatokra éppen úgy szükség van, mint a tagországok párt- és kormányfőinek magas szintű elvi és gyakorlati állásfoglalásaira, a tagországok tervező és irányító szerveinek összehangolt közös munkájára. Az új ötéves tervek kétoldalú koordinációinál például már a nemzetközi munkamegosztás fejlesztésében leginkább érdekelt országokban határozott fejlődés tapasztalható. A munka nem korlátozott a tervkészítés befejező szakaszára, hanem azt megelőzően 2—3 évvel már elkezdődött. A tagországok tehát az információk kölcsönös cseréjén túl már ménét közben erőfeszítéseket tehettek az ésszerűtlen termelési párhuzamosságok mérséklésére, gazdaságos közös gyártókapacitások létrehozására. így az 1971—1975-ös évekre szóló magyar és szovjet nép- gazdasági tervek összehangolását a nemzetközi munka- megosztás új, haladó formáinak térhódítása jellemzi. Az új tervidőszakban növekszik a szakosítás és a kooperáció szerepe, s ez hozzájárul kölcsönös áruforgalmunk dinamikus fejlesztőéhez. Nem véletlen például, hogy a tervtárgyalások záróokmányával együtt két másik újszerű dokumentum is aláírásra került. AZ EGYIK MEGÁLLAPODÁS SZERINT hazánk áruszállításokkal hozzájárul a Szovjetunióban a papírkarton, az azbeszt, valamint a foszfortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztéséhez S a Szovjetunió a magyar áruhitelt e fontos anyagok növekvő szállítmányaival fizeti vissza 1976 és 1990 között. A másik megállapodás a kémia legkorszerűbb ágának szakosításáról és kooperációjáról intézkedik. Hazánk alacsony oktánszámú benzinből évente több százezer tonna olefinterméket állít elő Leninvá- rosban. S az olefinekből részint hazai üzemeinkben, részint a Szovjetunióban, a magyar határ mentén fekvő Ka- luzsban polietilént és más maűnyag alapanyagokat állítanak elő optimális méretű üzemben, gazdaságosan, magyar szükségletre is. Tovább fejlődik az autóipari kooperáció. Hazánk mintegy 42 ezer autóbuszt készít az új ötéves tervidőszakban, túlnyomó .többségét, csaknem 35 ezer darabot, főleg szovjet, NDK- és lengyel rendelésre.- Az autóbuszokhoz és a nagy teljesítményű tehergépkocsikhoz viszont 200 ezer hátsóhíd készül egyebek közt a Szovjetunió, Lengyelország és Csehszlovákia részére. Hazánk viszont az autóbuszok mellső tengelyeit, automata sebesség- váltóit stb. importálja a KGST-országokból. A Szovjetuniótól 1975-ben már 43 500 személygépkocsit vásárolunk, köztük 30 ezer Zsigulit. A NEGYEDIK ÖTÉVES TERV központilag kiemelt hazai programja — a petroké- miához, a közúti járműgyártáshoz hasonlóan — szorosan kapcsolódnak a baráti országok távlati terveihez. Megemlíthetjük az alumíniumipar, a számítástechnika fejlesztését, a textilruházati ipar nagyszabású rekonstrukcióját, vagy a szénhidrogének fokozott térhódítását. Valamennyi így vagy úgy érinti főként a Szovjetunió és még néhány más szocialista ország terveit, vásárlásait, eladásait. Mindez nem véletlen. Negyedik ötéves tervünk fő célkitűzése a hatékonyság fokozása, a gazdaság magasabb fejlettségi szintjének elérése. Kis országunk, amely évi nemzeti jövedelmének mintegy 40 százalékát a külkereskedelemben kicseréli, csak akkkor képes -magasabb színvonalú hatékonyabb munkára, ha hasznosítja a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségeket. Ha megkülönböztetett módon fejleszti a hazai adottságoknak megfelelő, a 'külföldön is előnyösen értékesíthető termékeit és importálja mindazokat, amelyek a baráti országokban vagy másutt a világon készülnek olcsóbban, jobb, korszerűbb kivitelben. Nemzeti érdekünk ő határozott célunk a szocialista országok gazdasági tömörülésének magasabb szintre emelése. Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikája is következetesen internacionalista. A tények, a tettek bizonyítják, hogy ez a politika egyra kedvezőbb feltételeket teremt a vállalatok nemzetközi termelési és fejlesztési kapcsolatainak kibontakoztatásához, s kezdeményező módon hozzájárul a szocialista országok közötti gazdasági integráció térhódításához. Kovács József Fehér a haja, kerek, piros arcán mindig ott bujkál a derű. Első látásra szimpatikus, az ilyen professzort szerethetik a hallgatói. Éppen most ötvenéves. Éppen most huszonhat esztendeje, hogy először lépett Nyíregyháza földjére. S huszonhat évvel az első látogatás után látta meg ismét a várost. Történész, párttörténetet ad elő Leningrád egyik egyetemén. Amikor egyik előadása végén búcsúzott a diákjaitól, hogy megy. Magyarországra, oda, ahol huszonhat esztendeje egy légi- desszant egység lovas tisztjeként harcolt, a diákok megtapsolták. Fel is állt az egyik hallgató és kérte, hogy jegyezzen fel mindent pontosan. Ha visszamegy, sokat szeretnének hallani tőle a mai Magyarországról. Mi, akik beszélgetünk vele a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola új kollégiumában, arról kérdezzük, mire emlékszik abból, ami huszonhat éve történt. Azt feleli, hogy ő nem volt tábornok, csak egyszerű katona. Jóllehet alhadnagy! rangban. Mégis kikerekedik egy élet nehéz szakasza. Leningrádban született. Itt járt egyetemre, történelem szakra, harmadévből vizsgázott negyvenegyben, amikor elszabadult a pokol. Maradhatott volna az egyetemen. de úgy érezte, har- oolnia kell. Beállt sokmilliomod magával önkéntesnek Közkatonának. Védte a várost. Szülei ottmaradtak a lakásban, s a lü- lencszáz napos blokád alatt Gondoskodás Záhonyról Záhony állomás területén a szállítási igényeik kielégítése a felszabadulást követő pár évben még igen szerény mértékben jelentkezett, s az akkor 3 vágánnyal rendelkező kis állomás az igényeket még ki tudta elégíteni. Az 1950- es években és azt kövelően az átrakási szükséglet rohamosan emelkedett, s az ehhez szükséges berendezések létesítésével párhuzamosan a szükséges munkaerő-igények is növekedtek. A vasutas dolgozók eredményes munkája érdekében elsőrendű fontosságú, hogy a dolgozók megfelelő munkakörülmények között dolgozhassanak. E cél elérése, a dolgozók egészségének megvédése érdekében munkásfürdő és öltöző létesült, majd megépült a záhonyi új üzemi konyha 500—600 adagos káparitással, s megkezdődött az átrakási tevékenység folytatásához oly fontos melegedőhelyiségek építése. Idők folyamán a meglévő szociális létesítmények bővültek, ismét újak létesültek, s megépült a kultúrház is. Szolgálati lakás a törzsgárdanak Igen jelentős az a támogatás. amit Záhony csomópont dolgozói a III. ötéves terv időszakában kaptak. Ebben az időszakban Záhony állomáson a kokszcsúszdához, az őrhelyeken, a széncsúszda mellett és a vontatási főnökségnél épült öltöző, mosdó. melegedő összesen 3 millió 200 ezer forint költséggel. Egyre inkább jelentkezett annak szükségessége, hogy minél több szolgálati lakás építésével meghonosítsuk Záhonyban a törzsgárdát. A záhonyi csomóponton szolgálatot teljesítő dolgozók létszáma 1970. elején több, ezer főn felül volt, míg a helyben lakó dolgozók létszáma ugyanekkor a 800 főt sem érte el. A népgazdaság anyagi helyzete nem teszi lehetővé azt. hogy minden igényt kielégítsünk. A szol- gálatilakás-építtési adatok mégis azt mutatják, hogy a elpusztulták. Pável Aleksze- jevics súlyosan megsebesült, fél évig volt élet-halál között. Negyvenháromban vezényelték a Második Ukrán Front egységeihez. Végigharcolta Romániát, itt újra sebet kapott. Október közepén Szatmár felől jött be a lovával Magyarországra. Az első jelentősebb magyai város — amellyel akkor találkozott — Nyíregyháza volt Ezt nagyon megjegyezte, bár csak három napig volt itt Olyannyira emlékezett rá, hogy amikor tavaly a Szovjetunióban rendeztek egy békekongresszust, s azon részt vett Porzsolt István, a magyar küldött, s bemutatkozásakor elhangzott a város neve, a leningrádi delegátus szeme felcsillant. Nyíregyháza? Igen. Ö ott ismerte meg először a magyarokat. A beszélgetésből meghívás lett, s most látogatás. A forradalom városának, a hős városnak egy katonaszülötte eljutott hazánkba. Az útja nem volt sima és köny- nyű. Harcokban teltek az évek. Nyíregyháza, Mezőkövesd, Eger, Budapest, Székesfehérvár, Veszprém. Keszthely. Graz, Berlin. Négy évig volt katona, mindig a fronton. De ezek a harcok voltak számára a legsúlyosabbak, nálunk. Nyíregyháza, Debrecen, Budapest Székesfehérvár. Emlékek? Vannak, bár a katona nem vasút felső vezetése igen komply erőfeszítéseket tett a Záhonyban dolgozók lakásellátása érdekében. A helyben lakást megkívánó munkakörökben dolgozók nagy többsége ma már jól felszerelt szolgálati lakásban él Záhony községben a vasúti dolgozók részére az 1945— 1955 évek közötti időben 111 lakás épült, 1956—1960 évek közötti időben 51 lakás, az 1961—65 évek között 172 lakás, míg a III ötéves terv időszakában itt 85 lakás épül meg 16 millió 300 ezer forint összköltséggel. A számadatok azt- bizonyítják. hogy különösen a II. ötéves terv időszakában igen sok olyan záhonyi vasúti dolgozót sikerült lakáshoz juttatnunk, akivel szemben a szolgálat érdekei azt kívánták, hogy a munkahelyéhez közel telepedjék le, de igen. sok szociális nehézséget is megoldottunk a lakáshoz juttatással A III. ötéves terv időszakában bekövetkezett számszerű csökkenés a lakásellátás terén egyáltalában nem jelenti azt. hogy Záhony fejlesztésének szükségességét szem elől tévesztettük volna. Rendelőintézetet kapott a település A záhonyi szolgálati dolgozók gyermekeinek 1969-ben 100 fős napközi otthonos óvoda és 60 fős bölcsőde létesült, több mint 8 millió forintos beruházással., A dolgozóik egészségügyi helyzetének megjavítására 1970. novemberében 17 munkahelyes szakorvosi és üzemorvosi rendelő létesült, közel 15 millió forintos beruházással, mely mosit kerül átadásra. Ezzel Záhony körzete egy igen korszerű — 3/5 millió forint értékű műszerrel rendelkező. betegszállító kocsival ellátott MÁV rendelő- intézetet kapott. Jelenleg 4 üzemi ellenőrző orvos, egy közegészségügyi felügyelő, 2 fogszakorvos ténykedik, s az új rendelőszemélyes emlékeket gyűjt a háborúban, hacsak nem haditudósító. Mondja, hogy Nyíregyháza keleti részén szállásoltak. Szegényes házak — a Bújtos, az Oncsa — környékén, proletárok, rendes emberek között. Emlékszik itt egy borbélyra, aki súlyos harcok közepette megborotválta. Egy magyar asz- szonyra, alti kininért ment golyók sivítása közepette a szovjet harcosnak, aki maláriában feküdt, negyvenegy fokos lázban. S nem felejt el egy dunántúli kisközséget, ahol a földosztók hívtak össze gyűlést. A nyelvüket nem értette, az arcukat, az érzéseiket igen. Azt, hogy itt történelem születik. Mondja hogy a magyar nem beszél sokat, inkább cselekszik. Hogy meglepte az az energia, amellyel mi építünk Várost, gyárat, iskolát, árvíz sújtotta területeket. Járt Pesten is, ahol megkérdezték tőle, nem volt-e fárasztó a Nyíregyházától tartó négyórás kocsiút? A válasza: huszonhat éve ugyanezt az utat négy hónap alatt tette meg. A katonának menni kellett, s ezek az évek voltak a legtöbbet nyújtóak az embernek, a történésznek. Hat katonai kitüntetése van, a hetedik, a legnagyobb, a Vörös Csillag Érdemrend. Itt kapta meg Seregélyesen negyvenöt februárjában. intézet egyelőre 37 szakorvosi óraszámmal fog működni. Megszerveztük Záhonyra és körzetére az éjjeli üzem- orvosi készenléti szolgálatot is. Gondoskodunk a Záhonyban letelepedő orvosaink la- kásellátásáról. A IV. ötéves terv során tovább kívánjuk fokozni záhonyi dolgozóink szociális c* egészségügyi ellátását. Ebben az időszakban további közel 200 szolgálati lakás építését vettük tervbe. A lakásigény mellett az építési és pályafenntartási dolgozók részére pályafenntartási telep létesül. A kirendelt dolgozók elszállásolására 100 fős munkásszállás megvalósítása szükséges. További fejlesztések Tovább kell fejlesztenünk a záhonyi üzemétkeztetést biztosító létesítményeket is. Szükségesnek mutatkozik a meglévő kultúrház bővítése. A kereskedelmi dolgozók igényeinek kielégítésére irodaház építése szükséges szociális helyiségekkel. Nem feledkezünk meg az eredeti munkakörüket ellátni már nem tüdő. csökkent munka- képességű dolgozóinkról sem, akiknek érdekében segédüzem korszerűsítésére és bővítésére kerül sor. Úgy érezzük, hogy Záhony nagyközséggé való átszervezéséhez a vasút szociális, szolgálati lakás és egészségügyi beruházási is hozzájárultak, s ezek többet jelentenek a szűk vasúti érdekeknél. Pártunk és kormányzatunk gondoskodását, a vasút vezetőinek segítségét rendszeresen érezhetik a Záhony körzetében dolgozó vasutasok, A X. kongresszusra készülve e témákról is többet kell beszélnünk és a kongresszus után még többet cselekedni. Dévényi Gyula, a Debreceni MÁV Igazgatóság osztályvezetője. De a legnagyobb kitüntetés mégis most érte. Meghívták — ahogy ő fejezte ki — a szerény szerepű közkatonát harcai színhelyére. Találkozott itt tanárokkal, termelőszövetkezeti emberekkel ét muzeológusokkal. Munkásokkal és mérnökökkel. Azokkal, akikkel negyvennégy őszén, negyvenöt tavaszán is, - ha akkor nem ismerték is egymást Megható találkozások. Ha nem mondaná, akkor is látszik, végtelenül boldog, hogy ezt megérhette. Megállt a nyíregyházi szovjet hősi emlékmű előtt, s nézte a lovast, akinek szobrot emeltek. Talán éppen 6 volt a művész ihlető je? Olvasta a hősi halottak neveit, akiket ismert, s akik a mi földünkben pihennek. Nyekraszovot idézi: „Nem halsz meg hiába, ha igaz ügyért halsx meg.” Egy ember eljött azok közül, akiknek nagy közük van mindahhoz, amit Nyiko- lajev professzor dicsért. Az új iskolákhoz, a tudományos igényű Ságvári Tsz-hez, az új gyárakhoz. Huszonnégy éves fiatal tiszt volt akkor fáradtan, borostásan, sáros csizmában, a humanistát jellemző érdeklődést tükröző szemmel. A szeme a régi maradt Kért, írjam le, hogy azt üzeni azoknak is, akikkel e néhány nap alatt nem találkozhatott: legyenek boldogok, legyenek mindig szívbéli barátai annak a katonának, aki akkor, huszonhat éve itt járt. Kopka János A katona üzen
