Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-13 / 240. szám

t*TV nUK*r fi. frifr irt.t>r A (SVAI* *>*"**«3 t oldal A huspruyiam nyomauan Kombinát Csengerben Mozgásba lendült a Sza- mosközben a termelési be­ruházások meg valósítása is, — s ez nem kis teljesítmény az árvízi újjáépítés mellett! Csengerben — bár a község csak közvetve tartozik az ár­vízkárosult községek közé — is folytatjuk a serléskombi- nál építését, s már a tél be­álltáig szeretnék olyan álla­potba hozni az épületeket, hogy hidegben is lehessen dolgozni bennük. Igen nagy létesítmény ez a kombinát. Három fiaztató épül. vemhesitő, három ko- caszállás. s öt hizlalda, ame­lyek közül négyben egyszer­re 720, egyben pedig 180 sertés kap helyet. így a kombinát évente 8300 hízott Sertést tud kibocsátani. Az állatokat szolgáló léte­sítmények mellé más. na­gyon komoly kiegészítő be­ruházásokat is megvalósíta­nak. Ezervágonos raktárát létesítenek, mellé takar­mánykeverőt. Az indulásra elkészül a központi fűtés is, 6 a vízvezetékrendszer. Az irodaépületben kap helyet minden szociális létesítmény, a műhely és a szúró-boncoló is. Mindezt a Lenin Tsz épír tőbrigád ia készíti. A tsz vezetői azt szeret­nék, ha jövőre száz vagy 150 fővel dolgozhatna a bri­gád, mert szükség lenne a munkájukra. Persze — és ez nagyon fontos — nemcsak a létszámot fejlesztik. Szak­képzett technikust vettek fél vezetőnek, s igyekeznek a munkát gépesíteni. És itt nem kis összegekről van szó! Van például' három beton­keverőjük, több vibrátoruk — s most várnak még néhá­nyat — és vettek egy autó­darut is. Csupán a legutóbbi 820 ezer forintba került, de ez a hatalmas összeg sem teszi drágábbá az 50 milliós kombinát építését. Most várnak egy markolót, ami a tömegáruk rakodását könnyíti és gyorsítja meg. Emellett további gépesítést terveznek, s nem sajnálják tőle a mégoly magas össze­geket sem, mert — a példák is bizonyítják — ez a be­fektetés nagyon jól kifizető­dik. A gépesítéssel együtt sem sikerül azonban az eredetileg tervezett 23 milliós termelést megvalósítania az idén a Le­nin Tsz épitőbrigádjának. A kombinátba 15 milliót tud­nak csak beépíteni, és még néhány kisebb munkát elvé­geznek. (Ezzel járt az árvíz). A sertéskombinát ettől füg­getlenül készen lesz jövőre, s nem szeretnék, ha az ere­deti betelepítési ütemet / el kellene halasztani. K. I Megjegyzés: Csak akik eladják? Meleg lett áz idő. Nem vé­letlen hát, hogy az erdőkben nőni kezdett a gomba. Volt is kereslet utána vasárnap. Kirándulók sokasaga tért vissza úgy Nyíregyházára, hogy a szatyor alján ott la­pult a zsákmány. Az okos kiránduló ilyenkor tudja: csak szakértő által vizsgált gombát szábad fo­gyasztani. De vajon hol a szakértő ? Kiderült, Nyíregyházán van, három is. Felváltva dol­goznak a piacon. Ök ellenőr­zik azokat, akik eladásra szánt portékával jelentkez­nek. Vizsgálatuk szakszerű és ingyenes. De mit csináljon a kirán­duló? Vasárnap délután nincs aki megnézze de amint ki­derült, a piaci vizsgáló se vizsgál olyan gombát, amit nem eladásra hoznak. De vajon miért? Még akkor is megtehetné, ha fizetni kelle­ne érte. Igaz. most nincs nagy szezon. De jön majd a tavasz és újra a nyár. Jó lenne intézkedni, hogy legyen a városban a lakosság szá­mára is vizsgáló szakértő. (bürget) Az első női vadász,,. Szabolcsban " ­Vizsgáznak a „Nimródok“ Minden hónap első hét­főjén izgatott emberek cso­portja sorakozik a megyei tanács vadászati felügyelő­jének a szobája előtt. Itt gyűlnek össze azok, akik va­dászvizsgát kívánnak tenni. A jelenlegi 1010 vadasz mel­lé állandóan felnőnek az újak. Hathónapos próbaidőt kell kiállniuk. Ezalatt a va­dásztársaságok fövadászai ta­nítják őket, készítik fel a néni is könnyű vadászélet­A MAGYAR—SZOVJET BARÁTI TÁRSASÁG KEZ­DEMÉNYEZÉSÉRE több száz, a Szovjetunióban végzett ösz­töndíjas és aspiráns gyűlt össze hétfőn a Budapesti Műszaki Egyetem dísztermé­ben rendezett országos ta­lálkozón. 1952. és 1970. kö­zött mintegy 2500 ösztöndíja­sunk végzett a Szovjetunió­ban. A volt ösztöndíjasok több mint egyötöde dolgozik tudományos, illetőleg egyete­mi oktatói munkakörben. Ugyancsak ötödrészük tölt be vezető gazdasági funkciót. Tudományos fokozatot a fér­fiak 7.6, a nők 3,7 százaléka szerzett. Tűzrendészet! verseny Nyírmadáu A Szabolcs megyei állami gazdaságok tűzrendészed előadóinak és önkéntes tűz­oltócsapatainak részvételével szóm baton tűzrendészed ver­senyt rendeztek a Nyírmadai Állami Gazdaságban. A jól sikerült versenyen a gazda­ságok tűzrendészed előadói az elméleti tudásban mérté!-, ősszé éréjüket s a 13 induló közül Seres Sándor,, a Csen­geti Állami Gazdaság tűz- rendéézeti előadója lett áz tis6, A rohampálya verse­nyen a 13 résztvevő közül az első helyet Kunkli Miklós, a Gyulatanyai Állami Gazda­ság képviselője szerezte meg. Külön izgalmat hozott a percenként 400 és 800 lite­res kismotorfecskendők sze­relése, ahol a résztvevő 18 csa­patnak vizes szerelést kellett végezni, vagyis oltásra kész állapotba kellett hozni a fecs­kendőt. Az 5—5000 forin­tos első dijat a BaLkányi és a Nyírlugosi Állami Gazda­ság csapatai nyerték el. Egy' jó vadásznak a vizsga során be keli számolnia a vadgazdálkodásról, a fegy- vérkezelésről, a téritékkészi- tésről. az élővadbefogás tud­nivalóiról és még sok más technikai ismeretről. A 38 szabolcsi társaság tagjai a tapasztalatok szerint nagy tudással és gonddal készítik fel lefcndö társaikat, az. új ..Nimródokat”. Rendkívüli ér­dekességet is megtudtunk a vizsgáról érdeklődve: Sza­bolcsban levizsgázott az első és egyetlen női vadász, Já­szai Józsefne ibrányi lakos. Vele a Magyarországon nyil­vántartott vadásznők száma 16-ra nőtt. Vadászaton még nem vett részt, de a napok­ban várható, hogy első önál­ló vadászatán is részt vesz. a vadhan gazdag ibrányi erdő­ben. Ezt követően kerül majd sor a ritka eseményre: a női vadászavatásra. A megyei művelődési köz­pontban már erezni lehet, hogy kezdetét vette a nagy öszi-téli népművelési sze­zon. Ennek egyik legrango­sabb eseménysorozata ezen a héten kezdődik, mégpedig Ti - szalökön. Áz ottani művelő dési házban veszi ugyanis kezdetét az a hangverseny­sorozat. amely Beethoven tiszteletére szerveződött me­gyénkben. A i8-i liszaiökj hangverseny után a Mossó czv Vilmos vezényelte sza­bolcsi szimfonikus zenekar 19-én Nyíregyházán adja elő műsorát. Novemberben, majd decemberben rendezik a bér­leti sorozat további két elő­adását. Megyei szavalóversenyre is készülnek, melynek színhe­lye szintén Nyíregyházán Lesz. mégpedig 18-ári. Ezt az esemérfyt a megyei művelő­dési szervek a Magyar— Szovjet Baráti Társasággal karöltve rendezik meg. A hét vége műsorához tarto­zik még egy klubavatás is, amelyre Mandán kerül sor. Itt a fiatalok kapnak ott­hont. Az aratón irodalmi műsor lesz, majd bal zarja a napot. Megkezdte munkáját újra a Nyíri Kisszínpad is. Az együttes most választja ki azokat a műveket, ame­lyekét a tél során kíván elő­adni, elsősorban a tanyai színpadokon. Nem tétlenkednek a mű­velődési központ amatőrfil- mesei sem. Bizonyára öröm­mel fogadjak majd a szak­emberei? azt a két módszer­tani filmet., amelyet most forgatnak. Az egyik a bábo­sok életét mutatja be. En­nek keretében bemuiatjai? a bábszakkörök munkáját a da­rabkiválasztástól a bábkészí- tésig, a próbáktól a bemuta­tókig. A másik filmen a nyír­egyházi pedagógusok kórusát követik nyomon, celluloid­szalagon rögzítik a kar min­dennapi munkáját, eredmé­nyeit, gondjait. A harmadik film már a nagyközönség számára is érdekesség lesz: ez bemutatja egy díszítő és barkácsszakkör munkásságát, és közben sol? jó ötletet is ad a nézőnek. Mindhárom fil­met színes változatban ké­szítik el. Ä közönség Dózsa-filmre szavazott Pécsi beszélgetés húsa bcreuccei A VI. magyar játekfilm- szemle díjkiosztó ünnepségén Kosa Ferencet, az ítélet ren­dezőjét sok ezer szavazatá­val a közönség szólította do- ■ 6őgora.' Aki a*-Dózsa-filmet ismeri — s csak némileg kí­sérte figyelemmel a magyar filmművészetről folytatott sajtóvitát — tudja, hogy ez jelentős dolog. Kosa politikai és művészeti törekvéseinek az a hatalmas nézótábor adó­zott elismeréssel, mélyről az utóbbi időben divat azt mon­dani, hogy csak á szórakoz­tató, a kommersz müvek iránt fogékony. Az ítélet bemutatójának napján megjelent Fesztivál Híradóban a fiatal rendező így figyelmeztette a pécsi kö­zönséget: ,.Filmünktől ne várjon senki elbűvölő, színes látványosságot, felhőtlen ra­gyogást, sem könnyű szóra­kozást, mert ez a film a ma­gyar történelem egyik legsú­lyosabb, legkiélezettebb ese­ményéhez kapcsolódik. Dózsa György forradalmi évezre­dünk közepétől máig ható eleven esemény, eszméi átvi­lágítanak az évszázadokon, bukása meghatározza törté­nelmünket.” Úgy látszik, a film iránt legfogékonyabb rétegek már nem a látványosságot, a fel­hőtlen ragyogást igénylik — erről beszélgettünk a rende­zővel a díjkiosztó ünnepség utón. Kosa — aki a zsűri födijá- nak is várományosa volt (mint ismeretes, ezt a díjat végül Gyöngyösi Imre Vi- rágvasámap-ja nyerte) nagy megtiszteltetésnek és a saját hitvallása igazolásának tekin­ti a közönség nagydíját, töb­bek között,.ebeket .mondotta;, — Nincs annál örvendetes sebb dolog, mint amikor ma­ga a néző győz meg bennün­ket, hogy nem szabad enged­nünk az átmeneti siker, a pillanatnyi érvényesülés ked­véért alkotói elueinkból, de mást is bizonyít ez a sok szavazat: a közönség cselek­vőképességét. Én mindig is együttgondolkodásra akartam és akarom késztetni a néző­ket. Ha ennek legkisebb je­lét látom. már optimizmus tölt el. (És itt most nemcsak az én filmemről van szó, ha­nem közéletünk erősödő de­mokratizmusáról is.) Jól tu­dom. hogy a szocializmus for­radalmának össznemzeti ér­dekké nemesedett korszaká­ban a forradalmi magatartás nem egyszerűsíthető le az „élni vagy halni” végleteire, de vívmányaink megőrzése, meghaladása, a célra törés és a kétely állhatatossása ugyanolyan méretű felelőssé­get jelenthet ma az ember számára, mint amekkorát Dózsa vállalt magára. mert aki ma hátat fordít a ..vál­lalva változtatni” felelősségé­nek. az a szocializmus forra­dalmát is elárulja. Szeretném hinni, hogy Dózsa sorsa erre figyelmeztet mindenkit. (gyarmati) A szerző jelenlétében Kórushangverseny Nyíregyházái! Bárdos Lajos i tiszteletére Zsúfolásig megtelt vasár-"? nap este Nyíregyházán a megyei művelődési köz­pont nagyterme. Több mint 600 lelkes hallgató gyűlt össze, hogy részt ve­gyen azon a/, ünnepi kon- , certen, amelyet Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerző és karnagy tiszteletére rendez­tek. A hangverseny aktuali­tását az is növelte, hogy a résztvevő kórusok sok dalo­sát és karnagyát az ünnepelt egykor tanította. A műsor­ban fellépett a Vasvári Pál Gimnázium zenei tagozatá­nak kórusa. a IV. iskola énekkara, a sok sikert ért tfjú Zenebarátok nyíregyhá­zi kamarakórusa, a tanárkép­ző főiskola és a mátészalkai pedagógusok dalosai, a mis­kolci Rónai Sándor művelő­dési központ kamarakórusa, a megyei művelődési köz­pont pedagógus-énekkara. A hangverseny előtt dr. Margócsy József főiskolai ta­nár köszöntötte az ünnepsé­gen megjelent Bárdos Lajost. Az egyes kórusok produkció­ja után az egyesített, több mint 400 fos kar állt a dobo­góra és a karmesteri pálcát Bárdos Lajos vette kézbe, ö vezényelte a Munka dicsére­te című művét. A közönség lelkesedésére jellemző: az eredetileg kétórásra tervezett hangverseny több mint bá­rom óráig tartott, az ismét­léseik és a lelkes ünneplés miatt. Szovjet gyűjtök részvételévet Hatvan keret érdekesség Az idén a szovjet kulturá­lis napok keretében rende­zik meg Nyíregyházán a ha­gyományos bélyegkiállitást, A korábbi évektől eltérő lesz, hogy ebben az évben a ma­gyar kiállítok mellett szov­jet gyűjtők is jelentkeznek, mégpedig rendkívül érdekes és értékes anyaggal. A Kár- pátontúli területről, Ungvár- ról érkező kiállítók anyagá­ban különlegességnek számít az a két Lenin-gyüjtemény, amely lényegében minden olyan bélyeget tartalmaz, amely a nagy forradalmár­ról megjelent. A hat szovjet filatelista ezenkívül bemu­tatja .bélyegeken á Kár- pátontúh vidék abat­es növényvilágát és sok más ritkaságot is. A ma­gyar gyűjtők anyagának ér­dekessége lesz az az össze­állítás, amely az elmúlt 25 év legszebb magyar bélye­geit tárja a látogatók elé. Az október 29-én nyíló kiállítá­son összesen hatvan keretben helyezik el a bélyegeket a Krúdy rnozi előcsarnokában. November egyig a posta kü- lönbélyegzöve! kedveskedik a gyűjtőknek a nyíregyházi kiállításon. ■ ■ ■ ■ ­.1 --­Kaarina Karemo finn kutató Szabolcsban Mint arról lapunk korábbi számában már beszámoltunk, a tiszántúli néprajzosok sza­bolcsi találkozójának Kaarina Karemo személyében finn vendége is volt. A rendkívül kedves, mindig mosolygós Kaarina a találkozó megkez­dése előtt szívesen vállalko­zott arra, hogy nyilatkozzon magyarországi tartózkodásá­nak céljáról és tapasztalatai­ról. Érdeklődésünkre elmon­dotta. hogy Helsinkibe váló. Hazai egyetemen tanult. Most finn nyelvész. Mindig fűtötte a vágy, hogy közelebbről megismerkedjen a finnekkel rokon magyar nép életével. Ezért az egyetemén második nyelvnek a rokon magyart választotta. Június óta tar­tózkodik Magyarországon. Jövetelének célja a magyar nyelvjárások gyűjtése a finn nyelvjárások archívuma ré­szére. Részt veit a debreceni nyári nyelvi egyetem előadá­sain, járja az országot, mé­lyíti magyar nyelvtudását és magnetofonszalagokon gyűj­ti nyelvjárásainkat. Emel­lett figyelmesen tanul­mányozza kulturális tevé­kenységünket. Különösen a filmművészeti, a zenei es a színházi élet érdekli. Ezeken a területeiken máris több erdekes jelenség ragadta meg a figyelmét. Elsősorban a színházi életben és a film- művészetben tapasztalta a módérn törekvéseket. Eger­ben pedig felfigyelt arra, hogy nálunk már a középis­kolákban tanítanak filmesz­tétikát. Finnországban csak az egyetemeken folyik ilyen képzés. Javasolni fogja, hogy kezdjél? meg már a középis­kolában a filmesztétika taní­tását, mert akkor, előbb ne- ' vélhető ki a hozzáértő kö­zönség. Szabolcsi látogatásáról elmondotta, hogy már hetek­kel ezelőtt meghívást kapott erre a találkozóra, amit szí­vesen elfogadott és készült rá. Részben azért, mert a nyelvészet mellett a néprajz is érdekli, az előadásokból és hozzászólásokból sokat tanul­hat. Magával hózta azonban a magnetofont is, hogy a ta­nulmányi utat kihasználva, gyarapítsa gyűjteményét. Magnetofonszalagon megörö­kíti a beregi emberek beszé­dét is. (Reméljük ez sike­rült.) Befejezésül elmondotta, hogy novemberig tartózkodik Magyarországon. Ez az első magyarországi útja, de re­mélj nem az utolsó. Ha al­kalma és lehetősége lesz, mindig • boldogan látogat el hozzánk, mert lépten-nyo- mon tapasztalja a magyar nép őszinte barátságát. Úgy érzi. igazi rokonok között él. Bármerre jár, mindenütt nagy szeretettel veszik körül, messzemenően segítik mun­káját. Minden vágya, hogy magyarországi tartózkodásá­val ő is elősegítse a két ro­kon nép közötti haráír kap­csolatok elmélyítését. (hódi) aesdődtfc a tíeefhoven.sorozat — ­L j filmek készülnek * * Őszi iiiunkakczdet ■ , V a művelődési közpoutlian

Next

/
Thumbnails
Contents