Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-08 / 236. szám
1970. október 8. KELET-MAGTARORSZAO S. oldat Öregek őszi gondja A fővárosból Nyírbátorba letelepített Auróra Cipőipari Vállalat az elmúlt évi nehézségek ellenére az idén az első féléves tervet 540 ezer forinttal teljesítette túl. A vállalat jelenleg 237 dolgozónak biztosít munkalehetőséget, s ezzel egyidőben 150 ipa.ri tanulót is kiképeznek a cipőipari szakmára. ' Elek Emii felvétele A rossz utak helyreállítására Nagyarányú gépesítés a közúti építő vállalatnál A nyugdíjasok néhány hónapos szabadtéri szórakozásának véget vetett a hűvös, szeles idő. Hiába nézegetem a Benczúr, vagy a Bessenyei teret, hiáha járom körül a Kossuth-szobrot. vagy a városháza árkádjait, már nem találom a békésen pipázó öregeket. Visszahúzódtak, és ilyenkor merül fel bennem a kérdés: de hová? A falvak utcáin is elfogytak a kerítés mellett beszélgetők, a ház előtti kispadon üldögélő öregek. Megyénk városaiban 4000 ipari és hivatali nyugdíjast tartanak ma nyilván. Községeinkben 32 ezer Isz-nyugdí- jas és járadékos él. Számuk mind a városokban, mind a falvakban ugrásszerűen növekedik a következő években. Leteszik a szerszámot a tízéves munkaviszonnyal rendel kező szövetkezeti gazdák, százával térnek pihenőre üzemi dolgozók, tisztviselők. Tíz- és tízezerre nő azok száma Szabolcs-Szatmárban is, akik sok évtizedes munka után új életet kezdenek. Sok nyugdíjassal beszéltem, mind azt mondta: egykét hónapig még el lehet viselni a tétlenséget, a gondtalanságot, a felelőtlen sétál- gatást, de később... És itt kezdődik a probléma. Idős emberek ezrei kerülnek válságba, mert nem tudnak mit kezdeni a sok idővel. Igaz, Nyíregyházán, a Dózsa György utcai klub néhányuk- nak ad szórakozási lehetőséget. Vannak találkozóhelyek, mint a Honvéd utcai pártház, ahol kellemesen eltölthetnek néhány órát. Van egy-két termelőszövetkezeti napközi — milyen otromba kifejezés e7 is. a gyámoltalanságot rejti! —, ahol elüldögélhetnek az öreg tagok. De mindez mi az igényhez és a lehetőséghez képest? Miért ne lehetne például több öregek klubja a városokban? Az este , ifjúsági klubokban miért ne kaphatnának délelőtt helyet az idős Szakmunkások, dolgozók? Ha futja egy-egy üzemben 70 ezer forint mikuláscsomagra, biztos akadna forint újságra, sakkra, kártyára is. Elképzelhetőnek tartanám, hogy a hét 2—3 délelőttjén a városok mozijaiban csak nyugdíjasoknak rendeznének filmelőadást — nekitk érdekes művekből! —, kedvezményesen. Milyen jólesne a munkában eifáradtaknak, ha a színházi és hangversenyműsoroknál rájuk is gondolnának egy-egy programmal, m'gfelelő időpontban, megfelelő árakkal. Addig-addig szervezgettük a falusi művelődési életet, amíg sikerült bezárni a régi néoköröket, gazdaolvasókat. De vajon mit adtunk helyette? Valahogyan szélesíteni kellene azt a módszert, amely lehetőséget ad az időseknek, hogy délelőtt és este elkártyázzanak, olvasgassanak. Nem kell ide program, nem kell azzal fáradni. hogy előadásokkal térhettük őket. Helv kell. lehetőség, szórakozási alkalom. Nem sok pénzt igényel. Bízvást mondhatom kevesebbet, mint egy osztályon aluli falusi futballcsapat finanszírozása, Azon is kár vitázni, ki legyen a gazdája. Legyein akár a népfront, akár a tsz, akár a község. Azt hiszem, ez a falusi nyugdíjasokat se nagyon érdekelné. Elképzd- hetőnek vélem azt is, hogy például Nyíregyházán nyíljék egy amolyan kávéház- féle helyiség is. Olcsó árakkal. Tejeskávéval, feketével, újságokkal és uram bocsá’ nyugdíjas pincérek közreműködésével. És itt máris eljutottam a kérdés másik oldalához, ami már n • m a -'‘"•akozás területére tartozik. Mert igaz, a nyugdíjas szeret pihenni, kikapcsolódni. de őrzi magában az év ti »des reflexet, a munka iránti vágyat. Nos erre se kínálkozik sok lehetőség. Pedig... Képzeljük el. hogy egy-egy termelőüzem nyit egy műhelyt: csak nyugdíjasoknak. Akkor mennek oda, amikor jólesik, addig dolgoznak, amíg kedvük tartja. Megtalálnák itt régi szerszámaikat, kollégáikat, szívhatnák a megszokott üzemi levegőt. És hogy mit csinálnának? Készíthetnének apró használati tárgyakat, segíthetnének régi szerszámok felújításában, csinálhatnának emléktárgyakat. Csupán lelemény és üzemi igény ösz- szehangolása a megoldás kulcsa. A nyugdíjas érezné fontosságát, hasznát. És nem fordulna elő, ami ma nem ritkaság: az egykor nagy ünnepségen búcsúztatott nyugdíjas hónapszámra nem találkozik volt munkatársaival, mert azok bizony rá se nyitják az ajtót. És ott vannak a bérházak. Sok apró hiba, és szerelő sehol. Mi lenne, ha egy-egy lakásszövetkezet kis műhelyt rendezne be, ahol régi szakmunkások javítanának, szerelnének a lakók nagy örömére és könnyebbségére. Mert bizony ilyen téren könnyebb ' a falusi embernek. Ott a kert, a kis háztáji, a jószág. Elserénykedhet ott. tavasztól késő őszig. De az üzem. a hivatal volt munkása csak keresgéli az alkalmat, és minduntalan úgy érzi, hogy fölösleges. Nagy figyelemmel nézegettem a negyedik ötéves terv törvényjavaslatát. Megkapott az a kifejezés is, amit egy képviselőnő mondott: a terv lakosságközpontú. Nagy figyelemre késztetett az a hatalmas fejlesztési koncepció, amit a törvény magában hord. És eközben a nyugdíjasok gondját még égetőbbnek éreztem. Mert hogy eljuthattunk idáig, a negyedik ötéves tervig, abban nagy szerepük volt azoknak is, akik már nyugdíjba vonultak, és akik a következő években teszik le a szerszámot. Az ő erőfeszítéseik is ott találhatók abban a tényben, hógy nálunk minden középpontjában az ember áll. Mindez talán még élesebben veti fel a kérdést: vajon elég-e az. amit idős embereinkért teszünk? Köztudott, neim megfelelőek az útviszonyok megyénkben. Sok helyen megrepedezett, beszakadt az útburkolat, ami komoly balesetveszélyt jelent Ezen a helyzeten tovább rontott a májusi árvíz: a szatmári területen lévő utak fele tönkrement, amit teljesen újjá kell építeni. Ezek a helyreállítási munkák nagy feladatot rónak a közúti építő vállalatra. Szükségszerűvé vált az üzem nagyarányú fejlesztése a IT. ötéves terv időszakában. f Ij aszfaltkeverő üzemek A jelenleg Nyíregyházán működő aszfaltkeverő üzem nem képes útépítő anyaggal ellátni a helyreállítási munkákat. A naponta kevert 400—450 tonna aszfalt kevésnek bizonyult a munkák során, pedig a keverőgépek mellett dolgozó munkások napi 10—12 órát is dolgoztak a nyáron. Szükségszerűvé vált, hogy új aszfaltkeverőket helyezzenek üzembe, főleg az árvíz sújtotta vidékeken. Ez a három nagy kapacitású, állandó jelleggel működő, fedél nélküli üzem a tervek szerint 1972 végére üzemelni fog. Közülük egy Nyíregyházán lesz, a másik kettő Fehér- gyarmaton és Kisvárdán. A keverőgépeket az NSZK-ból importálják. Óránként 50—8Ö tonna aszfalt keverését végzi eL A tervben szerepel a három keverőüzem dolgozóinak szociális ellátása is. Könnyen összerakható faházaikat állítanak fel. Emellett hatszemélyes lakókocsik beszerzése is folyamatban van, amik a szállást biztosítják a munkásoknak. Az ebédlők és fürdők építése is a jobb munkakörülmények biztosítását mutatják. A három uj aszfaltkeverő üzembe helyezésével évente 240 ezer tonnával több útépítő anyagot dolgozhatnak be az utak helyreállításánál, mint az elmúlt években. Kavicsbányák és bifumentárolók Az új keverőtelepek alapanyag-ellátását részben a Tiszából nyert folyamkavicsból biztosítják. A IV. ötéves terv előirányzata szerint Ti&za- becs és Milota térségében nagy teljesítményű kotrógépeket állítanak üzembe a folyam kavics bányászására. Ezzel az 1972-re felépült két folyamkavácsbányával főleg a fehérgyarmati keverőüzem alapanyag-ellátása látszik zavartalannak. Mivel a következő években az árvíz miatt a szatmári részen lesz a legnagyobb út- helyreállítási munka, szükségessé vált, hogy Gyürén és Penyigén új bitumentárolókat létesítsenek. Ezeknek a feladata lesz a kevert bitumen szakszerű tárolása és az ellátás biztosítása. Ilyen tároló épül most Kisvárdán is, ami a jövő évben már fogadja a keverőüzem által feldolgozott bitument. A gyürei és a penyigei tároló két év múlva kerül átadásra. A három bitumentároló három kontinerkocsit és három nagy teljesítményű, hőszigetelt, szállító tartálykocsit kap, hogy a kevert útépítő anyaga 160—180 Celcius-fok hőmérsékletét a szállítás során megtartsa, ne hüljön ki. Hat építésvezetőség négy helyett Uj, nagy kapacitású gépek egész sorával töltik fel a közüti vállalat gépparkját az ötéves tervben. A régi úthengerek mellé újak kerülnek, főleg a kihelyezett három aszfaltkeverő üzemnél. Ezeknek a gépeknek a vásárlására 40 millió forintot irányoztak elő. Eddig a vállalatnak négy építésvezetősége volt Szabolcsban. A megnőtt feladatokat a nyíregyházi, az újfehértói, a kisvárdai és a mátészalkai vezetőségek nem bírják ellátni, ezért két új építésvezetőséget telepítenek Vá- sárosnaményba és Fehérgyarmatra. Ezzel újabb két ipari üzem biztosít munkalehetőséget a szatmári lakosságnak. Az ilyen nagyarányú fejlesztések után bizakodva tekintünk a következő fél évtized elé. B. D. Bürget Lajos /} tárxsyalőteremitíái: Orvosért indult, s elszökött... A7 alább sorakozó közlekedési balesetek nem nagy ügyek, mondhatni egészen aprók — de az ilyen kicsiny súlyú karamboloknak is nr van a maguk tanulsága. Véss Albert 19 évss nyír- pazvnyi lakos például egyszerre több tapasztalatot is szerezhetett a balesetéből, legalább azt, hogy gyerekek köz'léb en különösen nagy gonddal kell vezétni, aztán p-dig a kisebb bajt nem kell te‘ űzni egy nagyobbal. Vass Sóstón motorkerékpározott a gyalogos úton, a híd felé. Két felnőtt és egy gyerek haladt előtte. Vass dudált, amikor a közelükbe ért. A gyerek megijedt. s ijedtében a motorkerékpár elé lépett. Vass elütötte, a gyerek métereket repült a levegőben, de szerencsére csak könnyebb?n sérült meg. Vass ekkor közölte az ott lévő felnőttekkel, hogy orvosért megy, s elhajtott. De nem tért vissza, így a baleset bekövetkeztét csak súlyosbította, hógv elmulasztotta a feltétlenül kötelező segítségnyújtást. Persze, nem sokáig keresték, gyorsan előkerült. Olyan gyorsan, hogy még a vérében lévő alkohol bizonyítani tudta: ittasan vezetett. (Ezért kapott 6 hónap szabadságvesztést felfüggesztéssel és 1500 forint pénzbüntetést — jogerősen.) Perger Zoltán 31 éves nyír. egyházi lakosnak, az ELEK- TERFÉM Ktsz gépkocsivezetőjének egy évig a foglalkozása bánja, hogy saját kárából kellett megtanulnia: az elsőbbséget meg kell adni a kerékpárosnak is. Perger egy udvarról hajtott ki gépkocsival a Derko- vits utcán. Vigyázatlan volt, s elütött egy épp ott haladó kerékpárost. Ha vár egy tized másodpercet, a kerékpározó férfi nem szere* egyszerre tíz kisebb sérülést. így aztán a nyíregyházi megyei bíróság Pergert is megbüntette: 3 hónap szabadságvesztést szabott ki, felfüggesztéssel, 1200 forint pénzbüntetést és egy évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. S ez utóbbi azt jelenti, hogy más foglalkozás után kell néznie. Baleset okozása miatt nemcsak a gépjárművek vezetőit lehet megbüntetni: a KRESZ szabályainak megtartása vonatkozik a lovas kocsik vezetőire, kerékpárosokra. sőt még a gyalogosokra is. Horváth Ferenc 22 éves nagykállói lakos kivilágítat- lan kerékpáron közlekedett Kállósemjén és Péterhalom között. Annyira be volt rúgva. hogy váratlanul áttért az út bal oldalára és összeütközött egy szemben szabályosan motorkerékpározó férfival. Szerencsére mindketten csak könnyebben sérültek meg. A bíróság Horváthot 3 hónap szabadságvesztésre ítélte felfüggesztve és 1000 forint pénzbüntetést szabott ki. így lett igen drága az a liter bor, amit Horváth korábban megivott. Az eset persze figyelmeztet más körülményekre is: a KRESZ nem rendelkezik arról, hogy ittasan még kerékpárra se lehessen ülni. (És lovas kocsira se.) Nem ártana egy ilyen rendelkezés. Ezenkívül még a mostaninál hatásosabban is el lehetne járni a kivilágítatlan járművek vezetőivel szemben. Sokszor csak a szerencséjüknek köszönhetik, hogy nem éri őket baleset. Tehát az ó érdekük lenne. (kun) KOMMENTÁR Egy csokor virág Születésnap, névnap. házassági évforduló, temetés el sem képzelhető virágok nélkül. A virág hozzátartozik életünkhöz, kedves jele a megbecsülésnek, tisztelet- adásnak. Igen ám, csakhogy mit kezdjen a sok falun élő ember, hová forduljon egy- egy csokor virágért, esetleg koszorúért, amikor virágüzlet nincs a községben? Ez a felismerés adta az ötletet a Tuzséri AFÉSZ-nák, amikor elhatározta, hogy melléküzemági tevékenységként koszorúkötő üzemet létesít Ke"eseti lehetőséget biztosít nőknek, ügyes kezű lányoknak, s szolgálja a lakosság igényeit. És a közösség sem fizet rá, hiszen a legközelebbi virágüzlet a körzetben csak Kisvárdán található. Most azt tervezik, hogy a jövő évtől kezdve Virágcsokrok készítésével is foglalkoznak. Hogy sikerrel járjon, szerződést kötnek valamelyik tsz-szel, amelyik virágtermesztéssel foglalkozik. S ha ez meglesz, Záhonyban virágüzletet nyitnak. Apró figyelmesség, mégis hozzátartozik életünkhöz. Olyan ötlet, amelyet érdemes máshol is megvalósítani. (ík.) Megjegyzés: Közkút és magánautó Nyíregyháza legkülönbözőbb pontjain, a közkutak mellett tartósan parkolnak a magánautók. Még ha csak parkolnának! De mossák is őket. A Vécsey utca sarkán csakúgy, mint a Kiss Ernő utcán, a Szarvas utca közepén, vagy éppen a Benczúr téren. A közkút csapját pö- cökkel rögzíti a kocsitulaj, majd az ömlő vízsugarat mosószerre] keveri és mossa, mossa kocsiját. Folyik a mosóporos, koszos lé az utcán. Keveredik a közkút vize a magánautó porával, elönt utat, füvet, járdát egyaránt. Gusztusosnak nem mondható a látvány. Arról már nem is beszélek, hogy akadályozza a vízhordást, bonyolítja a forgalmat. Az ember elgondolkodik e mosás láttán, és önkéntelenül is azon mereng: vajon akinek futotta az autóra, miért nem futja arra, hogy saját vízköltségére, vagy éppen pénztárcája terhére mosassa járművét? (b> Uj könyv Tanulmányok a katonai nevelés köréből A néphadsereg nevelési kérdéseivel foglalkozó sorozat újabb kötete a korábbiak szerkesztési elveinek megfelelően a hadsereg parancsnokainak. kiképzőinek, tudományos munkatársainak pedagógiai és pszichológiai tárgyú tanulmányai mellett ezúttal elsősorban a szociológiai kutatások kaptak nagjobb hangsúlyt a kötetben. A könyv témaköre rendkívül változatos. Alapvetően érvényesül az a gondolat, hogy a konkrét katonaszociológia! kutatásokkal segíteni kell a vezetés színvonalának emelését, a harckészültség fokozását. A katonaszociológia iránt érdeklődő parancsnokok, tanárok, tudományos kutatók, növendékek s a hadsereg életével megismerkedni kívánó polgári olvasók is haszonnal forgathatják a Tanulmányok a katonai nevelés köréből sorozat legújabb kötetét.
