Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-25 / 276. szám
t <*M tfW-FT-WAGYARORSSAS WTO. november SS. (Folytatá« m 1. «MaUtQ mától idegen marxista—leninista elmélet szüntelenül gazdagodik a szocialista államok forradalmi gyakorlatával, a világ kommunista, munkás - és nemzeti felszabadító mozgalmának sokrétű tapasztalataival. A burzsoá ideológusoknak és mind jobboldali, mind „baloldali” revizionista cinkosaiknak azok a kísérletei, hogy lerténtsék a helyes útról a szocializmus és a kommunizmus építőit, s provokatív koholmányokból, demagógiából és hamisításokból ködfüggönyt vonjanak útjukba. méltó ellenállásra találnak a kommunisták részéről. A kommunista és munkáspártok hűsége a marxizmus— lenini zmushoz — további győzelmeink biztos záloga. Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Dél- kelet-Ázsia, ahol Vietnam, Laosz és Kambodzsa néped a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek támogatásával, fegyverrel a kezükben védik szabadságukat és függetlenségüket az imperialistáktól és bérenceiktől. A felszabadító harc világ- frontjának része a Közel-Ke- lét, ahol az imperializmus az izraeli agresszorokat felhasználva szeretne véget vetni az arab államok függetlenségének és visszafordítani azoknak az arab államoknak a társadalmi fejlődését, amelyek a haladás útját választották, szeretné vissza vetni őket a függőség, a nemzetközi tőke és bérencei által kizsákmányolt országok helyzetébe Mind nagyobb méreteket ölt az igazi függetlenségért és társadalmi fejlődésért vívott harc Laún- Amerika országaiban. Magukban az imperializmus fellegváraiban is a munkás- osztály mind határozottabban követeli jogait és védi érdekeit A két ellentétes rendszer aktív harcának és együttműködésének szintere napjainkban az európai kontinens, A szocialista országok valamennyi európai nép békéje és biztonsága megszilárdításának aktív hívei és arra törekszenek, hogy a gyakorlatban érvényesüljenek a kontinens különböző társadalmi rendszerű államai békés egymás mellett élésének elvei. Ez a politika — közös vé lemén jóink szerint — megfelel a szocializmusért és a demokráciáért küzdő forradalmi erők érdekeinek, valamennyi nép érdekeinek. Ma már senki sem vonhatja kétségbe, milyen óriási pozitív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocialista államok hatalmas közössége. A szocialista államok politikája volt a legfőbb ama tényezők között, amelyek az utóbbi években elősegítették az európai politikai légkör lényeges enyhülését Az antiimperialista harc újabb győzelmei A szocialista országok politikájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elveire épül, jelentős vívmánya volt, hogy a Szovjetunió és más szocialista országok gyümölcsözően fejlesztették kölcsönösen előnyös együttműködésüket Franciaországgal és más nyugat-európai államokkal. Ezek a kapcsolatok a béke ügyét és a feszültség enyhülését szolgálják mind Európában, mind világszerte. Közösségünk sokéves ösz- szehar.golt elvi politikájának és az NSZK új kormánya realisztikus állásfoglalásának — amelyre nyilvánvalóan hatással van a nyugatnémet lakosság széles köreinek hangulata — eredménye volt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti szerződésmegkötése is, valamint'a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti szerződés parafálása. Ezek az okmányok az európai realitások. a népék a második világháborúban vívott felszabadító harcának eredményeként kialakult helyzet világos felismerésén alapszanak és jó előfeltételeket teremtenek az európai államok békés együttműködésének elmélyítéséhez számos területen, s egyszersmind védik a Német Demokratikus Köztársaság és más szocialista országok jogos érdekeit. A szocialista közösség országai vetették fel az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolatát is, amelyet kedvezően fogadott az európai államok többsége, és amely utat tör magának a gyakorlati megvalósulás felé. Mindez és sok más nagy horderejű külpolitikai akció — ezt ismételten hangsúlyozni kell — a szocialista országok összehangolt közös politikájának eredménye. És minél szilárdabb egységünk, minél jobban összehangoljuk akcióinkat, annál nagyobb sikereket érünk el külpolitikai téren országaink mindegyike érdekében, a világszocializmus érdekében, valamennyi demokratikus és békeszerető erő érdekében. Elvtársak! Pártunk igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpolitikáját és a Magyar Szocialista Munkáspárt igazi internacionalista tevékenységét. Sok-sok ország kommunistái elismeréssel méltatják magyar barátaik aktív szerepét a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának előkészítésében. Ez az 1969-ben megtartott tanácskozás, mint tudják, mozgalmunk egyik legnagyobb eseménye lett. Elősegítette a kommunisták sorainak tömörülését és a dolgozó tömegek antiimperialista forradalmi harcának további fellendülését E harc újabb és újabb győzelmeket arat a föld minden részén. A jelenkor forradalmi erői — a szocialista világrendszer, a munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom — lépésről lépésre visszaszorítják az imperializmust Nagyszerű eredmények az SZKP XXIV. kongresszusára Kedves elvtársak’ A kommunisták, és mindenekelőtt a szocialista országok kommunistái, jelentős győzelmeket arattak az új társadalom felépítése és az új ember nevelése terén végzett alkotó munkájukban, az egész világ dolgozóinak legfőbb érdekeiért vívott nemes küzdelemben. De mi tudjuk, hogy még sok nehézség, sok erőfeszítés és sok küzdelem áll előttünk. Az országainkon belül és a nemzetközi küzdőtéren kifejtett tevékenységünkben továbbra is megbízható útmutatásként szolgálnak Vlagyimir Iljics Lenin halhatatlan szavai: „Az osztályharc tovább folyik; csak formáit változtatta meg. Ez a proletariátus osztályharca azért, hogy a rég1 kizsákmányolok vissza ne érhessenek... Az osztályharc folyik tovább, és a mi feladatunk, — mindent alárendelni e harc érdekeinek. S mi a mi kommunista erkölcsünket ennek a feladatnak rendeljük alá. Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elősegíti a régi kizsákmányoló rendszer elpusztítását és valamennyi dolgozó egyesülését a kommunisták új társadalmát megteremtő proletariátus körül.” Mi. a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttségének tagjai hálásak vagyunk azokért a meleg szavakért, amelyeket e kongresszus emelvényéről Kádár János elvtárs mondott pártunkról. Szeretném biztosítani önöket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja mint eddig, most is azt tartja legfőbb kötelességének, hogy továbbra is valamennyi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szocialista országok tömörülését a marxista—leninista eszményeinkért vívott közös harcban. A szovjet nép most országunk életében nagy fontosságú esemény, a Szovjetunió Kommunista Pártja 24. kongresszusa küszöbén áll. Jó eredményekkel készülünk a kongresszusra. Sikeresen teljesítjük az SZKP előző, 23. kongresszusán kitűzött feladatokat. A szovjet emberek önfeláldozó munkájának eredményeként tovább fejlődött az ország népgazdasága és jelentősen emelkedett a nép jóléte. Eredményesen fejlődött az elmúlt években a szovjet tudomány és technika. Ennek egyik ragyogó bizonyítéka az a nagy sikerű Felszólalásomat befejezve, további sikereket kívánok a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a testvéri Magyarország valamennyi dolgozójának a szocialista építésben, az ipar és a mezőgazdaság, a tudomány, a kultúra, az oktatás és a nép jólét fellendítésében. Szívből kívánunk önöknek teljes győzelmet az MSZMP X. kongresszusa által kitűzött nagyszabású feladatok megoldásában. A szovjet és a magyar kommunistákat és országaink népeit összefűző régi, tartós barátságnak, e barátság harcos forradalmi hagyományainak jeléül engedjék meg, kedv«« elvtársak, hogy átnyújtsam a kongresszusnak pártunk Központi Bizottsága ajándékát — Kuznyecov szovűrkfsérlet amelynek során a történelemben először juttattunk fel a Holdra automatikus kutató robotot, a Lu- nohod—l-et, amelyet szovjet emberek alkottak. A Szovjetunió Kommunista Pártja most a következő időszakra vázolja fel terveit, s mint eddig Is. arra törekszik, hogy azokat szervesen egybekapcsolja közös nemzetközi feladatainkkal. Meggyőződésünk, hogy az elkövetkező évek újabb győzelmeiket hoznak a szocialista közösségnek. és az az elhatározás tölt el bennünket, hogy mindent megteszünk közös ügyünk diadala érdekében. Jet festőművész „Éljen a forradalom!” című festményéit. A kép Vlagyimir Iljics Lenint ábrázolja, amint beszédet mond a dolgozok katonai oktatása napjának alkalmából 1919. május 25-én megrendezett díszszemlén. a moszkvai Vörös téren. Lenin mellett ott volt ezen a napon a magyar forradalom küldötte, Szamuely Tibor, a Magyar Tanácsköztársaság népbiztosa. akit Vlagyimir Iljics Lenin melegen üdvözölt beszédében. Azokban a viharos időkben népeink együtt voltaik a világkapitalizmus elleni harcban. Most együtt építik az új világot. Együtt érkeznek majd el a ragyogó jövőbe, a kommunizmusba is! Éljen a Szovjetunió és a népi Magyarország szóró«, megbonthatatlan barátsága, a szovjet és a magyar kommunisták testvéri, harci szövetsége! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a dolgozók élcsapata, a szocialista építés vezetője és szervezője! Erősödjék a szocialista országok, a kommunista mozgalom és az összes antiimperialista erők tömörülése, egysége és együttműködése! Éljen a világikommunizmus és a béke! L. I. Brezsnyev beszédét többször szakította félbe a kongresszus résztvevőinek lelkes tetszésnyilvánítása. Különösen nagy taps kísérte azt a jelenetet, amikor beszédét befejezve, a szovjet delegáció veze ője, az SZKP megbízásából mappát adott át a magyar pánt vezetőinek. Kádár János szívélyes, baráti kézszorítással üdvözölte L. 1. Brezsnyevet, majd Kállai Gyula meleg szavakkal mondott köszönetét az SZKP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üd. vözlő táviratáért és a művészi festményért, amely — mint mondotta —- a testvér- pártok közös harcának nagyon szép szimbóluma. Az SZKP Központi Bizottságának üdvözlő távirata többek között a következőket mondja: Kedves elvtársaik! A szovjet kommunisták és a szovjet nép nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük önöknek, a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa küldöttednek és az összes magyar kommunistáknak. a népi Magyarország valamennyi dolgozójának. Pártjainkat és országainkat a szovjet és magyar nép közös vívmónjra, az igaz testvériség szálai fűzük össze. A szovjet kommunisták aa imperialista reakció és a háború ollen, a szocializmus és a kommunizmus végső győ- zelméért vívott közös küzdelemben a Magyar Szocia’ista Munkáspártot kipróbált barátnak és harcostársnak tekintik. Az utóbbi években a szovjet és a magyar kommunisták fegyv rbarátsága még jobban megszilárdult és ma már az országaink népei közötti sokoldalú, testvéri együttműködés további fejlő, désének hatalmas mozgató ereje. Kívánunk önöknek drága barátaink, sok sikert az MSZMP X. kongresszusának munkájához, amely arra hivatott. hogy kijelölje a szocializmus teljes felépítéséhez vezető út legfontosabb állomásait a Magyar Népköztársaságban. Érjenek el újabb győzelmeket és sikereket az egész magyar dolgozó nép javára! Erősödjenek és sokasodjanak a szocializmus vívmányai a szabad magyar földön! Éljen a szovjet és magyar kommunisták harcos szövetsége, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság népei közötti megbonthatatlan barátság! Éljen a világ kommunistáinak a marxizmus—leni, nizmus és a proletár internacionalizmus eszméin alapuló egysége és összeforrofcfc- ságal Az SZKP Központi Bizottságának ajándéka Fock Jenő elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak! A Központi Bizottság beszámolója sokoldalúan elemzi gazdasági, politikai és kulturális eredményeinket, amelyek kivívásában és megszilárdításában jelentős szerepet tölt be munkásosztályunk, dolgozó népünk szocialista )államai a- i ;t i te <m Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista állam funkciói közül mindinkább előtérbe kerül a társadalomszervező tevékenység a gazdaságirányítás és a kulturális nevelőmunka. A szocializmus teljes felépítésének magasabb szinten való folytatása új követelményeket támaszt államszervezetünkkel szemben. Úgy kell továbbfejleszteni az államéletet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkás- osztály hatalma, még teljesebben bontakozzék ki a tömegek közéleti aktivitása. Az állami élei loyábbfejfesztése Fontos feladatnak tekintjük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fellelhető és a szocialista demokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos következetlenségeket. Jogrendszerünk fejlesztésével él kell érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai hatékonyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályozzuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácso- lók, társadalomellenes elemek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a jelenleg érvényes hatósági jogköröket és ezeket ésszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bővítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgárok és a gazdálkodó szervezetek törvényes, jogos tevéken j^ségét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezések számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért például az állami vállalatok jogát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági rendelkezéseket vagy ki kell egészíteni az államod «árok jogaival, vagy pedig, ahol lenét, ott az állami vállalatok és az állampolgárok közötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. A közelmúlt egyik fontos Intézkedéssorozata a tanács- rendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok munkájának is jelentős saerepe volt és van ma is társadalmi előrehaladásunkban, gazdasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egység kialakításában és megszilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevékenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosítanunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltételeket, hogy jobban érvényesüljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve: a demokratikus centralizmus. Az új tanácstörvény, amelynek tervezetén most dolgozunk, ezt szolgálja. A tanácsrendszer fejlesztésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését és új lehetőségeket teremtenek arra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legyenek a hatalomnak és érdemlegesen beleszólhassanak az állami és saját életük irá- nyítóMba Ezek az tottéatoodásek akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelőkké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtudat növekedésével, a szocialista közgondolkodás megszilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határozatot hozott a szocialista demokratizmus kibontakoztatására. Egyebek között jóváhagyta a párt tudománypolitikai irányelveit; megtárgyalta az ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már intézkedéseket dolgozott ki a tudománypolitikai elvek megvalósítására, előkészítette a ifjúságról szóló törvényjavaslatot, konkrét intézkedési tervet készített a nők társadalmi helyzetének javítására. A helyi szervekre, a vállalatokra és az intézményekre váró feladat, hogy a párt határozata, a kormány rendelkezései alapján mielőbb kidolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érintettek széles körével. A társadalmi szervek és a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tömegek demokratikus bevonásával kialakulhat a végrehajtás ésszerű menete, a lehetőségek mind teljesebb kihasználása. Népgazdaságunk helyzete és a reform Fock elvtárs ezután a gazdaságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatairól szólott: — Most, három év távlatából és eredményeink ismeretében ki jelei thetjük: a reformmal fokozatosan elérjük célunkat A reform teljes kibontakoztatásával a mai körülményeknek jobban megfejelő szocialista tervgazdálkodást valósítunk meg, amely reálisan számol hazánk történelmi, gazdasági és politikai viszonyaival, a szocializmus építésének általános gazdasági törvényeivel és mindenekelőtt a termelőerőkkel és azok legfontosabb tényezőjével, a dolgozó emberrel. Természetesen — mint minden átfogó és nagy horderejű társadalmi folyamat — a reform 1« lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új feladatok helyes értelmezése, az Irányítás konkrét új módszerei nem alakulnak ki máról holnapra. A reform bevezetése óta eltelt mintegy három esztendő bőséges bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítása, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredményesebb és hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb és bonyolultabb feladat, mint a tervlebon tásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. Részben ennek tulajdonítható, hogy az állami irányító szervek munkáját 1968- ban és részben még 1969- ben Is Inkább az útkeresés, a bizonytalankodás, mint a következetes vezetés jellemezte. Viszonylag lassan haladt előre az irányító szervek és * 'vtUrüaiok közötti új típusú kapcsolatok és az új Irányítási módszerek meghonosodása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tulajdonosi jogból eredő kötelezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezése jelentette. Jó néhány minisztériumé* főhatóság még olyan esetekben sem avatkozott be a vállalatok munkájába, amikor «are a népgazdaság egészének, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdekében is feltétlenül szükség lett volna. Erre a tényre élesen mutatott rá pártunk Központi Bizottságának múlt év végi határozata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisztériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mutatkozott. Egyebek között ennek köszönhető, hogy nagyrész* megvalósultak azok a jelentős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javítására hoztunk. Továbbfejlesztettük a kereskedelmi tevékenységgel összefüggő szabályozókat Általában kiegyensúlyozottabbá vált a» áruforgalom, bár néhány árucikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiánytalanul kielégíteni. Hatékonyabb intézkedéseket foganatosítottunk az alacsony keresetű dolgozók áruellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység, az árhatóságok fellépnek az Indokolatlan áremelések ellen. (Folytatás a 3. oldalon)
