Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-01 / 257. szám

!9?n. november !. KELET-MAGYARORSZÁG 5. o!da! (Folytatás a t oldalról) is megindítón egy minőségi átalakulási fo­lyamatot. Élőtérbe került a nagyobb befek­tetést igénylő lakásépítés, gépjárművásárlás, stb. Ezek megvalósítása feltételezi a lakosság állandó és rendszeres takarékosságát. A la­kosság pénzmegtakarítása az elmúlt időszak­ban rohamosan emelkedett. 1965-ben a lakos­ság OTP-betétállománya 465.2 millió forint volt, 1969-ben Ifi. milliárdra emelkedett. Azt is meg keli jegyezni, hogy a betétállomány egy hányada a fogyasztói iaénvek kte1 égi 'el­lenségéből adódott. 111. Ideológiai és kulturális helyzetünk A IX. kongresszus és a megyei pártér­tekezlet az ideológiai és kulturális nevelő- m-nka feladatait a szocialista világnézet és erkölcs megszilárdításában, a dolgozók szo­cialista gondolkodásának fejlesztésében je­lölte meg. A marxista ideológia terjesztésével se­gítettük pártunk politikájának, társadalompo­litikai célkitűzéseinek valóra váltását, a párt­tagság es a lakosság tudatának formálását. A megyei pártbizottság a pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai szelle­meben irányította, elemezte és befolyásolta a világnézeti nevelőmunkát. Elősegítette a párt­tagság kommunista öntudatának, aktivitásá­nak kibontakozását, formálta a tömegek vi­lágnézetet, erkölcsi magatartását. Gondot fordítottunk az alapvető társadal­mi osztályok es rétegek étet- és munkakörül­ményéivé! összefüggő tudati tendenciák vizs­gálatára, a gondolkodás szocialista jellegének erősítésére Az elmúlt időszakban tovább nőtt a la­kosság általános, szakmai és világnézeti mű­veltsége. Erősödőit a jó inuoka megbecsülése Propagandamunkánk középpontjában a gazdasági irányítás társadalmi, politikai, vi­lágnézeti összefüggésének rendszeres elemzé­se, a reform elveinek következetes megvaló­sítása került. Alapvető feladatunk volt a gaz­dasági és ideológiai munka sokoldalú össze­függésének feltárása és magyarázata. Tudo­mányos ülésszakokon, elméleti konferenciákon, a pártoktatásban, politikai továbbképzése­ken részletesen foglalkoztunk a gazdaságpoli­tikai feladatokkal. Tömegpolitikai munkánkban továbbra is tudatosítani kell, hogy gazdaságpolitikai fela­dataink az egyenlősdiség szemlélete alapján nem oldhatók meg. A reform megvalósítása során tovább erősödött a szocialista módon végzett munka megbecsülése, javult a dolgozók munkához való viszonya. Lakosságunk többsége magáé­nak valija a szocialista munkaerkölcs elveit, aszerint él és becsületesen dolgozik. A munka szerinti elosztás következetes érvényesülését és a szocialista munkaerkölcs teljessé tételét akadályozzák azok a kedve­zőtlen tényezők, amelyek a munkakörülmé­nyekben, a bérezésben, a béren kívüli jutta­tásokban előfordulnak. A „szocialista módon dolgozni, élni és gondolkodni” elvek élenjáró megvalósítói a szocialista munkabrigádok. A IX. kongresszus óta a szocialista brigádok száma csaknem megduplázódott. Ez évben 1952 brigád ver­senyez, 1313 kollektíva pedig már tulajdono­sa a szocialista címnek. Az elmúlt évek nagy történelmi évfordu­lóira. s a X. pártkongresszus tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny szép bizonyítéka a dolgozók munkához való megváltozott vi­szonyának. Az ifjúsági, tömeg- és társadalmi szervezeteink gondozásában folyó vetélkedők, munkafelajánlási és versenymozgalmak je­lentősen hozzájárultak a szocialista emberi vonások kialakításához. A szocialista brigádok munkasikereire, fegyeimezettsegére, felelősségére a jövőben rhog jobban kell építeni. Biztosítani kell a fokozottabb anyagi és erkölcsi megbecsülésü­ket. Fokozni kell a szocialista munkabrigádok tagjainak általános és marxista műveltségét, kulturális igényeiket magasabb szinten kell kielégíteni. Az elmúlt időszakban a lakosság minden rétegénél növekedett az igény és érdeklődés a társadalmi és politikai kérdések iránt. Ja­vult a közéleti aktivitás. A megye társadal­mát érintő kérdéseket a lakosság figyelem­mel kíséri, a szocialista demokrácia kiszéle­sedését fejlesztését többsége helyesen értel­mezi. A jövőben még jobban érdekeltté kell tenni a dolgozókat a közéleti tevékenységben, a közösség ügyeinek intézésében és vállalásá­ban. A kritikai légkörnek és a társadalom érdekeit szolgáló csoport és egyéni kezdemé- nye.eseknek szabad utat kell biztosítani. A jövőben is segíteni kell a munkahelyi, az üzemi demokratizmus kiszélesítését. Tudato­sítani kell. hogy a szocialista demokrácia to­vábbi szélesítésének egyik legfontosabb felté­tele a munkahelyi demokrácia. Nagyon sokat tehet és elsősorban felelős a szocialista de­mokrácia fejlesztésért és érvényesüléséért a helyi part-, vállalati és gazdasági vezetés. Tovább erősödött kapcsolatunk a Szovjetunióval Napjainkban a leggyakrabban jelentkező és társadalmilag legveszélyesebb nézetek és magatartasformák: a munkanélküli jövedelem- szerzés es meggazdagodási vágy a harácso- las. az egoizmus. Határozottan fel keli lépni a közömbös­ség, a közöny, a cinizmus, a kiábrándultsága társadalmi és erkölcsi értékeink lebecsülése ellen. Közvéleményünkben tudatosítani kell. hogy az elet minden területén a sikerek és eredmények csak kollektív munkával, a kö­zösség érdekeivel megegyezően, szocialista el­veink érvényesítésével születhetnek. Az elkö­vetkezendő években elméletileg megalapozot­tabb, politikailag következetesebb harcot kell folytatni a kispolgári nézetek ellen. Munkánk fontos területét képezte a szo­cialista hazufiságra és az internacionaliz­musra való nevelés. Társadalmunk fejlődésé­nek jelenlegi feladatait a szocialista hazafiság magas fokú érzése és tudata nélkül nem oldhatjuk meg. Az internacionalizmusra nevelésnél fi­gyelembe vettük, hogy megyénk több baráti szocialista országgal határos, lakosságunknak kiterjedt rokoni, baráti kapcsolatai vannak. A pozjtiv irányú kapcsolatok hatásaként erősö­dött a szociális összetartozás élménye és tu­data. Tovább erősödött barátságunk a Szov­jetunióval. kölcsönös baráti kapcsolatunk és együttműködésünk a kárpatontúli szovjet te­rület lakosságával, párt-, állami és gazdasági szerveivel. A gazdasági kapcsolaton, a kishatármen- tí forgalmon, turista- és levelező mozgalmon túl az árvízi katasztrófa és az újjáépítés idején megyénk dolgozói konkrét tetteken keresztül győződhettek meg újra a szqvjet nép testvéri segítségéről. A hazafiságra való nevelés középpontjá­ba keli állítani a szocialista építés 25 évének eredményeit és a szocializmus teljes felépíté­sének követélményeit. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani a felnövekvő ifjúság szocialista nevelésére. A megyei pártbizottság rendszeresen napi­renden tartotta a nemzeti egység időszerű kérdéseit, a munkás-paraszt szövetség erő­sítésének feladatait. A központi határozatok és intézkedések kedvezően befolyásolták cél­kitűzéseink megvalósítását. A népfrontmoz­galom megyénkben jól épített a központi in­tézkedésekre és határozatokra, amelyek a népi, nemzeti egység erősítését szolgálják. A nemzeti egység és a munkás-paraszt szövetség kérdéseinek elemzése, ideológiai tisztázása közben meg kellett kiizdenüftk ba­jos. szektás és jobboldali nézetekkel egyaránt. Nehéz volt. elfogadtatni, hogy társadalmi, ál­lami funkcióba rátermett pártonkívüliek is állíthatók, hogy minden becsületes állampol­gárnak, ak< a szocialista építésben részt vesz, felkészültségének, rátermettségének megfele­lő munkát és perspektívát kell biztosítani. Helyenként fenntartással fogadták a szárma­zás szerinti kategorizálás eltörlését is. Fel kellett és kell lépni jobboldali nézetek ellen, melyek minden következetes és helyi politikai lépést szektás megoldásnak tüntetnek fel. Mindkét álláspont nehezíti pártunk elvi alapokon nyugvó tömegpolitikai munkáját. A beszámolási időszakban a propaganda- munkánkban arra törekedtünk, hogy a kor­szerűség követelményeinek megfelelően haté­konyan befolyásoljuk a tömegek gondolkodá­sát. magatartását, s tolmácsoljuk a párt po­litikáját. Jelentősen növekedett a marxizmus—le- ninizmus elmélete iránti érdeklődés. Nőtt az elmúlt négy év során a politikai oktatásban részt vevő párttagok száma, javult a pártta­gok aránya Előrelépés, hogy a tömegszerve­zetek sajátos igényeiknek megfelelően végzik tagságuk marxista és politikai képzését. A járási pártbizottságok és a községi alap­szervezetek egyre eredményesebben koordi­nálják, irányítják a politikai oktatást, figyel­met fordítanak a hallgatók beiskolázására, az oktatás tartalmi és módszertani feladatai­ra. Emelkedett az oktatást segítő megyei ki­adványok száma. Javuló tendenciát mutat a propagandis­ták felkészültsége, általános műveltsége, pe­dagógiai. módszertani jártassága. Továbbkép­zésükről rendszeresen gondoskodunk. A megyei pártbizottság oktatási igazgató­ságának létrehozása, tanszéki rendszerének kiépítése jói segíti a megyénkben folyó pro­pagandatevékenységet és az ideológiai munkát. Az elmúlt négy évben az esti egyetem általános tagozatán közel 1100 fő, a 2 éves szakosító tagozaton 260 fő végzett. 114 fő ka­pott pártfőiskolai oklevelet. Pártiskolai tan­folyamainkon évenként mintegy 1300 fő vesz részt. Fontos helyet foglal el az ideológiai kép­zésben a felsőfokú tanintézetekben folyó marxista oktatás. Több ezren részesültek színvonalas marxista képzésben. A felsőfokú marxista oktatásnak jelentős kisugárzó hatá­sa van. Tovább kell erősíteni a felsőfokú ok­tatási intézmények marxista tanszékei és az oktatási igazgatóság közötti munkakapcsola­tokat. A pártszervezetek többsége a propagan­da- és agitáeiós tevékenységét a vezetés fon­tos eszközének, a tömegbefolyásolás mód­szerének tartja. Az agitáció módszerei töké­letesedtek. A szóbeli formák közül jól bevál­tak a megye vezetőinek az üzemekben és in­tézményekben tett látogatásai és a pártnapok. A pártnapok rendszerét tovább kell javítani a helyi politika Igényeinek és a szükségletek­nek megfelelően. Nagyobb a fejlődés az írásos agitáció al­kalmazásában. Választékosabbak, s tartalma­sabbak a központi és megyei kiadványok. A Kossuth Könyvkiadó megfelelő kap­csolatot épített ki a pártszervezetekkel. Ele­gendő számú korszerű anyagot juttat el hoz­zájuk, de azok felhasználásában még jelen­tős elmaradás tapasztalható. A Kelet-Magyarország, melynek példány­száma 30-ról 40 ezerre nőtt — jól befolyásol­ja a közvéleményt, alakítja azt, mozgósít és szervez. Helyesen orientálja a tömegeket az alap­vető gazdasági és politikai kérdésekben. Le­hetőségeit nagymértékben gátolja a terjesz­tés korszerűtlensége és az elmaradt nyomda- technika. Az elkövetkezendő években töre­kedni keli arra, hogy a lap minden lakott te­rületre időben eljusson. Szélesíteni szükséges a lap olvasóinak táborát is. A lap munkájá­ban erősíteni kell a társadalompolitikai elem­zést, a negatív tendenciák elleni fellépést. A tömegbefolyásolás igényeihez jól il­leszkedik a helyi rádió napi egyórás műsora. Híranyagai frissek, választékosak, felölelik a megye mindennapjait. A műsoridő jobb meg­szerkesztésével törekedjék a rádió politikai agitáeiós tevékenységének színvonalát növel­ni. örvendetesen növekszik az üzemi lapok, híradók száma. Tartalmuk, szerkesztésük jól igazodik a helyi igényekhez, jelentős tájékoz­tatási tényezők. Közoktaláspoiitikánk feladatai Közoktatáspolitikánk alapvető feladata az iskolareform eredményeinek megszilárdí­tása, továbbfejlesztése, az oktató-nevelő mun­ka színvonalának emelése, a pedagógusok körében folyó eszmei-politikai nevelőmunka hatékonyságának fokozása. Az elmúlt években a legnagyobb figyel­met oktatási rendszerünk alapjára, az általá­nos iskolák korszerűsítésére fordítottuk. Csökkent az osztatlan iskolák száma. Hátráltatja az általános iskolai oktató­nevelő munka színvonalának folyamatos eme­lését, hogy még mindig több mint 300 a ké­pesítés nélküli nevelő. A beszámolási időszakban négy középis­kola létesült. A meglévő 29 középiskola igé­nyeinket mennyiségileg kielégíti. Egyre súlyosabb gondot jelent a kollé­giumi férőhelyek hiánya. A meglévők több­sége sem felel meg a korszerűség (esztétikai higiénia) követelményeinek. Nem kielégítő a pályaválasztási, irányítási tevékenység. A sza­kosított gimnáziumi és egyes középiskolai osztályokban túljelentkezés van. Gimnáziumi Osztályainkban csökken a fizikai dolgozó szü­lők gyermekeinek száma, érdeklődésük első­sorban — a rövidebb képzési idejű és tény­leges szakmát adó — szakmunkásképzés felé fordul. ’Gazdasági ‘ célkifűZéSeink valóra váltása- • ban jelentős szerep hárul szakmunkásképző intézményeinkre. Az 1970. január 1-töl ér­vényben lévő, a szakmunkásképzés reformjá­ról szóló törvényerejű rendelet végrehajtása intézményeinkben megkezdődött: a középfokú oktatási intézménnyé fejlesztés. Az ipari szak­munkásképzésben a személyi feltételek sem biztosítottak megnyugtatóan. Szűkösek és korszerűtlenek a tárgyi, technikai feltételek. A mezőgazdasági szakmunkásképzés területén a személyi feltételek biztosítása is nehézsé­gekbe ütközik. Tovább fejlődtek felsőfokú oktatási in­tézményeink; befejezés előtt áll a tanárképző főiskola építkezése, s ezzel 1200 nappali hall­gató számára biztosított minden szakon a korszerű pedagógusképzés. A főiskola és a ta­nítóképző fúziója az egységesebb pedagógus- képzést hivatott megoldani. A tanszakok tu­dományos kutatómunkát is végeznek, egyre inkább bekapcsolódnak tudományos életünk* országos rendszerébe. A felsőfokú mezőgazdasági technikum évenként mintegy 80 végzett technikust bo­csát ki. Két éve új növényvédő repülős szak­kal gazdagodott. A pedagógusok között folyó eszmei-po­litikai munkánk hatékonysága javult. Pedagó­gus pártszervezeteink száma megkétszerező­dött. (63 alapszervezet.) Nőtt a pedagógus párttagok száma. Mindez jelentős hatást gyakorol a testületekre, iskolavezetésre. A pedagógusok ideológiai, politikai képzési, továbbképzési rendszere igen széles skálájú, a szakmai ismeretekhez jól igazo­dik. Sajnos a bennük rejlő lehetőség pines kellően kihasználva. Nem átgondolt a to­vábbképzéseket vezető propagandisták ki­választása. Nem rendszeres a pedagógusok önképzése. Pedagógus-pártszervezeteink eredmé­nyesen segítik az iskolai KISZ- és úttörő­munkát. Pártszervezeteink irányításával a pedagógus-szakszervezet és az ifjúsági szö­vetség a (III. IV. éves hallgatók közreműkö­désével) sokat tesznek a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi segítéséért. Ez is jelentősen hozzájárul, hogy megyénkben a továbbtanulók" között a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya jobb az országos át­lagnál. (iKözoktatáspolitikánkban továbbra is az általános iskolákban folyó munkát kell meg­különböztetett figyelemmel kísérni. Növelni kell a kollégiumi férőhelyek számát, tovább folytatni a körzetesítést, segíteni különösen a gyengén ellátott területeken a pedagógusok letelepítését! f Középfokú oktatásunk színvonalának emelése érdekében segíteni kell az elmara­dott iskolákat a felzárkózásban. Az oktatás és közművelődés együttműkö­dése eredményeként a felnőttoktatás és szakmai továbbképzés vonzó rendszerét kell kialakítani népgazdasági igényeinkhez iga­zodva A közművelődési munka tartalmában és formájában korszerűsödött, javultak tárgyi, személyi feltételei. Az ismeretterjesztő te­vékenység jobban igazodott a termelés szükségleteihez. A munkás-, mezőgazdasági és ifjúsági akadémiák fejlődtek. A könyvtárakban javult a szakmai könyvek aránya. A művelődési dolgozók megértették, hogy szakmai és ideológiai' ne­velőmunkái ukaf kapcsolatba kell hozni az adott területek gazdasági, politikai igényei­vel. Javult a tanyai és külterületi lakosság kuturális gondozása. Fejlődött megyénk iro­dalmi, képzőművészeti élete, amit állami szerveink az elmúlt években jelentős anyagi segítséggel támogattak. Példamutatónak tart­juk azokat a képzőművészeti kiállításokat, amelyeket munkásszállásokon, üzemekben, termelőszövetkezetekben rendeznek. Nagy je­lentőségű a Kárpátontúli terület és megyénk kulturális kapcsolatának fejlődése. Élénkült a zenei élet és hagyománvos rangja van az évről évre megrendezésre ke­rülő „Nyírbátori zenei napók”-nak. A Sza- bolcs-Szatmári Szemle gazdagabban, tartal­masabban jelenik meg. A párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervek a kulturális intézményekkel együtt­működve a mai élő irodalom népszerűsítése mellett sokat tettek megyénk gazdag irodal­mi emlékeinek megismertetéséért. A rendez­vények, s az évfordulók alkalmából megje­lent reprezentatív kiadványaink segíte tek abban, hogy megyénkről, gazdasági és kultu­rális életünkről helyes kép alakuljon ki or­szágosan is. Országos jelentőségűvé vált me­gyénk múzeumi hálózatának munkája. Nagy bázisa ván megyénkben az öntevé­keny művészeti mozgalomnak, különösen az új formák vonzzák a tömegeket. (Irodalmi színpadok különböző vetélkedők.) Közművelődési törekvéseink előrelépését jelentőser, gátolja, hogy helyenként ez a munka még nem kapja meg a megfelelő tár­sadalmi rangot. A közművelődést még nem tekintik mindenütt a szocialista embertípus- nevelés szerves részének. Ez az egyik fő oka az anyagi eszközök szétforgácsoltságának, a felhasználható eszközök szűkösségének. Sok kívánnivalót hagy maga után a mű­velődési intézmények és termelőegységek kapcsolata Nem kielégítő a közművelődési dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése, ami a ma­gas fluktuáció egyik oka. A közművelődési munka javításának egyik alapvető feltétele, hogy pártszerveink és alapszervezeteink gyakrabban és részleteseb­ben foglalkozzanak a közművelődés helyi fel­adataival és az ebben érdekelteknél kitartó politikai munkával tudatosítsák a kultúra tu­datformáló szerepét, társadalmi gazdasági ha­tását. Tovább nőtt a lakosság egészségügyiés szociális igén ve A lakosság életszínvonalának és kulturá­lis igényeinek fokozatos emelkedése maga után vonta az egészségügyi ellátás iránti Igé­nyek emelkedését is. Ezért határozta meg az 1966. évi pártértekezlet az egészségügyi alap­ellátás gyorsabb ütemű, mennyiségi és mi­nőségi javítását. Ennek megfelelően a beszámolási idő­szakban az orvosi körzetek száma 21-gyel nőtt. A megyében dolgozó összes orvosok szá­ma 76 fővel emelkedett. Bővült intézmény- hálózatunk. Gyarapodott a kórházi ágyak száma, új szociális és csecsemőotthon épült, fejlődött bölcsődei ellátásunk. Gyógyszertá­raink számbeli emelkedése mellett töreked­tünk a meglévők bővítésére, korszerűsítésé­re. Iparfejlődésünkkel párhuzamosan fejlesz­tettük az üzemegészségügyi ellátást is. A nö­vekvő igényeknek megfelelően, s az elérhető­ség érdekében fejlesztettük és decentralizál­tuk a fogászati ellátást. Bár megyei ellátottságunk az országos szinttől messze elmarad, az egészségügyi dol­gozók döntő többségének áldozatos munkája nyomán eredményeink számottevőek. Az ár­víz időszakában kifejtett tevékenységük nagyban hozzájárult a járványos megbetege­dések, járványgócok kialakulásának megaka­dályozásához, az alapvető életfeltételek biz­tosításához Egészségpolitikai feladataink gyorsabb ütemű megvalósítását akadályozzák: Intézményhálózatunk a fejlődés ellenére is korszerűtlen. Nem arányos intézményeink kihasználtsága, a megyei kórház túlzsúfolt. Egyes szakterületeken (tbc, labor, közegész­ségügy, stb.) orvoshiány jelentkezik, s mindez veszélyezteti a megyében folyó megelőző és gyógyító tevékenységet. E problémákat sú­lyosbítja az egészségügyi középkáderek más munkaterületre áramlása, melynek elsődleges oka a még mindig alacsony kereseti lehető­ségekben rejlik. Gondjaink enyhítésében kiemelt jelentő­séggel bír a már említett társadalombiztosí­tás, valamint az anyasági segély bevezetése és az új nyugdíjtörvény. Emelkedett a segélyezésre fordítható ösz- szeg, s a társadalom aktivitásának növekedé­se réven javult az otthonukban gondozottak ellátása Termelőszövetkezeteink egyre gyak­rabban élnek a nyugdíjkiegészítés lehetősé­gével. Szociális és csecsemőotthoni, valamint bölcsőcei férőhely fejlesztésünk azonban nem tud lépést tartani a jogos igényekkel. Egészség- és szociálpolitikai célkitűzé­seinkben elsődleges helyet kell biztosítani az intézményhálózat bővítésének. Létrehozni egy korszerű, új megyéi kór­házat. A meglévő objektumokat korszerűsíte­ni kell Be kell fejezni a kisvárdai járási kór­ház építését Tovább kell folytatni a gyógy­szertárhálózat korszerűsítését és fejlesztését. Emelni kell a szociális otthonok, csecsemő- otthonok. és bölcsődei férőhelyek számát. (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents