Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-02 / 231. szám

mÁG PROLÉTÁHJAt, CGYESÜLJÍTtK! KXYH. ÉVFOLYAM, 331. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 19*0. OKTÓBER 3, PÉNTEK LAPUNK TARTALMÁBÓL: Parlamenti tudósítónk jelenti (5. oldal) A rádió és a televízió heti műsora (4. oldal) Kupakrónika (7. oldal) A nyeremény­betétkönyvek sorsolása (3. oldal) Az országgyűlés csütörtöki ülésén Fock Jenő miniszterelnök beszéde a szocializmus teljes felépítésének feladatairól Csütörtökön délelőtt 10 órakor az országgyűlés foly­tatta a népgazdaság IV. öt­éves tervéről szóló törvény- javaslat vitáját. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagjai, valamint a Politi­kai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplo­máciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkre­ditált diplomáciai képvisele­tek számos vezetője. Kállai Gyulának, az or­szággyűlés elnökének meg­nyitó szavai után Fciek Jenő, á Minisztertanács elnöke szó­lalt fel. Tisztelt országgyűlés! Képviselő elvtársak! Egész népünk számára rendkívül fontos törvényja­vaslat vitáját folytatjuk. Nép­gazdaságunk negyedik ötéves terve joggal foglalkoztat mindenkit, hiszen a küszö­bönálló fél évtized dolgos hét­köznapjairól, közvetlen tenni­valóinkról van szó. Jogos elégedettséggel álla­píthatjuk meg, hogy a terv- javaslat lényegesen kedvezőbb körülmények között készül­hetett el, mint előtte bárme­lyik tervelőirányzat. Hazánk­ban a politikai helyzet nyu­godt, kedvező. A társadalmi élet minden területén a szo­cializmus irányában fejlő­dünk, sikerrel munkálkodunk a szocializmus teljes felépíté­sén. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy dolgozó népünk élet- és munkakörülményei javulnak, kulturális színvonala emelke­dik. egészségügyi ellátottsága és szociális viszonyai kielégí­tően fejlődnek. Népgazdaságunkban a terv- szerűség fokozódott, jobb összhang alakult ki a terme­lés és a szükségletek között, az igények kielégítésére na­gyobb gondot fordítanak, mint azelőtt. Tudományos és kulturális életünk előtt új fejlődési le­hetőségek bontakoztak, illet­ve bontakoznak ki. Szélesedik a szocialista demokratizmus Dolgozó népünk öntudatá­nak gyors ütemű növekedésé­vel a Szocialista demokratiz­mus mindjobban szélesedik és erősödik az élet minden területén. Az életviszonyok és munka- körülmények. javulása, társa­dalmi életünk demokratizmu-- sának szélesedése jelentősen erősíti népi, nemzeti egysé­günket. A demokratizmus fokozó­dása tükröződik az ország- gyűlés elé terjesztett tervja­vaslatban is, melynek elő­készítését széles körű vita előzte meg. A demokratizmus fejlődése is utal arra, hogy az utóbbi esztendőkben számottevően emelkedett a vezetés színvo­nala, ami fontos feltétele volt és mindinkább lesz terveink teljesítésének. Kiváltképpen szükséges, hogy a tanácsok, a középirányító szervek, a mi­nisztériumok vállaljanak na­gyobb felelősséget, szükség esetén határozottabban intéz­kedjenek az össztársadalmi érdekek érvényesítésére. A vezetőktől azonban joggal el­várjuk, hogy még jobban szervezzék a munkát. A vezetés és általában a munka hatékonyságának nö­velése már csak azért is fon­tos követelmény, mert jól tudjuk, hogy a kidolgozott tervjavaslat a ma ismert tár­sadalmi igények nem mind­egyikét elégíti ki. Legjobb szándékaink, törekvéseink el­lenére is marad még fedezet­len szükséglet, aminek kielé­gítését országunk fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában még nem vehetjük be a IV. ötéves tervbe. Tisztelt országgyűlés! Noha gazdasági életünk alakulása problémáktól ko­rántsem mentes, kormányunk véleménye szerint mégis nyu­godtan elmondhatjuk, hogy a fejlődés biztató. A gazdaságirányítási rend­szer reformjának tapasztala­tai kifejezésre jutnak a terv- előirányzatban. A népgazda­sági terv, csak az állami szín­tű fő gazdasági célkitűzéseket tartalmazza. Megszabja, ho­gyan használjuk fel erőforrá­sainkat, a társadalmunk ren­delkezésére álló munkaerőt és a termelőeszközöket. Elő­írja mindazokat a követelmé­nyeket, amelyek a terv végre­hajtását lehetővé teszik. Vé­leményünk szerint, ha a nép- gazdasági terv a részletek so­kaságát is tartalmazná, a vég­rehajtásban ellentmondáso­kat szülne és szükségtelen bonyodalmakra, sőt esetleg valamely gazdasági eszköz korlátozására vezetne. Úgy véljük, jobb ha a gazdasági egységek vezetői — ismerve elvégzésük kedvezően javít­hatja ez évi gazdasági ered­ményeinket. A jó őszi munká­tól nagyban függ a következő mezőgazdasági év alakulása is. Kiemelem, hogy pártunk X. kongresszusa meghatározza a soron levő politikai célokat és perspektíváinkat. Meggyőző­désem. hogy éptőmunkánk — a kongresszus elé terjesztendő politikai irányvonal alapján — a jövőben még nagyobb lendületet kap, szorosabbá válik népünk ideológiai és cselekvési egysége, fokozódik mezőgazdasági tevékenysé­günk hatékonysága. a népgazdaság érdekeit — a maguk területén saját fele­lősségükre intézkednek a konkrét ágazati és vállalati kérdésekben, mert akkor lob­ban mérlegelik, hogy mit te­hetnek és mit tegyenek a fő célok megvalósítására. Még egy-egy ágazatot irá­nyító szerv sem ismerheti minden hozzá tartozó gazdasá­gi egység lehetőségeit, nem mérheti fel kellő alaposság­gal a velük szemben támaszt­ható követelményeket. A vál­lalatok adottságai és lehető­ségei — igen gyorsan változ­nak. Ezt a központi utasítások nem követhetik kellő rugal­massággal. Emlékeztetni szeretnék ar­ra, hogy korábban voltak Tisztelt országgyűlés! ötéves tervünk befejező évének utolsó negyedébe lép­tünk és már most, a tervidő­szak vége előtt biztonsággal állapíthatjuk meg, hogy a harmadik ötéves terv fő elő­irányzatait jelentősen * túltel­jesítjük. Ez nemcsak szilárd bázist jelent, hanem kellő lendületet is ad az új tervidőszakba va­ló átmenethez. Az 1970. évi terv teljesíté­sét segítette a — felszabadu­lásunk negyedszázados év­fordulója, a Lenin-centená- rium megünneplésére, vala­mint pártunk rövidesen sorra kerülő X. kongresszusa tisz­teletére. a dolgozók öntudatá­nak nagyszerű megnyilvánu- sásaként kibontakozott — munkaverseny. Nagymértékben hátráltat­ta azonban gazdasági mun­kánkat az idei súlyos termé­szeti csapás. Pusztító árvíz sújtotta országunkat. Az elemi csapás elleni vé­olyan aggályok, vajon nem lá- zítja-e fel ez a felfogás a tervgazdálkodást ? A jó tapasztalatok alapján — amelyeket az elmúlt 3 év nyújt számunkra — határo­zottan állíthatjuk, hogy ettől nem 'kell tartanunk. Szoci­alista tervgazdaságunk maga­sabb színvonalra emelkedett, a tervszerűség növekedett. Nem árt azonban ismételten hangsúlyozni, hogy az állam által vállalt nemzetközi köte­lezettségek teljesítése, a szo­cialista és más országokkal megkötött hosszú lejáratú kül­kereskedelmi egyezmények­ben vállalt szállítások teljesí­tése a továbbiakban sem le­het vita tárgya. dekezés hatalmas anyagi ter­het rótt népgazdaságunkra. Mintegy 90U millió forint ér­tékű volt a terméskiesés, 2,5 milliárdnyi anyagi érték pusz­tult el,, több mint 800 millió­ba került a védekezés. Az ár­vízkárokhoz még hozzá kell számítanunk a szokásosnál lényegesen nagyobbra be­csülhető idei belvízkárt is. Az ár- és a belvízkárok,- vala­mint a védekezési költségek összesen mintegy 5,9 milliárd forinttal terhelték a népgaz­daságot. Gazdasági helyze­tünk szilárdságára ’ mutat, hogy ennek ellenére nem vált szükségessé általános kény­szerrendszabályok életbe lép­tetése. a népgazdasági terv módosítása. Innen, az országgyűlés fó­rumáról szeretném felhívni a mezőgazdasági üzemek, ter­melőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetőit és dol­gozóit további nagy erőfeszí­tésre. Az őszi mezőgazdasági munkák még előttünk áll­nak. Lelkiismeretes, időbeni Tisztelt országgyűlés! Minthogy politikai és gaz­dasági tevékenységünk leg­fontosabb célja a dolgozók életkörülményeinek javítása, szólnunk kell az életkörülmé­nyek, az életszínvonal alaku­lásáról. A harmadik ötéves terv túlteljesítésével a szétosztha­tó javak mennyisége lehető­séget adott arra. hogy az életszínvonal is a tervezettet meghaladó mértékben növe­kedjék. Jelentősen növekszik a< , lakosság áruvásárlása, pénzbevétele, az egy főre jutó reálbér és reáljövedelem is. Ezzel kapcsolatban két meg­jegyzést szeretnék tenni: a következő ötéves tervben is abból indulunk ki. hogy ami­lyen mértékben a nemzeti ja. vedelem előirányzatát túltel­Hazárrkban az elmúlt esz­tendőkben összességében mi­nimális mértékben emelke­dett az ipari munka termelé­kenysége. Jelentősen elma­radtunk ebben a tekintetben a testvéri, velünk szövetséges szocialista országok növekedé­si ütemétől is. A termelékeny­ség növekedését gátló okok egy részének megszüntetése következtében az év eddig el­telt időszakában növekedtek a teljesítmények. Mégis azt beszélget az országgyűlés Marik Sándor' felvétel« jesítjük, olyan mértékben lesa magasabb a tervezett életszín­vonal növekedése is. A követ­kező ötéves tervben sokkal nagyobb gondot kell fordíta­nunk arra, hogy az életszínvo­nal-növekedés elsősorban a reálbérek növekedésén ke­resztül valósuljon meg. A reálbérek növekedésével kapcsolatban utalni szeretnék a vállalatokon kívüli terüle­tekre is. A következő években iokozatosan sor kerül olyan központi intézkedésekre, ame­lyek lehetővé teszik a bérará­nyok országos javítását, egyes elmaradott területeken a bé­rek emelését, javítani fogjuk i nyugdíjasok, nagycsaládosuk és a legalacsonyabb jövedel­mű rétegek anyagi ' helyzetét, s általában a lakosság szociá­lis-kulturális ellátottságát. kell mondanunk: a jelenlegi teljesítménynél még mindig többre van szükség és lehető­ség. Fokozottabb erőfeszítése­ket kell tehát tennünk. A termelékenység emelésé­nek lehetőségei a helyi körül­ményektől függően eltérőek. A központi tervezés természete sen nem tudja feltárni ar egyes üzemekben rejlő tarta­lékokat. Még a vállalatok vezető sem képesek erre. ha nen vonják be a munkás-kollektí­vákat, ha nem kérik ki a dol­gozók véleményét, s nen nyitnak tág teret, az üzem« belül; hasznos kezdeményező sek előtt. A termelékenysé fokozásának feltétele a tech ni kai. a technológiai szí-nvone' emelése. a munkaszervező megjavítása. Nem egyszerűen a műnk", intenzitásának fokozását ki vánjuk — bár sok helyez ahol laza a munkafegyeleír és évek óta nem rendezték . normákat, erre is szükség va — hanem a korszerű techrá kához, a modern technológia - hoz szükséges lelkiismereta . jól szervezett munkát. A műszakiak és a közgaz­dászok egy része sokat tel már eddig is a termelékenysé. emelése érdekében. Értéke elemzéseket végeztek, jó é hasznos módszereket ajánlod tak a hatékonyság fokozásé ra. Jó lenne, ha az ez irány aktivitás kiterjedne és elme lyülne. (Folytatás a Z. oldatos, Benkei András belügyminiszter szabolcsi képviselőkkel szünetében. Gazdasági helyzetünk szilárdságának mulatója Megvan a lehetőség & r a teljesítmények növelésére Cél: a bérarányok országos javítása

Next

/
Thumbnails
Contents