Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-22 / 274. szám
VtŰhS PR01ETÁRIAI,E&YESOLJETEKf CXV'l ÉVFOLYAM, 271 SZÁM Ara i forint 1#7*. NOVEMBER ‘M, tASÄRNAP Üdvözöljük az MSZMP X. kongresszusát! Hétfőn kezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa November 23-án, hétfőn délután 2 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdődik a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa. A kongresszus feladata, hogy értékelje az 1966-ban megtartott IX. pártkongresszus óta végzett munkát, »zámot adjon az elért fejlődésről, s a küldöttek véleményét, javaslatait figyelembe veve kijelölje az elkövetkező időszak feladatait, útmutatást adjon azok végrehajtásához. Ennek alapján a Központi Bizottság — korábbi határozatának megfelelően — a következő napirendet javasolja majd a kongresszusnak: a) a Központi Bizottság beszámolója; b) javaslat a Szervezeti Szabályzat módosítására; c) a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése; ti) a fellebbviteli bizottság jelentése; c) a párt vezető szerveinek meg választása. A hat napra tervezett kongresszuson, — amely nemcsak a párttagság, de egész népünk érdeklődésére is számot tartó esemény —, a küldötteken kívül igen sok meghívott is részt vesz. Ott lesznek a forradalmi munkás-paraszt kormány tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a társadalmi és tömegszerveze- tek vezetői; meghívták a tanácskozásra a magyar munkásmozgalom számos régi harcosát, a tudományos és művészeti éiet ismert képviselőit, a szocialista építőmunka élenjáróit, közöttük szocialista brigádvezetőket, termelőszövetkezeti elnököket, kiváló értelmiségi dolgozókat. Részt vesznek a kongresszuson a megyék, járások, városok, községek szakmai és mozgalmi munkában példamutató dolgozói, kommunistái, s a kongresszus vendégeinek sorában helyet foglalnak majd az ország, a nép ügyéért a kommunistákkal együtt munkálkodó pártonkíviiiiek képviselői, neves közéleti személyiségek. A kialakult hagyományokhoz híven, számos testvérpárt vezetői, küldöttei is részt vesznek a tanácskozáson. A tanácskozásról a közvélemény, az ország népe naponta részletesen tájékozódhat a sajtó. a rádió és a televízió útján. A televízió hétfőin, rendkívüli adásnapon jelentkezik: délután 2 órakor kapcsolják a kongresszusi üléstermet, helyszíni közvetítést adnak a megnyitóról, valamint az MSZMP Központi Bizottságának a beszámolójáról. Keddtől szombatig minden este 19,50 órai kezdettel „A kongresszusról jelentjük” címmel külön műsort sugároz a televízió. Pénteken este ismét a helyszínről tudósít majd bővebben a tv, szombaton pedig összefoglalja a tanácskozás záróeseményeit. A rádió politikai adásaiban szintén folyamatosan hírt ad majd a kongresszus eseményeiről. Hétfőn 13,55 órakor, majd 14,55 órától egyenes adásban közvetíti a megnyitót, illetve a Központi Bizottság beszámolóját. A Déli Krónika naponta terjedelmes helyszíni beszámolót ad a kongresszus délelőtti eseményeiről, az Esti Krónika pedig összefoglalja az .egész napi tanácskozást s hangképekben tudósít az egyes felszólalásokról. A hazai hírközlő szerveken kiviíj a külföldi sajtó is élénk figyelmet szentel az MSZMP X. kongresszusának. A hír- ügynökségek munkatársain kívül számos külföldi újságíró ad majd rendszeresen tudósítást — a Kongresszusi sajtóiroda útján — a magyar kommunisták tanácskozásáról. Ha utaznak Budapestre megyénk kongresszusi A megyei pártértekezleten. november 2-án megválasztott szabolcs-szatmári kongresszusi küldöttek és a vendégként) meghívottak ma utaznak aj fővárosba. I A küldöttek a következők: Alexa László, a nyíregyházi járási pártbizottság első titkára. Bencs Tiborné barabási tsz-föállattenyésztő, Faggyas Jenő tarpai tsz-elnök, dr. Feleszi István nyugdíjas, dr. Gluchman László, a BM szabolcsi pártbizottság titkára. Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára. Gyúró Imréné nyírbátori általános iskolai igazgatóhelyettes. J eszenszki István. az építő- és szerelő vállalat igazgatója, Márkus József né nyíregyházi ruhagyári varrónő. Mezei Lászióné csengeri tsz-borj únevel ő. Molnár Albert biri tsz-főag- ronómus. Oláh László, a Nyíregyházi Faipari Vállalat igazgatója. Orosz Ferenc, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács VB elnöke. Pecséri Balázs mátészalkai állami gazdasági műhelyvezető. Soltész Isti'ánné. a Nyíregyházi Háziipari Szövetkezet elnöke. Szabó László deme- cseri üzemi villanyszerelő, dr. Tar Imrer a megyei pártbizottság titkára. Támba András. az építőipari vállalat lakatosa. Tervey Istvánná kis- vái*dáf‘ 'té-könyvelő. Tóth Géza, a MÁV záhonyi üzemi pártbizottság titkára. Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára. A küldöttekkel együtt utaznak a meghívott vendégek: Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Mázsári István, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztály vezetője. Hegedűs Sándor, a vá- sárosnaményi járási pártbizottság első titkára. Kovács Sándor, a mátészalkai városi pártbizottság titkára, Szabó Mihály, a Tiszavasvári Alkaloida üzemi pártbizottság titkára. dr. Gombás Sándor, a Nyíregyházi Járási Tanács VB elnöke. Ordas Nándor, a Szombaton Nyíregyházán, megalakult a Magyar Köz-I gazdasági Társaság Szabolcs-l Szatmár megyei csoportjának)! szervező bizottsága. Ez a bi-J zottság készíti elő a megye? | csoport megalakítását. Már most megkezdi a szervező munkát, hogy lehetőleg minél előbb biztosítsa a csoport megalakításához a szükséges feltételeket, elsősorban a megfelelő taglétszámot küldöttei Kelet-Magyarország főszerkesztője. A küldöttséghez Budapesten csatlakoznak: Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagja. Benkei András belügyminiszter. a Központi Bizottság tagja. Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke és Tóth Mátyás. a Szabolcs-Szatmár megye5 pártbizottság első titkára. A küldöttséget a nyíregyházi pályaudvaron Ekler György, a Szabolcs-Szatmár megyei pártbizottság titkára és a megyei pártbizottság osztályvezetői búcsúztatják. A csoport megalakítása a megyében is igen időszerű, mert az iparosodás meggyorsításával, a gazdasági élet fellendülésével együtt nő a közgazdászok száma is. A megyei csoport feladata lesz majd a közgazdászok összefogása, továbbképzésük megszervezése, és sok olyan helyi gazdasági feladat, probléma megoldásának segítése, amely elsősorban közös, kollektív munkát igényel. Megalakult a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja 7 iSZ$Z-kommentár: A lunohodok a holdexpedíciók előhírnökei Negyedik uapja dolgozik az „égi terepjáró“ A Lunohod—1 folytatja munkáját. Szombaton reggelig a holdjáró száz órát töltött a Holdon. Az újabb rádió- és televíziós kapcsolat során többek között folytatták a holdfelszín mechanikai és fizikai sajátosságainak meghatározását. < A Lunohod—1. miközben képeket továbbított a Holdról, mozgást és manőverezést hajtott végre, hogy kiválaszthassák azt a helyet, ahol a holdjáró állni fog a holdéjszaka idején. A Holdon az éjszaka november 24-én kezdődik és 14 és fél napig tart. A legutóbbi és a pénteki rádiókapcsolat idején ellenőrizték a Lunohod—1 fedélzeti rendszereinek munkáját és értékelték a holdjáró állapotát. A beérkezett adatok szerint a Lunohod—1 összes rendszere ivifogástalanul működik. ★ A lunohodok jövőjével foglalkozik kommentárjában J. Pszkovszkij, a TASZSZ tudományos szemleirója. Az első szovjet Lunohod tulajdonképpen előhírnöke a jövőbeni több automatikából álló holdexpedícióknak. A mostani holdjármű utódai többet látnak majd, s távolabbra jutnak el. Miután megtörténik a Holdra szállás az önjáró automaták elindulnak a leszállásra kevésbé alkalmas, de a sokoldalú kutatások számára annál inkább érdekes körzetekbe. Sok fontos adatot gyűjthetnék például az olyan komplex expedíciók, amelyek néhány holdjáróból és állandó támaszpontokból állnak. A tanulmányozott holdkörzetben elhelyezett automaták egyidejűleg folytathatnak közös kutatásokat a szelenofi- zika, szelenodézia, kozmikus vegytan terén, vagy fizikai kísérleteket hajthatnak végre. Ezenkívül a tudományos berendezéssel felszerelt mozgó állomás nagyobb utakat tehet a Holdon úgy, hogy közben üzemanyagot — a napelemek által összegyűjtött elektroe- nergiát — vesz fel a támaszpontokon. összeszedi az ott összegyűlt tudományos anyagot. Ezeket az expedíciókat mindenekelőtt a változatos tél- színű, szakadékokkal, kráterekkel tarkított körzetekbe küldik. A geológusokat ugyanis az a vitás kérdés érdekli, hogy mikor keletkeztek a holdhegyek és a holdtengerek. Jól járnak a szelenofiziku- sok is, akik a lunohodok segítségével szeizmikus (földrengés!) jelenségeket tanulmányozhatnak a Holdon, Elképzelhető például egy olyan kísérlet is, amikor a holdjáró időzített robbanószerkezetet helyez le a talajra, s távolról figyeli meg a robbanást, majd visszatér annak helyére, s ott a keletkezett tölcsért tanulmányozhatja. ★ Hável József, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Szombaton a Lunohod—1 „égi terepjáró” megkezdte n» gyedik munkanapját. Jóllehet a három méter hosszú holdautó sebessége lényegesen kisebb mint a földön gyalogló emberé, (na« gyobb gyorsaságra a holdviszonyok közepette nincs is szüksége) egyre szaporodik azoknak a barázdáknak a száma, amelyeket a holdjármű kerekei hagynak maguk után Földünk örök kísérőjének felszinén. » Az eltelt három munkanap során a holdjármű nemcsak tudományos tevékenységből, hanem terepjárásból is kitűnőre vizsgázott. Sikeresen megmászta az emelkedőket, ügyesen kikerülte a krátereket, az egész berendezés valamennyi alkatrésze kifogástalanul működött, nem volt szükség arra, hogy a földi irányító központ munkába állítsa a szerkezet valamelyik tartalékberendezését. Magától értetődően a Luno- hód—i kitűnő utieredmenyei- ben a földi irányító központban tevékenykedő „holdsofőrök” jó munkája is benne van. A terepet tv-képernyőn figyelő irányítóknak rendkívül pontosan kell felmérniük! a váratlanul előbukkanó emelkedők, vagy lejtőik százalékos arányát, ha az irányító központ munkatársa tévesen ítélné meg a jelentkező akadályt, ez azt jelentené, hogy feleslegesen megnövelné a hoidkocsi manőverezéseit, s ennek megfelelően indokolatlanul emelné a Lunohod—t mozgásához szükséges idő- és energia-ráfordítást. Elutazott Budapestről a török külügyminiszter Ccglayangil sajtótájékoztatója lhsan Sabri Caglayangil, a Török Köztársaság külügyminisztere . — aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos látogatást tett Magyarországon, — szombat délben elutazott Budapestről. Látogatásáról közös közleményt adtak ki. A török külügyminiszter és a kíséretében lévő személyiségek búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Péter János külügyminiszter, Marjai József és Hollai Imre külügyminiszter-helyettesek, Zágar György hazánk ankarai nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több fnás vezető beosztású munkatársa. Ott volt Ismail Soysal, a Török Köztársaság budapesti nagykövete. A török külügyminiszter elutazása előtt a Hotel Intercontinentalban sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a Magyarországon tett hivatalos látogatásának tapasztalatairól. Az értekezleten részt vett Péter János külügyminiszter, s jelen volt Ismail Soysal, Törökország budapesti nagykövete. Dr. Bányász Rezső, a Külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője üdvözölte a vendégeket, majd a török külügyminiszter válaszolt az újságírók kérdésére. Bevezetőben hangsúlyozta: — itt-tartózkodásunk során figyelemmel kísérhettük a magyar nép eredményeit. Azt tapasztaltuk, hogy a magyar nép mind az ipar, mind a mezőgazdaság és általában a gazdálkodás terén rendkívül szép sikereket ért eL Különösen nagyra értékeljük kulturális eredményeiket, a kulturális és történelmi műemlékek helyreállítását és védelmét. Arra a kérdésre, hogyan értékeli a magyar vezetőkkel folytatott tárgyalásait, a külügyminiszter kijelentette: — Magyarországi látogatásom során az a megtiszteltetés ért, hogy fogadott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke; továbbá alkalmam volt eszmecserét folytatni Péter János külügyminiszter kollégámmal. Tárgyalásainkat a kölcsönös megértés, a nyílt és őszinte légkör jeOemezfe. Megvitattuk a nem- zetközi problémákat és a kétoldalú kapcsolatainkat. Megállapítottuk, hogy számos kérdésben azonos, vagy egymáshoz közel álló a nézetünk, s azon fáradoztunk, hogy közelebb hozzuk álláspontjainkat olyan kérdésekben, amelyekben még bizonyos eltérések mutatkoznak. Jelentős eredménynek tartom, hogy mindkét fél megerősítette azt a szándékát! minden tőle telhetőt megtesz a világ, különösen pedig a saját földrészük, Európ^ békéjéért, biztonságáért. — Ami a kétoldalú kapcsolatainkat illeti, a legjelentősebb eredménynek azt tartom, hogy mindkét fél fejleszteni kívánja a kölcsönös együttműködést gazdasági, ipari és kulturális téren, s erre számos lehetőség kínálkozik. A külügyminiszter a továbbiakban az európai biztonság kérdésével foglalkozott Ismeretesek — mondotta — a Magyar Népköztársaságnak a konferencia összehí(Tolytatas »1 (Malmi
