Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-30 / 255. szám
rtro. október SW KELET-MAGYARORSZAG 5. oldal Több ám — olcsóbban — jobb minőségiben Félmillió pár cipó Rakamazról Ha jól kalkulálnak — a 92 milliós tervezett éves termelési érték helyett — 116 milliót tesznek az „asztalra” de- c' mbér 31-ig a rakamazi cipészek. A 420 000 pár lábbeli java részét — több mint 340 ezret — ezúttal is exportra szállítja a szövetkezet. Kapósak a rakamazi áruk nemcsak a világpiacon, hanem idehrza, a belkereskedelemben is. Egy bizonyos; a mostani, mintegy 24 milliós túlteljesítés nem hozza meg a várt hasznot; több olyan árut készítettek, amelynek magas volt az anyaghányada, többet adtak a tartósságra, mint a célszerűségre. A luxuskivitelű lábbeliknél — például a női csizmáknál — a magas munka- és anyag- igény ellenére is kevés volt az számolható tiszta haszon Olyannyira, hogy ha egy ilyen csizma véletlenül selejtes lett — a magas ár miatt — „elvitte” az 50 pár csizmán szerzett tiszta hasznot. Pontos felmérések alapján — természetesen az igényeik figyelembevételével — lövőre lényeges változtatásokat terveznek. A jövő év leg- fontosabb tennivalói közé tartozik a gépesítés fokozása, s ennek révén a termelékenység növelése. Valóra váltása tulajdonképpen már megkezdődött; ez évben ösz- szesen 2 millió forint értékű gépet vásárolnak és ezeket fokozatosan munkába is állítják. A létszámot jövőre nem emelik. Ennek ellenére a terv több mint félmillió pár lábbeli elkészítése. A cél: több áru. olcsóbban, célszerűbben, gazdaságosabban. A sokirányú tájékozódás eredménye, hogy itt már ismerik a jövő évi divatigényeket, amely egyre inkább a műanyagból készült, köny- nyű cipők javára tolódik el. Jövőre a Raka mázon készülő női cipők és szandálok átlagosan 10—15 dekával lesznek könnyebbek. S lényegesen olcsóbban is kerülnek majd forgalomba. Ez évben az üzemben készült lábbelik átlagára 350—400 forint között van. Jövőre 180—220 forint’ között, de lesz még ennél is olcsóbb áru, amelyet már 120- -130 forintért meg lehet majd kapni. Természetesen készítenek majd az igényeknek megfelelő meny- nyiségben úgynevezett luxus- kivitelű lábbelit is. Jövőre előreláthatóan mintegy 420 000 pár cipőt szállítanak exportra, mintegy 80 ezerrel többet, mint ez évben. Ugyanakkor a belkereskedelem is elégedett lehet, hiszen a± éves párszámterv már "félül váii a félmillión. Ebből már a tavalyinál is lényegesen nagyobb mennyiséget kapnak a hazái cipőboltok. <t. á.) Szabolcsról Rzeszówban Ai agyar kulturális napok Lengyelországban Magyar kulturális napokat tartottak Nyíregyháza lengyelországi testvérvárosában, Rzeszówban. Az október 19-én megnyitott rendezvénysorozat a magyar kulturális, s ezenbelül a szabolcsi kulturális életből adott ízelítőt. A leghosszabb program az október 19 és 25-e közötí megtartott magyar filmszemle volt. Ennek során három magyar játékfilmet vetítettek s a vetítések előtt J. Ratajczka, a vajdasági lap szerkesztője tartott előadást. Október 20-án a rzeszówi Turkus Klubban sajtóértekezlettel nyitották meg a magyar politikai és filmplakátok kiállítását. Ugyanezen a napon tartott előadást a vajdaság fővárosában a Budapest Ének- és Táncegyüttes. Október 21 és 25-e között a városban magyar nép- művészeti vásárt tartottak. Majd október 22-től a maAz utóbbi évek során komoly tekintélyre tett szert az Irodagép javító Vállalat nyíregyházi telepe. Ismerik Szabolcsban, de javító szakemberei gyakran dolgoznak Borsod és Hajdú megye területén is. Különösen a fénymásoló és könyvelőgépek karbantartása és javítása révén váltak ismertté a szomszédos területeken. Szabolcsból havonta átlag 200—250 irodagép kerül a műhelyeikbe Nyíregyházán és Mátészalkán. Ezek többsége író- és számológép, pénztárgép, újabban könyvelógép és sokszorosító. A vállalat a hagyományos irodagépek karbantartásán és javításán kívül az utóbbi időben mind többet foglalkozik a számítógépekké; Ls. Szabolcsban 11 ilyen működik, ezek rend- bentartása különös szakér_ telmet igényel. A vállalat nyíregyházi telepéről a közeljövőben 2 fő megy Budapestre és Balatonboglárra. hogy ott részt vegyen egy olyan tanfolyamon, ahol a Magyar Tudományos Akadémia által kidolgozott Hunor típusú elektronikus gép mechanikájával ismerkednek. Ez a gépfajta ugyanis a következő években sorozatban jelenik meg majd Szabolcsban is. k A szolgáltatásokon kívül gyár kulturális napokat Sza- bolcs-Szatmár megyei vonatkozású rendezvényekkel folytatták. Ekkof tartották meg az önálló magyar irodalmi és zenei estet, amelyen dr. Csapiáros István, a varsói egyetem magyar tanszékének vezető docense tartott előadást A népi Lengyelország és a magyar költészet címmel. Ennek keretében ismertette Váci Mihály, Sipkay Barna és Ratkó József munkásságát. Október 24-én délután a nyári lengyelországi nemzetközi művésztelepen is részt vett nyíregyházi festőművészek, Krutilla József és Soltész Albert tárlatát nyitották meg a rzeszówi múzeumban. A kiállítás november 7-ig tart nyitva. A magyar és szabolcsi kulturális napokat október 24-én rövidfilmszemlével zárták. amelyen Zdzislaw Omatowskie- go, a Novini Rzeszówi szerkesztője tartott előadást. jelentősen fejlődött a vállalat gyártó tevékenysége is. Hazánkban egyedül a nyíregyházi üzem gyárt író_ és pénztárgépszalagot. Az osztrák Kores-céggel kötött megállapodás szerint, a tőlük vásárolt félautomata gépekkel készül ez a fontos termék. Egyelőre a hazai szükségletet igyekeznek kielégíteni. a jövő évben 700 ezer orsót adnak át a kereskedelemnek. Az 1972-es esztendőben olyan szintet érnek el, hogy a hazai igényeken kívül a Kores-cég- nek is tudnak már exportálni. Ugyancsak kizárólag Nyíregyházán készül a stencilgépek szitája Is, innen látják el az ország többi irodagépjavító vállalatát. Az Irodagépjavító Vállalat a nyíregyházi telepet az elkövetkező években jelentősen fejleszteni kívánja, új munkalehetőséget teremtve ezzel nőknek is. A vállalat telepe jelenleg 69 fővel évi mintegy 10 milliós értéket termel, viszont tudják, hogy az irodák, tez-ek fokozatos gépesítése mind nagyobb követelmények elé állítja majd őket. Erre készülnek már időben, erősítve a megye- székhelyen lévő telepet, és ütőképesebbé téve a hatalmas környékkel rendelkező gyorsan iparosodó Mátészalkán lévő lerakatot is. DIVAT, őszre és télre egyaránt a hosszabb ruhák, kabátok és kosztümök a divat, j Különösen prémes megoldások I kerülnek előtérbe. Képünk is | ezt igyekszik bizonyítani. Kutyámnak Betyár a neve. Mindenki szsreti, még a kéményseprő is, akit pedig magából kikéivé megugat. Hevesen gyűlöli a postást és minden kerékpárral beröppe- nőt, ugyanakkor a félénk óvatossággal érkező villany- számlást, a lomposan öltözött ruhájú látogatót, de a kackiásan kiöltözött hölgyeket is. Általában mindent megvetéssel sújt, ami nem éri el, vagy túlhaladja az arany középút vonalát. Ilyenkor kiálthatok rá akkorát, ő még akkorábbat kiált vissza: ugat, rohan, közben fél fejfordulattal rám sunyit méltatlankodva. amiért hivatásának teljesítésében zavarom. Magatartása az érkezővel szemben egyre fenyegetőbbé válik. Jaj lesz mindjárt annak Ő most széttépi, felkoncolja bőröstül megeszi az illetőt. Az első pillanatra valóba»» ijesztő a látvány, legalábbis az idegennek. Én azonban tudom. hogy móka az egész. A nagy handabandázásban ott cseng a műharag erőltetése. De Betyárnak tetszik, hogy Írógépszalag: Made in Nyíregyháza A kor idényeihez formálódik az irodagépjavító! Döntött a Legfelsőbb Bíróság Az utóbbi időben több fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tisztviselő Pest környéki családi házának építésével kőműves kisiparost bízott meg. Egy nap vasbeton áthidalót kellett a helyére emelni. A munkát a kisiparos irányította. Beemelés közben a bakon rosszul elhelyezett palló megbillent, az állványról több munkás leesett, s közülük az egyik súlyosan megsérült. Az illető, mind a kőművesmester, mind az építtető ellen kártérítési pert indított. A kisiparos felelőssége A budapesti II.—XII. kerületi bíróság a kisiparost elmarasztalta, míg a tisztviselővel szemben a keresetet elutasította. Álláspontja szerint a kőművesmester a balesetvédelmi óvó rendszabályok elmulasztása miatt felelős. míg a tisztviselő nem. Ugyanis közte és a sérült között jogviszony nem keletkezett, mert az illető a kisiparos alkalmazottja volt. Fellebbezésre a fővárosi bíróság a kisiparos és a tisztviselő egyetemleges kártérítési kötelezettségét állapította meg. Döntését azzal indokolta, hogy az építkezésnél generálkivitelező nem volt. Ezt a feladatot lényegében a tisztviselő maga látta el, holott az építkezési szakmában járatlan volt, tehát felelős kivitelezőről kellett volna gondoskodnia. Mint megbízó, a bekövetkezett kárért a kőművesmerterrel együtt felelős. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé kemlt. amely a fővárosi bíróság ítéletét megváltoztatva, a tisztviselőt a kártérítési kötelezettség alól mentesítette. A határozat indoklása szerint az építtető a munkálatok elvégzésével iparengedéllyel rendelkező, szakképzett kőművest bízott meg, tehát a megbízott megválasztásában mulasztás nem terheli. A balesetet okozó bakállvány szakszerű megépítésére a kisiparos képesítésénél fogva jogosult volt. ha tehát a munkát rosszul Irányította, az ebből eredő balesetért ő felelős. A tanár elutasított keresete Egy vidéki gimnázium tanára felkereste lakásán az Igazgatót, hogy osztályfőnöki beosztásával és tanulószoba- vezetői munkájával kapcsolatos félévi zárójelentését átadja. Amikor távozott, kerékpárját az utcán tolva, lakása felé indult, de a síkos járdán elesett, és karját törte. Több mint egy hónapig keresőképtelen volt. Felépülése után keresete és a táppénze közötti különbözet megtérítéséért a gimnáziumot fenntartó tanács művelődési osztálya ellen pert indított. A járás- bíróság megállapította: á tanárt munkaköri kötelessége teljesítése közben érle a baleset, tehát az üzemi jellegűnek nyilvánul, és ebből eredő kárát a tanács megtéríteni tartozik A legfőbb ügyész törvényességi óvására a Legfelsőbb Bíróság a járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a tanár keresetét elutasította. A határozat indoklása rámutat arra, hogy a tanár munka- viszonya keretében járt el, amikor a baleset érte, de közúton, illetve gyalogjárdán esett el. Márpedig a biztonságos közlekedés megszervezése és az ezzel kapcsolatos balesetelhárítási feladatok megoldása a tanács művelődési osztálya feladatkörébe nem tartozik. Ezért az osztály mentesül kártérítési kötelezettsége alól, mert a tanár balesetét olyan ok idézte elő, ami a tanács működési körén kívül esik, és így a balesetet nem háríthatta el. Kit terhel az idomúiéi? Egy gyári munkást üzemi baleset ért. Több mint két évig táppénzes állományban volt, majd rokkanttá nyilvánították. A vállalat a baleset után két évvel felszólí- tóttá: kárigényét jelentse be. A munkás ennek eleget is tett, de a gyár nem volt hajlandó annyit fizetni, amennyit a rokkant igényelt. ezért per keletkezett közöttük. Az alsófokú bíróságok azzal az indoklással, hogy elkésve indította a pert, csak 6 hónapra visszamenően állapították meg kárigényét. A legfőbb ügyész törvényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került. amely törvényességi ha(Tudósítónktól) A nyírbátori termálkút mielőbbi létrehozása érdekében tett vállalást ez év szeptemberében a közelgő pártkongresszus tiszteletére a Vízügyi Tervező Vállalat 1/5 építési osztályának Hévíz brigádja. Radnai József irányító-tervező csoportja — Andrási Lajosné, Csépány Jánosné, Dolmányosáé Szederkény Erzsébet és Hegedűs Mária — a termálkút társadalmi munkában történő hévízhasznosítási szakvéleményének és beruházási javaslatának elkészítését vállalta. A mintegy 40 ezer forint értékű vállalást határidőre teljesítette a brigád. A hévízhasznosítási szakvélemény és beruházási javaslat dokumentációit már átadták. tározatában a következőket mondta ki: — Baleseti járadékot hat hónapnál régebbi időre visz- szamenően csak altkor lehet érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli. Ezt a jogi rendelkezést ez indokolja, hogy a járadék — így a táppénz és a korábbi átlagkereset közötti különbözet iránti követelés is — a létfenntartást szolgálja, és tőkegyűjtésre nem használható fel. Ebben az esetben azonban a munkást igénye érvényesítésében múlás:-‘ás nem terheli, mert kártérítési követelését a vállal®-1 tál szemben még táppénzes állománya alatt előterjesztette. — Ha a vállalat a balesetért felelős, a dolgozó bejelentése alapján köteles a kárt megtéríteni — hangzik tovább a határozat. — Ezen- kívül a baleset, b^lcövétkezését, illetve a sérült munka- képtelenné válása esetén legkésőbb a felgyógyulást köve- tő 30 naoon belül köteles a dolgozó figvrimét a bai-elen- tés megtételére felhívni. Minthogy ezúttal a gyár a baleset bekövetkezése után csaknem 2 éWel később tett eleget felszólítási kötelezettségének és ekkor a sérült nvomban érvényesítette kártérítési igényét, az időmúlás nem róható a dolgozó terhére. Ugyanis amíg a vállalat a sérültet nem hívta fel kárigénye bejelentésére; addig nem lehet szó az illető terhelő mulasztásáról, a járadékkövetelés késedelmes érvényesítéséről. Tehát tévedett a járásbíróság, amikor a hat hónapnál régebbi járadékigényt elutasította. A Legfelsőbb Bíróság a vállalatot a baleset időpontjától számított kárigény megfizetésére kötelezte. ■ Hajdú Endre A helyi vezetők, s a község lakói a nyár folyamán megértőén nyugtázták a vízügyi szervek részéről a tragikus árvízi események miatt a munka leállását. Most azonban, mivel az árvíz sújtotta területeiken lassan ismét helyreáll a rend. remélik, hogy az Országos Vízügyi Hivatal vezetői — okik az eddigiekben is nagy szeretettel foglalkoztak a nyírbátori termálkút létrehozásának kérdésével — a termelőszövetkezetek tagsága — a a község és a járás lakossá ?a — a mostoha termelési vi- ■ szón vök megváltoztatása, az eredményesebb gazdálkodás, a jobb ellátás érdekében megteszik a munka folytatásához szükséges intézkedéseket. Szabó Gyula Termál kutat kap Nyírbátor szurtos kis puli létére majdnem akkora zajjal kongat, akár egy óriás komondor. A megtámadott is rájön ihama- rosan. hogy ez csalt játék. A kéményseprő, a villanyszámlás. a dáma. S mindnyájan csak a játék kedvéért rémüldöznek. Betyárom miután bizonyságot tett rettentő mivoltáról, már maga sem titkolja, hogy valójában csak játszani akart. Felkap az útról egy kavicsot, fenyőtobozt és az érkező lába elé teszi, aki nem érti meg mindjárt, hogy ezt mi végből tette, mire Betyár orrának kifejező mondulatával bököd, mutat a tárgy felé: tessék azt jó messzire elhajítani és ő majd visszahozza a lába elé. Ezt a műveletet a vegte'en^srig hailandó csinálni. Az előbb haragot, most játékot játszana. Vár, lapul. pillantásaival eseng. Az emberek meg jóízűen nevetik és nemsokára kötélnek állnak. Amikor aztán a látogató kifelé tart a kertünkből. Betyár megismétli a drámai jelenést: ugat, handabandázik, fogat is vicsorít hozzá. De senkit meg nem harapna, mert tiszteli a játékszabályokat. A nagy hűhó csak azért van már. hogy velünk, háziakkal elhitesse: bátor fellépése valami nagy veszedelmet hárított el. Ha ő nincs, most mi sem vagyunk! Utána lábam elé telepszik mély szusszanással és laposan sunyi pillantása a hatást lesi arcomon. Ha megdicsérem, ravaszul csóvália a farkát és befelé azon nevetgél, milyen könnyű az embert lóvá tenni. De az is lehet, tisztában van azzal, hogy én belelátok; hogy mindketten csak úgy teszünk, mintha komolyan csinálnánk a játékot. Szeretnék vele e tárgyban eszmecserét folytatni, de fájdalom, beszélni nem tud. Néha pedig úgy mozgatja a száját, de e mozgás nem válik szavakká. — Szólalj már meg! — kiáltok rá, amint két lábon áll előttem, és értelmes pillantásokat vet rám. — Beszélj már. és mondd el végre, ml a véleményed az életről? Egv pillanatig a némák szomorúságával néz rám, nyöszördül is valamit, amit nem lehet érteni. Aztán, mintha megtalálná a szem1 éltető megoldást, orrával egy kavics felé bök Szinte mond. ia: ez az élet édes kis gazdim: csak játék. Talán igaza is van: a sors elhajít egy darab kavicsot és visszahozza az ember. Az ő játékában csupán a szereplők mások. Dénes Géza Csak játék
