Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-25 / 251. szám
tfWfl. olftőber 25. KBLBT-WAOYARORSZAö S. »Mal Az MSZ — 11916 — 70 nyomában Kinek jó a kenyérszabvány ? Az új túraterv — Meddig friss a friss kenyér „Nem hozható étkezesi forgalomba a kenyér, ha — kezdi a felsorolást az új szabvány — torz alakú, ha felületének egyharmadánál nagyobb részen égett, ha olyan mértékben sérült, hogy a héj a felület egyhannadé- nál nagyobb részen hiányzik, ha szalonnós, vagy borsószemnél nagyobb szemcséket tartalmaz.-’ Ez a felsorolás csak egy kis rész az egészből, bár ez is érthetetlen. Először is azért, mert nem azt mondja, mikor lehet egy kenyeret eladni, hanem azt, mikor nem. Nem a fogyasztó érdekét szolgálja — Ha a szabvány szerint engedélyezett minőségű kenyeret sütnénk, még több, és még keményebb kritikái kapnánk — mondja Hoszták László, a megyei sütőipar igazgatója. Olyan kenyeret, amit a szabvány még megenged. talán nem is lehet sütni! Mi is úgy. érezzük, a szabvány nem a fogyasztót védi, hanem felmenti a sütőipart, beismeri: jelenleg hazánkban se a kapacitás, se a szakmunkásgárda, se a nyersanyag nem tesz lehetővé világszínvonalú terméket. Dr. Bartha Lajos, a sütőipar főmérnöke a nyíregyházi és a megyei helyzetet elemezte: — „Teljesen érthető. ha a fogyasztó, aki későn kapja a kenyeret, vagy ha annak a minősége nem jó. nem firtatja az okokat. Érthetően nem izgatja, miért van az úgy. Azt viszont nem árt leszögezni: a 15 éve alig fejlesztett megyei sütőipar mélyen a kívánt szint alatt van. A legnagyobb fegyelem mellett se lehet a korszerű előírást, technológiát alkalmazni,. Ez nem mentség, ez tény, Vegyük hozzá azt is. hogv a szakmunkások száma kicsi, sok olyan ember került a szakmába. akinek se tudása, se szive nincs a munkához. Nos, ilyen körülmények között napi 1000 mázsa kenyeret és 180 ezer süteményig legyártani nem kis feladat.” Sajnos, az idei búza minősége mélyen alatta marad a korábbi évekének. Sikértartalma ugyan jó, de sok volt a csirás búza, későn fejlődött a keményítő, és így a sütés közben lejátszódó vegyi folyamatok a liszt kenyérré. válását nehezítik, a minőséget hátrányosan befolyásolják. Itt érdemes talán arról is szólni, hogy a kenyér esetében illetheti szemrehányás a malomipart is, ahol jobban ügyelhetnének arra. hogy a tartalék jó, száraz búzát az előírásoknak megfelelően keverjék az újjal, és így egyenletes minőségű liszt kerüljön a pékségekbe. Túrakezdés: reggel 4*kor Milyen elképzelések vannak a január 1 utáni időre, amikor szállítási szerződéséit szoros kötelékei szabályozzák majd a sütőipar és a kereskedelem kapcsolatát. — Nyíregyházán már jelenleg is van szállítási szerződés vállalatunk és a kereskedelem között — mondja dr. Bartha. Október 5-től ennek egy jövőbe mutató formáját alkalmazzuk. Eszerint, ha a sütőipar kocsija íél órát késik a kitűzött időhöz képest, a kereskedelem kötbérezhet. Hajnali' négykor kezdjük a rakodást, és négy- szakaszban látjuk el az üzleteket. A boltok nyitására. mindenütt ott a kenyér és a sütemény. A kereskedelem is segített ebben. Ha kellett, előrehozták a nyitás idejét. Vettünk 3 új autót, hogy a szállítás zavartalanabb legyen. 2000 olyan műanyag rekeszt vettünk. amely a korszerű sütemény tárolást és szállítást biztosítja. Ügy érezzük. a mostani túra jó. Van üzlet, amely naponta kétszer igényel árut. mi kétszer szállítunk. Érdekünk is. hogy Rendelet a lakásfelmérésről Az új lakbérrendszer bevezetésének . előkészítéseként pénteken megjelent az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete a bérbe adás útján hasznosított lakások felméréséről. Az állami és a vegyes tulajdonban álló mintegy- - egymillió bérlakást mérik fel és összeírják a bérlők egyes adatait 1971. március 31-ig. Ebből 800.000 tanácsi lakás, a fennmaradó 200 000 lakást pedig' állami vállalatok és különböző társadalmi szervezetek kezelik. A rendelkezés előírja, hogy a felmérésről a JgkS$ kezelője köteles gondoskodni. A bérlővel legalább három nappal előbb kell közölni a felmérés időpontját a lakónak pedig elő kell segítenie a felmérést. A felmérést minden esetben a bérlő vagy meghatalmazottja* nak jelenlétében kell elvégezni. Az adatfelvételi lap 20 kérdése vonatkozik a Lakás méreteire. Ezekből az adatokból állapítják meg. milyen komfort-kategóriába esik a lakás. A kategóriákról részletes intézkedés csak később, a lakásrendelet végrehajtási Utasításában jelenik meg. A feljegyzett méretek azonban lehetővé teszik, hogy a későbbi intézkedés alapján is pontosan meghatározzék azt a kategóriát, amelyhez a lakás tartozik. Amennyiben a felméréskor . a bérli' nem ért egyet a kérdőíven feljegyzett megállapításokkal. akkor e lap megfejelő helvér írásbeli észrevételeket tehet. Egyébként is aláírásával köteles igazolni, hogy jelenlétében végezték el a felmérési. Bérlőtársak esetében az egyik bérlőtárs aláírása is elegendő. Á felméréshez szükséges adatfelvételi lapokat november 1-től szerezhetik be a tanácsi házkezelési szervek a fővárosi I. -kerületi Ingatlan- kezelő Vállalattól. A nem tanácsi kezelőszervek és más bérbeadók pedig 1971- január 15-e után kaphatják meg ezeket a lapokat a lakások helye Szerint illetékes tanácsi házkezelési szervektoir a kenyér mielőbb kikerüljön üzemeinkből, hiszen tárolni amúgy is képtelenek lennénk. Hogyan tárol a kereskedelem ? Ha a vevő Nyíregyházán a nem modem és új boltokban megnézi, hol tárolja a bolt a kenyeret, akkor ugyancsak meglepődik. Mert erre is van szabvány. így szól: „Kenyeret csak sütőipari termékek tárolására berendezett helyiségben szabad tárolni. A helyiség legyen világos, száraz, jól szellőztethető, tiszta, szagtalan, állati kártevőktől mentes, polcokkal, tárolókocsikkal vagy rekeszekkel ellátva. A kiskereskedelem kenyér- tároló helyiségeiben sütőipari termékre káros hatású (átható szagú, szennyeződést okozó, porladó stb.) áru nem tárolható.” De hol van ilyen helyiség — kérdi számos boltvezető, főleg a külsőségen. Szabvány ide. vagy oda, a kenyér ott áll, ahol éppen hely van rá. A szállításkor amúgy is romlott minőség még rosszabb lesz. Főleg ha hozzávesszük, hogy 2 és fél— három napig eladható az áru. Hogy akkorra milyenné válik, arról jobb talán nem is szólni. Szigorúbb társadalmi ellenőrzést A beszélgetésekből leszűrhetjük: az új szabvány rossz. Nem szolgálja a vevő érdekét, könnyít az iparon, ami nem serkent a jobb minőségre. De még ezt. a rossz szabványt is érdemes lenne kivonatolva kifüggeszteni a holtokba, hadd lássa a fogyasztó, milyen lehetőségei vannak. Kényszeríteni kellene a kereskedelmet a korszerű és előírásszerű tárolásra, és lehetőséget adni a fogyasztónak, hogy bepillantson a pult alá és a raktárba, és megnézhesse, hogyan állnak a kenyerek egymás hegvén-hátán. És talán ami a legfontosabb: mindent megelőzően íeil°szt°nl kell a sütőipart, mást megelőzve előre kell hozni az új kenyérgyár építését, mely bár modem lesz, de mire elkészüli már akkor se üti meg a világszintet. Mindez nem mentesíti a sütőipart az alól, hogy addig is a lehetőségek kihasználásával de a lehető legjobb kenyeret süsse. Legalább olyat, mint amit az M-SZ 11916-os szabvány előír. Bürget Lajos PARAGRAFUS ÉS EMBERSÉG Az elmulasztott igazolás Pillanatképek a TM DB tárgyalásáról A tárgyalás csak negyed tízkor kezdődik, de a Területi Munkaügyi Döntőbizottság irodaházi ajtaja előtt már idegesen topog egy fiatal hölgy. Bent a „T” alakú asztal felső részén Gyurkovics Jánosné és Molnár Jánosné ülnökök, középen Pongor Gyula, a döntőbizottság elnöke. Beszólltják az első vitás kérdés szereplőit. Egyik oldalra a sértett Pokol Gábor- né, vele szembe a munkaadó a dohányfermentáló gyár képviselője ül. A formalitások elvégzése után megkezdődik a tárgyalás, melyből kirajzolódik a gyár volt dolgozójának problémája. 1968 júniusában került Po- kolné a dohányfermentálóhoz. Állandó munkaviszonyt nem létesítettek, csak egy-két havonként hosszabbították meg az asszony szerződését. Az utolsó szerződés szerint Po- kolné 1969. december 31-ig lett volna a vállalat dolgozója, de terhessége miatt december másodikától az orvos táppénzre írta ki. Pokolné 1970. február 20-án szült. A gyár — mivel a szerződés másfél hónappal azelőtt lejárt — nem folyósította a gyermekgondozási segélyt. Pokolné — arra hivatkozva, hogy december végén nem értesítették arról, hogy szerződését nem hosszabbítják meg — kérte a vállalattól a gyermekgondozási segély kifizetését. Minthogy ezt nem kapta meg, a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz fellebbezett. Ott is elutasító határozatot hoztak, így jutottak el ügyük tisztázása végett a Területi Munkaügyi Döntőbizottsághoz. A döntés itt sem kedvezett az igazságát kereső fiatal asszonynak, mert az ide vonatkozó jogszabályok szerint a határozott idejre szóló munkaviszony a szülési szabadság megkezdése előtt megszűnt. A döntőbizottság tehát nem hozhatott kedvező döntést, mert jogilag ez nem lehetséges. Az viszont már emberség kérdése, hogy egy vállalat ne hagyjon magára egy héthónapos terhes asszonyt, még akkor sem, ha lejárt a szerződése. ' Másodikként két fiatalember jön be a tárgyalótereimbe. Körülbelül egykorúak lehetnek. Az egyik mégis jóval Idősebbnek néz ki. Ök is szembe ülnek egymással és nemsokára megtudjuk, az Idősebbnek látszó tragédiáját. — Bádogos segédmunkásként kerültem a Tisza menti Termelőszövetkezetek Építő Vállalatához, 1968. júniusában. A nyíregyházi Ságvári Tsz hűtőházának tetejét szereltük. November 9-én már befejeztük a munkát és a szerszámokat szedtem össze a tetőn, amikor összetört alattam a pala és leestem. Három csigolyám tört el. Kiss József csaknem egv évig, 1969. augusztus 16-ig volt táppénzen. Ekkor egy orvosi bizottság negyvenszázalékos rokkanttá nyilvánította és a vállalat raktári segédmunkási munkakörbe osztotta. Pár hetet tudott csak dolgozni, aztán a sérülés ;/.miatt' könnyebb munkát kért a vállalattól. A munkaügyes hazaküldte, hogy majd értesítik, ha találnak neki megfelelő helyet. Meg is kapta az értesítést, hogy Pvakamazon. az ottani építkezésnél éjjeliőrként tudnák alkalmazni. Kiss. József ezt sem tudta elvállalni, kérte viszont, hogy hadd lehessen nappali őr. Mivel a vállalat ilyen munkát nem tudott neki alni, ez év július. 21-től a demecseri tsz-ben he-' lyeZkedett el. 1969 szeptemberétől ez év júliusáig Kiss József 247 forint járadékot kapott az SZTK-tói. A vállalattól azt kérte, hogy hat hónapra — ez év január 1-től június 30-ig —4 havi 1100 forinttal egészítsék, ki járadékát. Mivel a vállalaft ezt nem adta meg, ezért fordult a munkaügyi döntőbizottsághoz. A Területi Munkaügyi Döntőbizottság megváltozatta a vállalati döntőbizottság döntését és kötelezte a vállalatot,, hogy 1969. szeptember 8-tól 1970. július 1-ig havi 1071 forintot, plusz a hatszori beutazásra elköltött 120 forintot fizessen ki Kiss Józsefinók. .Ez. az összeg a járadék levonásával Kiss J ózsef keresetének nyolcvan százaléka. Az indoklásból kiderül, hogy a vállalat elmulasztotta egy olyan orvosi igazolás beszerzését, amelyben részletesen leírják: milyen munkakörben foglalkoztatható a csökkent munkaképességű dolgozó. (B. .?.) 49 ezer szabolcsit érint a nyugdíjemelés Folyósítják külöu kérés nélkül A kormányrendeletről, amely a nyugdíjak évenkénti emeléséről intézkedik. Lázár György munkaügyi miniszter és Gál László, a SZOT titkára tájékoztatta az újságírókat. Elmondták, hogy a rendelkezés újabb lépés a párt és a kormány életszínvonal-politikájának megvalósítása, az idős emberek, nagyobb megbecsülése útján. A nyugdíjakat 1971-től évenként két-két százalékkal automatikusan emelik, hogy az árak mozgása miatt ne csökkenjen a ■ nyugdíjasok életszínvonala, sőt a nyugdijak összege bizonyos mértékben kövesse a dolgozók bérének emelkedését. A két százalékkal felemelt nyugdíjakat 1971 január 1- től folyósítják minden külön kérés nélkül. Azoknak sem kell külön igényelniük az emelést, akiknek a nyugdíját 1971-ben vagy annál később állapítják meg. Ezekhez a nyugdíjakhoz is kérés nélkül hozzászámolják a két százalékot. Ugyancsak nem kell kérni a két százalék hozzászámitását azoknak, akiknek átmenetileg szünetel a nyugdíja, az újbóli folyósításkor automatikusan megkapják a kétszázalékos többletet. 1971-ben körülbelül 300 millió, a negyedik ötéves terv időszakában összesen 1,5 milliárd forint többletnyugdíjat fizetnek ki a kétszázalékos emelések nyomán. A mostani rendelkezés — mint Nagy . Károlyné dr. a SZOT Szabolcs megyei Igazgatóságának Vezetője elmondta ■— megyénkben 17 700 ipari és 31 756 tsz- nyugdíjást és járadékost érint. Az emelés az összes nyugdíjast érinti, tehát különbőzig azoktól az emelésektől, amelyeknek a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak közötti különbség csökkentése volt. a céljuk. A fővárosi sajtótájékoztatón még elmondták, hogy a 2 százalékos emelésen kívül az elmaradt nyugdíjak rendezésére is terveznek intézkedéseket a negyedik ötéves terv időszakára. A tárgyától eremből így év — egy pofonért — Azért, mert maga segédrend őr. . nem csinálhat mindent!-*• Hát le mit keresel itt? A fenti párbeszéd — már amennyire ezt párbeszédnek lehet nevezni — a múlt év május 31-én hangzott el az ajaki italholt előtt. Az első mondatot Lakatos Béla 23 éves ajaki alkalmi munkás mondta úgy félvállról az igazoltató segédrendőrnek. A válasz — bár igv önmagában furcsán hangzik — mén’; rthető, hiszen akinek szólt, azt epilepsziás betegsége miatt az orvos már évekkel korább".i eltiltotta az i vastól. Márpedig a kocsma előli is azért állt mert olcsó „bérmunkáért” apott inni. Az egész történet úgy kez- lő'’'” hogv az ajaki falu- fetelős rendőr eligazítást tartott két segédrendőrnek: Kovács Ferencnek és. Kovács Elemérnek, hogy járják körbe a falut és részletesen elmagyarázta. mi a teendőjük. A két segédrendőr megértette a parancsot, fölvették karszalagjukat és az eligazításhoz igazodva az italboltnál kezdték munkájukat. Még be sem kellett menniük a vasárnap estéken szokásos zsúfolt italboltba, mert az úton háromkerekű triciklijében ül* iőf*íkán it- taá állapotban Borsodi András rétközberencsi rokk.am nyugdíjas. A segédrendörök nem ismerték az ideg n embert és igazoltatták- Éppen ekkor jött ki az italboltból Lakatos Béla. aki a részeg embernek pálinkát hozott. (Ezekért a fuvarokért fizetett neki is Borsodi.) Amikor Lakatos meglátta az igazoltató segédrendőröket, akkor hangzott el az írás elejen említett mondat. A kérdésre, hogy ő mit keres ott. a válasz nagyon csattanós volt. Lakatos pofon vágta a vele szemben álló Kovács Ferenc segédrendőrt. Kovács először arrébb lökte a támadó Lakatost, de az tovább erőskö- dött. Kovács csak úgy tudott véget vetni a támadássorozatnak. hogy a kezében lévő zseblámpával megütötte Lakatos Bélát., aki az ütéstől elesett. Ez alatt az idő alatt a két segédrendőr elindult az italbolt elöl, hogy rendőri segítséget hívjon Lakatos mikor felállt a földről, még téglával ha.iigálta a távozókat. Kovács Ferenc és Kovács Elemér kerékpárral a sorom- póőrházhoz mentek és onnan telefonáltak a kisvárdai rendőrkapitányságra. Amikor az URH-s kocsi megérkezett. Lakatost beültették a kocsiba és az ajaki orvoshoz vitték. Az orvos megállapította, hogy Lakatos ittas állapotban támadt a segédrendőrökre és beutalta a kisvárdai kórházba. Ezzel az ügynek tulajdonképpen vége is lett volna. Hogy. mégis több, mint egy év után sikerült pontot tenni az ügy végére. ahhoz nagyban hozzájárult Lakatos Béla összekuszált és egymásnak teljesen ellentmondó vallomása. Azzal védekezett, hogy az igazoltató két segédrendőr részeg volt, márpedig az orvosi vizsgálat — amit ugyancsak a vádlott kérésére tettek — bebizonyította. hogy ez nem igaz. Lakatos vallomásából: ..Bennem a kórházban csak egy pohár sört találtak. Nem emlékszem rá. hogv is volt. mert meg voltam kábulva Ez az orvos svomormosásrr küldött a kórházba.” Három perccél később „Helyesbítem a vallomásomat. A körzeti orvos enge- met nem gyomormosás miatt küldött kórházba, hanem súlyos sérülésem kézélésé miatt,”’ Az ügyész kérdésére: „Mindenre emlékszem, tudtam hogy mit csinálok.” A védő kérdésére: „Kés volt nálam, azt kivettem, de nem nyitottam ki. Egy bugylibicska volt. s' I úgysem tudok szúrni. A t az aj áld körzeti megbízott vette el. Helyesbítek: nem vette el tőlem senki, én tettem zsebre,” A többszörösen büntetett Lakatos Béla ügyében első fokon a kisvárdai járásbíróság hirdetett ítéletet és hivatalos személy elleni erőszak miatt egv év szabadság- vesztésre ítélte, melyet börtönben köteles letölteni es két évre eltiltotta a köz- ügyek gyakorlásától. Fellebbezés folytán került az ügy másodfokon a nyíregyházi megvei bíróságra, ahol október 20-án helyben hagyták a járásbíróság ítéletét. Az ítélet jogerős. {'Balogh)
