Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-06 / 234. szám

WW. október ft.

KELET-MAGYARORSZA«

Kongresszusra készülve

Lenini stilus

A HÚSPROBLÉMA NYOMÁBAN

Tiszadada jó úton halad

SZEPTEMBER ELEJÉN fiatal építőművészek csoportiával Skandináviában jártam. Fiataljaink sok mindent láttak, egyebek között a jólét számtalan jelét is. Itt- ott el is ámultak valamelyik pompás épület, vagy gazdag áruház láttán, végül mégis alig várták, hogy itthon legyenek. Azt mondták, hogy nálunk nemcsak az éghajlat melegebb, hanem az érzések, az emberek egymáshoz való kapcsolata is. Odakint sok minden épül a töke hideg számítása alapján, de nem érezték úgv a tettek hevét, mint itthon, egy-egy alkotás láttán az emberek tekintete sem villant össze bensőségesen. Ezt vagy azt az épületet. parkot valakik építették valakinek, mi viszont közösen építkezünk, és mindent magunknak csinálunk. Egyszóval nálunk vonzóbb,, emberségesebb az élet stílusa.

Valóban, az utóbbi 14 év talán legnagyobb vívmánya volt ennek a vonzó stílusnak a kialakítása, amely tulajdonképpen nem is új, nem is saját találmány, hiszen Lenintől örököltük. S milyen egyszerű és magától értetődőinek látszó stílus ez: segítségül hívni a népet, közös tanácskozások, fejtörések alapján megteremteni az élet rendjét és megszabni a tennivalókat. S ha közös az elhatározás, a munka és a felelősség, közös az eredmények, győzelmek fölötti öröm is.

így elmondva, illetve leírva egyszerűnek látszik, mégsem az. Neon az. mert ezen az úton haladni csak megfeszített akarattal, következetességgel lehet. Sok a csábítás, amely könnyebb, gyorsabb eredményt ígér. A személyi kultusz idején nálunk is sokan engedtek a csábításnak. Az akkori vezetők nem tanulták meg Lenintől, hogy a szocializmust nem lehet „elrendelni”. A szocia- hsfca rend ugyanis az életnek nem csupán új kereteit és formáiét jelenti, hanem elsősorban tartalmi, tudati, vagy belső változást.

AZ ÖTVENES ÉVEK ELEJÉN rengeteg szó esett például az új típusú szocialista emberről. Némelyek általánosítva és konkrét példák alapján is, szívesen elmélkedtek arról, hogy társadalmunk már ezrével szüli ezt a vonzó emberideált. Ma sem változott a cél. Szocialista emberré válni ma is a legszebb célkitűzésnek számít. De ma már tudjuk, hogy ez nem póz, nem csupán kiállás kérdése. Nem elég akár ezer

százalékra teljesíteni a normát, nem elég meggyőző felszólalásokat tartani. Csak az évtizedes helytállás, a közösségért való élet. rendünk igazának hirdetése, méltó képviselete és az eszméhez való töretlen hűség emelheti az embert erre a magas rangra.

Ahogyan egy mai fantasztikus tudományos filmben mondanák: az emberek egész értelmi és érzelemvilágát át kell programozni az új életre. S ez a munka sem csodaszerek, sem rendeletek útján nem megy. Uj életünk egészét kell megértetni és megszerettetni ahhoz, hogy minden gondolkodó, értő ember az eszével és a szívével elfogadja. Ezt a fontos követelményt értette meg a politikát formáló pártunk . az ellenforradalmi zűrzavar után. Ezért tette életünk alapjává a humánus hangot, a bizalmat, a kölcsönös megbecsülést, a közös megbeszéléseket és tervezéseket, az éleit rendjébe, a jö- vő építésébe való beleszólás jogát, és ezzel együtt természetesen a közös erőfeszítések és a felelősség megtisz- telő terhét is. Lenin stílusa ez, amely a bizalom fundamentumán állva hívta dolgozni, küzdeni az embermilliókat, önnön szabad életük megteremtéséért, - »-*8

‘ S az emberek a tapasztalás szerint mindig hallgatnak az ilyen szóra. Hallgattak nálunk is. Nemcsak azok, akiket származásuk, sorsuk eleve az új rend építőinek sorába állított. Jöttek azok is. akik addik idegenként, vagy közömbös szemlélőként figyelték erőfeszítéseinket. S jöttek még távolabbról is, bizonyítva, hogy a jó hang, az okos szó, ha segítő szándékú emberséggel párosul, megfékezi a káros indulatokat is.

S EZ A JÓ HANG. a dolgozó emberek biztonságos életét garantáló szocialista humanizmus megteremtette az alkotó munka légkörét, nem csupán a műhelyekben, a földeken, hanem a közéletben is. A bátorítás, a fentról érkező biztatás vitázó és bíráló, a véleményeket szabadon hangoztató politikus légkört teremtett. Kiderült, hogy az emberek — ha tudják miről van szó — nagyon is megértik a gondokat, s indulataikat a fékező erők ellen fordítják.

Elég csak a reformok bevezetése előtti vitákra gondolni. Szinte az égés-/ ország tanácskozott. A közös felelősségnek olyan jeleit láthatta itt az ember, amilyeneket azelőtt még soha. S a mostani pártkongresszusra való készülődés idején is hasonló a kép. Nemcsak a párttagság, hanem a párton- kívüliek sokasága is készül a nagy eseményre. Készül, mert az emberek a közös alkotások esztendeiben megértették, hogy a párt nemcsak

a kommunistákért van, hanem az egész népért.

NEM ARRÓL VAN SZÓ, HOGY MA MAR FENÉKIG TEJFÖL az életünk, s arról sem, hogy 1970-ben már sehol sem vétenek Lenin stílusa ellen. Ilyen tetszetős képet nyilván még sokáig nem festhetünk. Sajnos, napról napra felüti a fejét — még párttagok között is — az önzés, az önelégültség, a befelé fordulás, s főként a gyűjtögető szenvedély, a ha- rácsolás vágya. A bírálatot

sem fogadják mindenütt szívesen, s bizony előfordul még, hogy aki szól, az megbánja. S nemcsak a villamoson rideg a hang, hanem ittobt a hivatalokban is, ahol megrögzött bürokraták az embert is aktaként kezelik. De mégis van egy nagyon nagy különbség a

jelen között:,-, rna wm aim* deníki tudja, hogy ezek a tünetek nem rendünket jellemzik általában, hanem csupán azt a néhány embert, aki maga körül próbálja forgatni a világot. S reméljük, őket sem jellemzi sokáig, hiszen a lenini stílus egyik jellemzője, hogy hibák esetén segítségül hívja a mindent látó, szókimondó közvéleményt.

S EZ A HATALMAS ERŐ SZÍVESEN segít, mert magáénak vallja pártunk jó politikáját. S úgv vigyáz rá, mint saját legféltettebb értékeire.

K. Gy.

Pátrohai képek

Négyszáz tábla csokoládé

Négyszáz tábla ajándékcsokoládé. Nem nagy érték, de jóleső figyelmesség. A lányok, asszonyok hálásak. Erre nem is gondoltak.

l±Szemerkél az eső. Lassan esteledik. A főagronómus homokfutója ott áll a föld végében. Egyszerre mozgalmassá válik a határ a Kistelek- dűlőben. Zetorok bugdácsol- nak a hepehupás földön, asz- szonyok kapaszkodnak fel, indulnak haza. Négyszázan. Öt hete mindennap így van.

Befejezték a burgonya- szedést a pátrohai Zöld Mező Tsz-ben. Öröm, fáradság az arcokon. Czine Ferenc az elnök, Lizák Béla az új párttitkár és a főkönyvelő precíz emberek. Az utolsó szemig mind mérlegelték a .burgonyát. Ennek oka van. Nem is olyan régen meglátogatta őket a szomszédos

tsz elnöke Nyírtassról. Ott volt a járási pártbizottság első titkára, Jakab Miklós is. Előtte kötöttek fogadást.

A párttitkár, a főkönyvelő újságolják:

— Konyak bánja, ha bukik az elnökünk — így a párttitkár.

— Már nyert — válaszol rá a főkönyvelő.

Szenzációs eredmény született Pátrohán. A 450 holdról több mint félezer vagon burgonyát takarítottak be. Volt olyan 200 holdas táblájuk, a kisvárdai rózsából, amelyik 140 mázsán felüli átlaggal fizetett!

1 2Esteledik. Két gép zúg. Hengerezik a talajt. Szép munka. Megállunk, nézzük.

— Addig megyünk, amíg üzemanyag lesz — mondja Lakatos Menyhért.

Reggel óta hajtanak Miklós Istvánnal. Egymás nyomában. Éhesek is, szomjasak is már. Krumplit szállítottak, utána „átálltak” erre a munkára. Sürget az idő, jól tudják.

— Még egy darabot felfogunk — így Lakatos. — s utána megyünk csak haza. Kigyúlnak a lámpák, amint elhagyjuk őket. Czine mondja, október 25-re végezni akarnak a vetéssel teljesen. A szántás nyújtott műszakot kíván ezekben a napokban. Ezt végzi 35 erőgép.

A dűlőútról kifordulva találkozunk Dankó Imre traktorossal. Vetőgépet huzat,

— Szeptember 25-én kezdtük, mentünk, ameddig' láttunk. Naponta 10—12 órát — mondja a traktoros. O eddig 115 hold őszi árpát és rozsot vetett.

Élelmet tarisznyában visznek. A tsz azonban meleg ételről is gondoskodott. Oda viszik helyükbe.

Mert minden az emberektől. a szántás-vetés pedig a

i megoldás gyökere az állattenyésztés fejlesztésében van

..A mezőgazdaságban a növénytermesztés fokozatosan jr.. uló eredményei mellett az állattenyésztés nem fejlődött kielégítően." (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből.)

A hústermelés fokozásának egyik igen jelentős módja, lehetősége az állattenyésztés fejlesztése a háztáji gazdaságokban. Egyre több község példája igazolja, hogy jelenleg nemcsak a csökkenést lehet megállítani, hanem az állománynövelés is lehetséges. Természetesen. mint sok más dolog, ez sem „megy magától.” A termelőszövetkezetek takarmány- alomszalma-, (tenyészállat-juttatás és értékesítési segítsége. a községi tanács, a legeltetési bizottság összefogása, mind szükséges ahhoz, hogy kedvező változás legyen. Ezekről a dolgokról beszélgettünk Tiszadadán Orosz János tanácselnökkel.

Sok jószág —

sok munkaegység

A termelőszövetkezeti mozgalom kezdeti éveiben nagyon féltették a közös munkát attól, ha a tagnak jelentősebb állatállománya volt. „Nem jön a közösbe dolgozni” — mondták. Tiszadadán a tapasztalat ennek az ellenkezőjét igazolja. Természetesen ehhez két alapvető dolog kell. A közösben érdemes legyen dolgozni és a háztájiban tenyésztett állatért megfelelő árat adjanak. Ha ez a kettő együtt megvan, akkor nemhogy ellentétes, de fontos kiegészítője egyik a másiknak. Akiknek több állatuk van, több takarmányt, alomszalmát várnak a közösből, de ehhez jogot több munkával szerezhetnek. Horváth Istvánnak például 3 tehén és két anyakoca és ezek szaporulata mellett 500 munkaegysége van. Lados Albertnek, Ferenc Károlynak hasonló jelentős állatállomány mellett 580. illetve 530 munkaegységük van. Biró Mihály nyugzz:

traktorosoktól függ. És ők mennek éjszaka is, ha kell.

1 3Sötét este van. Fényárban van a tsz központi udvara. A szerelőműhely előtt egy erőgépet „beleznek”.

— Éjjel-nappal dolgozunk

— újságolja a fiatal műhely- vezető, Pusztafia György. — Csak egy erőgép áll benn. a főtengelyével van baj, de már Dankó, a Zetoros és Zakor Tibi, a szerelőnk kezelés alá vették.

Ragány Ferenc eketengelyeket esztergál. Nyolc traktor ekéje várja. A traktorosok meg sürgetik, ott vannak állandóan a nyakán.

Csak ez a munkahely nem valami szanatórium. Ragány Feri megvonja a vállát, de hozzáteszi:

— Már felépült az új. korszerű műhely, hamarosan költözünk.

Fiatalok valamennyien. Alig 24 év az átlagéletkor. Tudják, hogy rajtuk múlik a jövő évi kenyér. •

Hajnal közeledik, s a traktorosok újra indulnak.

Farkas Kálmán

díjas 3 vemhes üszőt, 2 növendéket, egy hízót és 180 baromfit tart, de még 200 munkaegységet így is teljesít. Az összes állatállományuk értéke valamennyiüknél felül van az 50 000 forinton.

Sikeres akció

Tiszadadán a kormány kezdeményezésére indított vemhesüsző- és kocaakció nyitott istálló- és sertésól ajtókra talált. 1969-ben 40 darab kedvezményes üsző lelt új gazdára. Ebben az évben, augusztus végéig 30 üszőt hoztak be a háztáji gazdaságokba, húsz darabot pedig saját tenyésztésből szerződtek, mint előhasú üszőt, ösz- szesen másfél év alatt 90 darab fiatal üszőt fogtak tenyésztésbe, csak az akció keretében Örvendetes, hogy nyolc olyan szövetkezeti tag is hozzáfogott a szarvasmarha-tenyésztéshez, akinek korábban nem volt tehene. Azt is meg kell mondani, hogy még csak minőségi cseréről van szó, mert sokan korábban leszerződték a már kiöregedett tehenüket, azzal, hogy megválnak a szarvasmarha-tartástól. tehát nagy a selejtezés is.

A sertéstenyésztésben sokkal jelentősebb a darabszám- növekedés. A termelőszövetkezetek 200 kocát helyeztek ki, ebből 125 a községben talált gazdára. Harminc termelő a sasát nevelésű süldőkből állított be vemhes kocát. így mintegy 300 darabra nőtt a háztáji kocaállomány. A múlt évivel szemben az idei beállítás tiszta növekedésnek számít. A kedvező változást mutatja az állatforgalroi.. süldőfélyúsár- lása is. Míg 1969-ben 200

darab süldőt vittek el háztájiból, addig az idén már

400-at vettek át és még 20# darab várható.

A háztáji elnök

példája

A Vörös Csillag Tsz-ben dolgozik Juhász József, aki a háztáji bizottság elnöke. Juhász Józsefnek nem nehéz az állattenyésztés mellett agitálni, hiszen 2 tehén, 2 vemhes üsző. 4 borjú. 3 anyát koca, 2 hízó, egy falkúnyi süldő és malac, valamint 120 tyúkféle és 20 kacsa jelenti az állatállományát. Mindez legalább 70 000 forintot megér. A munkaegységeinek száma eléri a 600-at.

Nemcsak a nagyszámú állattal mutat példát, hanem az új tenyésztési módszerek alkalmazásával is. Például februárban a keltetőből vitt csirkét iníralámpa alatt nevelte. Az így nevelt jércék augusztusban már tojtak- Nagy szószólója a háztáji állatállomány takarmánynyal való ellátásának is. A múlt ősszel á termelőszövetkezeten keresztül csak cukorgyári répaszeletböl 4500 mázsát osztottak ki a tagok között.

Szaporulatban, hízott marhában és sertésben az eddigi befektetések ezek után fognak majd igazán jelentkezni. A háztáji gazdaságok meghizlalva az első nyolc hónapban mintegy 200 darab sertést adtak el, ebből 112 darabót a termelőszövetkezeten keresztül. Ugyancsak átadtak 99 hizóbíkát. 15 üszőt és 47 tehenet.

Tiszadadán egyre kevesebb az üres istálló és ól. Ez biztató a városi. embereknek es jövedelmező a . tiszada- daiaknak.

Cs B.

Haynau levele iMáudou

A büntetési kötéllel való kivégeztetés

Vajon megvannak-e még a sárga, molyette levelek Mándon, Márton Miklósék- nál. Évekkel ezelőtt egy véletlen találkozás során ismerkedtünk meg az ópadláson őrzött ládiköval, melyben kétszázéves iratok is lapultak. Hogyan őrizték meg nemzedékről nemzedékre háborúk. viszontagságok, forrongó történelmi időkben is a régimódi szálkás sorokkal rótt papírokat?

Ma már aligha kaphatunk választ minderre. De még alig másfél évtizede a család körében téli estéken olvasgatták a szokatlanul hangzó mondatokat. Az egyik iraton 1774-es dátum volt, a másikat 1848- ban írták, a ládika tartalma a Márton család elődeinek poros és vagyonjogi irataival kapcsolatos, de van egy különösen értékes is köztük, Haynau táborszernagy körlevele az 1848 —49-es forradalom és szabadságharc leverése után.:

„A császári, királyi főhadiparancsnok dr. Haynau úr excellenciája által közrebocsátott hirdetményét azon szoros meghagyással köröztetem, hogy minden helységnek elöljárója pontosan a népnek megmagyarázván, azt szóról szóra jegyzőkönyvbe írják be.”

Haynau rendelete olvasható itt a forradalom miatt elitéit honvédekről. A 30. paragrafus szerint: ..A rög- tönbírósági büntetés kötéllel való kivégeztetés, ezen ítélőszék semmi más büntetést nem rendelhet.,.” A rendelet megfogalmazója precízen és megfelelő lélektan; szempontok szerint arról is intézkedik. hogy az akasztott honvédeket 24 óráig a bitón kell hagyni és utána ott helyben eltemetni. A levél alján ez áll: Becs, október 16-án, 1849.

Tíz nappal az aradi vértanúk, a hős honvéd tábornokok után Bécsben' már megszületett Haynau rendelete a forradalom és szabadságharc közkatonáinak

— köztük sok szabolcsi honvéd „kivégeztetésére.”

Még alig futott híre a nép körében, hogy október 6-án, a bécsi forradalom kitörésének és Latour gróf táborszernagy, császári

hadügyminiszter bécsi felakasztásának évfordulóján az aradi várban kivégezték a honvédtábornokokat. Ugyanezen a napon végezték ki az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány grófot Pesten Több mint száz katonát és polgári személyt végeztek ki ekkor.

De — mint a mándi megsárgult iratok is jelzik

— melyeket szívesen látnánk múzeumban, levéltárban — a bécsi hóhéroknak a törzs, a láb — az egyszerű katonák legyilko- lása is elsőrendűen fontos volt.

Az juttatta eszünkbe Haynau levelét, hogy most 121 éve állították sorba a bit'ófáknál az aradi vértanúkat, akik vállalták a halált, hogy emlékeztessenek, az utókornak példáját adják a haza és a szabadság iránti elkötelezettségnek.

P. G.