Kelet-Magyarország, 1970. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-15 / 268. szám

1. oídal KELET -WAGTAROnSZAS Í9TS. névwmtrtr fi. üfo ö divat Gyors statisztikát készítet­tem a környezetemben lévő nők körében. Megkérdeztem, van-e kötött holmijuk, ame­lyet a t'elsőruházkodásban használnak. A megkérdezett húsz nő közül mindenkinek volt pulóvere, Ili nőnek volt kedvenc viseleie a szett, amely rövid ujjú pulóverből és hosszú ujjú kabátból áll. 13. nő viselt kötött kardigánt, Íí nőnek volt jerseyruhája. Abban valamennyien egyet- ériettek. hogy a kulóltholmi, — legyen az pulóver, kabát, vagy egész ruha. kellemesen öltöztet,, könnyen kezelhető, a szeszélyes időjárásban ideális viselet. Egy külföldi divat szak­cikkben, egy világhírű divat­tervező a kötött anyagot, a XX század textiljénél- ne­vezte. Kétségtelenül rugal­masabb. mint a szövet, a testhez jobban simul, s ami­óta a szintetikus szálak gyár­tásával egyre finomabb és vékonyabb szálvastagságot ér­nek el, azóta egyre finomabb és kellemesebb, egyre jobban színezhető anyagokat tudnak készíteni belőle világszerte. Mi sem maradunk el e te­kintetben Európa mögött. A Hódiköt egyik legfinomabb kötöttáru márka, a gyár sok terméket készít a legfino­mabb treviraszálból. A Bu­dapesti Kötöttárugyár a gyapjú és szintetikus keveré­sű jersey anyagokból készíti konfekcióban is kapható ru­háit, és számtalan szövetke­zet dolgozik, s készít pulóve­reket és kötött együtteseket a vásárlók részére. Nincs olyan divatbemutató, amelynek modelljei között ne szerepelne a kötöttholmi. Olykor mint hosszú sál, vagy sapka, máskor mint színes harisnya, de megjelenik mint káprázatos estélyi ruha is. Most három újdonságot válo­gattunk össze a praktikus és korszerű kötött ruhák közül. Orvosi tanáéra lás: Sporthoz, munkába járni, hideg őszi és téli napokra na­gyon kellemes viselet a hosz- szú jerseypantalló és a vas­tag fonálból készített garbó pulóver. Amíg az elmúlt év­ben ez bordás kötéssel ké­szült, most ismét a sima kö­tés a divat. S hogy egyéni le­gyen, perzsRöltéssel, vagy fo­nott zsinórból különféle szín­ben harmonizáló fonalakból virágmotívumokat, absztrakt mintákat készítenek a puló­verekre díszítésként. A ké­pünkön bemutatott sportpu­lóver sárga fonalból készült, narancssárga virággal díszít­ve. Az év ' divatjához tartozik, hogy a kötött ruhákhoz hor­golással készítik el a ruha­ujjat. Fekete őrlőn ruhának négyszögletes fehér „csilla­gokból” készítettek ujjat, míg a fehér kötött ruha ujját fekete fonalból horgolták. (Második kép). Az ilyen típu­sú ruhát nyugodtan fel lehet venni színházi előadásra, de táncolni is. Aki pedig ügyes, felhasználhatja az ötletet, sa­ját ruhatárának felfrissítésé­nél. Géppel kötött, ezüstszállal kevert, sötétszürke csíkokkal díszített anyagból készítettek például miniruhát. íme, bi­zonyíték arra, hogy a kötött báli és alkalmi ruhákra is nagyon szép, elegáns anyag, és felveszi a versenyt bár­melyik bársonnyal, brokáttal. S éppen azért, mert a kö­tött anyag ennyire „sokolda­lú”. azt hiszem egyetérthe­tünk azzal a megállapítással, hogy a XX. század korszerű viselele. Mit tegyünk fogaink megóvásáért? A fogaknak az ember éle­tében igen nagy jelentőségük van. A táplálkozás első fázi­sa a szájban, a fogak nagy­fokú közreműködésével tör­ténik, de sajnos nem az egész élet folyamán. Sőt, ma már alig akad olyan közép­korú ember, akinek sok rossz foga ne volna, vagy számos foga ne hiányozna. Ezek a fogromlások és foghiányok keletkezésüket tekintve igen sok esetben gazdájuk gon­datlanságának következmé­nyei. A fogak elvesztése általá­ban a fogágybetegségek és a fogszuvasodás következmé­nyei. A fogágybetegségek jel­lemző tünete a fogak megla- zulása és kihullása, néha tel­jesen ép állapotban. Ennek igen sokszor az elhanyagolt­ság az oka. Fogkövek kelet­keznek, amelyek az ínyt nyomják. Az íny a nyomás következtében elsorvad, sőt alatta a fogaik fészkét alkotó csont is. A fogak lazákká,, mozgékonnyá válnak, rágás­kor, harapáskor valóságos akadályt jelentenek. Hideg­re, vízivásra fájnak. A be­teg örül, ha megszabadul tőlük. A fogkövek keletkezésé­ben az alapanyagot a fogle- pedék adja, ami az ételnek a fogon maradt részéből és a szájüregben igen nagy számban jelenlévő baktériu­mok tömegéből áll. Ebbe a masszába rakódik le és kris­tályosodik ki a nyálból a mész. Ettől a lepedők ke­mény lesz, fogkővé válik. Ugyanez a lepedők, nagy­részt a táplálékból ottmaradt cukor, és keményítőszerű anyagot nagymértékben tar­talmazza, ez pedig savas er­jedésre képes. A keletkező savak kioldják a fogzománc­ból az egyébként igen ellen­álló mészsókat, ezzel védte­lenné teszik a fogfelszín szer­ves részét, amit megint más­fajta baktériumok pusztíta­nak. el. Ezzel kezdetét veszi a fog kilyukadása. A fogszu­vasodásnak legjellemzőbb tu­lajdonsága az anyaghiány: a lyuk, amely magára hagyva nagyobbodik, üreget képez, és soha magától meg nem gyógyül. A fogorvosnál ide­jében jelentkező betegnél azonban továbbterjedése megakadályozható. Az orvos a szuvas üreget kitakarítja, a tömés viselésére alkalmas­sá teszi é» megfelelő anyag­gal betömi. Az ilyen fog még évtizedekig is kifogástalanul használható. Meg kell szüntetni azt a sajnálatos szokást, amit me­gyénkben igen sokszor ta­pasztalunk — hogy sokan fogtömés helyett inkább a foghúzáshoz ragaszkodnak. Még azt is megteszik egye­sek, hogy a rendelőintézeti fogorvos által ingyen, kitű­nően betömött fogukat más­hol pénzért kihúzatják. Mind a íogágybetegség, mind a fogszuvasodás igen gyakori okozója a rágás hiá­nyos volta és a száj tisztán tartásának elmulasztása. E kettőt teljesen különválaszta­ni már csak azért sem lehet, mert a jó, kiadós rágás a fo­gak felületét kitűnően tisz­títja, lesúrol róla minden fö­lösleges lepedőket, hatása azonban nem jut el azokba a rejtekhelyekbe, ahol a fog­szuvasodás leggyakrabban jelentkezik. Ezek a fogak barázdái, a fogak egymás felé néző felszínei és öregkorban a fogak nyaka. Ezeket a he­lyeket kell tudatosan és gon­dos munkával, fogkefével és fogkrémmel naponta több­ször megtisztítani. Ideális volna, ha minden étkezés után, mindenki fogat mosna. Sajnos ezt elérni valószínű­leg nem lehet. De azt, hogy reggeli és vacsora után tör­ténjék fogmosás, egy kis aka­rattal meg lehet tenni. Ehhez persze az akaraton kívül jó fogkefe is kell. Nem nagy és nem kemény. Ki­csi, puha, olyan forma, ami­ben két sorban nyolc-nyoic pamatszőr van. Ezt a kefét nemcsak vízszintesen, hanem függőlegesen, sőt kicsit körö­ző mozgással is kell mű­ködtetni, meg kell kefélni a fogak külső és belső rágófel­színét, sőt az ínyt és a nyel­vet is. Dr. Kiss István megyei stomatológus főorvos Mas disznótor Városi embernek . külö­nösen nagy élmény egy igazi jó falusi disznótor. De egy mai disznótor tartogat néhány meglepetést annak is, aki falun nőtt fel s ké­sőbb elkerült onnan... Gyönyörű állat, két mázsa körül van. Mikor kimúlik, várom, ki húzza, hozza fel a kertből a szalmát a perzse­léshez. Senki nem mozdul. Ellenben a böllér az istálló­ajtóhoz megy, gázpalackot vesz elő, hosszú gumicsővel, aminek szűkített nyílású fém van a végén. Nagy fazékba meleg vizet kér, abba állítja a palackot. Aztán ki gyújtott gyufaszálat tart a cső vége elé, mire erősen lobogva-lo- hogva nyúlik abból előre a láng. Ahoí elhalad, sercegve görbül, ég a szőr. Régen a kútból felhúzott, s a vödörben mindjárt jeget fogó vízzel történt a perzse­lés utáni lemosás. Ma jó meleg vizet hordanak ki eh­hez a munkához az asszo­nyok. Egyébként most ők kö­vetkeznek. Úgy emlékeztem: nagyra darált kukoricával szokták dörzsölni, megtisztí­tani a belet. Ez csak volt. Most: a mosógép vezetékét konnektorba dugjak, a gép végzi él á nehéz és „babrás” munkát., Aztán" a nágíkésekkel való tüdő, máj és egyéb, a hur­kába kerülő belsőség vagda- lása sincs. Helyette két hús­daráló is működésbe kezd. S azt is csak képzelhetem, ami­kor az asszonyok körülülték a fateknőt és kézzel dugdos- ták a töltelékeket a bélszá­lakba. Ezúttal hosszúkás, praktikusan szerelt kézi Ké­pet állítanak az asztalra, az­zal töltik a hurkát, kolbászt. Ketten tökéletesen elegen vannak hozzá: egyikük hajt­ja, mint a húsdarálót, míg a másik adagolja. Azelőtt másnap került sor a zsímakvaló kisütésére; egy nap nem lehetett a töb­bivel. S csak nézem, hogy most három lábú vaskatlant állítanak az udvarra, üsttel és rakják bele a kisütnivalót. Itt is besegít a gáztűzhely. Egyszerre sül, rotyog, fő minden. És szinte hihetetlen, hogy a valamikori este he­lyett ezúttal már déli egy órakor kóstolni leltet a friss hurkát, az esti szürkületre pedig megtelik zsírral a bő­dön. A. B. Irodalmi szakácskönyv Az egyszerű dolgok Is le­letnek nagyon érdekesek. A köznapi dolgok sorába tarto­zik az evés. Szükséges, ter­mészetes. Ám evés, habzso­lás. falás. étkezés, kóstolga­tás legalább annyira külön­bözőt fejez ki, {pint az ízlel­getés. a belaktam, a bekap­tam valamit, a torkig töm­tem magam. S ha a kifejezé­sek ennyiféle, nyers és fi nőm megkülönböztetést tesz­nek lehetővé, mi mindenre adnak módot maguk az éte­lek! Az emberi fantázia gaz­dagsága ezerféle dologban ki­fejeződhet. Bámulatba ejtő technikai találmányban, iro­dalomban, játékok kitalálá­sában éppúgy, mint — éte­lekben... Meggyőző bizony­ságát adja ennek a Minerva gondozásában. Réz Pál szer­kesztésében, Szántó Piroska szép illusztrációival megje­lent kötet, az Irodalmi sza­kácskönyv. Miként kerüi össze a ri- bizlimártásos marhahús és az irodalom? Az étek nemcsak napi kalóriaszükségletünk ki­elégítésének forrása. Forrása a vagyon fitogtatásának, az üzletnek és haszonnak, ba- ■átkozásnak, csevegésnek, nem ritkán még a szerel­meknek is... Ezért hát, hogy alkotók regimentje szánt műveket, vagy művein belül nem is rövidke részleteket mindannak,, ami étel s evés körül kavarog. Jó ötlet volt összegyűjteni, kötetbe fog­lalni ez írások egy részét. Petronius, Galeotto, Apor Péter, Déryné, Flaubert, Tö­mörkény, Krúdy, Thomas Mann, Móricz Zsigmond, Kosztolányi, Pablo Neruda és sokan mások tartották megörökítésre méltónak egy- egy jó étel receptjét, dús la­komák lefolyását, szakácsok, kocsma- és étterem-tulajdo­nosok találékonyságát — nem­különben a szegények álmo­dozását a terülj asztalkán halomban álló finomságok­ról. Érdekes olvasmányok ezek ? Igen. Meft jóval többet kö­zölnek, mint a szűkén veit étel s evés. Kort és embert festenek tudatunk vásznára. Galeotto Mátyás király ud­varát, Apor Péter a fejedel­mi lakomákat, Kosztolányi a szakácsot, a cukrászt állítja elénk. Étkeket és embereket, embereket, akik jóllakottal! püffeszkednek asztal mel­lett, akik ínyencek, zsarno­kok, szeretetre méltóak, akik két falat közben életről és halálról döntenek... Mert ilyen tág az evés prózai kö­re. A sajátos kiadvány épp­úgy szolgálja a szellem éh­ségének csillapítását, mint a majd’ mindenkiben benne rejlő szakács ingerlését.: pró­báljuk csak ki ezt meg amazt az olykor meghökken­tő, máskor már olvastával nyálat serkentő receptet. Ezért, s így irodalom meg szakácskönyv ez együtt. S mi mast kívánhatnánk a könyv kézbe vevőjének, mint — az előszót író Abody Bélát idézve — jóízű olvasást?! (mj CSALÁD — OTTHON

Next

/
Thumbnails
Contents