Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
WTS. aírtáber l. KELET-W AGYARORSZAö s. däa Központi fftéses munkásszálló mezőgazdasági dolgozóknak Munka- és egészségvédelmi vizsgálat tanulságokkal Figyelemre méltó adat egy szakszervezeti jelentésből: Ma kezdődik a Nyírségi Ősz Krúd^» »emlékkiállítás, nemzetközi képzőművészeti tárlat, virágkiállítás és virágkötészeti bemutató, változatos múzeumi, zenei programok „Ha csak az 1969. évi táppénzes napok számát nézzük, kitűnik, hogy az építők szak- szervezete megyei bizottságához tartozó vállalatoknál ösz- szességében 395 ember egész évi munkája esett ki különböző megbetegedések miatt.” A munka- és egészségvédelemmel kapcsolatos tennivalókat munkavédelmi intézkedési terveikben, valamint a kollektív szerződésekben rögzítették, s az igy meghatározott munka az eredmények sorát hozta. Ezt tükrözik azok a jelentések, melyeket a három legnagyobb szakszervezeti megyei bizottság, az építők, a MEDOSZ és a KPVDSZ társadalombiztosítási bizottságai készítettek. Az üzem- egészségügyi helyzet alakulásáról számoltak be az SZMT társadalombiztosítási bizottságának a napokban, a nyir- lugosi termel őszövetkezetben tartott kihelyezett ülésén. Milliók a munkaártalmak ellen A mezőgazdaság egészségügye sokirányú problémát vet fel, a dolgozókat munkájuk végzése során egészségügy: ártalmak sora éli a gépeknél, a vegyszeres növényvédelemnél. az állattenyésztésben, s az erős fizikai megerőltetést igénylő munkákat rendszerint a szabadban, az időjárás változásainak kiszolgáitaitva végzik. Tudományos kutatókat foglalkoztat e hatások megszüntetése, illetve - csökkentése, de egy részük helyben megoldható. A MEDOSZ megyei bizottsága felhívta a szakszervezeti bizottságokat, kísérjék figyelemmel a dol- . gőzök munkakörülményeit és -^tegyenek javaslatokat a gazdasági vezetésnek a munkaártalmak megszüntetésére. Arra is törekednek, hogy az építési beruházások 20 százalékát szociális, egészségügyi célokra fordítsák. 1970-ben az állami gazdaságok több, mint 8 milliót, az erdőgazdaság közel 5 milliót, a gépjavító vállalat és a vízügy másfél, kétmilliót költött a munka- egészségügyi problémák megoldására. 5 éves szociális beruházási terv is készült, ebből egy szám: a vízügyi igazgatóság 84 millió forintot fordít a nehéz munkák gépesítésére, valamint szociális létesítményekre a következő öt esztendőben. Orvos a műhelyben A MEDOSZ-hoz tartozó vállalatoknál — különösen ■nagy előrehaladás tapasztalható az állami gazdaságoknál — üzemorvosok, egészségügyi felelősök, illetve albizottságok végzik a megelőző felvilágosító munkát és a beteg- ellátást. A korszerű üzemi konyhák és az átalakított munkásszállások is a dolgozók egésrr-syét. védik. Központi fű- téses munkásszállója van a Nyirmadai és a Tiszalöki Állami Gazdaságnak, valamint a mátészalkai tangazdaságnak. A nagy építővállalatok is jelentős anyagiakat fordíta - nak munkaegészségügyl helyzetűik javítására. Üzemorvosi rendelők, fürdők, tágas, műhelyek, munkaártalmakat csökkentő berendezések építése, beszerzése szerepel intézkedési terveikben. A munkavédelmi oktatás, az őrmozgalom kiszélesítése, a felvilágosító munka intenzitásának fokozására éves versenyek indultak, s a legjobbak erkölcsi és anyagi elismerése nem marad el. Az üzemorvosok és a melléjük beosztott egészségügyi dolgozók rendszeresen látogatják a munkahelyeket. Az egyik legnagyobb eredmény a dolgozók egészségügyi éss munkakörülményeinek javításában az, hogy a megye építőiparában naponta 1600 A művelődésügyi miniszter szabályozta a felsőoktatási intézmények kollégiumainak és diákotthonainak működését. Eszerint 1971. január elsejétől a kollégiumi közösségi élet irányítását a kollégium tagjainak szocialista önkormányzati szervei látják el: Az önkormányzat legfelsőbb szerve: a kollégiumi közgyűlés, illetve kisebb létszámú közösségekben a kollégiumi küldöttgyűlés. A kollégiumi közgyűlés választja meg évenként a kollégiumi bizottság tagjait is. A kollégiumokba olyan hallgatók vehetők fel, akik nem laknak az oktatási intézmény székhelyén, s a kollégiumi szabályzatban megkövetelt tainuLmámyi eredményt elérik, továbbá erkölcsi-politikai magatartásuk, közösségi tevékenységük megfelelő. Az alacsony jövedelmű fizikai dolgozók, valamint a nagy családos szülők gyermekei részére a felvételnél elsőbbséget kell biztosítani. embert autóbusszal szállítanak munkába és haza. 4liol mén sok a nond A legkisebb előrehaladást a KPVDSZ vállalatai tudnak felmutatni. (A bírálatok és a segítő szándékú határozati javaslatok ezt hangsúlyozták az SZMT társadalombiztosítási bizottsága ülésén.) A kereskedelmi vállalatoknál egészségügyi komplex terv nem készült, csupán a vállalati intézkedési tervek egy- egy fejezete foglalkozik e témával. Bár a kollektív szerződések rögzítik a dolgozók szociális-egészségügyi helyzetének javítását, nagyon sok kívánnivaló van még e téren. A régi üzemek és üzlet- helyiségek elavultak, a legelemibb felszerelések sem adottak, s a raktározás sem minden esetben megfelelő egészségügyi szempontból. A szakszervezetek ilyen irányú munkája nem kampány- szerű. Minden nap új feladatot ad a dolgozók egészsége védelmében is a mozgalomban tevéken ykedőknek. {kádár) A kollégiumi cím elnyerésének fontos feltétele az önkormányzati szervek, kiépítése és eredményes működése, az al apközöss-ágek öntevékenységének és szocialista versenyének kibontakozása, a tanulmányi és nevelőmunka igényes megszervezése. A kiváló kollégium kitüntető cím elnyerésének feltételei között szerepel a szakmai tudományos utánpótlás erősítése — elsősorban a munkás-paraszt diákok soraiból. A kollégiumi nevelés ügyének országos fejlesztésére, összehangolására, módszertani kérdéseinek tudományos kidolgozására a bentlakásos felsőoktatási intézményeik felügyelő hatóságai mellett a jövőben országos felsőoktatási kollégiumi bizottság működik. A miniszteri utasítás szerint a felsőoktatási intézmények 1970. december elsejéig készítik el kollégiumi, diákotthoni szabályzatuk új tervezetét. Ünnepélyes»» nyitják meg október 1-én délután 3 órakor a Nyírségi Ősz kulturális eseménysorozatát a Móricz Zsigmond Színházban. A megnyitó ünnepségen adják át a közönségnek a Krúdy Gyula-emlékkiállítást, megkoszorúzzák a nyíregyházi születésű író emléktábláját. A kiállítások sorát a sóstói nemzetközi képzöm űvésztelcp vendégeinek kamaratárlata vezeti be. Ugyancsak a kiállítási programban szerepel a szeptember 26-án megnyitott és október 11-ig megtekinthető Bartó Béla-emlékkiállítás a megyei művelődési központ emeleti termeiben. Valószínű nagy sikere lesz az október 2-án nyíló virágkiállításnak is a nyíregyházi Krúdy mozi előcsarnokában, a Nyíregyházi Kertészeti Vállalat rendezésében. Jelentős képzőművészeti eseménye lesz a megyeszékhelynek a szabolcsi művészek október 25-én nyíló XV. őszi tárlata, ugyanekkor mutatják be a megyei művelődési központ nagytermében „A tanácsok 20 éve” című megyei dokumentum- és fotókiállítás gáz.dag anyagát. A kettős eseményen Pogány Ödön Gábor, a Magyar Nemzeti Gr léria főigazgatója tart tárlat- vezetést. A napokban befejeződték a sorozások, hamarosan megkezdődnek' 'azi őszt bevonulások. Akik most kezdik a katonai szolgálatukat, azoknak sok új ismeretet kell szerezniük, és ha családjuk van, nagyon sok ügyben már a bevonulás előtt intézkedni kell. Elsősorban a bevonuló családosokat érintő jogszabályokról, tudnivalókról beszélgettünk a megyei kiegészítő parancsnokságon Páro- si Dezső alezredessel. Ami a legfontosabb: évről évre kulturáltabbak a bevonulások, a fiatalok készülnek a katonaévekre. Mind több a képzett, művelt fiatal, elvétve tapasztalható, hogy ittasan érkeznek a bizottságok elé. A kiegészítő parancsnokságok tisztjei nagy figyelemmel és gonddal foglalkoznak azokkal a prob, lámákkal, amelyeket a bevonulás előtt álló fiatalok A vidéki kiállítások közül a jelentősebbek, Boross Géza október 28-i kisvárdai, Fabók Gyula nyírbátori, Rud- nay Gyula vajai, Beticzúr Gyula vásáros na menyi. Hajós Éva tiszavasvári tárlata a múzeumi hónap programjában. Országos rendezvények is helyet kaptak a Nyírségi Ősz programjában. Október 2-án és 3-án a tiszántúli néprajzosok találkozója, október R-án és 9-én a vidéki városokban megjelenő folyóiratok szerkesztőinek és munkatársainak eszmecseréje szerepe! a műsorban. A Szabolcs-Szat- mári Szemle című megyei folyóirat rendezésében sorra kerülő vidéki folyóiratok vezetőinek találkozóján Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes „időszerű feladataink a népművelési konferencia után” címmel tart előadást Megyei helytörténész találkozó, Váci Mihálv-emlék- nap, a TIT rendezésében október 5-től 12-ig csillagászati hét, október 14-én a színház előtt Thália-szobor avatása, s az idei színházi nivódíjak átadása, a Krúdy Gyula Gimnázium és Szakközépiskola névadó ünnepsége. Október hagyományosan a múzeumi hónap, rendezvényei egybeesnek a Nyírségi idős, beteg szülei vannak, s azokat segíti, vagy már a bevonulás előtt megnősült, gyermekei vannak. Ezeknek, a fiataloknak ügyében a 37/ 1969. (IX. 4.) számú kormányhatározat intézkedik, amely ez év január 1-én lépett hatályba. Ez jelentősen megemeli a sorkatonái szolgálatot töltő fiatal hozzátartozóinak adható családi segély összegét. Ez havonta egy személy részére 800, kettőre 1100 forint. Minden további személy után 300 forinttal emelkedik az összeg. Tehát amennyiben a sorkatona felesége nem dolgozik, egyedül marad otthon, havi 800 forintra jogosult. Egy gyermekkel pedig 1100 forintra. Az ügyintézés sorrendje: a családi segély jogosságát az állandó lakóhely szerint illetékes tanács bírálja el, maid határozatát a nyugdíj- intézethez küldi, amely folyósítja az összeget. Rendkívül fontos, hogy a bevonulást követően — az alakulatnál a katonának adott igazolás alapján — az otthon maradó szülő, vagy feleség azonnal kérje a tanácsnál az intézkedést. Jelenleg ugyanis hosz- szú az ügyintézés: csak 2—3 hónap múlva kapja meg először a jogos összeget. Néhány példa. Balázs Ta- másné — akinek egy gyermeke van, s most várja a másodikat — férje június 15-én vonult be. A Balsai Községi Tanácson elég gyorsan intézkedtek, mert július első napjaiban már továbbították határozatukat a nyugdíjintézethez, ennek ellenére csak szeptember végén kapott először pénzt. Tóth Ferencnót a nyírgelsei tanácsról kérelmével férje vállalatához küldték, s a bevonulástól számított maid 2 és fél hónapra volt szükség, hogy a nyugdíjintézethez továbbítsák a tanácsi határozatot. Kénre'hető. mikor lesz éhből pénz. Bár ezek a legsúlyosabb eseteik, mégis azt mutatják több fiwelmet kellene fordítani a tanácsokon is a katonatelepének gondiaira. Sajnos, több olyan panaszos is érkezett a kiegészítő parancsnokságra. aki maga ugyan ismeri az űj határozatot, d" a tanácson még mindig a régit akariák vele szemben alkalmazni. Ősz programjával: a Nyíregyházi Jósa András Múzeumban nyilvános múzeumi napot tartanak október 13-án, A honfoglalás kori Szabolcs megye” és a „Szabó'.cs-Szatu ár megye bronzkora”, „A polgári demokratikus forradáom és a ' . vcsköztársaság 50 éve” című kiállításokon szakvezetéssel fogadják a közönséget. Október 22-én koszo- rúzzák meg Jósa András síriát az Északi temetőben. Október 30-án kiosztják a néprajzi és honismereti pályázat dijait. Nyírbátorban a tárgy- bemutató és képzőművészeti tárlatokon, az érdekes néprajzi előadásokon kívül október 13-éri koszorúzzak meg Báthori István erdélyi vajda szobrát, s Báthori István erdélyi fejedelem, lengyel király emléktábláját. Megyeiá- rást is terveznek, kirándulóit a szabolcsi földvárhoz, nyírségi és beregi körutat a vidék múzeumi, néprajzi, nép- művészeti értékeinek megismerésére. Az országos rendezvények közül kiemelkedik' az október 10—11-i körrepülő pályaavató országos meghívásos modellverseny Nyíregyházán. Főzési és szakácsverseny, ökörsütés, hal- és békavacsora. divatbemutatók színesítik a vendéglátó napokat. A családi segélyek mellett számos olyan juttatás van, amelyet az itthon maradt asszonyok kérhetnek. Ab egyik ezek közül: a jogszabály kimondja, a sorkatona feleségét egyedülálló nőnek kell tekinteni. Ez a meghatározás többek között módot ad a bölcsődei díj csökkentésére. továbbá, ha a feleségnek munkaviszonya van, egy gyermek után is jár a családi pótlék. Felhívták a figyelmet a kiegészítő parancsnokságon arra is: sokkal kevesebb volna a panaszos ügy az óvodai, bölcsődei felvételekkel is, ha pontosan alkalmaznák az ezzel kapcsolatos kormányhatározatot Ez ugyanis kimondja: „Ha a katonai szolgálatot teljesítő személy felesége munkaviszonyban áll, vagy tsz-tag, gyermekének a helységben működő bölcsödében, óvodában, napközi otthonban történő elhelyezését — kizárd esetektől eltekintve — bizto. sítani kell.” A kormányhatározat egyértelműen határoz ebben a kérdésben, de a panaszok arra mutatnak, nem mindenütt alkalmazzák következetesen. Még egy, kevésbé ismert tényt említünk. Ki lehet családfenntartó? A bevonulások előtt ugyanis sok fiatal hivatkozik arra, hogy egv vagy két idős szülőt tort el Az állásfoglalás: ha csak pénzt ad haza a fiatal, és az. zal segíti szüleit, nem kaphat szolgálathalasztást, ugyanis távolléte alatt általa eltartott egy szülő esetén 800, kettő esetében pedig 1100 forintot folyósítanak azoknak. Szolgálathalasztást családfenntartói indokkal általában csak akkor engedélyeznek. ha az egyedülálló, beteg, gondviselésre, ápolásra szoruló szülők ellátása más hozzátartozók révén nem dható meg. Mindezek mellett hangsúlyozni szükséges, a rendelet! úton megoldható problémák mellett a tanácsoknak és a közös gazdaságoknak több figyelmet volna célszerű fordítani az állampolgári köte- ességüket, a sorkatonai szol. gálatót teljesítő fiatotok hozzátartozóival szemben. m. % mondanak el. Először is azokról, akiknek A képes levelezőlap története Napjainkban a postai forgatom tekintélyes részét a képes levelezőlapok teszik ki. l azánkban évente körülbelül 70 millió képeslap fogy el, s ebből arra is következtethetünk, hogy a nagyobb országokban milyen óriási lehet a fogyasztás. Ha a képes levelezőlap múltját kutatjuk, az első nyomok itt is, akárcsak a i.öny vnyomtatas, vagy a sokszorosító grafika esetében a Távol-Keletre vezetnek. A kínaiak riispapírra írott üdvözlő lapjaikat már a X. században képecskékkel illusztrálták, ezek azonban egyedi alkotások voltak. Nem egyedi, de kis páldányszámban kó zült képeslapoknak kell felfognunk a Franciaországban. a XVII. században meghonosodott rézmetszetű üdvözlő és köszöntő lapokat is. amelyeket sokszor neves művészek készítettek. A mai értelemben vett, tömegméretben előállított képes levelezőlapok ősei az angol karácsonyi lapok, a „Christmas Card”-ok, amelyeknek divatja a múlt században terjedt el A „Christmas Card” Angliában és Amerikában szinte nemzeti intézmény. A képés levelezőlap egyéb tormáinak (városkép, képző- művészeti reprodukciók, arcképek. stb.) felvirágzása Európa-szerte az 1870-es évek körüli időre tehető. A porosz—francia háború idején Leon Besnardeaux francia könyvkereskedő a városa körül táborozó nagyszámú kar tonaságot nem tudta levélbo- rFékokkal ellátni, és ezért folyóiratokból kivágott képeket kezdett árusítani, melyeknek hátára írni lehetett; ezekhez nem kellett boríték. Az 1869. október 1-én az osztrák és a Magyar Posta által először kibocsátott postai levelezőlapot csakhamar követte a képes levelezőlap is: Heinrich Stephan porosz oostatisztviselő ötlete alapján August Schwartz Oldenburg) könyvkereskedő hozta forgalomba ők“t először. A képeslapok révén figyelemmel kísérhetjük egy-egy város fejlődését éppúgy, mi.pt egy-egy ország politikai, művészeti és izlésfejlődésénék alakulását A korai, csipkés szegélyű ppstai lapok után megjelentek a humoros témájúak, sokszor ablakos, hajtogatás megoldás, ban. Néha egészen abszurd levelezőlap-ötletek is születtek. Egy kövér anyóst ábrázoló képes levelezőlapon az anyós ülő alkalmatosságát kispárna helyettesítette, amelyet a címzett aztán tűpárnának használhatott. A képes levelezőlapok művelődéstörténeti jelentőségét korán felismerték a múzeumok. a könyvtárak. A leggazdagabb gyűjtemény a brooklini: két és fél millió lapot számlál. Gazdag a British Múzeum és a Victoria and Albert Múzeum kollekciója is A külföldi magángyűjtemények közül dr. Arztoerg bécsi iosászé a leggazdagabb: 600 000 darabot számlál. Ezt N. Sz. Tagrin teningrádi tanár félmilliós, védett gyűjteménye követi. A világon igen sok 100 Ó00 darab atoMi gvűiteményt tartanak számon. Hazánkban a gyűjtés a századfordulón kezdődött; a gyűjtőknek „Magyar Képes Levelező-lap” címmel külön folyóiratuk is volt. A legnagyobb hazai gyűjtemény megalapítása dr. Petrikovics I,ászló szerencsi orvos nevéhez fűződik, aki 50 éves gyűjtőmunkával mintegy 400 ezer lapot szerzett. Kollekcióra gazdag ritkaságokban (selyemre, rénszarvasbőrre, falemezre, stb. nyomott lapok). A kiváló műgyűjtő anyagát Szerencs városának ajándékozta, amely az értékes gyűjteményt a szerencsi Rá- kóezí-házban helyezte él. A képeslevelezőlap-gyűjtők szama évről évre növekszik. A hátai gyűjtőket elsősorban a dorogi „Ki Mit etvűjt Kb'h” és a Fővárosi Művelődési Ház hobby- szakköre fogja össze. U.iab. ban múzeumaink érdeklődése is megélénkült: erre mutat. hogy a Debreceni Déry Múzeum nemrég megvásárolta Velé- nyi Lászióné pécsi gyűjtő 10 ezer darabos anyagát. A Kénzőművészeti Alap Kiadóvállalata az Utóbbi években ‘öbbször rendezett képesleve- lezőlap-kiállítást, és mű- "tozlevelező'apok kiadásával is sokat tesz a gyűjtők kielégítése és a művészetek népszerűsítése érdekében. Gr. F. Ba behivnak katonának Családi segély: havi 800 forint — Soron kívüli felvétel bölcsődébe, óvodába — Családi pótlék egy gyermek után is MINISZTERI UTASÍTÁS a felsőoktatási intézmények kollégiumainak szervezeti és működési szabályzatáról
