Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-22 / 248. szám

S. AdW 'fTW.'ET-MAGYA'RÖPSrAG ?9W. október SS. A gyilkosok feleljenek tettükért Nagyezsda Kurcseniko ste­wardess, a polgári repülés hősi halottja már egy óriási babérfa alatt pihen Szuhumi- ban, de a barbár gaztett még mindig központi téma vi­lágszerte — és természetesen mindenekelőtt a Szovjetunió­ban. Ez két okból is érthe­tő. Az egyik ok az. hogy egy békés utasok és munkájukat végző emberek ellen elköve­tett banditatámadás önmagá­ban is nehezen csillapítható érzelmi hullámokat kavar föl. amelyet csak fokoz egy alig 20 esztendős, viruló fia­tal lány hidegvérű meggyil­kolása. De a másik „ok sem kevésr bé fontos. A nemzetközi — és megint csak elsősorban a szovjet — közvélemény cso­dálkozó haraggal és szinte óráról órára fokozódó felhá­borodással figyeli azt. ami a a bűnténv után Törökország­ban a bűnösökkel és a bű­nösök körül történik. Milliók és milliók egyszerűen nem akartak hinni a szemüknek és fülüknek, amikor olvasták, illetve hallották a vérlázító hírt: a törökországi Trabzon vá ros hatóságai nemcsak, hogy nem indították meg azonnal a, kiadatási folyama­tot, hanem szabadlábon hagyták a két elvetemült gyilkost. Az a tény. • hogy az illeté­kesek rendőri felügyelet alá rendelték a két bűnözőt, sen­kit nem nyugtat meg és fő­leg: senkit nem elégít ki. Banditatámadásnál és gyil­kosságnál nincs helye sem­miféle jogi csűrés-csavarás- nak — nemcsak szovjet, ha­nem egyetemes érdric. hogy a gyilkosok az egyedül Illeté­kes fórum. szovjet bíróság előtt feleljenek tettükért, méghozzá mielőbb. Ez olyan ügy. amely min­den szempontból fontos pre­cedens lehet. A török hatósá­goknak marosak- a kölcsö­nösség elemi követelménye elanlán Is cselekedníók kel­tene. hiszen azt a banditát, aki eav török helyi járatot térített Bulgáriába. Szófia ha­ladéktalanul kiadta Ankará­nak. nem is beszélve arról, hogy Kuba is kiadott már géneltérítőt az USA-nak! A gyilkosságot ráadásul szovjet terület felett követ­ték el és ez egy okkal több a kiadatásra Ha a török ha­tóságok ezt megtagadják, több szempontból is óriási felelősséget vesznek maguk­ra: 1. megállíthatják azt a folyamatot, amely az egyet­len hatásos ellenszer a légi­banditák ellen: a kölcsönös kiadatás biztatóan megindult szokásjogát. 2. Két bandita miatt felelőtlenül kockáztat­ják Törökország jó viszonyát egy szomszédos állammal. Az ENSZ diplomáciai kö­reiben bizonyosra veszik, hogy u közel-keleti válság ügyében kialakult holtpont lesz a fő témája annak a megbeszélésnek, amelyet Ni­xon amerikai elnök és Gro- miko szovjet külügyminiszter folytat csütörtökön délelőtt a washingtoni Fehér Házban. A washingtoni párbeszéd újabb alkalmat ad az ameri­kai diplomáciának, hogy köl­csönösen elfogadható formulá­val álljon elő saját közel- keleti kezdeményezésének megmentésére. A Biztonsági Tárnics kül­ügyminiszteri szintű ülését magyar idő szerint este 21 órára tűzték ki. A világszer­vezet történelmének első ilyen szintű tanácskozásán a résztvevők áttekintik az egész nemzetközi helyzetet. Ezenbe- lül — New York-i várakozá­sok szerint — a közel-keleti helyzet lesz a fő téma. Jar­ring ENSZ-közvetítő ezen az ülésen nem vesz részt, de pénteken módja lesz találkoz­ni a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterével azon a va­csorán amelyet U Thant fő­titkár ad tiszteletükre. Mint a Reuter megjegyzi, a BT szerdai ülését és a pénteki vacsora alkalmával megtar­tandó eszmecseréket New Yorkban afféle „kis csúcsok­nak” tekintik, amelyek lé­nyegében az U Thant által eredetileg szorgalmazott téav, leges csúcstalálkoíók helyett jönnek létre. Az ENSZ szék­helyén úgy tudják, hogy a fő­titkár olyan kompromisszu­mos megoldás kialakítására törekszik, amelynek revén még a közgyűlés közel-keleti vitájának megkezdése előtt be tehetne jelenteni a közvetítő tárgyalások felújítását. A kozmosz hírei Moszkva, (TASZSZ): A Szovjetunió űrkutatási programjának megfelelően 1970. október 20-án felbocsá­tották a Hold irányába a Szonda—8 automatikus űrál­lomást. A Szonda—8-at élőszói" Föld körüli pályára juttatták és onnan indították a Hold felé vezető útjára. Utjának célja: fizikai megfigyeléseket végezni az űrállomás útvona­lán és a Hold körüli térség­ben; lefényképezni a Hold felszínét, a Földet és a Hol­dat különböző távolságból; kipróbálni a tökéletesített fe­délzeti berendezéseket, aggre- gátokat és szerkezeteket. A Szonda—8 a program szerint október 24-én megke­rüli a Holdat, majd rátér a Földhöz vezető pályára és október 27-én visszaérkezik a Földre. ★ Usszurijszk: A Szovjetunió Usszurijszk városában lévő legkeletibb Nap-megfigyelő állomásának csillagászai bekapcsolódtak abba a kutatási programba, amelyet az NDK, a Szovjet­unió és Csehszlovákia tudósai folytatnak az In terkoz­mosz—4. mesterséges, hold se­gítségével. Mint a TASZSZ tudósítójá­val az állomáson közölték, a csillagászok nagyszámú meg­figyelést végeznek majd a Nap képződményeiről. A leSnagvobb fi iveimet a napkitöréseknek és a kro- moszférák szerkezetének ta­nulmányozására fordítják. ★ Huntsville (MTI): Vitalij Szevasztyjanov és Andrian Nyikolajev, a Szo­juz—9 szovjet űrhajósai, akik tíznapos egyesült államok­beli látogatáson tartózkodnak, kedden ellátogattak a Mar­shall 'űrhajózási őközponiba. Kísérőjük Edwin Aldrin, az Apollo—11 asztronautája volt. A három ismert űrhajóst lel­kes tömeg vette körül. A szovjet űrhajósok érdeklődés­sel tekintették meg a hold- komp-szimulálort. és csak­nem egy órát töltöttek egy űrállomás modelliertet, Nyi­kolajev elismerően nyilatko­zott a látottakról. Kiadták a Nobel-békedíjat Oslo (MTI): Az 1970. évi Nobel-békedí­jat az amerikai Norman Er­nest Borlaugnak ítélték oda. A norvég parlament öttagú bizottsága (amelv a Nobel- békedíjakat odaítéli) azért tüntette ki a díjjal a ..zöld­forradalom atyját”, mert több évtizedes növényneme­sítő munkájával és az általa létrehozott magas hozamú búza- és kukoricafajtákkal döntő mértékben járult hoz­zá néhány nagy népességű fejlődő ország élelmiszer- gond.tainutc tekttsdéséhez. A — Tudod, miért jöttem, öreg cimbora? — Ha megmondod... — Hogy állsz pénz dolgá­ban? — Hát tudod, hogy abból mindig kevés még a sok is... De azért van egy kis Pén­zem.. Kölcsönt akarsz? — A, most nem . Most jól állok... Én akarok neked pénzt szerezni... Ugye, régóta ismerjük egymást, jó cimbo­ra vagy? — Az vagyok, Al, tudod... Mit akarsz ezzel? — ígérd meg, hogy amit most mondok, azt; akkor sem fogod elárulni, ha nemet mondasz? — Attól függ, inirói van szó . Add a kezed, hogy ak­kor sem árulsz el .. így ni! Nézd. Jimmie, én egy jó kis vállalkozást tudnék alapítani, egész életemben gondtalanul élhetnék, ha te most segítenél nekem... Semmiség az egész, sohasem fognak rájönni... Campbell jó hangoson dob­bantva felugrott a szél től: — Mii? Csak nem akarsz kirabolni valakit?! — Ugyan, hová gondolsz, Jimmie.. Tudod, hogy én még akkor sem csináltam ilyet, amikor teljesen meg voltam kopasztvá... Bevágott a világkiállításon az a mezte­len fényképezés, amiről írtam neked, az hozott egy kis pénzt á konyhára, de azért kezdő tőkének kevés egy jobbfajta vállalkozáshoz .. — No, nyögd ki már, mit akarsz! .. — Mondj el egy-két dolgot nekem .. Mikor indultok a Pennsylvaniával? És hová? — Micsoda?! Hát erről van szó?! Al. öreg Al, komolyan gondolod ezt? — Jimmie... Itt mindjárt átadnék neked ezer dollárt... Aztán minden esetben kap­hatnál további ezret... Jól gondold meg, Jimmie. nem kis pénz!... — De hát kiknek kellene ez?... Nem, ezt nem lehet! — A megbízóimat nem mondhatom meg... — Jó, ne Is .folytasd to­vább .. Megígértem, hogy nem adlak föl, de az ügy nem érdekel... viszont szé- gyelld magad 1 — Ne bolondozz mér, Jim­mie! Gondolkodj egy kicsit! Apróság az egész, amit kér­dezni akarok... Még vagy egy fél óra hosz- szálg tanakodtak, Campbell hangján egyre inkább érézni lehetett, hogy csökken a döbbeneté, de sehogy sem akart kötélnek állni. Kicsit megvető hangon mondta: Húszesztendősek a tanácsok Or. Papp Lajos nyilatkozata Hűsz esztendővel ezelőtt, 1950. október 22-én tartót! ák Magyarországon az első tg- nácsválasztásokat. Az állam­igazgatás helyi szerveinek két évtizedes tevékenységé­ről, a tanácsrendszer napi­renden lévő fejlesztéséről nyilatkozott dr. Papp Lajos, a Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke az MTI munkatársának, Fehér Pé­ternek. — Alkotmányunk 1949-ben rögzít itta a tanácsok meg­szervezésének feladatait, s ugyanakkor meghatározta működésük alapvető szabá­lyait is. 1950. október 22-én került sor a tanácstagok or­szágos választására, újjá­alakultak az eddig ideiglene­sen működő apparátusok és az ország egész területén lét­rejöttek a községi tanácsok is. összesen 3217. Az azóta eltelt 20 esztendőben a taná­csok becsülettel teljesítették feladataikat. Működésükkel hozzájárul­tak a munkás-paraszt szö­vetség további szilárdításá­hoz. az állampo'gárok joga:- nak és biztonságának védel- mch.'z, a szocialista törvé­nyesség érvényesítéséhez. Az eltelt evek során bebizonyo­sodott, hogy tanácsrendsze­rünk jelentős sikereket vall­hat magáénak, s amilyen mértékben hozzájárult ha­zánk társadalmi, gazdasági, kulturális építéséhez, oly­annyira vivta ki magának a tekintélyt, a lakosság, a vá­lasztópolgárok elismerését. t Az élei diktálta követelmények — Az élet diktálta köve­telményeknek megfelelően változott a tanácsok, a ta­nácstagok száma is. Nagyobb választókörzetek alakultak ki, s azokban a megyékben, ahol sok a gyéren lakott község, tötb tanácsot össze­vontak. Jelenleg különböző szinteken 2067 tanács műkö­dik 85 000 taggal. A legutób­bi választásokon mandátum­hoz jutott tanácstagok 11 százaléka egymás után már negyedszer kapott megbíza­tást, s ugyancsak 11 száza­lékukat választották harmad­szor. A végrehajtó bizottsá­gok és a szakigazgat si szervek évente körülbelül másfél millió hatósági öv­ben döntenek, állapítanak meg jogokat és köteles vége­ket. Ezenfelül mintegy 20 millió esetben látják el a hozzájuk forduló állampol­gárokat tanáccsal, felvilágo­sítással. — Az évek során sokat változott és fejlődött a ta­nácsok gazdasági tevékeny. sége. Ma már a tanácsok bo­nyolítják le az állami la­kásépítést, közreműködnek a magánlakás-építésben, fej­— Nincs mit tárgyalnunk, öreg Al... Megyek... — Jimmie! Legalább gon­dolkodj rajta... — Majd gondolkodom... És az ál-Campbell kirohant a szobából. — Jimmie! — kiáltott utá­na Blake. — Holnap este ugyanitt... A tengerészkapitány elvi- harzott. Nem sokkal később Blake egy kis papírdarabkát vett észre az ajtónál, nyilván úgy csúsztatták be. Felvette, a következő szöveg volt raj­ta: „Kitűnően csinálja. Ne sajnálja a pénzt. Ha többet kér csak adja oda!” Úgy látszik, ezek se saj­nálják a dollárt, gondolta Blake, s lement a bárba egy kicsit iszogatni. Másnap este nyolckor meg­jelent Campbell. — Te, Al! Gondolkodtam a dolgon. De ha már belevágok, nem lehetne érte többet kap­ni? Mondjuk esetenként két­ezret? — Az nagyon sok, Jim­mie... Vállalod? Rövidesen megkötötték az alkut. lesztik a helyiipari termelő és szolgáltató, kereskedelmi tevékenységet, a komm ma­lis, kulturális, egészségügyi, szociális ellátást. A lakosság hatékonyabb segítése érde­kében mind nagyorb össze­gek állnak a tanácsok ren­delkezésére. Az elmúlt 20 év alatt több mint 260 mil­liárd forint, állt rendelkezé­sükre elsősorban az irány „ suk alatt működő, a lako_„ - gi igényeket kielégítő intéz­mények működtetésére. A tanácsi költségvetés 1950-ben az áPami költségvetésnek még csak 10 százaléka, az elmúl, észté "dobén má ■ 15 százaléka volt, (A tanácsok költségvetési bevétele 1951- ben még grak 3 milliárd fo­rintot tett ki, ez az összeg 1969-ben már 23 milliá’-d forintra emelkedett.) A ta­ntorok egyik alapvető fel­adata a lakásépítés. Megala­kulásuk idején mintegy 2,5 millió lakás volt az ország­ban, a két évtized alatt szá­muk — a szanálásokat is fi­gyelembe véve — mintegy 30 százalékkal nőtt. A taná­csok ez alatt az idő alatt több mint egymillió újon­nan épült lakással kapcsola­tos építéshatósági munkát végeztek. Felügyeletük alatt mintegy 15 000 költségvetési ■intézmény működik. Néhány jellemző adat: a tanácsok az elmúlt 20 év alatt 20 000 gyógyintézeti ágyat, 1174 körzeti orvosi rendelőt, 155 szakrendelő intézetet, 40 000 óvodai férőhelyet, mintegy 10 000 általános iskolai és 2200 középiskolai osztályter­met létís,tettek. A fekvő­beteg-ellátás 84 százalékát, a járóbeteg-ellátás 97 százalé­kát. az anya- és csecsemő­védelem, valamint a gyer­mekvédelmi feladatok 89 százalékát, az összes egész­ségügyi ellátás 74 százalékát, a középfokú oktatás 71 szá­zalékát, az összes oktatási feladatok csaknem 70 száza­lékát a tanácsok szervezik és irányítják. A reform hatása ■ — A gazdaságirányítás re­formja a tanácsok gazdálko­dási tevékenységére is je­lentős hatással volt, csök­kent a felsőbb szervek ope­ratív beavatkozása, növeke­dett a tanácsszervek és — a minisztériumi vállalatok­hoz hasonlóan — a tanácsi vállalatok önállósága. A leg­lényegesebb változások két területen várhatok: egyrészt bővülnek a tanácsok bevé­teli forrásai, másrészt na­gyobb hatáskört kapnak pén­zük felhasználására. Az új jogszabályok azt is kimond­ják, hogy 1971. január 1-től nemcsak a lakosság és a helyiipar, illetve kereskede­— Szóval, mikor indul a Pennsylvania? — Húsz nap múlva..._ — Hová? Át vagyunk vezényelve a kínai partok felé... — Nem mentek át Pearl Harborba? — Nem... Egyelőre leg­alábbis nem. Erről nem tud- dok... — Mit tudsz arról: Pearl Harborban nincsenek össze­vonások? — Nem tudok erről... De szerintem, ahogy én nézem a dolgokat, óda most nemigen vonnak össze erőket... Mi­nek? Az csak egy japán— amerikai háború esetén len­ne érdekes .. De nem hiszem, hogy a japánoknak sok ked­vük lenne velünk háborúzni, amikor ennyire leköti őket a mandzsúriai front... A ten­geren különben sem bírná­nak velünk, hacsak... Hacsak egyszerre, egyetlen pillanat­ban meg nem semmisítenék a flottánk zömét... (Folytatjuk) lem. hanem a mmisztériu- mi vállalatok adóiból — il­letmény adójából, eszköile- kötési járulékából — is : ré­szesednek. Döntés született arról is, hogy az adókat nem a vál­lalati központok, hanem azok telephelyei szerint fize­tik be a tanácsoknak, így a helyi közigazgatási szervek mindenütt érdekeitek lesz­nek a területükön működő üzemrészek fejlődésében. A többletbevétel nyomán az állami támogatás aránya ter­mészetesen mérséklődik, s az állami hozzájárulást a legindokolkabb célokra for­díthatják. — Ezeknek a fontos ren­delkezéseknek figyelembe­vételével állították össze a negyedik ötéves terv taná­csi előirányzatait is. A kő­vetkező öt esztendőben a tanácsi beruházások növeke­dése több mint 70 százalé­kos lesz. A tanácsi beruhá­zások alapvetően elsősor­ban a lakásépítés, víz-, csa­torna-, közműfejlesztés, az egészségügyi és kulturális ellátás javításának, valamint a helyi közlekedés és vá­rosgazdálkodás fejlesztésé­nek céljait szolgálják. A ta­nácsi beruházások több mint 70 százalékát lakásépí­tésre, körülbelül 10 százalé­kát pedig a lakásépítéssel összefüggő közműfejlesztés­re kell fordítani. A követ­kező tervidőszakban a ta­nácsi gyógyintézetek hat­ezernél több új ággyal gya­rapodnak, s a járóbeieg- eilátást 250 új általános or­vosi és 300 új gyermekor­vosi körzet teszi majd job­bá. összegezve: a tanácsok anyagi lehetőségei a követ­kező öt esztendőben na­gyobbak lesznek, mint eddig bármikor. A demokratizmus szélesítése-r- Az állami élet demok­ratizmusának további ki­bontakoztatása, a szocialista építés soron következő fel­adatai megkövetelik — s ezt tanácsrendszerünk érettsé­ge is lehetővé teszi — hogy a tanácsok áilamigazga ási tevékenysége tovább fejlőd­jék, erősödjék népképvise­leti jellege, önkormányzati vonása. A tanácsi munka fejlesztése bizonyos szerve­zeti változtatásokkal is jár: ennek a követelménynek a jegyében zajlott le az el­múlt időszakban közös köz­ségi tanácsok létrehoz sa, nagyközségek szervezése, ezért indult meg a járási igazgatási szervezetek sze­repének elemzése. A párt X. kongresszusa irányelveinek 'megfelelően növelni kell a tanácsszervek hatáskörét, hatósági jogk-.rét úgy. hogy helyben intézhes­senek csaknem minden olyan ügyet, amely a város és a község lakosságát érinti, és amelyet helyben célszerűen, gazdaságosan, a jelenleginél jobban lehet megoldani. A most készülő tanácstörvény­tervezet kifejezésre juttatja a helyi tanácsok gazdasági alapokon nyugvó önállósá­gát, körvonalazza a hatósá­gi tevékenységükkel kapcso­latos döntési jogkörüket, _ oál o. a a te - vé re­hajtó bizottság és a szak- igazgatási szervek feladatkö­rét. Lehetőségek állnak taná­csaink rendelkezésére ahhoz, hogy még jobban bevonják a lakosságot az állami mun­ka ellenőrzésébe, egyes, az állampolgárokat széles kör­ben érintő, mindenekelőtt a város- és község fejlesztési célkitűzések előzetes megvi­tatásába, majd végrehajtásé, ba. Tovább kell javítani a tanácsok és szerveik tevé­kenysége irányításának, szín­vonalát is. Az irányelvek fel­hívják a figyelmünket, hogy mindez csakis úgy vezethet eredményre, ha a tanácsi apparátusokban növekszik a munka szakszerűsége, gyor­sul az ügyintézés és fokozó­dik a közhivatali dolgozók személyes felelőssége — zárta nyilatkozatát dr. Papp Lajos. Ma találkozik Gromiko Nixonnal Szabó László—Sólyom fózsef:

Next

/
Thumbnails
Contents