Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-06 / 261. szám
t&tV. november b. BÜT.FT MAOVARORSZ^e t. tAOta Kongresszusra készülve: A negyedik ötéves terv beruházásai T Osztálybéke ? Osztályba re A KAPITALISTA ORSZÁGOKBAN az utóbbi években több olyan könyv jelent meg, amely bizonygatni próbálja: a munkásosztály állítólag elveszítette forradalmi szellemét és már nem ugyanaz, mint Marx és Lenin korában, következésképpen a forradalmi csaták és a heves osztályharc ideje a múlté. Ezek az írások táplálják és tükrözik a burzsoázia azon törekvését, hogy a „partnerség”, a „részvényesség” hangoztatásával osztálybékét hirdessen, vagyis a dolgozók tömegeit az osztályharc feladására buzdítsa. Sajnálatos, de tény, hogy ezeknek a reakciós köröknek bizonyos fokig a kezükre játszanak a munkás- mozgalom soraiban tevékenykedő jobboldali opportunisták, akik a munkásosztály társadalomátalakító forradalmi szerepének „csökkenéséről” gyártanak „elméleteket” és az ultraforradalmárok is, akik viszont sokszor anarchista kalandokba próbálják belerángatni a munkásságot és kommunista pártját. E torz felfogások és káros gyakorlatok legélesebb bírálója maga az élet Vitathatatlan realitás ugyanis, hogy korunkat nem az „osztálybéke”, a „társadalmi béke”, hanem az jellemzi, hogy a munkásosztály, a dolgozók tömegei a kapitalista világban fokozódó harcot folytatnak nemcsak gazdasági helyzetük megjavításáért, hanem politikai követeléseik teljesítéséért. Követeléseik mindinkább közvetlenül a manopoltőkés uralmi rendszert veszik célba. Gondoljunk például a nagyszabású politikai csatákra Olaszországban. A dolgozók megmozdulásai megingatják vagy lehetetlenné teszik az uralkodó osztályok különböző manővereit a kapitalista rend stabilizálására. Ezzel magyarázható az ón. középbal politika tartós válsága. De jó példa Spanyolország is, ahol a tömegek harca érezhetően gyengíti Franco diktatúráját. Mindent ösz- szevéve teljesen helytálló a kommunista és munkáspártok tavalyi közös értékelése: „Fellendült az osztályharc és a sztrájkmozgalom, erősödtek a dolgozók, a diákok és más társadalmi rétegek megmozdulásai—” Bár a kapitalizmus fellegváraiban folyó osztályharc említett új vonásának a jelentősége óriási, nem lebecsülendők e harc egyik megnyilvánulásának, a sztrájkoknak tömeges méretei sem. A fejlett tőkésországokban a sztrájkolok száma 1964 és 1967 között 19 millió 500 ezer volt, 1967 és 1970 között pedig 52 millió! Ilyen kiterjedt sztrájkmozgalomra korábban még soha nem volt példa. EZ A MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI FEJLŐDÉS tehát éppen akkor domborodik a monopóliumok elleni küzdelemben, amikor az imperializmus a munkásmozgalom ellen harcolva, lábbal tiporja a demokratikus szabadságjogokat, leplezetlen erőszakot alkalmaz, a rendőrterror kíméletlen módszereihez és munkásellenes törvényekhez folyamodik. Emellett felhasználja a demagógia, a burzsoá reformizmus eszközeit, szüntelenül új módszereket keres, hogy a munkásmozgalmat belülről megossza, s „beillessze” a kapitalista rendszerbe. Ilyen körülmények között vagyunk tanúi a tőkésországokban az osztályharc fellendülésének — és az „osztálybékét” hirdető elméletek nyilvánvaló, tendenciózusan hamisító szándékainak. Ez a fellendülés persze nem önmagától következett be. Döntő szerep jutott ebben a kommunista mozgalomnak, annak, hogy a pártok egyrészt maguk igyekeztek megtalálni a helyi politikának megfelelő helyes módszereket, másrészt tudatosan törekedtek a munkásosztály egységének megteremtésére, s a szocialistákkal, a szociáldemokratákkal való —- elvi engedmények nélküli —együttműködés mellett foglaltak állást. Közeledtek a munkás- osztály harcához a kis- és középparasztság, a városi középrétegek, az. értelmiség bizonyos csoportjai is. Fokozódó politikai aktivitást tanúsít az ifjúság egyre nagyobb része, főleg Nyugat-Európában, de Amerikában és Japánban is. Megfigyelhető a nők tömeges részvétele qt. osztályharcban, főleg az imperialista külpolitika ellen, a béke frontján. Ez a részvétel legszemléletesebben az amerikaiak vietnami agressziója elleni megmozdulásokban tapasztalható. Ha tehát összegezni akarjuk mindazt, ami ma a kapitalista országokban folyó osztályharcot jellemzi, azt mondhatnók: a célok horizontja kitágult, a monopolis- taeüenes front sorai bővülnek, s a have eredménye, hogy — idézzük a kommunista mozgalom tavaly júniusi nemzetközi tanácskozását — „a munkásság nagy osztálycsatái sok kapitalista országban szétzilálják a monopóliumok hatalmát, elmélyítik a kapitalista társadalom inga- tagságát és ellentmondásait”. EZEK OLYAN NYILVÁNVALÓ TÉNYEK — mondhatná valaki —. hogy nem is lehet vitás: az osztályharc a tőkésvilágban változatlanul folyik. Mivel tudnak akkor operálni azok, akik a munkásosztály „megváltozott szerepét” bizonygatják? Vitathatatlan tények erősen vitatható magyarázatával. Vegyük például korunk egyik jellemző vonását, a tudományosműszaki forradalmat. Nos, ebből a burzsoá ideológusok / szociális demagógiával, a kapitalizmus „kimeríthetetlen lehetőségeiről” terjesztett illúziókkal arra a következtetésre próbálják rávezetni — magyarul: megtéveszteni — az embereket, hogy enyhülni fognak a szociális és ideológiai konfliktusok, eltűnnek az osztályok, jön a „népi kapitalizmus”, a „jóléti állam”, a ..bőség társadalma”. Ezzel szemben az igazság az: hogy a tudományos-műszaki forradalom nemhogy elsekélvesíte- né az osztályharcot, hanem új feladatokat állít elé. Uj módon kell küzdeni a munka- nélküliség, a kizsákmányolás ellen, a munkafeltételek javításáért, más körülmények között kell fellépni a monopóliumok nemzetközi összefonódása ellen —, hogy csak néhány problémát említsünk. SENKI SEM GONDOLJA PERSZE, hogy az osztályharc sima, kitaposott út. Görögor- szágban, vagy Indonéziában, az Egyesült Államokban és Portugáliában — de sorolhatnánk más országokat is — nagyon nehéz körülmények között vívja harcát a munkásság. Sokak életébe kerül ez a harc, sokszor minden erőfeszítés ellenére is előretör a reakció, a győzelmeket olykor vereségek váltják fel. De vajon ezek a helyenkénti és/ átmeneti vereségek megváltoztatják-e azt a tényt, hogy a munkásosztály és szövetségesei egyre nagyobb erővel támadjáik a monopóliumok hatalmát? Nyilvánvalóan, világméretekben nem. Igazuk van a X. pártkongresszusra kiadott irányelveknek: „Az imperializmus elérhet ugyan átmeneti sikereket, a kapitalista rendszer kibékíthetetlen ellentmondásait azonban ném képes megoldani, a politikai válság állapotában van...” Pálos Tamás Reális vágyak „Nem vártam csodát..." Először hároméves korában kérdezik meg az embert, hogy mi akar lenni. És szinte alig van gyerek, aki ekkor ne pilóta-, sofőr-, vagy tengerészpályára készülne. Később egyre izzasztóbb ja válasz. Gondolkodni kell. ís tervezni a jövőt. ★ Barabás László csak annyira száll le a dömper vezető üléséről, hogy az adagoló* megtisztítsa. — Érdekes, amikor magam ra, a családomra gondolok sohasem úgy ülök neki, hogj. na, most megtervezem az életünket. Csak úgy kigondoljuk araszolva. Huszonöt éves vagyok. Három éve nős. van egy kislányom. Amikor összekerültünk lakás kellett. Tisztában voltam a lehetőségeimmel. nem vártam csodát. De •egítettek apámék, a feleségem szülei és az ismerőseim Másfél év alatt felépítettem. Kis kert, kis ház Záhonyban, az övé. Szinte mindene megvan. — Nemrég készítettünk költségvetést a feleségemmel. Kell még néhány apró dolog a háztartásba. Hogy neki is könnyebb legyen, hiszen dolgozik. Mosógépünk már van, de hiányzik még a centrifuga. Televíziónk is van, de nincs még rádiónk. Meg aztán mind a ketten szeretjük a zenét. Sgy lemezjátszóra fáj a fórunk. Most ez a legközelebbi. Nem elérhetetlen. Ahogyan összeszámolja sebtiben azt. amit eddig vásárolt, amit sajátjuknak mondhatnak, bizony megközelíti a kétszázezer forintot — Nem panaszkodhatom. Tói keresek. A feleségem is hazahozza havonta a másfél ezret. Es ebből lehet félretenni. Meg aztán a pénz nem minden. Jövőre technikumba szeretnék járni, az estire. Aztán? Az még nagyon messze van. Bevallom, hosszú lejáratú tervünk nincs. A motor ismét rendesen dolgozik, az adagoló tiszta. Barabás László a vezetőülésből int. Indul. Az útépítésen dolgozik Tuzsér és Mándok között. ★ . — Egyszer megkérdezte az apám, hogy mit akarok magammal. Hát én elsoroltam. Családot, lakást, jó állást, kocsit és rengeteg utazást. Előbb kinevetett, aztán azt mondta, hogy elment az eszem, hogy a fellegekben járok. Akkor egy kicsit megsértődtem. Istók András amit eltervezett, vasakarattal, szívósan végrehajtja. Csak a sorrenddel, az eredeti elképzelésekkel van egy kis baj. — Akkoriban harmadiknak Javaié egészségügyi ellátás 450 ágyas kórház Kisvárdán — A belgyógyászat új pavilonja Nyíregyházán — Fogászati kombinát Minden látványosság nélkül, a hosszú távon tervezett ütemben fejlődik tovább megyénk egészségügye a negyedik ötéves terv időszakában. Felépül néhány jelentősebb egészségügyi létesítmény, a legreálisabb számítások szerint legalább 240-nel növekszik a kórházi ágyak száma, 3 újabb szakrendelő kezdi meg működését, bővül a gyógyszertári, a körzeti orvosi és a védőnői hálózat, minden évben több fogorvos és szociális gondozónő kezdi meg munkáját, több helyet biztosítanak a szociális ellátásra szorulóknak. 1971—1975 közötti időre 260 millió forint áll rendelkezésre ezekre a célokra. Ez az összeg — amelyben nem szerepel az az anyagi erő, amit a tanácsok, vállalatok áldoznak egészség- ügyi célokija — várhatóan növekedni fog még különböző forrásokból. Lesz helye ezeknek is. Néhány indokoltnak látszó beruházás anyagi fedezete ugyanis még nem biztosított. Fejlesztések vidéken A negyedik ötéves terv- két kiemelkedő egészségügyi létesítményének egyike a kisvár- dai járási kórház. Építését a tervidőszak végére, 1974-re fejezik be. Az új járási kórházban minden alapvető gyógyászati szakág osztályt kap, s a jelenlegi 270 ággyal szemben 450 ágyas lesz. S ez az új egészségügyi intézmény nem csupán ágy számemelkedést jelent, hanem teljes korszerűsödést, jól felszereltséget, ezzel eredményesebb gyógyítómunkát. A kórházhoz egy húsz munkahelyes járási szakrendelő intézet is kapcsolódik. 140 millió forintot fordítanak még a befejezésig erre az építkezésre.dk: s A másik: a kisvárdat- kórház átadásának évében kezdik meg az új megyei kórház építését Nyíregyházán. 38 millió forintot építenek be a tervidőszak utolsó két évében. Tulajdonképpen ez az a beruházás, amely a megye kórházellátási gondjait nagyobb mértékben enyhíti majd. Ezért is tesznek meg mindent az ötéves terv első felében annak érdekében, hogy a tervezés idejét lerövidítsék. Mátészalkán 65 ágyas kór-, házi pavilon készül el a terv első évében, ahol a bőrgyógyászat, a gégészet és a szemészet kap helyet. Nyíregyházán viszont 1972-ben költözik a belgyógyászat 172 ágyas új pavilonjába, amely a megyei kórház területén épül. Az új épület ugyan csak harmincöt ággyal növeli az osztályt, de végre a mai követelményeknek megfelelő körülmények közé kerülnek a jelenlegi zsúfolt belgyógyászati osztályok. A régi ■emeletes épületet az elme-ideggyógyászat céljaira építik át. Üj gyógyszertárak A megyei rendelőintézet tehermentesítését, a járás lakosságának jobb szakorvosi ellátását eredményezi a tervidőszak második felében Nyírbátorban átadásra kerülő rendelőintézet. Hasonló, tíz munkahelyes szakrendelő épül Ti- szalökön is, és ez már 1972- ben a gyógyítás szolgálatába áll. Közös anyagi eszközökkel, vállalati, községi és megyei tanácsi fejlesztési alapból valósul meg a gyógyszertárak hálózatának bővítése, korszerűsítése. Uj gyógyszertárak épülnek például Demecser- ben Tiszabecsen. Nagyecse- den, Kölesén, Bökönyben. Ugyancsak a negyedik ötéves tervben kell megoldani a gyógyszertári központ új épületének felépítését. A körzeti orvosi ellátásban — az utóbbi években soron kívül megvalósult fejlesztés eredményeként — már megközelítjük az országos állagot. Több olyan orvosi körzetet hoztak már létre. melyre csak a negyedik ötéVes tervben került volna sor. így az orosi II., a nyírlugosi II., a penyigei, a tiszavasvári V. körzet orvosa már dolgozik. Ennek ellenére a tervezettnél is nagyobb ütemű fejlődés várható e tekintetben. A tervszakasz végére 220-ra emelkedik az orvosi körzetek száma, közöttük tíz üzemi orvosi körzet lesz, ahol az orvos a dolgozókon kívül ellátja az üzem környékén lakó családokat is. A körzeti orvosi hálózat fejlesztésénél a fejlődő településeket vették figyelembe: Nyíregyházán, Mátészalkán és Kisvárdáft -Stefvézrt'eJt újabb körzeteket és ófyíárí községekben, ahol a tanács is segít a rendelő és az orvosi lakás építésében. így kap több orvost a nyírbátori, a nagv- kállói és a nyíregyházi járás. Gondoskodás a gyér. mekekről, az öregekről A legintenzívebb fejlődést a fogorvosi ellátás területén irányoz elő a negyedik ötéves terv megyénkben. A tizennégy munkahelyes fogászati kombinát a tervidőszak végén kezdi meg működését Nyíregyházán (hasonló intézmény csak egy van az országban), és a falvakban is létrehoznak újabb fogorvosi körzeteket., 1971—75 között évente négy új gyermekgyógyász szakorvos kezdi meg tevékenységét, s ez a védőnői státusok növelését is megköveteli. De ezenfelül is tervezik a védőnői szolgálat erősítését. Húsz védőnő áll munkába, s ezzol számuk 240-re nő 1975-re. Változatlanul kedvező ux élveszületési arányszám megyénkben. Sajnos az elhagyott csecsemők száma is elég nagy, gondozásukról, felnevelésükről az államnak kell gondoskodnia. Állami csecsemő- otthonaink befogadóképessége viszont a jelenlegi jogos igényeket sem képes kielégíteni. Ezért tervezik a vezető egészségügyi szervek egy ISO csecsemő gondozására alkalmas otthon építését Kislétán, Ez megoldaná a meglévő elhelyezési problémákat, és annak az egyik feltételét, hogy a csecsemővédelemben elért eredményeinkét állandósíthassuk. Egészségügyi szerveink remélik, hogy a következő öt. évben ez a terv is megvalósulhat. Megyénk legfiatalabb lakói számára új bölcsődék épülnek és bővítik a meglévőket, évente átlagosan 40—50 új bölcsődei férőhelyet létesítenek. Nemcsak csecsemők, olyan idős emberek is nagy számmal élnek megyénkben, akikről öreg napjaikra az államnak keil gondoskodnia. Az e téren állandósult gondokat csak növelte az árvízkatasztrófa: idős emberek maradtak otthon nélkül. Az ő részükre bővítik a sóstói szociális otthont 160 hellyel, egy új épületbe. Baktalóránl házán pedig a járási tanács és a pártbizottság épületének a rekonstrukciójával épül otthon számukra. Végezetül egy igen fontos egészségügyi ágazat, a közegészség- és járványügy fejlesztésének legdöntőbb feltétele teremtődik meg a negyedik ötéves tervben. 1972 első felében elkészül Nyíregyházán a KÖJÁL új székhaza is. Kádár Edit kívántam a jó állást és elsőnek értem el. Úgy érzem, jól választottam, amikor hegesztő lettem. Nem keresek rosszul. Aztán megnősültem. Igaz, gyerek még nincs, de lesz, ha elkészül a lakás. A többit majd ezután. Most szabadságon van. Építési engedélyek, tervek után szaladgál, építeni szeretne Kisvárdán. —• Néha úgy érzem, köny- nyebb összegyűjteni a lakásra valót, mint megszerezni a szükséges papírokat. Már lejártam a lábamat. Tudja, én különleges lakást szeretnék. Nem nagyot, de olyat. ahol mindennek helye van, amiben minden megfér. És természetesen garázzsal együtt. Persze a kocsi még a jövő zenéje. Előbb gyereket szeretnénk. De ha már építünk, akkor kikerül. Minek kezdjük el ismét öt vagy nyolc év múlva az építést. És most? — Egy bundát veszek a feleségemnek. A múltkor nagyon megtetszett neki egy prémszegélyes szürke kabát Hát legyen meg az öröme. (horváth) Nagyar 119 lakásának újjáépítése során a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat több mint ötezer köbméter „folyékony” betont készített a képen látható keverőtorony segítse- gével. A berendezés nagyban hozzájárult, hogy időre elkészül- hessenek minden lakás építésével. *** I Bek EmS felvétel«
