Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-07 / 235. szám
T97f). nSfSßer 7. KELETMAOYARORSZAO $ oldal A tapasztalatok törvénye Gazdasági tennivalóink hosszas, alapos megtárgyalása után, az országgyűlés viszonylag rövid idő alatt megvitatta és elfogadta a választójogi törvény módosításáról készült javaslatot. Az ötéves terv mindenkire és mindenre kiterjedő jelentőségét aligha kell bizonyítani. A választási rendszer továbbfejlesztésének fontosságát azonban ma még talán nem is látjuk át teljességgel, legalábbis inkább csak következtetni tudunk, milyen egészséges, pezsdítő hatása lehet a közélet demokratizmusára, társadalmunk szocialista vonásainak megerősítésére, az állampolgári felelősségérzetre. A módosítások ugyanis, amelyek a választások lebonyolításában és a képviseleti rendszer felépítésében végbemennek, az alapjában bevált demokratikus módszerek és az utóbbi években szerzett értékes tapasztalaitok egyesítését hozzák magukkal. A demokratikus és szocialista alapelvek nem változnak, inkább sokkal jobban érvényesülnek majd. Következik az mindenekelőtt a jelölőgyűlé- sek jócskán megnövekedő szereltéből, amelynek révér az állampolgárok széles köre cselekvő részesévé válik a jelöltek kiválasztásának. Ami a két, vagy több jelölt állítását illeti, ennek eddig is megvolt a lehetősége — éltek is vele jó néhány esetben —, s ezután sem lesz kötelező. Ám minden bizonnyal ezután sokkal többször élünk majd ezzel a lehetőséggel, hogy — az igazságügy-miniszter szavaival élve — egyaránt a szocializmus építésének programjával induló, illetőleg tanácstagjelöltek közül megfelelő sanszot kapjon az, aki képessége, rátermettsége révén jobban, még jobban képviseli ezt a programot. Az a technikai jellegű előírás pedig, ami szerint a szavazáskor, több jelölt indításaikor, meg kell jelölni, kire adjuk a voksol, szintén a választók gondolkodó, cselekvő, tehát felelős közreműködését szór- galimazzia. A járási tanácsok szerepé- nek, tevékenységének a köz- igazgatási funkciókra való összpontosítását az élet hozza magával. A választópolgár figyelme, ami érdekeinek képviseletét illeti, túlnyomórészt eddig is az országgyűlésre és a helyi tanácsokra, következésképpen az oda küldendő képviselők, tanácstagok megválasztására szorítkozott. Ebből következik, hogy a fővárosi és a megyei tanácsok tagjainak közvetett választása — a budapesti kerületi, illetőleg a helyi tanácsi képviselőtestületek által — minden szempontból hasznos lesz. A választópolgárok, személyes ismereteik, kapcsolataik révén, szűkebb pátriájuk. a község, vagy a város, illetőleg az egész ország ügyeinek gondozóit, törvényhozóit választják közvetlenül és kísérik a munkájukat figyelemmel. A községi és városi tanácsok tagjai pedig a megyei tanácstestület megválasztásával, saját felettes szerveiket hozzák létre, ezzel növekszik felelősségük, egyben előtérbe kerül a megye tényleges vezető szerepe annak minden helységében. Egyszersmind sokkal szorosabb kapcsolat jön létre a megyei és a helyi tanácsok között, mert az utóbbiak túlnyomórészt saját körükből választják meg a megye vezető testületét. A szocialista demokrácia gyakorlata nem alakul ki egyik napról a másikra. Az élet érleli meg a tapasztalatokat, a tapasztalatok hasznosítása pedig ésszerűbbé, jobbá teszi az életet. Ez történik ezúttal is. b. j. MÉG MINDIG AZ ÁTLAG ALATT Javulnak a dolgozók munkakörülményei a tanácsi iparban Köztudott, hogy a kis létszámú, gyakran korszerűtlen eszközökkel dolgozó tanácsi iparvállalatoknál a dolgozók élet- és munkakörülményei többnyire elmaradnak a hasonló munkát végző minisztériumi irányítás alá tartozó vállalatokénál. Az utóbbi években megyénkben is igen jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek az áldatlan helyzetnek a felszámolására. Jól érzékelteti ezt a? a tény, hogy amíg 1963-ban csak 1,2 millió forintot, addig ebben az évben több mint ötmillió forintot fordítanak az élet- és munkakörülmények javításara. A fejlődést gátolja, hogy a vállalatok telephelyeit, műhelyeit, irodáit többségében volt lakóépületekbe vagy azok közé telepítették, s fgy a további bővítés szinte lehetetlen. Ilyen viszonyok között dolgozik például a Kelet-magyarországi és a Szat- márvidéki Faipari Vállalat, az ingatlankezelő, a talajerőgazdálkodási, a textilruházati vállalat. Több tanácsi vállalat már megtette az első lépéseket a munkakörülmények javítására. Az UNIVERSIL Szilikátipari Vállalat például az új telephelyén már korszerű öltözővel, mosdóval és ebédlővel várja a dolgozókat. Ugyanez mondható el a Kis- várdai Bútoripari Vállalatról. Néhány üzem pedig új telephely építésével tesz eleget a termelésben a növekvő technikai feltételeknek és alakít ki a dolgozóknak modern, az igényeknek megfelelő munkahelyet. Közülük a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál már befejezéséhez közeledik a nyíregyházi déli ipartelepen az új üzem építése, mellette a talajerőgazdálkodási vállalat kap új telepet, de épül a Nagykállói Vegyesipari Vállalatnak és a Szatmárvidéki Faipari Vállalatnak is az új telephelye. Gondot okoz még a dolgozók szociális ellátottsága azoknál a vállalatoknál, ahol nemcsak a központi telepen, hanem külső munkahelyeken is dolgoznak az emberek. Megoldatlan a városgazdálkodási vállalatnál, a víz. és csatornamű vállalatnál a külső munkahelyek ellátása, de ugyanez vonatkozik a kertészeti vállalat parkfenntartó részlegére és a kéményseprő vállalat járásokban lévő munkahelyeire is. A tanácsi iparvállalatoknál végzett felmérést a közelmúltban tárgyalta a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének megyei elnöksége. Megvizsgálták a munkakörülmények javítását gátló tényezőket is. Emellett kitértek a munka- védelmi tevékenység alakulására. Sajnos — a tapasztalatok alapján — az üzemi baleseteknél sok esetben egyedül a dolgozóra akarják .hárítani a felelősséget. Ugyanakkor nem tárják fel a balesetek okait, nem teszik meg azokat a műszaki intézkedéseket, amelyekkel elkerülhetővé válnak az ismétlődések. A Tiszalöki Vegyesipari Vállalatnál pedig rendkívüli mértékben romlott a munkavédelmi helyet, hiszen az idei év első negyedében elérte a balesetek száma a múlt évinek a felét, s egyedül ennél a vállalatnál történt a tanácsi ipar baleseteinek több, mint egyharmada. Ezért a szakszervezet vizsgálatot indít, hogy a baleseti forrásokat feltárják, azokat megszüntessék. a. b.) Szatmárcseke „Határőrközség" Újabb „Határőrközséget” avattak megyénkben vasárnap: a kitüntető címet Szat,- márcsekének adományozták. Az ünnepségen — amelyen részt vett Gulácsi Sándor, a fehérgyarmati járási pártbizottság első titkára — Gerencsér József ezredes, a nyírbátori határőrkerület parancsnoka adta át a kitüntető címet dokumentáló oklevelet. Az átadás alkalmából mondott beszédében hangsúlyozta: a község lakosságának államhatár őrzéséért érzett felelőssége konkrét tettekben nyilvánul meg, azokban a segítségnyújtásokban, amelyben eddig a határőrséget részesítették a határsértők elleni harcban, a határrend betartásában. A lakosság hathatós támogatása nyomán eredményesebb és biztonságosabb a határőrizeti munka. Az ünnepségen kitüntetéseket is átadtak. Kemár Pál, a községi tanács vb-elnöke a „Közbiztonsági érem” ezüst fokozata, miniszteri kitüntetést kapta. „Kiváló határőr” jelvény kitüntetést adományoztak Ombodi Balázsnak, (Csorna Gyulának és Molnár Gerencsér József ezredes átadja a „Határőrközség” cím adományozásáról szóló oklevelet Ombodi Balázs köz-, ségi párttitkárnak.' (Szabó András határőr felvétele) Mihálynak. Elismerő okleve- Az avatóünnepség után let kapott Újhelyi András, kultúrműsor volt, délután Filep József, Hollósi Lajos és pedig sportprogramokra, be- Vass István. mutatókra került sor. • • ünnepség a Barátság kert jében Kiváló minőségű jonatánalmát szüretelnek a Lenin Barátságkertben. Hammel József felvételei Október 6-án, kedden hagyományos és igen kedves ünnepségre került sor a magyar-szovjet határon, ahol a két nép barátságát szimbolizáló mindkét oldalon Lenin nevét viselő Barátságkertben megkezdődött az almaszüret. A gazdag termés első gyümölcseit a két szomszédos terület párt- és tanácsvezetői ünnepélyes körülmények között szüretelték. Az ünnepi gyümölcsszedésen megjelentek többek között J. V. llnic- kij, a Szovjetunió Kommunista Pártja Kárpátonlúli területe első titkára, a területi tanács nevében O. O. Seszti- deszatnij elnökhelyettes, továbbá V. H. Dikuszárov területi titkár, G. /, Smanykó területi titkár, V. A. Csecsei területi titkár, V. F. Hecjanin területi Komszomol-titkár, M. M. Szemenyuk, a beregszászi járás első titkára, Ujfalusi István, a Beregszászi Járási Tanács VB elnöke és Weisz Mihály, a szovjet területen lévő Lenin Barátságkertet gondozó Baktai Kísérleti Gazdaság igazgatója. Magyar részről a vendégek között volt Kállai Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, dr. Fek- szi István, a megyei tanács vb- elnöke, dr. P. Szabó Gyula, a megyei tanács vb-elnökhe- lyettese, Hegedűs Sándor, a vásárosnaményi járási párt- bizottság első titkára, Spisák András, a Vásárosnaményi Járási Tanács VB elnöke és Szarka Sándor, a magyar területen lévő Lenin Barátságkertet gondozó beregdaróci Barátság Tsz elnöke. Pontosan délelőtt 10 órakor a két szomszédos gazdaság dolgozói és pionírok kíséretében a szovjet—magyar határon találkoztak a két terület párt- és tanácsi vezetői. Szívélyes üdvözlő szavak után először a magyar oldalon lévő Barátságkertbe vonult az ünneplő közönség. Minden vendég egy-egy szedőkosarat kapott és megkezdődött a jelképes szüret. A beregdaróci termelőszövetkezet gyümölcsösének megtekintése után átvonultak a vendégek és a házigazdák a szovjet területen lévő Lenin Barátságkertbe. Itt hasonlóképpen jelképes szüret kezdődött, majd a kertben felállított emelvényre vonultak a két terület vezetői. Elsőként J. V. Ilnickij emelkedett szólásra. Többek között elmondta, hogy a két nép küldöttei nem először találkoznak itt a Barátságkertben. Ezek a találkozások mindig felemelő ünnepet jelentenek, hiszen Lenin szellemében a két nép baráti, testvéri találkozásáról van szó. Az idei ünnepség azonban a többi jeles napok sorában is kiemelkedő, hiszen ebben az évben ünnepeljük a halhatatlan Lenin születésének 100. évfordulóját. Most múlt 25 éve, hogy a Kárpátontúli terület csatlakozott az anyaországához, Ukrajnához és 25 éve annak, hogy a Szovjetunió dicső hadserege felszabadította a szomszédos Magyar Népköztársaság területét. Az ünnepség fényét tovább emeli, hogy a szovjet és a magyar nép legjobbjai, a kommunisták, kongresszusukra készülnek. Majd beszéde befejező részében szeretettel köszöntötte azokat a dolgozókat, akik a két szomszédos kertben egymás tapasztalataira támaszkodva kiváló terméseredményeket érnek el. Ezután Ilnickij elvtárs ismertette azt a levelet, amit a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, Brezsnyev elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökének, Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió minisztertanácsa elnökének. Koszigin elvtársnak küldenek. Hasonló szövegű levelet küldenek az Ukrán Szocialista Köztársaság párt- és kormányvezetőinek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága nevében Kállai Sándor. a párt- bizottság titkára üdvözölte az ünnepi szüreten megjelenteket, majd ismertette a Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának, Losonczi Pál elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és Fock Jenő elvtársnak, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének küldendő levelet. Többek között elmondotta, hogy azért is nagyszerű ünnep ez a mai nap, mert a Barátságkert a szomszédos két terület népi akadémiájává vált. Itt a legjobb szakemberek adják át egymásnak tapasztalataikat. A hasznos tapasztalatcsere nyomán mindkét területen gazdag termést takarítanak be. Ilnickij elvtárs szavait mintegy aláhúzva Kállai elvtárs is elmondotta, hogv a Lenia- eentenárium. a felszabadulíis 25. évfordulója és az SZKP XXIV. kongresszusa, valamint az MSZMP X. kongresszusa fényében ünnepeljük a mai szüretet. Mindkét nép újabb munkasikerekkel ké. szül a kommunisták kongresszusára. Befejezésül elmondta Kállai elvtárs, hogy a magyar kommunisták és Szabolcs- Szatmár dolgozó néj>e mindent megtesz azért, hogy a két terület 25 éves barátsága tovább erősödjön népeink, a két ország dolgozóinak javára. Kállai elvtárs beszéde után az ismertetett és a dolgozók gyűlése által szavazatokkal jóváhagyott dokumentumok aláírására került sor. A két ország vezetőinek küldendő leveleket a megjelent párt- és tanácsi vezetőik írták alá. Az üdvözlő levelek aláírása után kedves ünnepi aktusra került sor. amikor Kállai Sándor elvtárs, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöksége nevében az MSZBT oklevelét és aranykoszorús kitüntető jelvényét adta át a Kárpátontúli terület azon vezetőinek, akik az elmúlt 25 évben legtöbbet tettek a két szomszédos terület népeinek barátságáért. A kitüntetettek nevében J. V. Ilnickij mondott köszönetét a megjelent dolgozók nagy tapsa közepette. Az ünnepi szüret folytatásaként az irsavai Verhovina dal- és táncegyüttes adott gazdag kultúrműsort. Cs. B. A két testvéri terület párt- és tanácsvezetői aláírják a szovjet, magyar párt- é« kormány vezetők nek küldemdö üdvözlő leveleket.
