Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-01 / 257. szám
Wí#. november í. KEBET-MAGYARORSZA« A megyei páriMzoi(§ág beszámolója Elöljáróban a beszámoló megállapítja: a megyei pártbizottság a IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatainak megfelelően eredményesen vezette a szocializmus építésének nagy munkáit. Az eltelt négy év eredményekben és gondokban egyaránt bővelkedett. Meghatározó, jellemző a gyors fejlődés volt. Tovább szilárdult megyénkben is a szocializmus gazdasági alapja, a szocialista termelési viszonyok, növekedtek a termelőerők, p. párt tekintélye és befolyása. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, a szocialista tudat, a közösségi érzés, a proletár internacionalizmus. Kedvező és serkentő hatást gyakorolt szór cialista fejlődésünkre a gazdasági mechanizmus reformja. Az iparban, mezőgazdaságban, a kereskedelemben és kultúrában elért eredmények folytán megyénk gazdagabb lett, lakosságunk jobban él, szocialista rendszerünkbe vetett hite tovább erősödött. Elismerés és tisztelet illeti azokat a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, alkalmazottakat, s mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak az eredményekhez, az árvíz okozta katasztrófa felszámolásához, a mintegy 5000 lakóház felépítéséhez. _ Az elért eredmények egyértelműen bizonyítják a párt politikájának helyességét, a megyei pártbizottság, az állami, gazdasági, társadalmi és tömegszervezetek munkájának, hatékonyságát. A megye lakosságának hangulata bizakodó, kiegyensúlyozott. A lakosság célkitűzéseinket helyesli, támogatja, megvalósításáért egységesen munkálkodik. Igényli a még gyorsabb fejlődést, az országos színvonal megközelítését. Erősödött és fejlődött a párt vezető szerepe, a párttagság egysége, politikai helytállása. A párttagság példát mutat a munkában, a társadalmi és magánéletben, aktívan részt vesz a X. pártkongresszus előkészítésében. Egyetért. a kongresszusi irányelvekkel. Az abban megfogalmazott politikát reálisnak, megalapozottnak tartja. A megye kommunistái és párton kívüli dolgozói bizakodással tekintenek a X. kongresszus elé, amelytől a fejlődés meggyorsítását, a szocialista elvek és tendenciák további erősödését várják. ban a szocialista nagyüzemek tovább szilárdultak. Az elért eredmények mellett komoly problémáink is vannak. Nem emelkedett megfelelően a munka termelékenysége, a termelés műszaki színvonala. Nem javult megfelelően a beruházások hatékonysága. Jó néhány vállalatnál munkaszervezési, munkafegyelmi problémák vannak, lazaságok tapasztalhatók a munkaerő-gazdálkodásban. A mezőgazdaságban az állattenyésztés nem fejlődött kielégítő mértékben. A lakosság ellátásában néhány fontos fogyasztási cikknél zavarok voltak. összességében a megye gazdaságának fejlődésében a pozitív tendenciák dominálnak. Ezeket a tendenciákat kell erősíteni és harcolni a hiányosságok megszüntetéséért. Ilafmilliárdos Ipari termelés A két páftértekezlét között eltelt időben a megyében jelentős ipari fejlődés ment végbe. Négy év alatt ipari termelésünk volumene az 1965. évi 3,5 milliárd forintról több mint, 6 milliárd forintra emelkedett. Az évi növekedési ütem 13—14 százalékos, amely magasabb az országos átlagnál Fejlődésünkben nagy szereI. A megye társadalmi fejlődésének főbb jellemzői A IX. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatának megvalósításával tovább folytatódtak és erőteljesebbé váltak a társadalmi-gazdasági változások megyénkben. Az iparfejlesztés folytán gyors ütemben növekszik a munkások száma, szerepe és hatása, amely kedvezően befolyásolja a megye társadalmi-politikai életét. Munkásosztályunk politikai érettsége növekedett, amelyet az is mutat, hogy helyesen reagált az elmúlt időszak kül- és belpolitikai eseményeire. A megyénket ért árvíz kapcsán is számtalan jelét adta a segíteni akarásnak, majd szinte egy emberként vett részt a nemzeti jövedelem egy százalékkal való túlteljesítésére Indított mozgalomban. Politikai érettsége nagyban erősítette tekintélyét és befolyását a társadalom más rétegei körében. Az alapvetően pozitív megnyilvánulások mellett fellelhetők hibás nézetek, nem mindenütt megfelelő a munkafegyelem, a munkaidő kihasználása. Megyénk sajátossága, hogy az eljáró munkások száma nagy, s nem tudják azt a pozitív hatást gyakorolni környezetükre, mint a megyében dolgozók.. Fokozódik a munkások igénye, hogy az eddigieknél is jobban beleszóljanak a közügyekbe. Képviselőik jelen vannak a politikai, társadalmi, gazdasági testületekben, s így közvetlenül vagy közvetve befolyást gyakorolnak a terület üzemi, társadalmi, politikai, gazdasági életére. Kedvezőtlennek tartjuk, hogy a munkások aránya csökkent a párttagságban, a tanácsi és tömegszervezeti vézető testületekben. A pártszervezetek, a vezetők törekedjenek arra, hogy a munkások, a fizikai dolgozók aránya növekedjen a pártban, s különböző vezető testületekben. Tovább kell növelni a dolgozók beleszólását a termelési tervek és a termelést befolyásoló intézkedések kidolgozásába, az anyagi és erkölcsi ösztönzési rendszer kialakításába, a szociális helyzet javítását szolgáló összegek elosztásába. Olyan légkörre van szükség, amelyben a munkások nemcsak dolgozónak, hanem tulajdonosnak érzik magukat. E területeken különösen a szakszervezeteknek sokat kell tenniük. Fejlődik az egységes szocialista paraszti osztály Megyénk az utóbbi években bekövetkezett gyors ütemű ipari fejlődése ellenére is mezőgazdasági jellegű. A megyében élő keresők több mint ötven százalékát jelenleg is a mezőgazdasági dolgozók alkotják. A mezőgazdaság szocialista átszervezése, a IX. pártkongresszus agrár- és szövetkezetpolitikai döntései, s az ennek alapján alkotott tsz- és földtörvény, a gazdasági reform megteremtették a feltételeit a mezőgazdasági termelés és a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődésének, a szövetkezeti demokrácia kibontakozáElterjedt és általánossá vált a gépek, az új technológia felhasználása, könnyebbé vált a dolgozó parasztság munkája; egyre több szakembert foglalkoztatnak és igényelnek; jelentősen javult a parasztság anyagi és szociális helyzete. Erősödött a munkafegyelem Javult a foglalkoztatottság és a közösen végzett munka mennyisége, minősége és becsülete Az objektív és szubjektív feltételek mindjobban megteremtődnek a mezőgazdaság fellendüléséhez. Mindezek eredményeként fejlődik az egységes szocialista paraszti osztály, amely céljában. életmódjában, kulturális igényeiben egyre jobban közeledik a munkásosztályhoz.'' Megyénk iparának gyors fejlődése, a mezőgazdaságban és az oktatásban végbement változások következtében^ tovább nőtt az értelmiség száma. Ezenbelüí is elsősorban a termelésben közvetlenül részt vevő irányító értelmiség aránya. Fokozódott körükben a társadalmi kérdések iránti érdeklődés, egyre nagyobb szerepre, tekintélyre tesz szert a tudományos tevékenységi Túlnyomó többségük egyetért a párt politikájával, becsületesen végzi munkáját, eleget tesz a közéletben is. Mindezek, valamint a velük szemben támasztott fokozódó igények növelték az értelmiség társadalmi jelentőségét, szerepét. Az értelmiség munkájával arányos anyagi és erkölcsi elismerés megfelelőbb kielégítésére törekszünk. A nők és a fiatalok helyzete Az elmúlt négy évben tovább javult a nők helyzete. Megnőtt annak a lehetősége, hogy kilépjenek a családi keretek közül, s bekapcsolódjanak a termelésbe, a társadalmi és kulturális életbe. E lehetőséggel sokan éltek is. A nők megtalálhatók az élet minden területén. A tsz- tagok jelentős százaléka nő, s örvendetesen •növekedett arányuk a népgazdaság minden ágában, valamint a társadalmi szeryekben. Számtalan tényező nehezíti azonban az előrelépést. Az aktív kereső nők aránya megyénkben jóval az országos átlag alatt van; a szociális és szolgáltatóhálózat nem bővül kellően; jövedelmük rendszerint kevesebb, mint az azonos munkát végző férfiaké; a vezetésben való arányuk alacsony; a termelő- munkában való részvételükkel párhuzamosan nem csökken megterhelésük a háztartásban, a család gondozásában sem. Sok közöttük a politikailag közömbös. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tényleges, a gyakorlatban érvényesülő egyenjogúság szükségességéről nap mint nap meg kell győzni nemcsak a férfiak, hanem a nők egy részét is. Igen sok gazdasági és szociális feladatot kell még megoldanunk az egyenjogúság érvényesülésének feltételeként. Ifjúságunk szerves részét képezi megyénk társadalmának. Döntő többsége becsületesen dolgozik, tanul, teljesíti kötelezettségét. Ennek megfelelően helyzete jobb, mint korábban volt. Fiataljaink tettekkel bizonyítják, hogy egyetértenek pártunk politikájával, tevékenyen részt vesznek a szocializmus építésében. Problémáik társadalmunk egészének fejlődésével függnek össze. Gyorsan nőtt az üzemekben dolgozó fiatalok száma, s ők alkotják a jövő munkásosztályának legfőbb forrását. Munkássá nevelésükben üzemi, párt-, szakszervezeti. gazdasági és KISZ-szerveinknek igen sok tennivalója van. A tsz-ekben korábban erőfeszítéseket kellett tenni, hogy otthon tartsák a fiatalokat. A termelőszövetkezetek megerősödésével most új gond jelentkezik: tagnak felvenni és egész évben munkát biztosítani nekik. Az ingázó munkások 35—40 százaléka fiatal, az itthon maradottak részére pedig kevés a kulturált szórakozóhely és sport- létesítmény. A felnőtt társadalom mind nagyobb figyelemmel és megértéssel fordul problémáik iránt. Központi Bizottságunk által kialakított ifjúságpolitikának megfelelően mi is kidolgoztuk a legfontosabb tennivalókat, s ezek megvalósításán munkálkodni nemcsak a párt- és a KISZ-szervezetek, kommunisták, hanem minden felnőtt kötelessége, hiszen fejlődésünk, jövőnk záloga és továbbfolytatója az ifjúság. II. A gazdasági épitoiminba A IX. pártkongresszuson, a megyei párt- értekezleten elfogadott gazdaságpolitikai célokat elértük. Fejlődött, gyarapodott megyénk gazdasága — állapítja meg többek között a beszámoló. A gazdasági mechanizmus reformjának bevezetése lendületet hozott, s meggyorsította gazdasági fejlődésünket. Állami vállalataink, szövetkezeteink nagy része dinamikusan fejlődik. A mezőgazdaságpet játszottak az iparilag elmaradott területek fejlesztésére vonatkozó párthatározatok és az ennek nyomán kapott, mintegy 150 millió forintos központi támogatós.^ Az iparban foglalkoztatottak száma 14 200 fővel nőtt, s ebből a szövetkezetek létszámnövekedése 3300 fő. Szabolcs-Szatmár megye iparában 36 000 fő dolgozik, de még így is — 10 000 lakosra számítva az iparban foglalkoztatottak száma 570 fő — amely egyharmada az országos átlagnak. Ez is indokolja, hogy a negyedik ötéves terv időszakában legalább 15 000 új ipari munkahely létesüljön. A termelés és foglalkoztatottság növelése mellett fontos feladatunknak tekintettük a minőségi mutatók javitását. A korszerű, az igényeknek jobban megfelelő gyártmányok fejlesztésében értünk el eredményeket. Fejlődés van a munka- és üzemszervezés területén is, de ezzel az eredménnyel nem lehetünk elégedettek. Sok munkaóra-kiesést okoz még a szervezetlenség, a fogyatékos előkészítés. A fcrnielékenysé« növelésének útjai Az ipari munka termelékenysége — ennek megfelelően — a beszámolási időszak alatt csak 6,3 százalékkal növekedett, amely alacsonyabb az országos átlagnál. Ez részben magyarázható csak megyénk sajátos helyzetével, hogy a most induló üzemeknél szerepet játszik a begyakorlatlanság, új gyártmányok, új profilok bevezetése. A termelékenység kedvezőtlen alakulásához hozzájárult a korábbi bérszínvonal-kötöttség, amely maga is ösztönözte a vállalatokat a laza létszámgazdálkodásra. A munkaerő-felesleg és az országosnál alacsonyabb munkabérek sem ösztönzik üzemeinket a munkaerővel való takarékosságra. Jelentősen nőtt az exportértékesítés, 1969- ben már meghaladta az egymilliárd forintot. Az összes értékesítési forgalomnak mintegy 20 százaléka kerül évente exportra. Különösen jelentős az export gyógyszerekből, bőrruházati cikkekből, konzervből. Az elmúlt években jelentősen csökkent a reklamációk száma a kiszállított termékeknél. Üzemeink jelentős része jól él az önállósággal, néhol tapasztalható bátortalanság, a kockázatvállalás hiánya. Ezeknél él még a régi szemlélet, a felsőbb szervektől várják az intézkedéseket. A technika gyors fejlődése, az új gyártási eljárások térhódítása a termelésben egyre nagyobb követelményeket állít a dolgozók elé. A szakképzett munkaerő iránti igény évről évre fokozódik. 1969-ben több mint 9000 munkás dolgozott a megyében szakmunkás munkakörökben, ennek 90 százaléka rendelkezett szakmunkás-bizonyítvánnyal . Megnőtt a gazdaságvezetés szerepe, jelentősége, a döntési jogok leadásával nagyobbak a követelmények. Gazdasági vezetőink többsége a feladatokkal együtt politikailag és szakmailag továbbfejlődött. Sikeresen oldják meg feladataikat. Megyénk Ipari fejlődésében eddig általában extenzív hatások érvényesültek. Ez csak részben magyarázható ipari elmaradottságunkkal, a nagy munkaerő-felesleggel. A munkatermelékenység növelése, a munkakörülmények javítása érdekében a gépesítés fokozására van szükség. 1965 óta a gépi munkahelyek száma 3100-zal növekedett. A jelenlegi ipari szerkezeti összetételben nagy a súlya a magas élőmunka-ráfordítással dolgozó üzemeknek. A meglévő üzemeknek elsősorban az intenzív fejlesztésre kell törekedni. A kongresszusi tézisek célkitűzéseit, hogy az ipari termelés növekedésének 75—80 százalékát a munka termelékenységéből fedezzük, megyei átlagban nem tudjuk teljesíteni. A megye ipara fiatal, és több üzem létesül a következő években is. Alacsony a szakmunkások aránya, magas a kezdő segéd- és betanított munkások száma. A foglalkoztatottság színvonalának növelésére a jövőben is törekedni kell. Mindez abban az irányban hat, hogy döntően az extenzív hatások érvényesülnek, s a munkatermelékenység mérsékeltebben emelkedhet. A meglévő régebbi üzemeknél viszont az intenzív fejlesztést szorgalmazzuk, s arra törekszünk, hogy a termelés növelésének 75— 80 százalékát a munkatermelékenység emeléséből fedezzék. A megye ipari fejlődése a negyedik 5 éves tervben tovább folytatódik, s évente mintegy 12—14 százalékkal növekszik, amelynek feltételei biztosítottak: a közgazdasági szabályozók rendszere, a kormány részéről külön biztosított preferenciák, saját erőforrásaink gazdaságos felhasználása, a rendelkezésre álló nyersanyag- és munkaerőforrás. Parasztságunk magáénak vall,a C7 o I a szövetkezetét A IX. kongresszuson elfogadott gazdaság- politikai célok gyakorlati realizálása alapvető változást eredményezett a falusi életben. Meggyorsította a mezőgazdasági üzemek fejlődését, jó alapot nyújtott a termelés fellendítéséhez. a falusi élet- és munkakörülmények javításához. A kongresszus határozata nyomán végrehajtott agrárpolitikai intézkedések, mint például az önálló vállalati gazdálkodás alapjainak fokozatos megteremtése, a hitelterhek rendezése; az új tsz-törvény és földtörvény; a társadalmi és szociális juttatások bővítése, tovább erősítette falun is a szocialista termelési viszonyokat. A tsz-tagok politikai érettsége, erkölcsi magatartása, munkafegyelme az elmúlt években sokat javult. A tsz-parasztság az elmúlt négy évben számos tanújelét adta a párt iránti bizalomnak, s annak, hogy magáénak vallja a szövetkezetei, a szocialista rendszerünket. Mindezek eredményeként kedvezően alakult a harmadik 5 éves terv eltelt időszakában a mezőgazdasági termelés. Megállapítható, hogy a megye mezőgazdaságának fejlődési aránya, dinamikája megfelel a kongresszusi irányelveknek, mértéke nagyobb a tervezettnél. Javult a mezőgazdasági munka hatékonysága. Az egy holdra jutó termelési érték a megyében 29 százalékkal, a tsz közös gazdaságokban 33 százalékkal emelkedett, Az elért eredmények jelentőségét növeli, hogy mindez a korábbinál több mint 10 000 holddal kevesebb művelt területen, kevesebb keresővel, az ország egyik legszűkösebb természeti erőforrású területén valósult meg. A mezőgazdaság termelési szerkezete a tervidőszakban a célkitűzéseinknek megfelelően alakult. A növénytermelésen belül kedvezően növekedett a zöldség-, dohány- és a takarmánytermő terület. Bár célkitűzéseinktől eltérően csökkent a burgonya, a napraforgó, a cukorrépa területe, a napraforgó kivételével lényegesen kisebb területen burgonyából közel 10 százalékkal, cukorrépából 17 százalékkal növekedett a termelés mennyisége. A dohány vetésterülete 1966- tól fokozatosan csökkent, de a termésátlag a bázishoz viszonyítva 6,6 százalékkal nőtt. Jelentősen emelkedtek a terméshozamok A kenyérgabona termesztése fontos politikai kérdés. A hozamok növelésén keresztül elértük, hogy 13 500 hold vetésterület-csökkenés mellett a termés 19,2 százalékkal nőtt. A kertészeti termelés legdinamikusabb fejlődő ágazata a gyümölcstermelés volt, területe 23,6 százalékkal, a termelési érték 87,2 százalékkal növekedett. A zöldségtermelő terület mintegy 40 százalékkal növekedett. • Csaknem valamennyi növényi kultúránál emelkedtek a terméshozamok. A legnagyobb növekményt a burgonyánál, búzánál és a szemes takarmánynövényeknél értünk el. Különösen örvendetes a takarmánytermelés fejlődése, a kukorica hozamának mintegy 20 százalékos, az őszi árpa hozamának 28 százalékos növekedése minőségileg új helyzetet teremtett a takarmányellátásban, a . takarmánypiacon. Terméshozam tekintetében — a búza és a cukorrépa kivételével — megközelítettük az országos átlagot, burgonyából pedig 8.9 százalékkal meghaladtuk. Rozs, vöröshere és széna termésátlagunk is jobb az országos átlagnál. A termelőszövetkezeti közös gazdaságokban egy höld termő almás területen az országos 42,1 mázsával szemben a megyében 64 mázsás termést takarítottak be. A szarvasmarha- és sertéslétszám csökkenésében jelentős szerepet játszott az árpolitika, amit hosszú éveken át folytattunk, amely gazdaságtalanná tette ezeket az ágazatokat. Fontos feladat a stabil húsellátás feltételeinek fokozott megteremtése, a termelés egyenletesebb emelése. Különösen fontos feladat a párt célkitűzéseinek megfelelően, a szarvasmarha és a sertéshústermelés növelése. Ennek érdekében a nagyüzemi állattenyésztést szakosított, gyárszerű telepek létesítésével jelentősen fejleszteni kell. Az állattenyésztés magasabb termelési szintjét az állatállomány létszámának növelésével, valamint az intenzív termelésre képes állatfajták elterjesztésével és korszerű férőhelyek létesítésével kell elérni. Az eddiginél nagyobb gondot szükséges fordítani az intenzívebb rét-, legelőgazdálkodásra. A kiegészítő tevékenység a gazdasági mechanizmus reformjának hatására fellendült, a fejlődés üteme meghaladta a növénytermelés és állattenyésztés fejlesztési ütemét. Az elmúlt évben több mint 4600 fő dolgozott ezen a területen, az elért árbevételek összege meghaladta az 560 millió forintot. E jelentős fejlődés ellenére messze elmaradtunk az orszá(FotyfaUás a 4. oldalon)
