Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-27 / 278. szám
». oldat KELET WAGYARöltSZAO TTTti. novemSer ff. (Folytatás az L oldalról) A • szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között beleszóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti és következményei kárt okoznak; csökken a beleszólási készség, alkotó gondolatok vesznek el, elsorvad az önkéntes részvállalás a termelésben, a munkaversenyben meglassul az egészséges szocialista emberi kapcsolatok fejlődése. Meg kell érteni,, hogy a munkásosztály nein tárgya és nem rendelkezési, utasítást végrehajtó eszköze a szocializmus építésének, hanem érte kell, hogy történjen minden. Nem a munkásosztály van a szocializmusért, hanem a szocializmus a munkásosztályért! ww in i.a^in Üzemi demokrácia és egyszemélyi felelősség Az üzemi demokrácia egyik alapkérdéséről, a munkások és a vezetek viszonyáról külön is -szólni kívánok. A kérdés az — és nálunk ma itt van - gyakran a helyi viták CZINEGE LAJOS: súlypontja —, hogy az üzemi demokrácia el len t mond-e a gazdasági vezetés bármilyen értelemben felfogott érdekének. az egyszemélyi felelősségnek? Meggyőződésünk, hogy nem, sőt annak javára szolgál. Csakis hozzáértéssel, elvi szilárdsággal, emberséggel, emberi és munkatársi íJéldamutatáasul, 1 Csákig a nunkáso'ztály iránti állandó felelősségérzettel lehet vezetni hazánkban. Vannak már. — és mind több olyan vezet tőre van szükségünk —akik emberi oldalról is értik mesterségüket, akik bátran támaszkodnak a dolgozókra a feladatok megoldásában. A gazdasági vezető számára az üzemi demokrácia a szocialista vezető irányítókészségének elengedhetetlen része. Az emberi kapcsolatok szocialista jellege, a szocialista humanizmus, az emberi méltóság tiszteletben tartása, rendszerünk alapvétő követelménye. Minden vezető legyen tudatában annak, hogy' feladatát, * funkcióját, megbízásból látja el, a mudüsásosz- tályt szolgálja és a munkás- - osztály minden tagjával úgy bánjék, mint az uralkodó osztály tagjával. Követelje meg a rendet, a fegyelmet a pontos munkát, a maga részéről viszont- biztosítsa a tisztességes emberi bánásmódot. \ Befejezésül Gáspár Sándor ’ a következőket mondta: Napjainkban a forradalmiság elsősorban a társadalomért érzett felelősséget és az ebből eredő áldozatvállalást jelenti. A munkások forradalmisága az osztály múltjában, jelenében és - nemzetközi összefüggéseiben gyökerezik, de ágai a jövő felé nyúlnak, azt érlelik. Fegyveres erőink becsülettel teljesítik feladataikat Bevezetőben. a , fegyveres erők pártszervezeteinek küldöttei, kommunistái, egész szerrlélyi állománya nevében köszöntötte a kongresszust, majd így folytatta: A kongresszusra készülve a fegyveres erőknél — éppúgy, mint társadalmunk minden területén — a kommunisták sokoldalúan, felelősséggel elemezték a legutóbbi négy évben végzett munkát, célkitűzéseink megvalósulását Egyértelmű volt a megítélés: pártunk politikája eredményesen, jól szolgálja a szocializmus építésének, a dolgozó nép felemelkedésének ügyét. A töretlen politika szerves alkotóeleme pártunk következetes és kiegyensúlyozott honvédelmi politikája. JEnnek megvalósításáért a fegyveres erőkben szolgáló kommunisták és pártonkívüliek a legutóbbi kongresszus óta is következetesen dolgoztak. Erősítjük közős védelmi szerrezet finket A szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti' felszabadító mozgalom együttes ereje tartotta és tartja vissza az imperializmust egy új világháború kirobbantásától. De nem feledhetjük; a nemzetközi imperializmus mindenkor kész, hogy a legkisebb lehetőséget is kihasználja a szocializmus»,.a .béke »erői,, gyengítésére,; a « ahol. a- maga ■ számára kedvezőnek ítéli a helyzetet, akár a fegyveres támadásra is. Ez mindannyiunkra, de különösen a fegyveres erőkre, a honvédelem területén dolgozókra azt a kötelezettséget rója, hogy egy pillanatra ne csökkenjen éberségük, harci készenlétük. A továbbiakban tényekkel. adatokkal illusztrálta, milyen hatalmas támadó katonai gépezetet tart fenn a nemzetközi imperializmus elsősorban az amerikai imperialisták, a világ legkülönbözőbb térségeiben. Az imperialisták gátlástalanságát bizonyítja, hogy a második világháború óta általuk kirobbantott háborúk és fegyveres konfliktusok negyven ország területét érintették. Ebben a helyzetben törtér nélmi szükségszerűség, hogy az imperialista agressziótól fenyegetett országok, a szocializmust építő népek, — köztük a mi népünk — olyan katonai erőt tartsanak * fenn; amely az agresszor féken tartásához szükséges. Továbbra is szükségesnek tartjuk, hogy — a tagországok külön-kü- lön megtett honvédelmi intézkedésein túlmenően- — erősítsük közös védelmi szervezetünket, amihez a magunk részéről minden szükséges, lehetséges módon hozzájárulunk. Kollektív védelmünkből a legnagyobb terhet a szocializmus, a társadalmi haladás ügyéért roppant áldozatokat hozó Szovjetunió vállalta és válíaíja. A Szovjetunió hatalmas katonai erejére támaszkodó — valamennyi tagállam erőfeszítéseit egyesítő — kollektív védelem egyik alapvető biztosítéka szocialista országaink szabadságának, függetlenségének, az európai biztonság, a világbéke megóvásának. Honvédségünk felelősen, tudatosan j ui A& i í rwi i&Sotei „v j tétli a népi demokráciát — A Szovjetunió közvetlenül is felbecsülhetetlen segítséget nyújt hazánk védelméhez. Joggal állapította meg pártunk Központi Bizottsága 1968. februári ülésén: katonai együttműködésünk lehetővé teszi, hogy anyagi eszközeinket az ország védelmével legközvetlenebbül összefüggő területekre koncentráljuk, és nem kell a korszerű háború megvívásához szükséges minden fegyverfajtát beszereznünk. Amire pedig szükségünk van — például a korszerű nehéztechnika, a speciális fegyverrendszerek, vagy parancsnoki kádereink, specialistáink jelentős részének magas fokú képzése — azt a Szovjetunió, Igényeinknek megfelelően folyamatosan biztosítja részünkre; A szovjet hadsereg a gyakorlati feladatok megoldásában is sokirányú segítséget nyújt. A hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet csapatokkal kapcsolatunk közvetlen, baráti; testvéri együttműködésünk folyamatos, céltudatos és eredményes. A testvéri szocialista országok hadseregeivel kapcsolataink a proletár internacionalizmus, a közös ügyért érzett felelősség alapján folyamatosain fejlődnek — Fegyveres erőink hivatásos állománya teljesíti feladatait. A tisztikar szilárd politikai erőt képvisel. Szakmai és általános műveltsége megalapozott A sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok egyre nagyobb része — á szocialista társadalmi környezet, a döntő többségében pozitív családi nevelés, a mind hatékonyabbá váló honvédelmi nevelő, munka hatására — hazánk, társadalmi rendünk védelmét tudatosan vállalva vonul be a néphadseregbe, fegyveres erőinkhez. Akiképzésben tömegesen érnek el kimagasló eredményeket. A katonák tízezrei vesznek részt a szocialista versenyben, amely formájában és célkitű- aéseiben lényegében azonos az üzemekben örvendetesen fellendülő mozgalommal, tartalmában pedig 'igazodik ahhoz, ami a katona kötelessége. A versenyben támasztott igen magas követelményeket évente sok ezer katona, több száz raj, szakasz, század tel- . jesíti. Fegyveres érőink kommunistái — a kongresszusra készülve — a taggyűléseken és pártértekezleteken ugyanolyan felelősséggel, reálisan és sokoldalúan elemezték, összegezték az elmúlt években végzett munkát, mint amilyen hatékonyan vettek részt az eredmények, sikerek létrehozásában, A fegyveres erőknél szolgálatot teljesítő kommunisták, a néphadsereg, a határőrség, a karhatalom katonái és parancsnokai köszönik a párt- és állami vezetésnek az eredményes munkához biztos alapot jelentő, világos döntéseket, útmutatásokat. Köszönik dolgozó népünknek a sokoldalú gondoskodást. Elhatározott szándékuk, hogy a jövőben is becsülettel teljesítik feladatukat. Azt kérik a X. kongresszustól. hogy erősítse meg a párt eddigi politikai, irányvonalát, benne honvédelmi politikáját — mondotta befejezésül Gzá- nege Lajos elvtárs. FEHÉR LAIOS: Pártunk szövetkezeti politikája Fehér t»ajos bevezetőül szövétkézetpolitikánk korszerűsítéséről szólt, majd rámutatott, hogy a IX. párt- kongresszus óta, a szövetkezetpolitikai összegezés és az ehhez kapcsolódó széles körű tömegpolitikai munka országszerte egész szövetkezeti mozgalmunk komoly fellendülését hozta. A megújhodási folyamat kiemelkedő fontosságú egész szocialista társadalmunk demokratikus továbbfejlesztése szempontjából! Pártunk szövetkezeti politikája a lenini elvekre épül. Arra irányul, hogy a szövetkezeti mozgalom különböző ágai szervesen beilleszkedjenek a szocialista népgazdaságba, a népgazdasági tervekkel összhangban hatékonyan működjenek közre a társadalmi célok megvalósításában, előrevigyék a szocializmus építését. Lenin szavaival, azt is mondhatnánk: „A szövetkezeteknek nálunk egészen kivételes jelentőségük van.” Kivételes mindenekelőtt azért, mert a szövetkezet rugalmas gazdálkodási forma. A szövetkezetek általában nagyfokú mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek. Gyorsan tudnak reagálni a folyton változó életre, a változó piaci hatásokra, s kereteik között rugalmasan, jól összehangolhatok a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek. Az állami és szövetkezeti tulajdon együttes fejlesztése A szövetkezetek működésének kiemelkedően fontos elve a szövetkezeti önkormányzat, a szövetkezeti demokrácia, ami azt jelenti, hogy a szövetkezeten belül a közös tevékenységei az egyenlő jogú tagok, mint kollektív tulajdonosok irányítják, vezetőiket maguk választják. Szövetkezeti politikánk kiemelkedő jelentőségű, sarkalatos élve, hogy a szövetkezeti tulajdon szocialista társadalmi tulajdon, annak egyik megnyilvánulási formája. Pontosan megfogalmazva: szocialista szövetkezeti csoporttulajdon. Ebből a meghatározásból több nagyon fontos következtetés adódik. Mindenekelőtt az, hogy a gyakorlati gazdasági életben mindkét tulajdon — az állami vállalati és a szövetkezeti — egyenjogú tulajdonforma. Következéskép: tervgazdálkodásunkat egyre inkább a Szocialista tulajdon mindkét fő formájának, az állami és szövetkezeti tulaj-, donnák együttes fejlesztésére keli alapoznunk! A szövetkezeti tulajdon népgazdaságilag a legfontosabb csoporttulajdon. Ebből adódik a másik, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket érintő, összes társadalmipolitikai céljainkat alapvetően érintő legfontosabb következtetés: a szocialista forradalom teljes megvalósításához kívánatos, sőt szükségessé vált, hogy a földtulajdon viszonyai igazodjanak a szocializmus érdekeit kifejező tényleges földhasználathoz — és elengedhetetlenné vált a szövetkezeti földtulajdon bevezetése, s fokozatos kiépítése. Az 1967. őszén hozott új földtörvény ehhez megadta az elvi és jogi keretet. A földtörvény gazdasági eszközökkel történő fokozatos végrehajtása során a termelőszövetkezetek használatában levő földekből ma már kereken 3 millió katasztrális hold, a termelőszövetkezetek használatában álló összes . földeknek egyharmada szocialista szövetkezeti fpidtu- lajdon. Áz állami gazdasági és erdőgazdasági földekkel együtt így már szocialista tulajdonban van az ország földterületének több mint a fele (57,3 százalék). A korszerű szövetkezetpolitikai elvek elfogadása és gyakorlatba való átültetése a legnagyobb változást a szövetkezetek és szövetségeik egymáshoz való viszonyában idézte élő. ' J A tsz-szövetségek nagy szerepe Szövetkezet! mozgalmunk, s általában szocializmust építő társadalmunk új hajtásai, újszülötted e termelőszövetkezeti szövetségek. Ajánlásaikkal, koordináló és szervező tevékenységükkel!, kezdeményezéseikkel már eddig is hathatósan segítették a termelőszövetkezeteket az önálló, vállalatszerű gazdálkodás és a demokratikus működés fejlesztésében. A szövetkezeti önkormányzatok máris komoly tekintélyt és társadalmi- rangót vívtak ki maguknak. A termelőszövetkezeti parasztság bizalommal viseltetik irántuk: magáénak, saját szövetkezeti fórumának tekinti és szívvel támogatja e szövetségeket E fiatal társadalmi képviseleti és érdekvédelmi szövetkezeti szervezetek új munkastílusukkal élénkitően hatottak egész szövetkezeti mozgalmunkra. Uj színt hoztak társadalmunk életébe, működésükkel már eddig is sikeresnek mondható munkájukkal erősítették és erősítik a munkás-paraszt összefogást. A szövetkezetpolitikai vitákban egyik legfontosabb kérdés volt a szövetkezetekés a szocialista állam helyes viszonyának értelmezése és megoldása A szövetkezeteik működésében, gazdálkodásában az állami akarat közvetlen és közvetett módom jut érvényre. Az érvényesítés módja, gyakorlata teljes összhangban van a gazdaságirányítási reform módszereivel, azokból logikusan következik Az állam elismeri a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezés szabadságát, a szövetkezeteket a szocialista gazdaság szerves részének, az állami vállalattal egyenrangú szocialista gazdasági és társadalmi szervezetnek tekinti. Sőt, részére — jellegéből fakadóan — minden gazdasági és társadalmi szervezetnél szélesebb körű önkormányzatot biztosít Ugyanakkor az állam elvárja, hogy a szövetkezet a jogszabályokat, a hatóságilag jóváhagyott alapszabályt megtartsa, belső szabályzatait ezek keretében alakítsa ki, s egész tevékenységét ennek a szabályozásnak megfelelően folytassa. A jogszabályok előírásainak megvalósításét a kor- . mány az állami felügyelet keretében hatósági úton ellenőrizteti. Ezt az ellenőrző munkát a tanácsok végzik, részben a szövetkezetek és szövetségeik alapszabá lysze- rű működéséinek ellenőrzését célzó törvényességi felügyelettel, részben pedig az ágazati irányítás megfelelő érvényesítésével. A konkrét gazdasási tevékenységgel kapcsolatban az állami érdek a szövetkezetek gazdálkodásában közvetett úton érvényesül: á szocialista állam az anyagi érdekeltségen alapuló gazdasági eszközökkel, azaz gazdasági szabályozók révén gondoskodik arról, hogy a szövetkezetek- társadalmi és gazdasági jelentőségüknek megfelelően fejlődjenek. Biztosítja és érvényt szerez annak, hogy a szövetkezetek teljesítsék a szocialista társadalom, a szocialista állam iránti kötete- zettségeiket. A gazdasági szabályozók é* ösztönzők ma már általában biztosítják az önálló, vállalatszerű gazdálkodás pénzügyi feltételeit a szövetkezeteknél is. Egyes, az állam által társadalmi és gazdasági szempontból szükségszerűnek tartott, de a mai árak mellett gazdaságosan meg nem oldható feladatok ellátásáért a szövetkezetek is állami támogatásban részesülhetnek. Erősítjük a belső és külső ellenőrzést Az állam és az egész társadalom tervszerű, arányos fejlődése keretében és érdekében segíti, szabályozza a szövetkezést. A szövetkezetek tevékenysége, a csoportérdek érvényesülése alá van rendelve az öesz-társadalml érdeknek, az állam egységes gazdaságpolitikájának. Ez azonban eleve számol az állami és a szövetkezeti vállalatok egyenjogúságával. A szövetkezetek és az állami vállalatok egymás közti gazdasági kapcsolatában az egyenjogúságnak kell érvényesülnie. A szövetkezeti vitákban eljutottunk idáig. A valóságban azonban e téren mint a megyei szövetkezeti kommunista aktívákon és a kongresszusi irányelvek vitájában sok helyen szóvá tették — még igen sok az igazítani való mindhárom szövetkezeti ágazatban. Jogszabályokban rögzített elvek rendezik a szövetkezetek és az állami szervek kapcsolatát az ellenőrzés terén is, nevezetesen az állami pénzügyi szervek által végzett rendszeres pénzügyi revíziós tevékenységet a szövetkezetek adózásával kapcsolatban. A tulajdonosi ellenőrzést, tehát a gazdálkodás belső ellenőrzését az önkormányzati élveknek megfelelően viszont a szövetkezeten belül kell megoldani. A belső ellenőrzés a szövetkezeti önkormányzat szejves része. Ezt a tagok képviseletében a szövetkezet felügyelő (ellenőrző) hatósága gyakorolja. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a szövetkezetek belső ellenőrző tevékenységének rendszere helyes. Ugyanakkor a tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a belső ellenőrzés terén még sok a kívánnivaló. sok a lazaság. S ez alól nem kivétel egyik szövetkezeti ágazat sem. A szövetkezeti viták sarán egyöntetűen megerősödött az az -álláspont, hogy az ellenőrző bizottságok felkészültségének növelése, rendszeres képzése mellett — mindhárom ágazatban — A szövetkezeti mozgalom egészséges önvédelme érdekében is szükség lenne a belső ellenőrzést kiegészíteni még valamivel : mégpedig külső, has- ; záértő, _ képzett számszaki szakértők revizori munkájának rendszeres igénybevételével. Ennek szellemében a három országos szövetkezett szövetség kezdeményezésér« az Országos Szövetkezeti Tanács e hónapban előterjesztést tett a kormányhoz, s erre felhatalmazást nyújtó jogszabály meghozatalát kérte. A kiadott kormányhatározat előírja, hogy az alapszabályszerű ellenőrzési feladatok ellátása során a szövetkezeteik, valamint ezek gazdasági társulásai kötelesek általános belső ellenőrzésükhöz rendszeresen legalább .kétévenként külső szakértőt igénybe venni. E rendszeres külső ellen őrzést a tagszövetkezetek elhatározása szerint a területi szövetségek segítik a szövetség keretében létrehívott 4m működő revizori irodáik útján, szolgál tatásként. a* igénybe vevő szövetkezetek költségére. Meggyőződésünk szerint • külső revizori szolgáltatás kiépülése, hatékonyabbá válása sokat segít majd a szövetkezeti bélsŐ ellenőrzés sok helyen még meglévő gyengeségeinek, a lazaságoknak felszámolásában. s az egyes helyeken felbukkanó ügyeske. dés. manipuláció leleplezéséi, ben. vagy megelőzésében. Aa ügyeskedők. harácsolok. kalandor emberek üzérkedése éllen nem elég csak a „Kék fény”-nek harcolnia. Fed kell lépniök és határozottabban, következetesebben harcolniuk — a nyilvánosság eszközeinek felhasználásával is — maguknak as országos és területi szövetségeknek, s még inkább a szövetkezetek tagságának, kommunistáinak! A szövetkezeti élet és gazdálkodás szellemétói teljesen idegen, s mindenképpen elvetendő a közösség, a népgazdaság érdekeinek lebecsülése. semmibe vévé««, még akkor is, ha az látszólag az adott szövetkezet érdekében történik! (Folytatás a 3. oldalon)
