Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-21 / 273. szám

1CTX15T -W AGY A RORS7 A9 9. oSOaí t970. novemßer ft Folytatja holdbéli expedícióját aLimohod—1 A Lunohod—1 sikeresen folytatja a kutatási és a kí­sérleti program végrehajtá­sát az Esőik tengerének kör­zetében. Csütörtökön, magyar idő szerint 32 órakor újra «el­vették: a kapcsolatot a hold. járművel. Ekkor a Luno­hod—-1 a kapcsolatot < fenn­tartó központ rádiósugarai- tiak hatókörében volt. Négy órán és 25 percen át a holdjáró tudományos-műsza­ki kísérleteket hajtott végre és előrehaladt a Hold felszínén. A kapcsolatfelvétel ideje alatt a Lunohod—1 82 méter hosszúságú utat tett meg. A holdjáró manővereinek be­fejeztével a Lunohod—1 125 méter távolságra van a Lu­na—17 leszálló fokozatától. BRANDT: Röntgen spektrométer se­gítségéved folytatták a hold­felszín vegyi összetételének meghatározását. Kísérleteket hajtottak végre a holdfelszín mechanikai sajátosságainak kutatására és a Lunohod—1 haladóképességének megha­tározására. Eközben egy olyan műszert használtak fel, amely képes behatolni a lioldkőzetbe és megmérték azokat az erőhatásokat, ame­lyek a holdjáró futóművét érik. W Röntgenteleszkóppal foly­tatták a - földi műszerekkel nem regisztrálható galakti­kán kívüli röntgensugárzás mérését. A Lunohod—1 fedélzetéről újabb holdtájképeiket kaptak. A szerződés az európai történelem egy sötét fejezetét zárja le WiRy Brandt kancellár pénteken délután rádió- és talevízi óbeazéd'ben méltatta a Varsóban panafalt lengyel— nyugatnémet szerződés jelen­tőségét. A Varsói Szerződés — hangoztatta — lezárja az európai történelem egy sö­tét fejezetét és új fejezetet nyit. A kancellár kérte az áitte- Ispülteket, hogy ne merülje­nek keserűségbe, hanem pillantsanak a jövőbe. Sokat •jelent hogy a családoknak most reményük van család­tagjaikkal egyesülni. „Azért vagyok a szerződés mellett — folytatta a kan­cellár —, mert lerakja egy békés jövő alapjait. A nyu- Ea1 ­n most. Jtpgy huzs. zártáik. Ezt már régen meg kellett hozni, Hitler bűncse­lekményeinek következte ben.” Nyilatkozott a CDU nevé­ben Barzel is. „Nagyon mesz- szemenő fájdalmas és követ­kezményekkel járó határoza­tok foglalta ti iák a szerző­désben” — mondotta. —Mint a moszkvai szerződésnél — fűzte hozzá —, „itt sem is­merhetők fel ellenszolgálta­tások”. Az áttelepültek szövetségé­nek elnöksége ellenállásra szólította M tagjait a szer­ződéssel szemben. A .szabal demokrata párt viszont lianfeoztatfca: a szer­ződés szakítást jelent az il­(Folytatás as 1. oldalról) Köztársaság további lépéseket tesznek kapcsolataik teljes normalizálása és sokoldalú fejlesztése érdekében, aminek szilárd alapját képezi a jelest szerződés. 2. Egyetértenek abban, hogy gazdasági, tudományos, tudo­mányos-műszaki, kulturális, stb. együttműködésük kibőví­tése megfelel kölcsönös érde­keiknek. IV. CIKKELY: E szerződés nem érinti a kél fél által korábban megkö­tött, vagy rájuk vonatkozó két- vagy többoldalú nemzet­közi szerződéseket. V. CIKKELY: E szerződést ratifikálná ked| és a ratifikációs okmányok Bonnban történő kicserélésé­nek napján lép érvénybe. Érmek hiteléül a szerződő felek meghatalmazottal a je­len szerződést aláírták. Ez a szerződés Varsóban... napján készült két, eredeti példányban mindkettő lengyel és német nyelven, s mind­kettő egyformán hiteles. A Lengyel Népköztársaság nevében: A Német Szövetségi Köz­társaság nevében: ★ A szerződéshez meUéketók az NSZK kormányának a nagyhatalmak kormányaihoz az egyezményről küldött jegy­zéke szövegét. Mint ismeretes, . az egyez­ményt a két kormányfő és a két külügyminiszter későbbi időpontban — még ebben az évben — írja alá. ★ Az NSZK kormánya no­vember 19-én azonos szövegű jegyzéket juttatott él az Egyesült Államok, N^gy- Britannia és Prandaor&zág kormányához. A jegyzékek­ben Bonn ismerteti az előző nap parafáit lengyel—nyugat­német szerződés szövegét én közli: a lengyel és a nyugat­német kormány tárgyalásai során az NSZK kormánya kifejtette, hogy a Varsód Szer­ződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom jogait, miként azok az ismén szerződésekből és egyezmé­nyekből adódnak, az NSZK kormánya azt is tudtul adta a lengyel kormánynak, hogy csak az NSZK nevében be­szélhet A három nyugati nagyhata­lom válaszjegyzék éri tudomá­sul veszik Bonn közlését és kijéLentiik: jóváhagyólag tu­domásul veszik a lengyel— nyugatnémet szerződés para­fái ását Osztják azt a véle­ményt, hogy a szerződés nem érinti és nem érintheti a négy nagyhatalom szerződésekben és egyezményekben lefekte­tett jogait és felelősségét Szavazás Kína EMSZ-tagságáról Az Egyesült Nemzetek Közgyűlésében először ka­pott abszolút többséget az a határozati javaslat amely a Kínai Népköztársaság törvé­nyes ENSZ-jogainak helyre­állítását és a tajvani rezsim küldötteinek kizárását irá­nyozta elő. A határozat azon­ban mégsem lép életbe, mert a szavazást megelőzően az Egyesült Államok vezette tömbnek ismét sikerült úgy­nevezett fontos napirendi pontnak nyilvánítania a kér­dést így az elfogadásához kétharmados többség szük­séges. A 18 ország által benyúj­tott határozati javaslat mel­lett szavazott 51 ország, el­lene 49, míg 25 ország tartóz­kodott a szavazástól. A magyar kereskedelmi küldöttség épülete. A fényképeken jól láthatók azok a nyomok, amelyeket a holdjáró hagyott maga után, valamint a holdfelszín rész­letei és a Lunohod—1 kons­trukciós elemei. A holdjáró útvonalának szemmel tartását és értékelé­sét szolgáló televíziós kame­rák biztosították a szükséges információkat az egyenetlen felszínen való haladás meg­valósítására. Egyes helyeken a felszín lejtésének mértéke eléi-te a 14 fokot. A Luno­hod—1 útjába esett egy elég mély kráter, anielyet a földi irányítók segítségével sikere­sen megkerült. A kapcsolat fel vétói Idején nagy mennyiségű telamet- rikus információt kaptak. Loaonczl Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Kállai Gyu­la, az országgyűlés elnöke és Péter János külügyminiszter búcsúlátogatáson fogadta Jean M Pesmazoglut, a Gö­rög Királyság nagykövetét, aki a közeljövőben ‘végleg távozik Magyarországról. ★ Losonczi Pál, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Abdul Razzag Ziyaee rend­kívüli és meghatalmazott nagykövetet, az Afgán Ki­rályság új magyarországi nagykövetét, aki átadta meg­bízóiéveiét. ★ , A KGST közgazdasági ál­landó bizottságának tagjai — miután befejezték hazánkban tartott ülésüket — pénteken Heves megyébe látogattak. Vihontán metfti-kin.tr. ttok a Gagarin Hőerőmű építkezé­seit. Egerben Barta Ajkjos, a Heves megyei pártb&ottság titkára köszöntötte a tvendé- geket, majd ismertette» a me­gye helyzetét, fejlődéit. A KGST szakemberei ezután — a vendéglátók társaságában — Eger város történelmi ne­vezetességeivel ismerkedtek, majd ellátogattak az Eger- gyöngyösvidéki Állami Pin­cegazdaság palackozó üzemé­be és főpincészetébe. ★ Az Országos Béketanács képviseletében Pető Tibor al- elnök és dr. Nagy Gábor Szófiába utazott; részt vesz­nek a Béke-világtanács euró­pai bizottságának ülésén, va­lamint az európai békemoz­galom képviselőinek tanács­kozásán. Bármilyen messze is fek­szik egy ország a mienktől, ha ott jár az ember, keresi, kutatja a magyar kapcsolato­kat, Cipruson ugyancsak meglepődtem: A magyar ke­reskedelmi kirendeltség ve­zetője olyan gazdasági kap­csolatokról tájékoztatott, amelyekre gondolni sem mer­tem. Ciprusnak évi 10 millió angol fontra rúgó export- kapcsolata Van a szocialista országokkal, -köztük Magyar* arsz-ággal. A szocialista or­szágoknak ma már éppen Úgy, mint a tőkéseknek, ke­reskedelmi k i rendeltségük van a szigeten. A magyar nagy- köyetség kereskedelmi osztá­lyát, merthogy pontosan így nevezik, 1970. július 1-én hív­ták életre az illetékesek. Az eredmény máris meglepő. Je­lentős mennyiségű narancsot, citromot, burgonyát, borpár­latot, cipőt, cigarettát, stb. vásároltunk a szigeten. Ered­ményes volt a kirendeltség azon erőfeszítése is, hogy ásványkincseket vásároljon hazái ík számára. 30 ezer ton­na piritre már megkötötte a szerződést, s vásárolt ércet, rezet. A Hellenic Minig Co. (Ciprusi Köztársaság tulajdo­na) már úgy tartja nyilván Magyarországot, mint jó üz­leti partnert Érdekes azoknak az áruk­nak listája is, amelyet Ma­gyarország szállít Ciprusinak. (70 százalékban ipari termé­ket, 30 százalékban élelmet vásárolnák). Hűtőpultot, alu­mínium edényeket, televíziót earn pingcikkeket, gyógyszert, ipari varrógépet, kapát vil­lát, gereblyét zsebkendőt, oe- ruzát téliszalámit sonkát gombakonzervet, stb. vásárol­nák tőlünk. 25 ezer angol font értékű évi szerződést kötöttek velünk például kefére, ecset­re, seprőre. Sőt nemrégiben írtak alá egy olyan szerző­dést 364 ezer dollár értékben, amely szerint bányászati ak­na szállítóberendezést gyár­tunk a szigetországnak. (Tél­re teljesítjük is a rendelést) Folynak a tárgyalások kikö­tői rakodó- és bányagépekre is, valamint egy farostlemez­gyár megépítésére. Béreinek tőlünk egy 140 tonnás tolóha­jót is, személyzettel együtt ■ Hosszan lehetne még sorol­ni, mit veszünk és mit adunk el Ciprusnak. Ehelyett azon­ban hadd idézzem kirendelt- ségvezetőnk szavait: gazdasá­gos az együttműködésünk, há­lás ország, érdemes velük ke­reskednünk. Egy másik kapcsolat Ciprus és Magyarország között: To­masovszkl Pál, a MALÉV ni- cosiai kirendeltségének ve­zetője, aki 19Ö9. áprilisától él a szigeten. Hetente ugyanis egy MALÉV-gép száll le a főváros,-repülőterén, s most folynak & tárgyalások, hogy jövőre heti két járat legyen. A MALÉV-kapcsolat már szinte „őskorinak” tűnik. 1964- ben kötöttük meg a lég­ügyi egyezményt Ciprussal, s 1965- től rendszeres járatunk van a szigetre. Dr. Szenté mártoni Tibor, a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, gé­pészmérnök, UNESCO-megbí- zatás alapján tartózkodik Ni­cosiában. Nyolc éve járja a világot. Damaszkuszban és Beü-utban technológiai inté­zetet építettek irányi lásávaL Cipruson egy 3 éves felsőfokú technikumot alapított, amely üzemmérnöki képesítést ad a hallgatóknak. (A szigetország­nak eddig nem volt felsőfokú iskolája.) Az iskola megépí­tése is UNESCO-segítséggel történt. A ciprusi állam 1,5 milliárd dollárt adott hozzá. Mint az iskola Igazgatója (már van mellette egy görög, aki­nek majd átadja az intézetet), 200 hallgatója tanulmányi eredményéért, s nyolc külön­böző nemzetiségű tanárért fe­lelős. Jövőre végeznek az is­kola első növendékei. Szent- mártoni professzor büszkél­kedve mondja: intézetünkben már megvalósították a békés egymás mellett élést a tanári karban épp úgy, mint a hall­gatók között A svéd, angol, csehszlovák, NSZK, belga ok­tatók a legnagyobb békesség­ben dolgoznak,' akárcsak hallgatói, a tőrök—görög diá­kok tanulnak. Regényes életút után került a szigetre Künstler József, az 1920-os év magyar válogatott­jának jobbszélsője. Miután a Horthy-rendsaerben az új­pesti játékos többször volt munka nélkül, vándorútra in­dult. Dolgozott és futballozott Spanyolországban, Portugá­liában, Olaszországban, majd hatéves görögországi tartóz­kodás után meghívták Cip­rusra, hogy alakítson egy fut­ballcsapatot. Megbízatása úgyannyira sikerült, hogy Ni­cosiában le is telepedett. Futballozott, majd edzeiskö- dött, s mint a ciprusi váloga­tott szövetségi kapitánya, sok szép sportsikert ért el „fiaival”. ZsengéUér Gyula, az egyko­ri, nagynevű magyar fut­ballista szintén Cipruson él, a famagustai csapat edzője­ként. S él még a szigeten há­rom-négy idősebb hölgy, akik a harmincas években, mint artisták kerültek ki Ma­gyarországról Ciprusra, ott férjhez mentek, s végleg a szigetországhoz kötötték éle­tüket. Fodor László — Vége — Huszonöt évvel Nürnberg után November első. napjaiban szinte a világ valamennyi lapjában megjelent a hír: életbe lépett az a nemzetközi konvenció, amelynek értel­mében, tekintet nélkül a bűncselekmény óta eltelt időre, nem évülhetnek el a háborús bűnök, az emberiség ellen elkövetett gaztettek.'Az az ENSZ-határozat lett így törvénnyé, amelyet 1968 no­vemberében fogadott el a vi­lágszervet. A konvenció előzményei ne­gyedszázadra nyúlnak vissza. 1945. november 20-án kezdő­dött meg Nümbergben, a hirhedt náci pártnapok egy­kori városában a háborús főbűnösök bűn pere. A vád­lottak a Nemzetközi Kato­nai Törvényszék előtt álltak, ügyüket az antifasiszta koa­líció vezető hatalmainak ügyégzej és bírái tárgyalták — az egész emberiség nevé­ben szóltak a szovjet, ameri­kai, angol és francia bírák és ügyészek. A nemzetközi jogban Nürnberg előtt is kimondták már, hogy az agresszív há­ború bűncselekmény: az 1919. évi Versailles-i békeszerző­désben már szy van az első világháborút kirobbantó né­met vezetők felelősségre voná­sáról. Egy cikkelyben (a 227- ben) II. Vilmos német csá­szárt is vád alá helyezettnek nyilvánították „a nemzetkö­zi erkölcs és a szerződés szentségének megsértése” miatt. De sem az ő — Vilmos Hollandiába szökött — sem más háborús bűnösök fele­lősségre vonására nem került komolyan sor; német bíró­ságok 901 eljárásból csak 13-ban hoztak soha végre nem hajtott ítéletet. A fasiszta háborús bűnök, embermilliók, az egész embe­riség ellen elkövetett bűncse­lekmények miatti felelősség­re vonásról a náci agresszió első napjától kezdve számos kemény hangú nyilatkozat, peszéd, deklaráció szólt. 1943 októberében a szövetségesek Moszkvai Deklarációja leszö­gezte: a megszállott ország- gokban bűntetteket elköve­tett nácikat- ott állítják majd bíróság elé. ahol gaztetteiket elkövették 1945 augusztusá­ban pedig Londonban kötött egyezményt Anglia, a Szov­jetunió, az USA és Francia­ország a háborús főbűn Ősök felelősségre vonásáról — eb­ben a szerződésben és a mel­lékelt okmányokban szögez­ték le: nemzetközi katonai törvényszéket kell alakítani és az agresszív háború, az emberirtás legfőbb bűnöseit ennek ítélőszéke élé kell ál­lítani. 1945. november 20-án Hit­lert, Göbbelset azért nem vonhatták felelősségre, mert a berlini führerbuiíkerben öngyilkosok lettek, így hát a vádiratban szereplő többi 24 legfőbb nácivezető ellen folytatták le a pert A novemberi tárgyaláskez­dettől 1946. augusztus 31-ig 403 nyilvános tárgyalást tar­tott a Nemzetközi Katonai Bíróság. Tanúk légióját hall­gatták ki, okmányok ezreit ismertették. Az amerikai fő­vádló, Jackson főbíró kije­lentette: „Az agresszív há­borúkat törvényellenesnek nyilvánító szerződések leg­minimálisabb jogi következ­ménye, hogy azokat, akik ilyen háborúra bújtogatnak, vagy ilyen háborút viselnek, a büntető törvények általá­nosságban elfogadott elvei szerint felelősségre kell von­ni.” Rugyenko, a per szovjet főügyésze így beszélj: „A fa­siszta terror sok millió ár­tatlan áldozatának szent em­léke nevében, a világ béké­jének megszilárdítása nevé­ben, a népek jövőbeli bizton­sága nevében a vádlottak elé terjesztjük teljes bűnlis­tájukat. Az egész emberiség számláját terjesztjük eléjük” — mondta a Szovjetunió kép­viselője. 1946. október elsején hir­dették ki a nürnbergi ítéle­tet Tizenkét nácit kötél ál­tali halálra ítéltek (tízet vé­geztek ki, Dormann valószí­nűleg még ma is bujkál, Go­ring az ítélet kihirdetése után cellájában öngyilkos lett); sokévi börtönbüntetést szabtak ki (ma már csak Rudolf Hess ül a spandaui börtönben, a többiek kiszaba­dultak); három vádlottat (Schachtot, Rapent és Fritzschét) felmentettek. A negyedszázad alatt a még felelősségre nem vont nagyobb-kisebb . bűnöket, el­követett nácik érdekében a nyugati politika egy része mindent elkövetett; csak a nemzetközi közvélemény nyo­mása segített elfogadtatni a döntést: a háborús bűnök so­hasem évülhetnek el. (g- tn.) 7. Magyar kapcsolatok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents