Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-18 / 270. szám
1970. november 18. KELFT-MAGYARORSZAO §. oldal Kommentár: Piros nyaltk(‘iiilős parlament Szombat és vasárnap ült össze 150 Szabolcs-szatmári kis piros nyakkendő», hogy előkészüljön az úttörőmozgalom fennállása 25. évfordulójának nagy eseményére, hogy vitatkozzon a korszerű, élményt adó munkáról, az úttörőélet még érdekesebbé tételéről. Parlament volt é tanácskozás hivatalos neve. és parlamenti volt a forma is, ahogy a kérdéseket megtárgyalták. A csapatok tagjai delegálták ide küldötteiket, akik szót kérhettek és kaptak, a megye sok tízezer gyermekét képviselték komolyan és felelősségteljesen. Az úttörőparlament a demokratizmus előiskolája. Fórum, ahol a ma gyermeke ismerkedik azzal, amit úgy hívunk, hogy kollektív okosság. közös felelősségvállalás. A játék világában felnövő gyermek itt ismeri meg a közös döntés jelentőségét. Itt tanul vitázni, a vitában győzni — vagy esetleg éppen vereséget szenvedni. Itt tapasztalja — talán először —, hogy szavának súlya van. hogy lehetősége nyílik arra, hogy társai és a maga jövendő szórakozásáról, munkájáról. feladatáról, tervéről döntsön. A demokrácia és á nyíltság iskolái az ilyen parlamentek. Érdemes komolyan odafigyelni arra. ami a hét végén Nyíregyházán, az u tö- őházban történt. És főleg arra. ahogy mindez történt Egy kicsit mércéje lehet ez annak, milyen is az a ma még gyermekn’mzedék, amely készül jövendő feladataira. Mert az a 150 úttörő, aki itt összejött, több tízezer gyermeket képviselt. Olyanokat, akik a rajok, csatiatok, a járási parlamentek során már megismerkedtek a demokrácia alaptörvényeivel. és megtanulták azokat tisztelni és szeretni. És miközben figyeltük őket a tanácskozás közben, a napi munka során. ne feledjük: hatalmas a mi felelősségünk. A mi példánkon tanulnak. A mi demokratizmusunk nekik mérce. Ne engedjük. hogy csalódjanak bennünk B L. Könnyűzenei fesztiválra készülnek a fiatalok .4 legjabbakra nagy díjak várnak Az országos amatőr köny- nyűzenei fesztivált a jövő év áprilisában ötödik alkalommal rendezik meg Salgótarjánban. Az előkészületek már javában folynak országszerte. így Szabolcs-Szatmárban Is. Dzsesszegyüttesek. énekesek, a hagyományos tánczene előadói, a pol-beat, és a folk-beat művelői, a köny. nyűzenei hangszerszólisták lépnek majd dobogóra, hogy a helyi, a járási és városi elődöntők után megyei bemutatón igazolják tudásukat, és váltsák meg a vonatjegye: a farjáni országos fesztiválra. A versenynek szigbrú .szabályai vannak: ezek között is az első, hogy a résztvevőnek amatőrnek leéli lennie, és 26 éven alulinak Amint a megvei KISZ-bizottságon m^dták. megyénkben igen sok tehetséges versenyző van, sok olyan együttes, amely már a korábbi években is eredményesen lépett fel országos bemutatókon. Rajtuk kívül sok új, fiatal tehetség is dobogóra lép a télen a községekben és járási székhelyeken. A fiatalok helyi fesztiváljai igen jó szórakozást ígérnek. A járási és városi bemutatókat 1971. február 15-ig bonyolítják le, majd ezt követően február 28-án lesz a megyei döntő. A részt venni szándékozókat a salgótarjáni döntőn ér. tákes jutalmak, díjak váriák. Jellemző a már hagyományos amatőrt- -s zti vá I ’-angiíTrá högy a KISZ. a Magyar Rádió, a Művelődés- ügyi Minisztérium. az MSZBT az Expressz Utazási Iroda, az Országos Rendező Iroda, a Magvar Hanglemez- gyártó Vállalat külön díjakat ajánlott fel. A dzsesszkategó- ria gvőztese a székesfehérvári Alba Regia nemzetközi dz.sersszfesz.tiválón vesz majd részt. Napirenden •• a művészoktatás fejlesztése A negyedik ötéves tervben számottevően javulnak a művészetoktatás feltételei. Régen nélkülözött műhelyhá- zat kap például az Iparmű veszeti Főiskola, ugyanakko korszerűsítik a Képzőművé szeti Főiskola epreskerti műtermét Bővül a következő öt év során az Artistaképző Iskola oktatási épülete is. A húszéves fennállását ünneplő Állami Balettintézet új ot hont kap a Semmelweis utcában Az intézmény az út mü létben fokozatosan eleget tud majd tenni a hivatásos népi táncosok képzési feladatának. és kielégítheti a külföldi hallgatók képzési igényeit is. A Színház. és filmművészeti Főiskolán biztosítják az operettszínész és a dramaturgképzés feltételeit, tervezik, hogy filmes-, vágó- és szinkronrendező osztályokat is beindítanak. Debrecenben felépül a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kihelyezett tagozatának oktatási és kollégiumi épü- let-e. Kallódó milliók Népi ellenőrzési vizsgálat a kulturális alapok felhasználásáról Hogyan 'lehetne érdekeltté tenni az üzemeket, vállalatokat, tsz-eket, állami gazdaságokat és a különböző gazdálkodó szerveket a művelődés finanszírozásában? Első hallásra kissé szokatlan a kérdés. hisz nem egy termelési feladatról van szó, egy kevésbé megfogható, mérhető tevékenységről. Keresni az ösztönzőket Mégis minden jel arra mutat, hogy sürgősen keresni kell azokat az ösztönzőket, amelyek feloldják a gazdasági vezetők közömbösségét, legjobb esetben az egyéni szimpátiára és érdeklődésre alapozott menedzseri gyakorlatot a népművelés napi és távlati gondjainak megoldásában. A probléma bonyolult, mert más a kialakult szokás és másolta kulturális alap növelésének és felhasználásának lehetőségei. keretei az ipari üzemben, megint más egy tsz-ben. De az üzemek között sem azonos a helyzet, mint ahogy a legnagyobb szóródást mutatják a tsz-ek is a népművelésre szánt összegeket illetően. Két évvel ezelőtt a megye tsz-einek kulturális alapja meghaladta a tízmillió forintot, de ebből mindössze 4,5 milliót költöttek el. Felhasználatlanul maradt 5,6 millió. De az ipari üzemeit, vállalatok kulturális pénzei sem váltak minden esetben a művelődés hasznára. A közelmúltban a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság megvizsgálta, javult-e a tömegkulturálls célokra fordított anyagi eszközök aranya az 1968 szeptemberi alapvizsgálat- Óta-. ■ Előzőleg 58 tsz-tőí, állami gazdaságtól, ktsz-től és ÁFÉSZ-től kértek tájékoztató adatokat. A népi ellenőrök arra is kiváncsiak voltak, milyen a kapcsolat a gazdálkodó egységek és a népművelési intézmények között, javult-e ^z anyagi eszközök összehangoltabb, célszerűbb felhasználása. A tájékozódás után láttak munkához 84 helyen — művelődési otthonok, községi tanácsok, tsz-ek, ktsz-ek, ÁFÉSZ-ek, állami gazdaságok, állami vállalatok. tanácsi művelődési osztályok háza táján. Hetvenöt népi ellenőr 153 napos vizsgálatának tapasztalatait rögzítették a jelenlésben, hogy támpontokat, segítséget adjanak a megyében a művelődés- politikát irányító és szervező munkához. Sok ií)i a den belefér Bármilyen ellentmondásosnak is tűnik — a népi ellenőrök is megállapították — általában növekszik a megyében a kulturális alap. A tájékozódó vizsgálatban szereplő 58 állami gazdaságban, tsz-ben, kosz-ben és ÁFÉSZ-nél tavaly 10 millió, az idén csaknem 12,5 millió volt a szociális és kulturális alap összege. Ez azonban önmagában megtévesztő szám. nem mutatja meg, hogy ténylegesen menynyit költöttek kulturális célokra. Sajnos egy másik adat jóvoltából megtudjuk, hogy alig egytizedét könyvelték el a kulturális címszó alatt, s ha elkezdjük hámozni az alig egymilliós összeget, kiderül: sok helyen sajátosan értelmezik a művelődés támogatását, Sok minden belefér ebbe. aminek alig, vagy semmi köze a kultúrához. Már közhely, unalomig ismert, hogy a szaloncukor, a mikuláscsomag, a különböző üzemi és tsz-beli mulatságok viszik el az alap tekintélyesebb részét. De találunk itt ilyen bejegyzéseket is: bélés külföldi üdülés, jutalmazás, ódényvh/>irlás, gyermek - és nőnapi rendezvények költségei, és így tovább. Alig fejezhető ki százalékokban, mennyi a tényleges művelődési kiadás — ismeretterjesztésre, művészeti csoportok fenntartására, színház-, mozi Iá toga fásra. Mindenesetre nagyon kevés. Az elismerés is hiányzik A „korkép” jó ideje ismert, de a „gyógykezelés " és a megelőzés meglehetősein lassú és tapogatózó. Rendelettel, drákói szigorral — mint ezt sokan sürgetik — nem lehet megoldani ezt a problémát. Mások a meggyőzésben látják a dolgok nyitját. De szó esik mostanában egy harmadik és nem éppen utolsó rendű tényezőről is: meg kell találni a módját, hogy a gazdasági vezetőket érdekeltté tegyék a művelődés finanszírozásában. Amilyen egyszerű kijelentem, annyira nehéz a kivezető út: mi legyen a’z az ösztönző — anyagi és erkölcsi — amely hatni tud a főként csak a termelési feladatokat látó vezetőkre. Mégsem lenne talán elképzelhetetlen, hogy előnyöket kapjanak azok a gazdasági egységek, amelyek önálló népművelési feladatokat segítenek, vagy fenntartanak egy-egy klubot, művészi szakkört, csoportot, avagy: rendszeres anyagi ellátásban részesíti a területükön lévő művelődési házat, könyvtárat, klubot, stb. Kevesebb adót fizetnének az államnak, vagy más módon válnának érdekeltté a közművelődési feladatok gondozásában. Megfelelő erkölcsi elismerés is járhatna az ilyen tevékenységgel. Összehangolt tervezést Vannak más zökkenői még annak, hogy összehangoltan és jól kamatoztassák a milliókat: nincs összehangolt tervezés a népművelődési intézmények és a gazdasági szervek között. Néhol a pénz megvan, de hiányzik a kellő szakismerettel rendelkező népművelő. Mégis, talán az fordítana többet a dolgon ha országosan megtalálhatnák az ösztönzés, az elismerés módjait. Megyénkben jó példái vannak az újszerű kulturális munkának — a nagvkállói szövetkezeti kulturális társulás, a nyíregyházi Ságvári Tsz és a városi tanács együttműködése stb. — A kísérletezés lassan átléphet a mindennapi gyakorlatba. És kiléphet szőkébb köréből, átjárhatja a megyét. Ez az érdeke a kallódó millió forintoknak, még inkább a megye művelődésre szomjas lakóinak. Páll Géza Új kukoricatermesztési rendszer Több mint 600 állami gazdasági szakember tekintette meg a napokban a Bábolnai Állami Gazdaságban a jövő évi kukoricatalaj előkészítési munkáit, a betakarítás és tárolás új rendszerét. Bábolnán — az országban egyedülállóan — a szántóföldeken kizárólag kukoricát termesztenek. Az idén 11 000 holdat vetettek be. Tavalyi eredményük is nagj on ió volt: a 8200 holdon 30 mázsás átlagot értek el. A* utóbbi 5 évben az országos 11 és az állami gazdaságok 17 százalékos átlagemelkedésével szemben 22 százalék növekedést értek el. Az idén a talaj-előkészítés még a szokott módon történt, de a többi munkánál már az amerikai John Deer-rendszer gépeivel dolgoztak. A tervezett 30 mázsával szemben várhatóan 36 mázsás átlagot érnek el. A vendégek munka közben láthatták az amerikai cég 14Ö lóerős traktorait a hozzá tartozó ekékkel. A legnagyobb teljesítményű kombájnok óránként 2— 2,3 hektárról tudják a termést betakarítani. Bábolnán a kukoricatermesztés hatékonyságát azzal mérik, hogy egy holdnyi termésből hány kiló húst tudnak előállítani. Citrom, banán, füge Kezdődik a déli<j yiimö lesszezon November vége és december eleje a déligyümölcs- szezon kezdete. Jelzi ezt az is, hogy Budapestre a Délker Vállalat telepére egymás után futnak be a banánnal, citrommal, fügével megrakott vagonok. Hogyan alakul az ellátás ezekből a gyümölcsökből Szabolcsban és Nyíregyházán. Az Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat nyíregyházi fiókjánál megtudtuk a következőket: Citrom van bőven, és ebből a fontos gyümölcsből az ellátás esik javulhat. A javulás elsősorban a minőségre vonatkozik, hiszen most már az idénynek megfelelően a lédús, vékony héjú áru jelenik meg a boltokban. Az ellátás folyamatosságában fennakadás el sem képzelhető. Banán már az elmúlt hetekben is volt, de ma újabb szállítmány érkezik Nyíregyházára. Van tartalék Budapesten a rákospalotai érlelőben is, így az árukészlet mondhatni, hogy folyamatos lesz az üzletekben. Ebben az évben 20—25 százalékkal több kerülhet forgalomba. A banán elsősorban Kolumbiából Ecuadorból érkezik, mégpedig kiváló minőségben. A földimogyoró is megjelent a boltokban. Lehet, hogy lesz némi fennakadás a folyamatos ellátásban, de lassan már egész éves cikké válik. Indiából és Szíriából importáljuk, és országos szinten mintegy 500 tonnát hozunk be. A narancs megjelenésére Szabolcsban december elejére számíthatunk. Olasz, algériai, spanyol, egyiptomi áru érkezik, és a kereskedelem reményei szerint már mikulásra* boltokba is kerül. Hosszú évek után megjelenik a mandarin is. Fügeszállítmányok is érkeztek az országba, de kérdéses, hogy jut-e ebből megyénknek is. Évek óta minden fáradozás meddő maradt, hogy ebből a nagyon keresett gyümölcsből kerüljön az itteni üzletekbe is. Reméli a nagyker, hogy ebben az évben már nemcsak mutatják. hanem szállítják is. Datolya — úgy mint az előbbi években — ismét lesz a boltokban a szezon idején. Iraki és egyiptomi gyümölcsöt vásárolunk, mégpedig többet, mint az elmúlt években. Szabolcsba a grape- friutból igen keveset rendeltek, mert ez a kubai gyümölcs nálunk egyáltalán nem népszerű, a boltok csak nehezen tudják eladni a legkisebb mennyiséget is. A narancs és a banán ára egyébként 25 forint marad, a citromot 19-lrt árusítják a boltok. Tükrös szívű huszár 1600 mázsa gyógynövény a megyéből — ÖRA IS RÁKIABÁLOK ÉN hiába elsőéves segéd. Mit csinál ? Ha nem tetszik r. i, akkor elmegy. Az ősz mester, szakmájának ismerője, könnyű szívvel mondja az ítéletet. Igaza Van, aki rossz munkát végez. az megérdemli a szidást. A felesége biztatja. Neki sincs beleszólása a műhely dolgaiba, de azért ő is látja, amit lát. A tanulólány közben a terveit magyarázza: — Még három évet itt dolgozom, utána lehet menn mestervizsgára. Aztán, májú meglátjuk... Apró termetű, vidám sze mű kislány. Azt beszélik r háta mögött, hog- jól fel va” vágva a nyelve. Hogy miér választotta ezt < szakmát? — Én sem tudom, csak Úgy jött. Menet közben aztán megszerette. Csak a vásározást nem kedveli. Télen, nyáron felállítani a sátort, hidegben, melegben kínálni a vevőknek a portékát. Inkább marad a műhelyben. A KÉT FIATAL ebben nem egyezik. Irma. a segéd, szívesebben elmegy a vásárba. Persze, nekik nem kell gyakran vásározni. A mester se bír, mankóval jár, ő csak a sátor oldalát támaszthatja a vásáron nem tud a vevők kedve szerint ugrálni. A segédre és a tanulóra különben is a műhelyben van szükség jön a karácsony, készülni kell a szezonra A portékát többnyire a mester lánya és a vele adja el. Háznál, üzletber lines forgalom, csak a vásá -on. így aztán ők örökké úton vannak. — Irigyek az emberek — kap a szón a mesterné. — Hogy két autó jár ki az udvarból. hogy szép házunk van a városban, hát mindenki beszél. — Van akkora adóm. csak győzzem fizetni — így 8 mester. — Pedig a tanulótartásért, meg még az elsőéves segédért is kedvezmény jár. — Mégis sok az, sokát kérnek el. Délután három óra. A két kislány fészkelődik. Várja őket a munka, mennének a műhelybe. A segéd. Szarka Irma fizetése havonta 1248 forint. — Elégedett lehet — mondják — hiszen másutt egy férfiember, akinek családja van. az keres ennyit. A szövetkezetben ahol normára dolgoznak a cukrászok, ott se keresnek többet. A tanuló, Vilicsku Kati délelőtt iskolában volt — egy héten egyszer kell mennie — délutánra jött segíteni. Nem kötelező, hiszen iskolanap nem kell (talán nem is szabad) dolgozni, de hát kölcsönös megegyezéssel csinálják. — Ha nem tetszik, akkor nem jön ide dolgozni — sommázzák a háziak a véleményt. — Kölcsönösen van minden. nem Állami üzem. ahol szólnának, ha netalán reggel hét óra helyett negyed nyolcra jön dolgozni. Igaz, hogy j azt a munkát is be kell fejezni, amit elkezdtek. Azt sem- lehet nézni, hogy lejárt a munkaidő, mert másnapra nem lehet eltenni a tésztát, a díszílőanyagot. Egyébként is jön a kara csony és a mézeskalács kelendő portéka, amit Mulyics ku Bertalan mátészalkai műhelyében készítenek. A kél autóba sok áru elfér, amit f vásárokra visznek.- L. B. Kora tavasztól késő őszig sokan foglalkoznak Szabolcsban is a vadon termő gyógynövények gyűjtésével, és sok termelőszövetkezet termel nagyüzemi módszerekkel olyan növényeket, amelyek a gyógyszeripar alapanyagát adják. Ebben az esztendőben mintegy 90 féle vadon termő növényt gyűjtöttek a külön- )öző szabolcsi tájakon. Az idei termés sajnos sokkal gyengébb volt. mint a korábbi években. Az árvíz, a csapadékos időjárás okozta ezt. Ennek ellenére 1600 mázsa szárított fű- és gyökérfélét vásárolt fel a HERBARIA. Bodzavirág mindössze 15—20 mázsa volt, az orsó- fűből — amit más néven zsur- Lfünek is neveznek — hat Vagont vettek ót. Nagyon gyengén sikerült a maszlag, rendkívül keveset tudtak Igzedni ebből a fontos növényből. A gyökérfélék közül a leveles gyermekláncfűgyökér volt a legtöbb. A nagyüzemi gazdaságok elsősorban a digitálistermeléssel foglalkoztak. A sóstóhegyi Vörös Csillag ebből a gyógynövényből holdanként mintegy 12—15 ezer forintos tiszta jövedelemre tett szert A biri Táncsics a fehér mustár termesztése terén ért ed jó eredményeket. Bebizonyosodott, hogy a gyógynövénytermesztés egyrészt jó munkalehetőséget ad, másrészt igen magas jövedelmet biztosít. Viszonylag igénytelen volta miatt az időjárás szeszélyének sincs úgy kitéve, mint más növény. A fehér mustár — a mezőgazdászok tapasztalata szerint — mint nagyon jó elővetemény hasznosítható, főleg ott, ahol forgóba vetik.
