Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-28 / 279. szám

1978. novemSer 28. KéLBT-MAGYARORSZA» t <m GAZDASÁGI IEGYZET Nagyobb figyelmet A gazdaságivá ny ítás új rend.szeión&k bevezetésével egy- időben^ módosították, az újítómozgalom mechanizmusát is. Ez a szabályzat van most is érvényben. Ez a korábbinál lényege­sen nagyobb önállóságot és felelősséget ruház a vállalatokra. Konkrétabb és szigorúbb is, mint a régi újítási rendelkezés volt. Nem a számszerűségre, a látszateredményekre, hanem a konkrét, értékes újításokra ösztönöz. Míg négy-öt évvel ez- előtt évente 1600—1800 újítást is benyújtottak ‘ megyénkben, addig az 1968—69-es években már csak 700—800-at, de ezzel szemben javult sz elfogadási és hasznosítási arány. Jelentősen megnőtt az újítások ga'zdasagi haszna, az egv-egy újításra jutó újítói díj. A vállalatoknak, üzemeknek csak egy részénél szívügy az újítás. Ismeretes, hogy minden üzemben helyi újítási szabály­zatot kellett készíteni. Több vállalatnál ez formális volt. szin­te lemásolták a központi irányelveket. Az üzeni lehetőségeit, kívánalmait figyelmen kívül hagyták. Hiányosak a feladatter­vek. Nem határozták meg a díjazás mértötét, módját. A leg­több helyen megfeledkeztek — azokra a helyekre, feladatokra, ahol szorít a cipő — pályázatot kiírni, A szabályzat elkészí­tésére, a mozgalom ébren tartására nem hoztak létre bizott­ságokat, csupán az előadó foglalkozik ezzel a fontos kérdéssel. Hosszan sorolhatnánk, még a hiányosságokat. Például sok he­lyen a gazdasági vezetők csupán szakszervezeti ügynek tart­ják az újítást. Ha elfogadnak is egy-egy újítást, nem kötnek kivitelezési és hasznosítási szerződést az újítóval és így to­vább. Hamarosan megkezdik az új kollektív szerződések ké­szítését a vállalatoknál, aminél?: szerves része lesz az újítási szabályzat is. A közelmúltban jelentek meg azok az irányel­vek, amelyeket érdemes megszi vlelnl az új szabályzatkészí­tésinél, annál is inkább, mert most öt évre készítik ezeket a dokumentumokat. Fontos, hogy a szabályzatkészítésbe vonják be minde­nütt a kiváló újítókat A propagandamunkában, a vállalati tájékoztatókban kapjon helyet az újítási mozgalom is. Rend­szeresebben ismertessék a megoldásra váró feladatokat ad­janak nyilvánosságot a megvalósított újítások vállalati szintű hasznának. Az újítási mozgalom jól összekapcsolható a szo­cialista brigádok célkitűzéseivel, a különböző célfeladatok megvalósításával is. A szakszervezetek pedig őrködjenek azon, hogy a jogszabály adta lehetőségeket mindenütt a leg­messzebbmenőkig kihasználják. A szabályzat elkészítése utón szervezzék meg a rendszeres ellenőrzést. Időnként a gazdasági vezetök számoljanak be az újítás helyzetéről Ismeretes, hogy a IV. ötéves terv idején még inkább előtérbe kerül a termelékenység növelése. Ugyanazokkal a Kepékkel és létszámmal kell többet termelni, mint a korábbi években. A termelékenység növelésének egyik fő tényezője leltet az újítás. Gyümölcsből — zöldségből Jó lesz a téli ellátás Kiemelt körzetek: Nyíregyháza, Záhony, Szamosköz UJ ISKOLA. Az ÉPSZER szakemberei új nyolctantermes gimnáziumot építenek mintegy 15 millió forintos beruházásból a demecseri középiskolásoknak. A tervek szerint az építők határidő előtt egy hónappal. 1971. május végén átadják az új létesítményt. Elek Emil felvétele A lap megírta, az illetékes válaszol A posta késéséről Lapunk október 24-i szá­mában „Az ígéret szép szó” címmel megbíráltuk a postai kézbesítést igen gyakori, csaknem állandó késése mi­att, főleg Szabolcs-Szatmár megye központtól távol eső, szatmári és beregi részein. A Debreceni Postaigazgatóság ezzel kapcsolatban a követ­kezők közlését teszi lehetővé: „A Budapest—Nyíregyháza —Záhony fővonalon, a villa­mosítási munkák miatt a vo­natok rendszeresen késve közlekednek. Az árvízzel kapcsolatos nagy tehervonat- forgalom még zsúfoltabbá tette a fővonalat Is és fokoz­ta a késéseket. Ezért késik sok esetben a postavonat is 20—25 percet Nyíregyházáig. Ilyenkor nincs meg a csatla­kozás a Nyíregyházáról 5 óra 3 perckor induló miskol­ci, az 5 óra 20-kor induló zá­honyi, illetve az 5 óra 40 perckor induló mátészalkai vonathoz. Ezekben az esetek­ben a mozgópostakocsikat a következő, nyolc óra körül induló vonatokkal továbbít­hatják. Október 23-tól Nyíregyhá­zán egy gépkocsit tartok készenlétben. Csatlakozás­vesztés esetén a hírlap és le­vélpostai küldeményeket ez­zel a gépkocsival juttatják el Mátészalkára, amely 7 óra 15—7 óra 30 körül ér oda. A járatok ezekben az esetekben több mint egy órával koráb­ban indulhatnak, mintha a későbbi vonattal érkezne az anyag. Megemlítem még, hogy az árvíz erősen megrongálta az utakat és több viszonylatban még most is csak lassan le­het közlekedni. A posta, illetve a postai dolgozók munkáját is rend­kívül zavarja a vonatkésés. A visszamaradt csomagokat például feleslegesen be kell szállítani a raktárba, fel kell dolgozni és a következő me­netekkel továbbítani. Remélhető, hogy a villa­mosítás befejezése után a (csb) vanatkésések megszűnnek, s így a postaszállítás is normá­lis körülmények között tör­ténhet” Dr. Kiss Zoltán üzemviteli igazgatóhelyettes ★ A magunk részéről ugyan­csak utánanéztünk a dolog­nak és megállapítottuk, hogy a túlterhelt szatmári vasútvo­nalak és az emiatti állandó késéseik okozzák elsősorban a késéseket. Örömmel nyugtáz­zuk a debreceni igazgatóság intézkedését, mert a Nyíregy­házán beállított gépkocsi va­lóban lehetővé teszi, hogy az elkésett posta 9,17 perc he­lyett két órával korábban Mátészalkára érkezzék. Re­méljük, hogy a villamosítás befejezése végleg megoldja a problémát. Felkészült a MÉK a város téli és ünnepi ..zöldség-gyü­mölcs ellátására... Kenyeres László igazgató közölte, hogy a kedvezőtlen időjárás elle­nére az idei ellátás jobb lesz, mint a múlt télen volt és elsősorban Nyíregyháza, Záhony és az árvíz sújtotta vidékek ellátásáról gondos­kodnak megkülönböztetett gonddal. Bővült az idén az üzlethá­lózat is Nyíregyházán jelen­leg 34 üzletben és elárusító­helyen vásárolhatnak a házi­asszonyok. Hamarosan, még az ünnepek előtt átadják rendeltetésének az Északi Al­központban másfél milliós költséggel épített új, korsze­rű üzletüket. A város, a ki­emelt körzetek ellátását a megyében termelt zöldség­gyümölcs félékkel látják el, de ezek pótlásáról gondos­kodtak más megyékből tör­tént felvásárlások útján. így szerezték be a 10 ezer má­zsa vöröshagymát, a 300 má­zsa kelkáposztát és a 200 má­zsa fokhagymát, hogy a disz­nóölésekhez legyen elegendő. Bár a burgonya termését a különböző betegségek csökkentették, ennek ellené­re megfelelő mennyiség, mintegy 250 vagon különbö­ző fajtájú burgonyát bizto­sítanak Nyíregyháza, Záhony és az árvizes községek ré­szére. Kiváló lesz az ellátás a fejes káposztából. A külön- ‘ böző ételekhez mintegy 7 ezer vagon áll rendelkezés­re, karalábéból 400 mázsát, vöröskáposztából 100 mázsát, sárgarépából és gyökérfélé­ből 3500 mázsát raktároztak téli ellátásra. Gondoskodtak 300 mázsa cékláról, 200 má­zsa leveshez való feketere­tekről és 200 mázsa zellerről is. Lesz elegendő bab Is. Eb­ből 500 mázsát, mákból 150 mázsát küldenek az üzletek­be. Bőséges mennyiség áll rendelkezésre a sertésvágá­sokhoz, hurkatöltésekhez rizsből, egyéb fűszerfélékből, dióból és dióbélből, s mintegy egymillió tojás várja a vá­sárlókat. Legválasztékosabb lesz a gyümölcsök között az alma- ellátás. Ebből 8000 mázsát biztosítanák, különböző faj­tákból és különböző minő­ségben. Bár a körtetermés nem volt kiváló, ennek elle­nére társmegyékből a téli időszakra 400 mázsát vásá­rolnak, ezenkívül a szőlőt bolgár és jugoszláv import­ból biztosítják folyamatosan, így már az ünnepek előtt üz­letekbe kerül, s összesen 100 mázsát árusítanak. Szerző­dés szerint gondoskodnak a déligyümölcs, a citrom-, narancs-, banán-, stb. ellátás­ról is. Ezenkívül görög import­ból olcsó, kiváló ízű termé­szetes citrom- és narancslét is forgalomba hoznak mint­egy 2—2 ezer üveggel. örvendetes, hogy már e téli időszakban fóliasátor alatt termelt primőröket is árusítanak majd a MÉK nyír­egyházi üzleteiben. Ezt koo­perációban termeltetik a nyír­egyházi Ságvári Tsz-szel. (fk.) A tárgyalóteremből Elítélték a buji feleséggyilkost — Doktor űr, tessék jönni, mert baltával agyonvertem a feleségem — mondta a férfi nyugodtan cigarettázva. Ak­kor is izgalom nélkül szív­ta cigarettáját a kapufélnek dőlve, amikor az orvos — már rendőr társával — a há­zukhoz érkezett. Az asszony — Szentesi Mihály né — még élt, a halál csak néhány óra múltán következett be. A gyilkosságot férje, Szen­tesi Mihály 49 éves buji se­gédmunkás követte el. Hu­szonkét évi házasság után. A házasság néhány évig zavartalannak látszott, aztán a férj alaptalan féltékenyke­déssel zaklatta feleségét, mindenbe belekötött, s gyak­ran verekedett. Később rom­lott a helyzet, mert az asz- szony elment dolgozni, s még inkább alapot látott a férj a féltékenységre. Szentesi Mihály 1961-ig földműveléssel foglalkozott, utána pedig különböző válla­latoknál vállalt munkát. Munkatársaival szemben gyakran összeférhetetlen, ag­resszív magatartást tanúsí­tott. Felesége azért ment el dolgozni a konzervgyárba, mert férje ebben az időszak­ban nem adta haza a fizeté­sét. Hogy az asszonynak lett munkahelye — a férj ott­hagyta az övét, s nagymér­tékben itiilozni kezdett. Ez­zel együtt egyre inkább na­pirenden voltak a családi összetűzések. A feleség mind idegileg, mind fizikailag kikészült a férje brutalitása miatt. 1970 január elején nagy mennyi­ségű altatót vett be, öngyil­kosságot kísérelt meg. Több hónapon keresztül kórház­ban ápolták. Amikor hazatért, a férj ott folytatta, ahol abbahagy­ta. A testi és lelki kínzásnak a legkülönbözőbb fajtáit ta­lálta ki feleségével szemben. Egyszer például fához akar­ta kötözni, hogy nyugodtan üthesse. Vonszolta is arra­felé, de az asszonynak sike­rült elmenekülnie. Máskor kötélhurkot kötött az ól ge­rendájára, odavonszolta az asszonyt, s fenyegette, hogy arra fogja felkötni. — Úgyis azt hiszik, hogy öngyilkos lettél, mert bolond vagy — mondta neki. Máskor úgy próbálta lelki­leg megalázni, hogy mentőt hívott: 'vigye el a feleségét, (Mondván, hogy bolond.) Az asszony nem volt elmebeteg, a mentő hívására semmi ok nem volt, ezt a szomszédok jól tudták, s elbújtatták az asszonyt. Szeptember első napjaiban az asszony elhatározta, hogy véget vet a rossz házasság­nak. Bíróságon érdeklődött, hogy milyen okmányokat kell beszereznie a válóper­hez, s elhatározta, hogy né­hány nap múlva megindítja. Ezt közölte férjével is, aki rendkívül indulatos lett. Szeptember 6-án a gyere­kek Nyíregyházára utaztak. A férj elment a kocsmába, s haza is vitt italt. Még dél­előtt ért haza s ebédet kö­vetelt a feleségétől. Ekkor szóváltás keletkezett közöt­tük, dulakodás, s az asszony félelmében egy baltát raga­1 kongresszusnak jelentjük 8 és fél milliés tel esítés-t kemecsei községi párt- .'égrehajtóbizottsóg novem­ber 26-án ülést tartott, ame­lyen értékelték a területükön működő üzemek, intézmé­nyek X. kongresszusra kez­deményezett munkaverseny eredményeit. Örömmel álla­pították meg, hogy a Keme­csei Állami Gazdaság, a ter­melőszövetkezet. az ÁFÉSZ, a Göngyölegellátó Vállalat, a TÜZÉP, a posta és az OTP- Eiók dolgozói sikerrel teljesí­tették vállalásaikat. Különösen sokat tettek a siker érdekében az üzemek, vállalatok szocialista brigád­jai, E címért a kongresszus tiszteletére újabb brigádok dolgoznak, s jelenleg 29 bri­gádban csaknem 600 dolgozó tevékenykedett a siker ér­dekében. Vállalásaik teljesí­tésének összege 8 millió 450 ezer forint, s ezenkívül a község szépítése, parkosítása érdekében mintegy 700 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Szerződés más megyékkel 120 ezer naposcsibe és kacsa Évek óta probléma a fal­vakban a háztáji gazdasá­gok naposbaromfival való ellátása. Megyei keltetőink az igényeket nem tudják kielé­gíteni. Pedig ez segítené • helyi ellátást, csökkentené a húsgondokat a falvainkban. Ennek megoldására fogott össze a Kemecsei és az Ibrá- nyi ÁFÉSZ. Felkeresték a Sárospataki Állami Gazda­ságot és egy dunántúli üze­met, s szerződést kötöttek a naposbaromfi szállítására. Ennek előnye az, hogy biz­tonságossá válik az ellátás, s most a felvásárlók felkere­sik a tsz-tagokat, szerződést kötnek velük, s így biztos, hogy a meghatározott hóna­pokban kapják a naposba- romfit és a megrendelt mennyiséget. A másik előnye e szerző­désnek az, hogy az AFÉSZ- ek által szerződésben biztosí­tott naposbaromfit olcsóbban adják, s ugyanakkor gondos­kodnak a megvásárlásáról ia az állami ellátás részére. 1971-ben, a körzetben lévő falvak részére 70 ezer na­posbaromfit és 50 ezer na­poskacsát biztosítanak a ház­táji gazdaságok részére. dott fel. A férj kicsavarta a kezéből, s előbb a hátára ütött a feleségének, majd ötöt a fejére. Az asszony összeesett. Ezután otthagyta feleségét, a szobában ivott egy kis pá­linkát, majd búcsúlevél írá­sába fogott. Ezt azonban nem gondolta túlzottan ko­molyan, s elment a bátyjá­hoz, majd csak ezt követően állított be a körzeti orvos­hoz. A nyíregyházi megyei bíró­ság Ardai tanácsa tárgyalta első fokon Szentesi bűnügyét, A kétnapos tárgyalást a hely­színen, a zsúfolásig megtelt községi kultúrházban tartot­ták meg. A bíróság Szentesit tizenöt év szabadságvesztésre büntette és tíz évre eltiltotta a közügy Iktőh „ i Az ítélet ellen á vádlott ta védője enyhítésért fellebbe­zett. Másodfokon a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága dönt. (kan)

Next

/
Thumbnails
Contents