Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-15 / 242. szám

4. o!*Ä «Th ÉT MAGYARORS7A6» 1979 október 19, Új gépek a szabolcsi mezőgazdaságban Beszélgetés Balogh Bertalannal, az AGROKEB igazgatójával Országosan, is jelentős vesz­teségek érték a magyar me­zőgazdaságot a szabolcsi ár­vízkatasztrófa során. Szat- márban és a Saa/mosköaben több termelőszövetkezetünket ért totális kár. Jelentős azok­nak az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek a száma amelyeket részleges veszteségek értek. Az árvíz- során milliós értékű erő- és munkagépek, berendezések, felszerelések, épületek, mű­trágyák, növényvédő szerek, mezőgazdasági létesítmények pusztultak el. Érezteti ez ha­tását a zöldség-gyümölcs el­látásában is. Ahhoz azonban, hogy lehe­tőségeinkhez mérten gyorsan úrrá lettünk a nehézségeken, hozzájárult többek között az a segítség, amelyet a mező- gazdasági erő- és munkagé­pek, épületek, műtrágyaféle­ségek pótlásában az AGRO- TRÖSZT nyújtott. Ezt váltot­ta gyorsan valóra a Szaboics- Szatmár megyei AGROKER Vállalat. Vezetői, dolgozói az első pillanattól kezdve min­den segítséget megadtak a termelőszövetkezeteknek az elpusztult, a gazdálkodáshoz feltétlen szükséges erő- és munkagépek, műtrágyaféle­ségek, építőanyagok, stb. pót­lásához. Erről beszélgettünk Balogh Bertalannal, az AG­ROKER nyíregyházi igazgató­jával: KÉRDÉS: Milyen segít­séget adtak az árvíz súj­totta termelőszövetkeze­teknek a gazdálkodás feltételeinek megterem­téséhez? -i— VÁLASZ: Az árvíz elvonu­lása után vállalatunk nagy gondot fordított arra, hogy személyesen és írásban is fel­keresse a kárt szenvedett tsz- eket, állami gazdaságokat. Tá­jékozódtunk arról, milyen ká­rok érték őket erő- és mun­kagépekben, műtrágya és növényvédő szerekben, építő­anyagokban, hogy idejében tudjunk segíteni. — A károkról jelentést ké­szítettünk az AGROTRÖSZT- nek. Kértük, amennyiben le­hetséges, a nyári és őszi munkák elvégzése, a betaka­rítás meggyorsítása érdekében nyújtsanak részünkre foko­zottabb támogatást. — Ez megértésre talált. Bi­zonyítja ezt az, hogy bár terv szerint ebben az esztendőben a Nyíregyházi AGROKER csak 480 különböző típusú erőgépet kapott volna, ezzel szemben október közepéig már több, mint 800 erőgép ér­kezett telepünkre. Ebből 350 darab már segítette a nyári munkát és az őszi betakarítást az árvíz sújtotta termelőszö­vetkezetekben. Segítettünk abban is, hogy az árvíz súj­totta területekre az építő­anyagok szállításához megfe­lelő mennyiségben álljanak rendelkezésre pótkocsik. Eb­ből mintegy 600-at kapott megyénk. És különösen nagy segítségül szolgált, hogy en­nek zöme részt vett az épí­tőanyagok és a mezőgazdasá­gi termékek szállításában. — Az árvíz során sok mun­kagép is megrongálódott. Ezt pótolni kellett. Különböző ekékből mintegy 260 darabot, tárcsákból 140-et. kultivátor- ból és vetőgépből 80 darabot szállítottunk e területen gaz­dálkodó termelőszövetkeze­teknek és állami gazdaságok­nak. Ennek ellenére úgy lát­juk. hogy vetőgépből az igé­nyeket így sem tudtuk kielé­gíteni. Még 40—50 darab ve­tőgépre lenne szükség a szat­mári, szamosközi termelőszö­vetkezeteknek. — Jelentős mennyiségű mű­trágya vált hasznavehetet­lenné, ugyanakkor éppen az árvíz kihatása miatt na­gyobb mértékben jelentkezik a föld tápanyag-utánpótlása. Erre már az első időkben gon­doltunk, s mindent megtet­tünk annak érdekében, hogy az 'árvízkárt szenvedett gaz­daságok idejében hozzájussa­nak a megfelelő mennyiségű és minőségű műtrágyafélesé­gekhez. Szakemberek felmé­rése szerint feltétlen szüksé­ges, hogy e területeken gaz­dálkodó termelőszövetkezetek éppen a megfelelő tápanyag- utánpótlás biztosítása érdeké­ben holdanként legalább 5 mázsa vegyes műtrágyát hasz­náljanak. Ennek biztosítása is lehetséges, mert az AGRO- TRÖSZT a Nyíregyházi AG­ROKER részére e célra mint­egy 30 000 tonnával több ve­gyes műtrágyát biztosított. Kiszállítása zömében megtör­tént. Október 15-ig vállala­tunk 200 000 tonna műtrágyát szállított a megye gazdaságai részére, 25 százalékkal többet, mint az elmúlt esztendő ha­sonló időszakában. — Megkülönböztetett gond­dal kezelték megyénket a nö­vényvédő szer ellátásában is. Ennek köszönhető, hogy a szabolcsi almáskerték a jövő­ben is megfelelő mennyiségű és minőségű növényvédőszer- ellátásban részesülhetnek. Ed­dig mintegy 105 millió forint értékű növényvédő szert kap­tak a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, mely jó feltétele az alma termesztés­nek a jövőre is. — A mezőgazdasági épüle­tekben is jelentős kár szár­mazott. Felmérések alapján a közös gazdaságok megren­delése nélkül kezdte meg vál­lalatunk a gazdasági épüle­tekhez szükséges építőanya­gok, stb. szállítását. Vállal­tuk, a szállításokból eredő többletköltségeket is, csak azért, hogy még a tél beállta előtt a legszükségesebb gaz­dasági épületek elkészüljenek. Tíz nagy teljesítményű teher­gépkocsival egy hónapon ke­resztül szállítottuk Szatmár­ija, és a Szamosközbe a gazdasági épületekhez szük­séges építőanyagokat. — Úgy érzem, erőnkhöz mérten az AGROTRÖSZT és a támvállalataiimk segítségé­vel hozzájárultunk ahhoz, hogy az árvíz sújtotta terüle­ten a mezőgazdaság mielőbb talpra álljon, újra termeljenek termelőszövetkezeteink, álla­mi gazdaságaink. K ERDES: Rendkívüli feladatokat oldott meg a Nyíregyházi AGROKER Vállalat az árvíz sújtotta termelőszövetkezetek megsegítésében. Hogyan sikerült gondoskodniuk a megye többi mezőgazda- sági üzemének ellátásá­ról? VÁLASZ: Ebben az idő­szakban egyszerre több irá­nyú munkát kellett ellát­nunk. Gondoskodni az árvizes tsz-ekről, ugyanakkor megfe­lelően ellátni az aratást, csép- lést és az őszi betakarítást a többi mezőgazdasági üzem­ben. Zökkenőmentes volt az ellátás a nyári munkák ide­jén műtrágya és növényvédő szerekből, erő- és munkagé­pekből. Ez alól csak a vető- gépellátás a kivétel, melyből az igényeket nem tudtuk ki­elégíteni. Az idén is gondot jelentett az erő- és munka­gépekhez szükséges gumikö­peny-ellátás, annak ellenére, hogy mintegy 40 százalékkal kaptunk többet az idén, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. — A rendkívüli időjárás miatt nehézségeket okozott a pótalkatrész ellátása. Bár 13 millió forinttal több értékben forgalmaztunk erő- és mun­kagép-, valamint a betakarí­táshoz szükséges gépi alkat­részeket. Ennek ellenére az igényeket mégsem tudtuk ki­elégítem. A hiányokon azzal igyekeztünk enyhíteni, hogy különböző vállalatokkal hi­ányzó alkatrészek gyártására szerződést kötöttünk. így mintegy 10—12 millió forint értékű alkatrészhez jutot­tunk. Az idén a korábbi évek­kel szemben sokkal több ne­hézségünk volt. Ennek ellené­re vállalatunk, a népgazdaság erejéhez mérten, sokkal több segítséget nyújtott a terme­lőszövetkezeteknek, és állami gazdaságoknak. Ezt bizonyít­ja az is, hogy míg 1969-ben összesen 640 millió forint ér­tékben forgalmaztunk mező- gazdasági gépeket, eszközö­ket, műtrágyát, növényvédő szert, alkatrészt, stb., addig 1970-ben ez meghaladja a 800 millió forintot KÉRDÉS: Milyen új gé­pekkel segítik a megye mezőgazdasági üzemeit? Mi várható 1971-ben? VÁLASZ: Már az idén, most ősszel a szabolcsi üze­mekben eddig még nem hasz­nált, új gépeket hoztunk for­galomba. Ezek között kell megemlítenünk elsősorban a nagy teljesítményű magyar gyártmányú HURIKÁN siló- kombájnokat. Először most ősszel segítettek a betakarí­tásban. Ebből eddig 30 darab került a közös gazdaságokba. Még nagyobb örömünkre szol­gál, hogy most került első ízben szovjet gyártmányú, •nagy teljesítményű KSZ siló- kombájn, melynek ára: 41100,— forint, 14 400,— fo­rinttal olcsóbb, mint a ma­gyar gyártmányú HURIKÁN. teljesítménye pedig óránként 28 tonnával több. — Az új gépek között kell megemlítenem az RTA nagy teljesítményű műtrágyaszóró gépet, mely a jövőben is nagy népszerűségnek örvend majd a szabolcsi gazdaságokban, annál is inkább, mivel az ára is kedvező, 13 800 forint. — Ebben az évben, különö­sen a párt és a kormány ha­tározatának a nyomán, a ház­táji gazdaságok gépellátása is javult. Élnek a háztáji gazda­ságoknak nyú j tott kedvez­ményekkel. Ezt igazolja, hogy míg a korábbi években a ku­koricadarálók, a háztáji kis­állattenyésztéshez szükséges gépek, permetezőgépek, itt álltak kihasználatlanul, a kor­mányhatározat megjelenése után ezek gazdára találtak, s az igények megsokszorozód­tak. Ebben az évben FV—3-as kukoricadarálóból több, mint 1400 darabot, Kőrös típusú da­rálóból pedig 5600-at értéke­sítettünk. — Népgazdaságunk sokat áldoz a mezőgazdaság terme­lésének fellendülésére. Ennek egyik fontos eszköze a mező- gazdasági üzemek megfelelő mennyiségű és minőségű mű­trágyaellátása. A korszerű gazdálkodás megköveteli, hogy a szükséges műtrágyák­ról idejében gondoskodjanak. Ennek fontos feltétele, a készletezés. Szükséges ez azért, hogy amikor kell, azon­nal rendelkezésire álljon a szükséges műtrágya. Egyetlen példát ennek bizonyítására: Vállalatunknak tavasztól má­jus 30-ig 70 000 tonna nitro­génműtrágyát, 20 000 tonna kálisót, 20 000 tonna foszfor- műtrágyát kell szállítaná 4 hónap alatt. Ez összesen 110 000 tonna műtrágya. Eny- nyi műtrágya elszállítása ilyen rövid idő alatt, vagon és szállítóeszköz kapacitás hiánya miatt szánté lehetet­len. Nem beszélve arról, hogy a rn ű trágyáiéi használás igé­nye növekszik. Ennyi műtrá­gyát 1966-ban egész évben használtak fel a szabolcsi gazdaságok. Éppen ezért szük­séges a műtrágyaéllátás folya­matos és zavartalan biztosí­tása. A népgazdaságnak is a termelőszövetkezetnek is érdeke, hogy a megtermelt műtrágyák idejében rendelte­tési helyükre és felhaszná­lásra kerüljenek. Ezt szolgál­ja az a kedvezmény, mely szerint minden megvásárolt 1 mázsa műtrágyából 15 kilo­grammot ingyen ad az AG­ROKER vállalat a gazdaságok részére. Ez a kedvezmény de­cember 31-ig tart. Ez idő alatt mintegy 5 millió forint meg­takarítást eredményez a ter­melőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. — Még intenzívebb fejlő­dés várható 1971-ben a IV. ötéves terv első esztendejé­ben. Bízunk abban, hogy me­zőgazdasági üzemeink növek­vő Igényeit még inkább ki tudjuk elégíteni. Sok új gép­re, berendezésre számítunk. Reméljük, tovább javul az al­katrészellátás is, s megfelelő­en ki tudjuk elégítem a kö­zös gazdaságok műtrágya-, nö­vényvédő szer igényeit is. 1971-re vállalatunk a szabol­csi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok erő- és munkagépigónyeinek kielégí­tésére 325 millió forint értékű gépet rendelt. Bízunk benne, ez valóra vá­lik, s a szabolcsi gazdaságok további fejlődését szolgálja. (—) VETIK A BÚZÁT. Az árvíz megfeküdte földeken új élet sarjad. Hatszáz holdon vetik a búzát a tunyogmatol- csl Szabadság Hajnala Termelőszövetkezet traktorosai és szakmunkásai. Az előtérben a vetni való csávázott mag áll zsákokban. Elek Emil felvétele A őszi talajművelő* jelentősége A jövő évi termés egyik közvetlen alapművelete és biztosítéka az őszi mélyszán­tás, illetve mélyművelés. Most ez a munka még na­gyobb feladatot jelent, mint más években, mivel a ked­vezőtlen időjárás és az árvíz miatt nagyban késtünk a ga­bonafélék betakarításával. Más években már a nyári idényben meg lehetett kezde­ni a tavaszi növények talaj­előkészítését, viszont ebben az esztendőben a szokásosnál jóval jobban össztorlódtak a sürgős munkaerőt és gépi erőt igénylő feladatok, a betakarí­tás, az ősziek talajelőkészíté­se és vetése, valamint az őszi mélyszántás. Az őszi mélyszántás, Illet­ve mélyművelés szükségessé­gét sokan jól ismerik, de azért úgy gondolom, mégis érdemes lesz egy kicsit fog­lalkoznunk vele. A szántásnak, mint mecha­nikai műveletnek a talajerő szempontjából pozitív és ne­gatív kihatásai vannak. Mi­nél jobb összetételű és dú- sebb gyökérzetű nijvény kö­veti a talaj felporhanyítását, annál inkább várható, hogy a felporhanyítás biológiai ala­pon tökéletesebben kialakul­jon. A talajművelésnek azon­Hogyan lett első díjas a nyírbátori dohány? A nyírbátori Kossuth Tsz- ben kezdettől fogva kedvelt és megbecsült növénynek számít a dohány. Talajadott­ságuk megfelelő erre a cél­ra, a termelési módok is meglehetősen kicsiszolódtak a hagyományok nyomán. A közös gazdaságban 1961- től évente átlag 60—90 hol­don foglalkoznak szabolcsi, kerti és hevesi zöld dohány termelésével. A száraz hoza­mot számítva 10—14 mázsa holdankénti átlagtermést ér­tek el. A dohánytermelésre kije­lölt terület minden esetben homoktalaj. Az elővetemény csaknem kivétel nélkül — kalászos Ennek megfelelően, a talajelőkészítés legjobban bevált sorozata: tarlóhántás kapcsolt fogassal, gyomtala­nítás, tárcsával és ugyancsak kapcsolt fogas. Nyár végi szerves trágyázás, 150 mazsa adagolással holdanként. Ezt követi holdjára 2 mázsa (40 százalékos) káli- és ugyan­csak 2 mázsa (18 százalékos) szuperfoszfát-műtrágya ki­szórás. S végül alászántás 20 —22 centiméter mélyen. Kora tavasszal a dohány­nak kijelölt terület ismétek tárcsázása, később ültető szántása következik. Az ülte­tő szánkás 25 centiméter mélységben felel meg általá­ban legjobban a tsz határá­ban, s most sem hagyják el a kapcsolt fogasolást. Utóbbi szántást közvetlen az ültetés előtt végzik. Leggyakoribb eset, hogy arra kijelölt, illetve önként vállalkozó növénytermesz­tő brigád közösen készíti e' a melegágyakat. A bevetet melegágyakat a brigádveze­tők a termelő tagok között szétosztják, a vállalt terme­lői területek arányában. Egy holdra 14—15 négyzet- méter melegágyat számíta­nak. Az ültetést, a helyi ta­pasztalatoknak légi;bban megfelelően május első nap­jaiban kezdik, s május má­sodik felében feltétlen befe­jezik. A dohánytermelés 1964-ig közös művelésű volt a tsz- ben. Ez a módszer azonban nem vált be, a termelő ösztönzés figyelmen kívül ha­gyása kritikus helyzeteket teremtett. Többek között a betakarítás, s az azt követő szükséges kezelés sem volt kellő időben biztosított. A részes művelésre tértek át: ,i dohány árbevételének 45 zázaléka a vele foglalkozó tagoké. Minden évben művelési előleget osztanak a dohány­termelő tagoknak. Ez az Ösz- szeg holdanként 1500—2000 forint közötti, s a dohány- termelést egyéb termények juttatásával is honorálják munkaegységek arányában. A tagokkal szembeni végel­számolást zárszámadáskor rendezik a dohány után járó 45 százalék járandóságból. Növényápolást fogatos és kézi kapával végeznek, a termelési idő alatt három esetben Kórokozók elleni védelemnek a dohánybeváltó üzem javaslata szerint lesz­nek eleget. Egyik lényeges fázisa ennek a június—július hónapokban, antracol oldat­tal történő permetezések. A nyírbátori Kossuth Tsz dohánya első díjat nyert az idei Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítá­son. A céltudatos munka meghozta gyümölcsét. A. B ban nem az egyetlen célja a talajérettség elősegítése, ha­nem vannak ún. technikai célkitűzései is. Ilyenek a szerves és szervetlen trágyák talajba juttatása, a gyomir­tás, a tarló- és gyökérmarad­ványok aprítása, illetve talaj­ba keverése. A mélyművelés több okból is előnyös: 1. Növekszik a talaj vízbe­fogadó és vízáteresztő ké­pessége. 2. Hasznosíthatóvá válik a talaj nyers tápanyagkészleté­nek egy része, s a műtrágya­adag is növelhető. 3. A jól megművelt talajba a gyökerek könnyebben be­hatolnak. 4. A talaj egyneműbb lesz. 5. Kedvező a tartósan mor­zsái szerkezet kialakítására. 6. Talajműveléssel mecha­nikusan irtjuk a gyomokat 7. Csökkenti az állati kár­tevők számát, illetve a növé­nyi betegségeket. 8. A mélyszántással csök­kenthető a víz- és a széleró­zió kártétele. A jó talajművelés előfelté­tele, hogy ez akkor történjék, amikor legkedvezőbb a talaj állapota. Ezt két tényező in­dokolja. Az egyik ok az, hogy a legjobb minőségű talaj­munkát akkor érjük el, a másik pedig az, hogy az ön­költség ilyenkor a legkisebb. A rendelkezésre álló idő kevés, ezért célszerű minden erőforrást igénybe venni, ahol csak lehetőség adódik, be kell vezetni a váltott mű­szakot az éjszakai talajműve­lés érdekében. így lehetőség nyílik a gépek jobb kihasz­nálására és a teljesítmény fokozására. Kizárólag az erő­sen laza futóhomoktalajok megmunkálását lehet ter­méskiesés nélkül tavaszra halasztani. A homok, homo­kos vályog, vályog, agyagos vályog és agyagtalajok őszi művelése népgazdasagi érdek, de egyben, minden mezőgaz­dasági üzem érdeke, mert ez a jövő évi termés egyik biz­tosítéka. Margittay Miklós felsőfokú mg. technikum

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents