Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-13 / 240. szám
1970. október IS. wirr vr MAGYAROTV37A» t. df&i/! Kongresszusra készülve A szocializmus a népnek épül SOKSZOR HANGSÚLYOZZUK, hogy pártunk munkáspolitikát folytat. Döntéseiben. elhatározásaiban elsősorban a munkásosztály érdekeiből indul ki. Nem mond-e ez ellent annak a másik állításnak, hogy minden. ami ebben az országban történik, nemcsak a munkásosztály, hanem az egész nép javát szolgálja. Hiszen a munkásosztály szőkébb kategória, mint maga az egész nép. Pedig ebben semmiféle ellentmondás nincs. A magyar munkásosztály a hatalom kivívása és megszilárdí-' tása ulán is teljesíti n tűszerű történelmi hivatását — szövetségeseivel összefogva — a szoc’alizmus felépítését. Amint a X. pártkongresszus irényelvei is hangsúlyozzák: „A szocializmus építésében a munkásosztálynak az . egész dolgozó nép érdekeit kifejező és szolgáló céljai, forradalmi eszméi válnak valóra.” Tehát a párt és az állam minden tevékenységében a legfontosabb munkásérdek a szocializmus építése, felépítése. A szocializmus viszont — amely magában foglalja mind a gazdasági, mind a társadalmi élet, mind az életszínvonal magas fokát — nemcsak a munkásosztálynak, hanem az egész népnek épül. Így válik a munkásérdek valójában az egész nép érdekévé. Ugyanúgy nincs és nem is lehet szűkén vett „pártérdek” sem. Emlékezetesek még sokak előtt azok a szavak, amelyeket Kádár János elv- társ ezzel kapcsolatban még a VII. pártkongresszuson mondott, amikor kifejtette, hogy pártunk a „munkásosztály akaratából, a munkásosztály harci céljainak megfelelően kormányozza az országot. De nem uralkodik, hanem szolgálja a népet!” Majd megfogalmazva a kommunisták jellemző tulajdon1 sagait kifejtette, hogy a kommunistának nem kell' másnak lennie, mint a többi ember, nem különös, hanem közösségi embernek kell lennie, mert „a kommunista csak úgy tud boldog lenni, ha minden dolgozó emberrel együtt lesz boldog.” A PÁRT gyakran hivatkozik a kommunistákat, a munkásosztályt jellemző tulajdonságokra. Sőt, a kongresszusi irányelvek ki is hangsúlyozzák: „A munkás- osztály meghatározóan befolyásolja a dolgozók minden rétegét; szemlélete, magatartása, fegyelme kihat az egész társadalomra. E hatás fokozása egész társadalmunk érdeke.” A párt tudatos munkáspolitikája viszont — amely egybevág az egész társadalom legalapvetőbb érdekeivel — felerősíti, tudatossá teszi azt a hatást, amit a munkásosztály létével, szemléletével, helytállásával, a szocializmus építésében betöltött vezető szerepével .társadalmunkban elfoglal. Persze sokszor beszélünk a szocializmusról, de ritkán meditálunk el afelett,, hogy ez válójában mit is jelent a nép számara Igaz, hogy az ideológia' és a politikai terminológia pontosán körülhatárolta ennek a szónak valódi értelmét, tartalmát. Az emberek többsége azonban — különösen az egyszerű emberek, akik á többséget alkotják — valójában így teszik fel a kérdést: mit ad nekem ez a. társadalom? Az egyszerű ember számára a számvitel roppant egyszerű, Összeveti, jobb-e a maga és a családin mai élete, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt volt. Most. kongresszusra készülve dicsekvés nélkül megállapíthatjuk, hogy nemcsak az egyes családok, de egész népünk ma jobban él. mint 10. vagy 5 évvel ezelőtt is. Ez vonatkozik az életszínvonalra éppen úgy, mint az emberségre es a megbecsülésre. A szocializmus szó ma már a mi hétköznapi nyelvünkben is állandóan ott szerepel. Mert a szocializmus nálunk nem egyszerűen társadalmi berendezkedés, nem egyszerűen a termelőeszközök tulajdonán nyugvó tát» sadalmi forma, hanem ma már életforma. A szocializmus a. központi helyre az embert állítja, mert a szocializmus maga a humánum — az ember, a felszabadult ember társadalma. A dolgozók tudják. hogy következetesen teljesítjük a szocializmus egyik alapelvét, hogy a termelés emelkedésével arányban szüntelenül javulnia kell a dolgozó tömegek életszínvonalának. Persze egyik évről a másik évre ebben a vonatkozásban nem lehet látványos fordulatokat elérni. De már egy ötéves terv vonatkozásába: — például a most befejeződő harmadik ötéves terv folyamán is — határozottan látszik, hol voltunk az életszínvonallal a tervidőszak kezdetén és hova jutottunk el ennek az évnek a végéig. HOVA AKARUNK HALADNI az elkövetkezendő öl esztendőben? Erre az országgyűlés nemrég befejeződött ülésszakán elfogadott negyedik ötéves tervtörvény világos választ ad. Egyik területen lassabban, máshol gyorsabban, előre megyünk. Ez a stabilitás és folyamatosság szintén a szocializmussal járó tulajdonság. A dolgozó milliók és az egyes családok maguk is bátran tervezhetnek. előre. A magyar népgazdaság fejlődése és a hazai életszínvonal — éppen a kapitalista» társadalom hagyatéka’ miatt ?— még ma is elrtíarad a gazdag államok fejlettségi szintjétől. De biztosak vagyunk abban, hogy a szocializmus építésével, ha nem is hamar — de történelmileg belátható időn belül — a még meglévő elmaradásunkat is sikerül leküzde- nünk. És még valamit. A szocializmus nem egyszerűen a népnek épül, de egys??rúen nem is valósulhat meg a nép mindennapos alkotó tevékenysége nélkül. Ez is a szocializmus természetéhez tartozik. Rácz Lajos Lakásonként 25 ezer forint támogatással Tsz-társasház Scnyőn A megyeszékhelyhez közeli Sényőn jelentős fejlődést tapasztalni. Hamarosan átadásra kerül a tsz vágóhídja, amely hústermékekkel és készítményekkel látja el a tsz éttermét, a falut és a szomszédos községeket, j Kétszintes épületet is' terveznek, melynek földszintjén helyet - kap a postahivatal, orvosi rendelő, zöld- ség-gyümölcsbolt, presszó, söröző, étterem, üzemi konyha. Az emeleten rendezkedik be a tsz-iroda, a községi tanács, kultúrtermet alakítanak ki. ahol nagyszámú részvevővel is tarthatnak gyűléseket, s végleges helyére kerül a községi könyvtár. E kétszintes épület ezer négyzetméter területen készül el, mintegy ötmillió forintos beruházással. A nagyrészt a tsz sajáterős költség- vetéséhez, a társuló szervek körülbelül egymilliót adnak. A kétszintes épület jövőre készül eL A másik kétszintes épület megvalósítása is már csaknem teljesen biztos. Ez fiatal tsz-családok lakása lesz, s a falu fő helyén, a Kossuth utcán kap helyet. Hat családos tsz-tag társulásában, a tsz lakásonként huszonötezer forint vissza nem térítendő kölcsönt ad. A lakások összkomfortosak lesznek. Ugyancsak megvalósítás előtt áll egy tizenkét kádas községi gőzfürdő elkészítése (valószínűleg a jövő év végére.) Ez körülbelül hatszázezer forintba kerül. amit szintén a tsz finanszíroz. A nagyszabású falufejlesztési programot csaknem teljes mértékben a Búzakalász Tsz jól szervezett építőbrigádja valósítja meg. (ab) A VILÁG VÉGE — UTÁN ... Vitka mellett építettük a vasutat 1962-ben. A pályamunkások többsége fiatal volt. A mi brigádunkban két nyugdíjhoz közeledő „szaki” is dolgozott Egy nyári napon a két öreghez két fiatalt osztottak be — az egyik fiatal én voltam. Ahogy felálltunk négyen a két sínszál mellé, Jóska bácsi, az „öreg hívő” (mert csak így neveztük) szokásához híven felnézett • az égre és csak ennyit mondott; Na kezdjük! És négy ütemre elkezdtük ütni az apró köveket a betonaljak alá. Sokáig nem szóltunk egymáshoz. Talán azért, hogy az ütemet el ne tévesszük, falán azért, hogy krampácsolás közben a tüdőnek nehezére esik a beszéd, de leginkább azért, mert az öregek és a fiatalok közötti ellentét még a fejünk felett lebegett. Az öreg ugyanis minden beszédében „az írásra” hivatkozott. Például: — Azt mondja „az írás”, hogy aki fegyverrel harcol, az fegyver által hal meg. Az Öreg kezében más olvasmány aligha volt, csak a biblia. Pista bácsi nem volt vallásos, „csak” fiataleUenes. És mi Péter barátommal bírtuk a munkát, a meleget, modern nyelven beszéltünk és modem zenét dúdoltunk. Aztán mi tagadás ? Esténként udvarolgattunk... A két Öreg pedig ismerte ezeket a „rossz” . tulajdonságainkat. Igv nem csoda, hogy a második cigarettaszünetben még nem oldódott fel közöttünk a feszültség. Szótlanul vertük hat tovább a négy ütemet: ,,jön-a-vo-nat...H Végre elérkezett az ebédszünet a szalonnasütéssel. A kubikgödörben percek alatt tüzet raktam száraz gallyakból. Péter pedig négy nyársat vágott a fasorban. Amikor elszállt a füst és kezdett parázslani a-/, akác, mind a négyen a tűzhöz ültünk — szótlanul. Láttam, hogy az öreg összehúzott szemöldökkel kutat valami után tarisznyájában. Mindjárt rájöttem, hogy azon a reggelen megint csak elfelejtett hagymát tenni. Benyúltam aktatáskámba és kivettem egyet. — Tessék Jóska bácsi. Az ebéd utáni cigarettánál már szót váltottunk. Az öreg kezdeményezte. A téma akkor aktuális volt. — Mit gondoltok fiam, mire jó ez az űrkísérlet odafenn? Lesz ebből nekünk haszon ? ■— Remélem lesz, de tessék elolvasni az újságokat. Azokban nem az én véleményem van, hanem a tudósoké... Aztán más témára tértünk át a következő szünetben. Estefelé az Öreg azonban ismét felhozta: Még az idén átadják rendeltetésének üzemházát Nyíregyházán. a Népművészeti és Háziipari Szövetkezet új elek Emil felvétele Megtérül a befektetés „Sztár" palackban - Demecserből 1972-re búzakeményítő gyár épül Kaposztasavanyítástól a Sztár cola gyártásáig. Ebben szinte csaknem benne van a Demecseri Keményítőgyár fejlődésének útja. Sok átszervezést élt meg, váltogatták egymást a felügyeleti szervek, s jelenleg is hasion kük' elé- tekintenek/ A gazdaságirányítás új rendszere nem maradt hatástalan a nyírségi üzemre sem. Hogy az Országos Szeszipari Vállalat és az Országos Likőripari Vállalat „házasságából” mi lesz, még neon tudni, egy azonban biztos: Demecserben van az ország egyedüli burgonyakeményítő gyára, s a második legnagyobb keményítőgyár az országban. Szükség van ró, fejleszteni kell. Lehet jövedelmezőbben ? Egyedül itt gyártanak keményítőt burgonyából a gyógyszer-, az élelmiszeripar, a textilipar és a papíripar részére. Évente 350 vagonnal. Teljesen ők látják él a Szerencsi Csokoládégyárat kemé- nyitőszörppel. s emellett évente készítenek 60—80 vagon burgonyacukrot saját cso— írva van, hogy rosszak lesznek az emberek, egyre rosszabbak, ezért 1970. január elsején sötétség borul a földre és vége lesz a világnak. De meg is érdemli a nép. Mindnyájan megérdemeljük... Péterrel próbáltuk az Öreget felvilágosítani. Érveket és ellenérveket hoztunk fel neki. Volt, amiben egyetértett velünk, de teljesen meggyőzni nem tudtuk és nem is akartuk, miután megharagudott ránk. Aztán ismét csak a négy csákány hangja hallatszott a forró sínek mellett: „jön-a-vo-nat...” Akkor arra gondoltam, hogy ezt a jó öreget még gyermekkorában félrevezették és most öreg korában már senki sem tudja meggyőzni... * Júliusban találkoztam vele árvíz sújtotta falujában. Sárgásfehér bajusza bágyadtan csüngött alá. Réveteg tekintete a régi házak maradványain járt. Az új házakra és az új emberekre nem is figyelt. Megrezzent, amikor ráköszöntem : magolással, 20—25' vagon sző- lőcukrot tablettákban szívbetegeknek és a Corvitál étkezési szőlőcukrot. Ezekre továbbra is szükség van, az igény a keményítő iránt évről évre növekszik. Csakhogy a burgonyából nyert keményítő éppen az ára miatt csak bizonyos határokon belül nyereséges. Sajnos eddig a demecseri üzembe hordták az összes, étkezési célra már alkalmatlan szemetes, vágott, stb. burgonyát, s egy-egy mázsából alig nyertek 12 kiló keményítőt. A gyár két ütemben megvalósított rekonstrakciója — első ütemben 32 milliós beruházás — azt követeli, hogy jobb alapanyagot dolgozzanak fel gazdaságosabban, jövedelmezőbb módon. Ilyet — sajnos — nem termelnek Szabolcsban. A gazdaságosság viszont szorítja az üzemet. Éppen ezért kerestek fel néhány olyan termelőszövetkezetet, amely hajlandó részükre termelni magas keményítőtartalmú burgonyafajtákat. A gazdasági reform ösztökélte erre a gyár vezetőit. Remélhető. hogy első próbálkozásaik sikerrel járnak, és ez hasznára válik — Jó napot, Jóska bácsi. Hogy vagyunk, hogy vagyunk? — Hát még vagyunk hál: istennek. — Pedig azt mondta Jóska bácsi 1962-ben, hogy 1970- ben vége lesz a világnak. — Hej, fiam! Hallottam a rádióban azt a sok földrengést, meg árvizet. Aztán amikor ide is elért a víz, hát azt hittem, hogy tényleg mindennek vége... De az úr megkegyelmezett nekünk. — Nézze, Jóska bácsi: itt sok há7. ledőlt, a határ elpusztult, de az emberek élnek — még a világ vége után is. Látja milyen szorgosan rakják a falat? Látja, • hogyan élnek? És nézze: menynyire életre valóak! Az öreg nem válaszolt. Remegő térdekkel elindult abba az irányba, ahol valami-: kor a fehérre meszelt kis háza állt. Én néztem utána mindaddig, míg az új utcasarkon végképp eltűnt a szemem elől. Nábradi Lajos azoknak a tsz-eknek is. melyek ilyen burgonyafajtát termesztenek. Beruházás rekordidő alatt-Nagyon '■ lényeges mindez országos szempontból is, hiszen burgonyakemónyítőt a világpiacon csak kemény valutáért lehet vásárolni. A Sztár cola — másik termékük— gyártása újabb hírnevet szerzett a nyírségi üzemnek. Az Országos Szeszipari Vállalat a holland Naarden cégtől vásárolt alapanyagot, s erre építette meg az első Sztár cola üzemét a fővárosban. Sikerrel járt. így született a gondolat, hogy vidéken, Demecserben épüljön meg a második, hasonló üzem. Példátlan gyorsasággal láttak munkához, s a ?. ruházásból készült üzem már 1970-ben termelt. Rekordidő alatt — 4 hónap — valósították (meg. A demecseri üzem ellátja Szabolcs, Hajdú és Borsod megyét ezzel a kitűnő üdítő itallal. Naponta 60—80 ezer üveg Sztár colát készítenek. Az üvegek fel- és lerakásán kívül minden munkát gepek végeznek. Énnek az üzemnek jelentősége van az ellátásban, de ezen tül abban is, hogy á gyár kampányszerű termelését csökkenti vagy később megszünteti. Nem kell elbocsátani dolgozókat, több nőt tudnak foglalkoztatni, s a jövedelmezőséget is növeli úgy, hogy máris csökkenti a bur- gonyakem ényítő-gyár tásná l adódó veszteséget. Előkalkulációk szerint palackonként 40 fillér a haszon. Ha sikerül évente 10—12 millió palack Sztár colát készíteniük, az részükre 4—5 millió eredményjavulást biztosít. Termelés egész éven át A demecseri üzemnek jövője van: 1972 végére egy búzakeményítő gyárat akarnak építeni. Cél: olyan keményítőbázist alakítsanak ki, amely az idényjellegű termelés megszüntetésével biztosítani tudja az igény teljes kielégítését. Ez attól az átszer- veaéstől is függ amely 1971 január elsején következik be az országos vállalatok összevonása útján. Farkas Káhaáw
