Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-24 / 275. szám

WTO. november 54. R ELET-M A 6 Y AR0RS2AS T oMal (Folyatás a 6. oldalról) A szocializmus az emberért van; colunk, hogy az emberek jobban, kulturáltabban élje­nek, javuljon életük. Elutasítunk mindenfajta álszerénységet, aszkétizmust. De a szocializ­mus eszméivel, s társadalmunk erkölcsi felfo­gásával ütköző anyagiasság szellemének elbur­jánzásával és a visszás jelenségekkel nem bé- kiilünk meg. Pártunk álláspontja, hogy az élet minden területén növelni kell a szocializmus aktív híveinek megbecsülését. a szocialista módon végzett munka, a szocializmus ügye iránt el- - kötelezett magatartás tekintélyét. A munkás- osztály, a dolgozó nép érdekeit képviselő, az önfeláldozóan dolgozó, felelősséget és áldoza­tot vállaló állampolgárok az élet egyetlen te­rületén se szorulhassanak háttérbe azok mö­gött, akik csak haszonélvezői a szocialista társadalomnak. Erősíteni kell azt a közszelle­met, amelyben a társadalom pozitív erői, a szocializmus hívei a hangadók, amely nem tű­ri el a társadalomellenes magatartást, a ci­nizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását. A párt művelődéspolitikájának követke­zetes és minden területen való érvényesítése nélkülözhetetlen a szocializmus építésében so­ron következő feladatok eredményes megoldá­sához. Tudományos világnézetünk, a marxiz­mus—leninizmus eredményes propagálásához, a szocialista tudat és közerkölcs elmélyítésé­hez, kiterjesztéséhez és általánossá tételéhez jók a feltételeink. A párt minden szervezetének és minden tagjának, a szocializmus minden hívének odaadással és fáradhatatlanul kell dolgoznia ezen a szép és annyira fontos mun­kán. politikája ma a szocialista világrendszer kül­politikájának egyik legfontosabb alapelve. A beszámolási időszakiban, külpolitikai irányvonalunknak megfelelően, a szuvereni­tás kölcsönös tiszteletben tartása, az egyen­jogúság. az egymás bélügyeibe való be near, avatkozás, a kölcsönös előnyök elvei alapján bővültek hazánk politikai, gazdasági és kul­turális kapcsolatai a kapitalista világ számos országával. Tudományos együttműködési, hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzet­közi egyezményt kötöttünk Ausztriával. Olaszországgal, Franciaországgal, a Német Szövetségi Köz társasággal és más országok­kal. E kapcsolatok fejlesztése megfelel a béke érdekeinek, az érintett országok és hazánk érdekeinek. Pártunknak és kormányunknak korunk alapvető nemzetközi kérdéseiben képviselt ál­lásfoglalásait az határozza meg teljesen egy­értelműen, hogy szocialista ország, a Szovjet­unió szövetségese, a Varsói Szerződés tagor­szága vagyunk. Pártáink és kormányunk arra törekszik, hogy külpolitikánk mindenkor tel­jesen világos, egyértelmű és következetes le­gyen. ügy véljük, népünk érdeked és a hala­dás nemzetközi erői szempontjából, de talán még a számba jöhető tőkés partnerelv szem­pontjából is a világos helyzet az előnyös, az. ha barát és ellenség egyformán tudja, hová kell besorolni a Magyar Népköztársaságot, és állásfoglalásainkkal, mint elvi alapokon nyug­vó, szilárd állásponttal- számolhat mindenki. Európa béké’éért és biztonságáért Világos álláspontunk az európai kérdések­ben is. A Varsói Szerződés tagországaként társszerzői voltunk a budapesti felhívásnak. Ebben a nyilatkozatban felhívtuk Európa né­peit és valamennyi európai ország kormányát, egy. a kontinens békéjét megszilárdító és vé­delmező kollektív biztonsági rendszer megte­remtésére. Ehhez szükséges, hogy valamennyi európai ország ismerje el a realitásokat, a fennálló határokat, a Német Demokratikus Köztársaság létét, Nyugat-Berlim különleges státusát. A Varsói Szerződés országainak felhívása általában kedvező fogadtatásra talált. A fel­hívást kiadó szocialista országok, közöttük hazáink, továbbá Finnország és más országok kormányai diplomáciai lépésének eredménye­ként érik a helyzet egy összeurópai biztonsági tanácskozás összehívására. Mi már a közeljö­vőben összehívhatónak tartjuk, és kormá­nyunk kész mindent megtenni a maga részé­ről ennek létrejötte és sikere érdekében. Európa bratonságának sajátos problémá­ját jelenti, hogy a II. világháború befejezése nincs békeszerződésben rögzítve, s a levert fasiszta hitleri Németország helyén két né­met állam jött létre. Létrejött az első német munkás-paraszt állam, szövetségesünk és ba­rátunk, a Német Demokratikus Köztársaság. A Német Demokratikus Köztársaság Európa békéjének egyik fontos tényezője, és nem utolsósorban a szocializmus építésében elért nagyszerű eredményei -nyomán nemzetközi tekintélye méltán és állandóan növekszik. A Magyar Népköztársaság és a Német De­mokratikus Köztársaság kapcsolatai testvériek, szilárd, internacionalista, elvi és politikai ala­pokon nyugszanak. Együtt küzdöttünk és együtt küzdünk a jövőben is a szocializmus, a haladás, az európai biztonság érdekében. A realitásokhoz való közeledést tapasz­taljuk a Néniét Szövetségi Köztársaság kor­mányának politikájában, amely hozzájárulhat az európai viszonyok normalizálásához. Euró­pa számára előnyös lépésként üdvözöltük a Szovjetunió és az NSZK szerződését, hason­lóan a Lengyel Népköztársaság és az NSZK közötti, a napokban parafáit szerződést Sok függ a legaktuálisabb nyitott kérdések meg­oldásától. Az NSZK-nak ratifikálnia kell még a Szovjetunióval és a Lengyelországgal kötött szerződést, meg kell állapodnia az is­mert kanikrét kérdésekben a Csehszlovák Szocialista Köztársasággal. Nem utolsósor­ban az NSZK-nak a nemzetközi jog alapján meg kell találnia a békés egymás mellett élés megfelelő módozatait az önálló és szuverén Nemeit Demokratikus Köztársasággal. Ha a Brandt—Scheel-konmánynak, szem - beszállva saját országa reakciós, soviniszta erőivel, lesz kellő politikai állhatatossága, hogy folytassa a viszonyok rendezésére tett kezdeményezését, ami Nyugat-Néme torsiág lakossága életbe vágó érdekeinek is pontosan megfelel, akkor nem lesz akadálya a szocia­lista országokkal való államközi kapcsolatok teljes értékű i-endezésének. A Magyar. Nép- köztársaság elvben az NSZK-t illetően is, mindenkor az államközi kapcsolatok normali­zálásának híve volt és ma is az. Kölcsönös előnyökkel járó széles körű gazdasági kapcso­lataink épültek ki évek során, most kötöttünk hosszú lejáratú kereskedelmi szerződést, hi­vatalos kereskedelmi képviseleteit: működnek a két országban. Mi, ha a helyzet erre megérik, készek va­gyunk kapcsolatainkat az NSZK-val ^tovább építeni, végső fokon ideértve a diplomáciai kapcsolatok rendezését is. Ez összefüggésben van a Magyar Népköztársaság azon szándé­kával, hogy mind kétoldalú, mind sokoldalú kapcsolatok révén a továbbiakban is kivegye részét az európai béke és biztonság megte­remtésére irányuló erőfeszítésekből. Szüntessék be a vietnami és közel-keleti agressziót Az egész világot sok éve foglalkoztatja és felháborítja az Egyesült Államok vietnami háborúja, a nemzetközi jog elemi normáit lábbal tipró nyilt agresszió. Az állandóan is­métlődő provokációk újabb ténye az a kalóz­támadás, amelyet a minap amerikai légikötelé­kek követtek el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez a háború egy- •jan az imperialista politika kilátóstalanságá- nak is meggyőző bizonyítéka; az agresszorok bosszú éveken át elkövetett kegyetlenkedések, háborús bűntettek sorozatával sem tudták megtörni a vietnami nép, hősi ellenállását. Az amerikai kormány hol taktikai módosítások­kal, hol megtévesztő, úgynevezett „békekez- deményezésekkel” próbálja leplezni agresszív politikájának célját és zsákutcáját. Továbbra is szabotálja az érdemi tárgyalásokat Párizs­ban, sőt, a kiút keresése helyett, kiterjesztet­te agresszióját egész Indokaiéra. Az indokínai igazságos béke érdekében az amerikai kormánynak ki kall vonnia interven­ciós csapatait és csatlósait Vietnamból; távoz­zanak Laoszból és Kambodzsából. Az ameri­kai nép érdekében is meg kell szüntetnie be­avatkozását ezen országait belügyeibe, és tisz­teletben kell tartania Indokína valamennyi népének azon jogát, hogy maga oldja meg sa­ját problémáit. E cél felé mutatják az utat a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormá­nyának es az láda nyarán kormányunk által diplomáciailag elismert dél-vietnami ideigle­nes forradalmi kormánynak a politikai ren­dezésre vonatkozó javaslatai. Minden téren szolidárisak vagyunk a vietnami néppel. In­dokína népeivel. szabadságharcu ideal és meggyőződésünk, hogy igazságos ügyük győz­ni fog. Agresszió mérgezi a helyzetet Közel-Kele­ten is. Az USA célja, hogy megakadályozza az arab világ haladását, a régi és új gyarmatosí­tás módszereivel visszaállítsa a nemzetközi toké pozícióit a világ e térségében. A nem­zetközi imperializmus eszközeként s annak ér­dekében robbantotta ki Izrael az 1967-es ag­resszív háborút. A magyar nép szolidáris a szabadságukért küzdő arab népekkel, és segít­séget ad az agresszor visszaszorításához. Felfogásunk szerint Izrael államot és né­pét elsősorban saját kormányának imperia­lizmusa és az országban felszított nacionaliz­mus fenyegeti létében. Ezt az agresszív poli­tikát el kell utasítania mindenkinek, tekintet nélkül nemzeti hovatartozására, éljen Izrael­ben vagy bárhol a világon. A kommunista mozgalom, a szocialista országok, amelyek szemben állnak Izrael agresszív háborújával, határozottan elítélik az antiszemitizmust, amely a népek nacionalizmusának legotrom­bább formája. Elítéljük a cionizmust is, mint reakciós, antikoimmunista, a nemzetközi impe­rializmust. szolgáló mozgalmat. A cionizmus és az antiszemitizmus egyaránt reakciós irányzat, mindkettő, mindig az elnyomók fegy­vere volt a dolgozó osztályok, és az elnyomott nemzetek szabadságharcával szemben. Jelenleg az izraeli csapatok változatlanul bitorolják még az agresszióval elrabolt terüle­teket. A közel-keleti helyzet normalizálása csali akkor következhet be, ha a csapatokat kivonják az összes meg­szállt arab területről és megállapodás szü­letik olyan béke megteremtésére, amelyben tiszteletben tartják és elismerik valamennyi közel-keleti állam területi épségét és függet­lenségét. Támogatjuk a Biztonsági Tanács 1967-es határozatát, a politikai rendezést tart­juk szükségesnek és törvényesnek; igazságos­nak tartjuk a palesztínai menekültek jogát ar­ra, hogy ne földönfutókként, hanem teljes egyenjogúságban, békés, biztos körülmé­nyek között élhessenek, dolgozhassanak ősi hazájuk földjén. Az imperialisták agresszióit mindenütt vissza kell verni, az imperializmust kényszerí­teni kell a békés egymás mellett élésre, azt önként nem fogadja el. E cél érdekében a szo­cialista országok minden más haladó erővel együtt lépnek fel az agresszió erőivel szem­ben, hogy megakadályozzanak egy új, termo­nukleáris világháborút. Csak a békés egymás mellett élés elvének győzelme és gyakorlati realizálása mentheti meg az emberiséget egy önmegsemmisítő új világháborútói. Ahhoz, hogy ezt elérjük, a szocialista országoknak, a szabadságukért harcoló antiimperialista né­peknek, a világ minden haladó és békeszerető erejének egységes frontot kell szembeállítaniuk az imperializmussal. Erősödött a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom A népek sorsára, a világpolitikai esemé­nyek alakulására döntő hatást gyakorol a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, amely az elmúlt években fejlődésének ered­ményes időszakát élte át. Történelmi küldeté­sének megvalósítását a mozgalomban jelent­kező elvi-politikai véleményeltérések sem akadályozhatták meg. Mozgalmunk az elmúlt években előbbre lépett az egység megerősíté­sének útján, erősödött az imperializmus elleni közös harc. A kommunista világmozgalom az egység megerősítésén munkálkodva mindenekelőtt a marxizmus—leninizmus elveiből indul ki, va­lamint abból, hogy a közös ellenség, az impe­rializmus, minden elnyomottat, minden népet egyformán fenyeget. A nézeteltérések vizsgá­latánál gondolni kell az egyes pártok helyzeté­ben, körülményeiben, feladataiban meglévő nagy különbségekre is. amelyek bonyolultabbá teszik az egységért vívott harcot. Az egység újbóli megteremtésének módja a szilárd elvi politika, az elhajlások elleni következetes harc, az elvtársi nyíltság, az összefogásra irányuló készség. A nemzetközi kommunista mozgalom egy­ségének megszilárdításában rendkívüli jelen­tőségű a proletár internacionalizmus eszméje, amely egy évszázada a nemzetközi tőke táma­(Folytatás a 8. oldalon) VII. Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételei. 1’árlunk a nemzetközi inunkástnuzgaíom eínségéért Tisztelt Elvtúrsak! Nemzetközi tevékenységünk és kormá­nyunk külpolitikájának megítélésében pár­tunkban egység van és ez a politika a magyar nép teljes támogatását élvezi. Nemzetközi tevékenységünk fő célja, hogy biztosítsuk népünk számára a szocialista épitömunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség', a béke pozícióit. A világban az alapvető, kibékíthetetlen ellentmondás a munka és a tőke közötti el­lentmondás, amely az első szocialista ország megszületésével átlépte a nemzeti kereteket, ma pedig a két társadalmi rendszer, a szocia­lizmus és a kapitalizmus világméretű küzdel­mévé vált. Objektív jelenség, hogy a szocialis­ta világrendszer a haladás, a függetlenség, a béke erőinek támaszává, az imperializmus pe­dig a reakció, az elnyomás, az ellenforradalom támaszává és központjává vált. A nemzetközi helyzetet ezeknek az erőknek a harca hatá­rozza meg. A beszámolási időszak elmúlt négy éve alatt a haladás erői előre nyomultak. Az im­perialisták helyileg támadnak, elérhet­nek ideiglenes sikereket. de ez nem változtat azon a történelmi tényen, hogy kialakult és megszilárdult a szocialista világrendszer, szétestek a gyarmat- birodalmak, az imperializmus állandó belső és külső konfiitusokkal küzd és tartósan a poli­tikai válság állapotában van. A nemzetközi Imperializmus agresszív ter­mészete nem változott, ez állandó konfliktu­sok forrása, ezért a nemzetközi helyzet ma is , bonyolult. Agressziói nyomán mint most Gui­neában is, új tűzfészkek keletkeznek. Az emberiség még mindig gondok és megpróbáltatások közepette él. de a világ fejlődésének fő irányát, az imperializmus minden erőfeszítése ellenére, mindinkább a szocializmus, a haladás, a nemzeti független­ség erői határozzák meg. A szocialista világrendszer a társadalmi haladásnak döntő tényezője, támasza minden forradalmi, felszabadító harcnak. Léte kihat az imperializmus politikájára, sőt a kapitalis­ta országok belső és egymás közötti viszonyá­ra Is. A szocialista országok példája a gya­korlatban mutatja be az új társadalmi rend magasabbrendűségét, és reális távlatként tár­ja a világ elé az emberiség szocialista jövőjét. Az imperializmus fő célja a szocialista világ megsemmisítése. Minthogy számára ez lehe­tetlen, az imperializmus kénytelen alkalmaz­kodni a valóságos erőviszonyokhoz, taktiká­ját időről időre változtatja, hol a durva erő­szak, hol a békésnek álcázott és ravasz „fel­lazítás” eszközéhez nyúl. A Szovjetunióhoz való viszony: választóvíz A szocialista világ fő ereje a Szovjetunió, amely a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelemre vitelévéi elsőként szakította szét az imperializmusnak az égés» világot fojtogató láncát, és megnyitotta az utat min­den nép szirmára a szabadság, a szocializmus felé. A Szovjetuniónak, kommunista pártjá­nak elévülhetetlen érdemei vannak a szocia­lizmus, a kommunizmus építésében.. Leggaz­dagabb tapasztalatai vannak az imperializ­mus elleni harcban is. A Szovjetunió interna­cionalizmusa példás; tapasztalatainak óriási nemzetközi jelentősége van. A Szovjetunió a második világháború tű­sében, hallatlan áldozatokat hozva, szétzúzta a fasizmus fő erőit, s ezzel megmentette az emberiséget egy új középkor fenyegető ré­métől. A második világháborút követően, megtörve az USA atommonopóliumát, létre­hozva saját nukleáris fegyverét, megmentette az emberiséget az imperialisták atomzsarqjá- sától, egy új, modem barbárság sötét árnyé­kától Mindenki másénál nagyobb a Szovjet­unió, a szovjet nép szerepe, felelőssége és ál­dozatvállalása az egész emberiség életbe vágó érdekeiért. A Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi im­perializmus agresszív erőinek fő fékentartója. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt u politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Moz­galmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, el­vi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetellenesség minden formáját, mert a szovjetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás, 9 szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, szövetsége­sünk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nyílt és megingathatatlan, szilárd elvi, intemaeionaLista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és né­pünk a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és fejlesztette po­litikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovjetunióval es ezt fogja tenni a jövőben is. Mi szívből új és új sikereket kívánunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Brezs- nyev elvtárs vezette Központi Bizottságának, a nagy szovjet népnek. Biztosíthatjuk őket. hogy népünk mindig ápolni, erősíteni fogja harci szövetségünket, a szovjet—magyar ba­rátságot. Szoros szövetségben a szocialista országokká! Cz A Magyar Népköztársaság fejlődő és bő­vülő politikai, diplomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatban áll valamennyi szocialis­ta országgal. Szoros szövetségi kapcsolat fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés szervezetének tagállamaihoz; ele­get tett és a jövőben is eleget fog tenni a tagságból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat fejlődő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; és támogat minden olyan lé­pést, amely alkalmas a tagállamok együttmű­ködésének bővítésére és magasabb színvonal­ra emelésére. Együttműködésre, az együttműködés bő­vítésére törekszünk a jövőben is minden szo­cialista országgal, azokkal is, amelyektől né­zetkülönbségek választanak el bennünket. Ezzel összefüggésben jelenthetjük a kongresz- szusnak, hogy a sok kérdésben változatlanul fennálló és komoly ideológiai, politikai nézet- eltéréseink ellenére, az utóbbi időben bizo­nyos mértékig javultak államközi kapcsola­taink a Kínai Népköztársasággal. A haladás és a reakció között folyó világ­méretű harc fontos területe Ázsia, Af­rika és Latin-Amerika. E térségek népeinek imperial istael lenes harca, a gyarmatbirodal­mak szétzúzása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az erőviszonyok az imperializmus rovására változtak meg, és előnyösen módo­sult a világ politikai térképe. A szocialista országok és a fejlődő országok kapcsolatainak alakulásában a döntő tényező az, hogy közös érdek az imperializmus megfékezése, vissza­szorítása, a haladás előmozdítása. Ez az ér­dekközösség vezet e széles körű kapcsolatok­ra, amihez hozzájárul még, hogy ezen álla­mok közül több, a belső rendszerét Illetően, a fejlődés neim kapitalista útját választotta ésá szocializmust nevezi meg céljaként. Partunkat és kormányunkat az az ered­ményes törekvés vezérli, hogy fejlessze az együttműködést Ázsia, Afrika és Latiin-Ame- rika független országaival. A JX. kongresszus idején e térség negyven országával álltunk diplomáciai kapcsolatban, jelenleg ötvenkét államhoz, fűznek bennünket ilyen kapcsola­tok. Szövetségesünknek tekintjük az imperia­lizmus eLlen küzdő gyarmati és volt gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti fel­szabadító mozgalmukkal és mindent megte­szünk, hogy támogassuk harcukat. A tőkés világban korunkban végbemenő folyamatok lényege, hogy a kapitalista rend­szer nem képes megoldani kibékíthetetlen belső ellentmondásait, állandósult a válsága, s egyre jobban belebonyolódik az általa ki­robbantott nemzetközi konfliktusokba. Fo­kozódik a munkásosztály harca a monopóliu­mok ellen, s a dolgozó tömegek már nemcsak gazdasági követeléseik, hanem politikai cél­kitűzéseik valóra váltásáért is síkraszállnak. A kapitalista világ országainak munkásosztá­lya és haladó erői harcukkal a szocialista or­szágok, minden forradalmi erő harcát segí­tik; az internacionalista szolidaritás kapcsol össze bennünket velük. A békés egymás mellett élés elve alapján Ami. a kapitalista országokkal való álla­mi kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felisme­résre épül, hogy korunkban létrejöttek a bé­kés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győ­zelméhez nincs szükség háborúra. E politiká­ban a rendszerünk fölényébe vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés

Next

/
Thumbnails
Contents