Kelet-Magyarország, 1970. október (30. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
#. <am {Folytatás a? L oldalról) A gazdasági fejlődésnek nemcsak a gazdasági növekedés a mércéje, hanem a haladó strukturális változás is. Ezért alapvető érdekünk az ilyen változások elősegítése. Ebben a szerkezeti változásban egyrészt a világszerte megnyilvánuló műszaki-tudományos forradalomnak, másrészt szocialista társadalmunk sajátos törvényszerűségeinek kell kifejezésre jutnia. figyelembe véve érdekeltségű raket a nemzeti gazdaságok fokozottabb összekapcsolódásában . Fokozatosan korszerűsítjük a termelőkapacitásokat A IV. ötéves terv gazdaság- fejlesztési programjában is előtérben állnak a strukturális haladást szolgáló törekvéseink. A terv ebben a vonatkozásban két irányvonalat követ: nagyobb figyelmet szentel a meglévő termelőkapacitások fokozatos korszerűsítésére, mind a termékek, mind pedig a technológiai folyamatok tekintetében, helyenként azok átrendezésével; ugyanakkor a központi erőforrások jelentős részét meghatározott strukturális fejlődés szolgálatába állítja oly módon, hogy kiemel néhány különösön aktuális fejlesztési célt. A IV. ötéves tervben jelentős eszközöket irányzónk elő az energiaszerkezet további korszerűsítésére. Energiafelhasználásunkban a szénhidrogének részesedése 1955-ben 16 százalék volt, 1965-re 2l százalékra növekedett 1975-re pedig eléri majd az 55—60 százalékot. Ez a program nagymértékben érinti a lakosságot is, hiszen ez azt jelenti hogy a tervidőszak vegére a háztartások mintegy 65 százalékát tudjuk majd gázzal ellátni. Kényelmesebbé kulturáltabbá válik ezáltal’ a lakások nagy részének h ©ellátása. A villamosenergiatermelés és a szénhidrogének kitermelése és (elhasználása érdekében 47 milliárd forint beruházást irányzunk elő, ami egyharmaddal több, mint amennyit a III. ötéves térv időszakában erre a célra fordítottunk. A tervidőszakban az energiahordozók területén már most is nagy jelentőségű együttműködés bővítésé érdekében megépül a Barátság kőolajvezeték második vonala. Tovább folytatjuk a műanyagipari fejlesztést. Ez azzal az előnnyel jár, hogy a termelési oldalon korszerű petrolkémiai ipar bontakozik ki hazánkban, a felhasználok területén viszont a költségeket csökkentő, vagy versenyképesebb termelési eljárások műanyagbázisa növekszik. Erőteljesen fejlesztjük műtrágyagyártásunkat, hogy a mezőgazdaságban tovább tudjuk növelni az egységnyi földterületre számított termelőmunka eredményességet. E fejlesztések nyomán a hazánkban előállított műanyagok mennyisége megkétszereződik, összetétele korszerűbbé válik, a műtrágyatermelésünk hatóanyagban pedig HZ 1970. évi 507 ezer tonnáról 1975-re 912 ezer tonnára, tehát 80 százalékkal növekszik. Az importot is figyelembe véve az 1 hektárra jutó fel- használás 1960-ban még 24 kilogramm volt, az 1970-es évben már 110 kilogrammra, az 1975-ös esztendőre pedig 190 kilogrammra nő. Magyarország számottevő bauxitvagvona lehetővé teszi olyan alumíniumipar kiépítését, amely az ország belső szükségleteinek kielégítésében és az exportban is nagy szerepet játszhat. Ezért arra törekszünk, hogy maximálisan kihasználjuk lehetőségeinket. A nemzetközi, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködés és a hazai termelésnövekedés alapján a jelenleginél mintegy 30 százalékkal több aluimímiumíém áll majd rendelkezésünkre. Nagy feldolgozóipari beruházásaink nyomán körülbfelül 70 százalékkal növekszik a félgyártmányok termelése. Tovább fejlődik a kedvezőbben értékesíthető és hasznosítható késztermékek gyártása is. 1975-re évi autóbusztermelésünk meghaladja a 10 000 darabot és így a tervidőszakban a szocialista nemzetközi együttműködés alapján gépiparunk Európa egyik legnagyobb autóbusz-exportőrévé fejlődik. Gépiparunk egészére nem a nagyarányú mennyiségi fejlődés lesz a jellemző. A legfontosabb előttünk álló feladat, korszerűsíteni a gyártmánystruktúrát, a technológiát, növelni a termelés műszaki színvonalát. Ez a terv irányvonala, mert ez a hatékonyság javításának legfontosabb feltétele. A korszerű gépipari termelés fejlődését szolgálja az a nagy jelentőségű program, amelyet a KGST -országok összefogásával a számítástechnikai eszközök termelésének és felhasználásának területén hajtunk végre. Figyelem^»: véve a részvevő vállalatok fejlesztési alapjait és a költségvetésből előirányzott összeget is, 9 milliárd forintra tehető a program teljes beruházási előirányzata. Lehetővé válik, hogy a jelenlegi 80 számítógéppel szemben 1975- re mintegy 400 elektronikus számítógépet üzemeltessünk. A mi viszonyaink között ez már minőségi változást jelent majd a számítástechnika széles körben, történő alkalmazásában a tudományos kutatás és a gazdaság irányi lás területén. 34 milliárd az építőipar fejlesztésére Az építőipari teljesítőképesség növelése érdekében az építőiparban, az építőanyag- iparban. valamint az építési technikát szolgáló egyéb fejlesztésekre 34 milliárd forint áll rendelkezésre. Ez kétharmaddal nagyobb. mint amennyit hasonló célra a III. ötéves terv időszakában felhasználtunk. Ugyancsak kiemelkedő jelentőségű a könnyűiparban a ruházati termékek termelő- kapacitás bővítésének és korszerűsítésének programja, valamint a papír-cellulózipar fejlesztése. A termelés hatékonyságát javító szerkezeti fejlesztések a mezőgazdaságban is jelentősek. Fő célunk a hústermelés fellendítése oly módon, hogy a takarmányfelhasználás hatékonysága is növekedjék, s a termelési idő is csökkenjen. Ezért a nagyüzemi állattenyésztés további fejlesztésének több milliárdos programját indítjuk meg a tervidőszakban. A szükségletek változásával összhangban javítjuk a vetésszerkezetet és a technikai eszközök, valamint az agrotechnika fejlesztésével tovább kívánjuk növelni a ter- ■aéshozaimoikait. A kenyérgabona-kérdés megoldása után a figyelem középpontjába a takarmánynövények termesztésének fejlesztése került. Gyors ütemben folytatjuk — távlati terveink irányvonalának megfelelően — a közlekedés fejlesztését is. A IV. ötéves tervben útépítésre, korszerűsítésre és fenntartásra 36 milliárd forintot irányzunk élő. A javító- és szervizhálózat, az alkatrészellátás és az üzemanyagtöltő állomások hálózatának bővi tésére, a terv a vál - Lalati pénzeszközök kiegészítésére 3,3 milliárci forintot irányoz elő. Megfelelő figyelmet fordítottunk a hírközlés helyzetének vizsgálatára. Arra törekedtünk, hogy gazdasági erőforrásainkkal összhangban ezen a téren is számottevően fejlődjünk. Befejezzük a jász- ágoi 500 kW-ós rövidhullámú rádióadó építését, Uj urh- adók létesülnek a rádióműsorok véted lehetőségeinek javítására, valamint önálló urh-műsor sugárzására. Megkezdjük a második, színes vételt i$ biztosító televízióműsor sugárzását. Jelentősem, mintegy 250 ezer állomássá! bővítjük a telefonhálózatot. KÉT JT -MA GYAKORSA * ff ----------------------------TWO oVtíber I. Az infrastruktúra fejlesztése terén világszerte az egyik legnagyobb gondot a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása okozza. Kormányunk a IV. ötéves tervben is fokozott figyelmet fordít erre a területre és. a tervidőszakban 25 milliárd forint beruházást biztosít árvízvédelmi berendezésekre, regionális vízművekre, víztisztító berendezésekre, csatorna- ós közműépítésekre. A tervidőszakban az általános iskolai tantermi hálózat minőségének javítása érdekében 2500 osztálytermet építünk és 400 osztálytereim építésével bővítjük a középiskolai hálózatot. A felsőfokú oktatás fejlesztésére mintegy 2,8 milliárd forint berulwzákt biztosítunk. Számottevő a fejlődés a?■ egészségügy területéin is. Ezt jelzi: a gyógyintézeti ágyak száma 8600-zal nő, a szakorvosi órák száma napi 6900-zal növekszik ós 550 új orvosi körzet lélesül. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés céljait öt év alaí. mintegy 46 milliárd forint szolgálja, ami több, mint másfélszerese a III. öteves terv időszakában felhasználl összegnek. Ezáltal a nemzeti jövedelemből a tudományos kutatásra és műszáki fejlesztésre fordított részarány az előző ötéves tervidőszakhoz képest 2.4 százalékról 2,8 százalék!— — -n-rJ'k. Szoros egy ült működés a szocialista országoknál Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk viszonylag kis mérete és hazai nyersanyagbázisunk korlátozottsága mellett erőfeszítéseinket szükségszerűen koncentrálnunk kell. Ezért szorosabban kell bekapcsolódnunk a nemzetközi gazdasági életbe, tovább erősítve együttműködésünket a szocialista országokkal, de bővíteni törekszünk áruforgalmunkat a nem szocialista országokkal is. A KGST országaival folytatott tervkonzultációk során nagy jelentőségű kormányszíntű megállapodások születtek, amelyek elősegítik, hogy nyersanyagellátásunk több problémáját hosszabb távlatokra is megoldjuk. A Szovjetunióval például együttműködünk egyes fontos nyersanyagok kitermelésében, a Bolgár Népköztársasággal megállapodtunk a szódagyári beruházásban való részvételről, a Lengyel Népköztársasággal kénszállításokra vonatkozó megállapodás született. A KGST XXIII. és XXIV. OlS/ázmilliími Tisztelt országgyűlés! Az ötéves tetv előifányó/: za mindazokat a beruházási erőforrásokat, amelyek gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez szükségesek. A tervidőszakban mintegy 480—500 milliárd forint értékben határoztuk meg . népgazdaságunk beruházási teljesítőképességét. Ez körülbelül 150 milliárd forinttal. mintegy 30 százalékkal több mint amennyit a III. ötéves tervidőszakban beruháztunk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy népgazdaságunk, nak milyen fontos érdeke fűződik ahhoz — és gazdaság- fejlesztési céljaink megvalósulása szempontjából is döntő jelentőségű —. hogy a beruházási tevékenység valamennyi fázisában megjavítsuk munkánkat. Különösen három irányban kell fokozni erőfeszítéseinket: — A beruházási tevékenységben a tervek alakulását a kivitelező-képesség növekedésével összhangban kell sza. Az életszínvonal ülésszaka nagy jelentőségű határozatokat hozottá KGST- országok közötti gazdasági integráció továbbfejlesztésé, ről. Pártunk és kormányunk többször kinyilatkoztatta, hogy a gazdasági integráció fokozatos kialakítását objektív szükségszerűségnek tekinti és érdekelt megvalósításában. Ebben a munkában továbbra is aktívan részt kívánunk venni. Ezeket a tényezőket figyelembe véve, azt tervezzük, hogy az 1971—75-ös időszakban külkereskedelmi áruforgalmunk a szocialista országokkal mintegy 50 százalékkal bővül, ezenbelül a forgalom fejlődése a KGST-orszá- go’ckal valamelyest gyorsabb lesz. Fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal és a fejtett tőkésországókkal is A kapcsolatok bővítésének előfeltétele itt is a kölcsönös előnyök biztosítása. Az áruforgalom bővítése mellett fokozottabban törekszünk a vállalatok közötti termelési koo. perációk létrehozására és a műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésére. beruházásokra bályoznunk, ugyanakkor a kivitelezői kapacitás tervezett bővítését maradéktalanul végre kell hajtanunk. — A beruházások előkészítését és a kivitelezés szervezettségét magasabb színvonalra kell emelnünk. — A beruházási erőforrások megoszlásában a tervezett arányváltoztatásokat következetesen kell érvényesítenünk. Annak érdekében, hogy a kívánt eredményeket minél előbb elérjük, a kormány az operatív irányító munkában is intézkedéseket kíván ten. ni. Az intézkedések alapvonása, hogy a jövőben — szigorúbban bíráljuk el mindazok munkáját, akik a költségvetést terven felül terhelik, — következetesebben szerezzünk érvényt a kormányszíntű beruházások színvonalas és felelősségteljes előkészítésére vonatozó előírásainknak, — koncentráljuk erőinket, hogy a kivitelezési kapacitások gyorsabban fejlődjenek. alakulása 1975-ig Tisztelt országgyűlés! A benyújtott törvényjavas, lat és az Indokolás a gazdaságfejlesztés feladatai mellett összefoglalóan tartalmazza az életszínvonalra vonatkozó előirányzatokat és az ezzel kapcsolatos tennivalókat. Az életszínvonal, azélétkö- rülmények változását természetesen nem lehel csak a tervszámok alapján megítélni, hiszen számos olyan oél elérésére is törekszünk, amelyek a terv számsoraiból közvetlenül nem olvashatók ki. A IV. ötéves tervben életszínvonal-politikánk fő törekvése. hogy a társadalom javára végzett munkával összhangban, a nagyobb teljesítményekkel arányosan növekedjék a dolgozók jövedelme, tovább javuljon a szociális-egészségügyi ellátás és tovább javuljanak a feltételek a széles tömegek számára a művelődéshez szükséges ismereteik elsajátítására és a pihenésre. A nemzeti jövedelem fogyasztást szolgáló részét 30 százalékkal tervezzük növelni. A közvetlen áruellátás fejlődését kifejező kiskereskedelmi forgalom pedig 40 százalékkal nő. A nemzeti jövedelemnek nagyobb hányadát használtok fel az életszínvonal emelés'.“ érdekében, mint korábban Különösen jelentős a tervnek az a célja, hogy a lakásellátás javítására és a kapcsolódó kommunális fejlesztésekre szolgáló állami beruházásokat kétszeresére növeli a III, ötéves tervidőszakhoz képest. A következő öt évben összesem mintegy 400 ezer, ebből állami erőforrásból 180—200 ezer lakás épül fel. A lakások több mint 60 százaléka városokban létesül. Gazdaságpolitikánk alapelve, hogy a jövedelempolitikának, az elosztási rendszernek aktívan kell hatnia a termelésre és a termeié- kenyégre. Ezért arra törekszünk, hogy a reálbérek növekedése viszonylag gyors legyen és a reáljövedelmek növekedésén belül nagyobb súlyt kapjon, mint eddig. A reáljövedelemnek egy főre jutó növekedését a terv 25— 27 százalékban, a reálbérek növekedését egy keresőre 16—18 százalékban irányozza elő. A keresetek tekintetében kívánatosnak tartjuk, hogy abban a mainál erőteljesebbem és differenciáltabban jusson kifejezésre a szakképzettség, a munka jellege és bonyolultsága, és a beosztással járó felelősség. Cél: a családi jövedelemszóródás mérséklése Ennek a fontos követelménynek az érvényesítése mellett életszínvonal-politikánknak továbbra is fontos elve marad az eltartottak számától függő családi jövedelemszóródás mérséklése. Ezért gazdasági lehetőségeinkkel összhangban az öregek, gyermekek, betegek eltartásához az állami hozzájárulás növelésével számolunk. Egyes kategóriákban nyugdíjkorrekciót hajtunk végre és tovább növeljük a családi pótlék ösz- szegét. Emellett a bár- és árpolitika útján — feltételezve a munka hatékonyságának előirányzott javulását — garantáltan biztosítani kívánjuk, hogy a reálbérek és reál- jövedelmek a tervezett mértékben emelkedjenek. Gazdaságpolitikánknak továbbra is fontos vonása marad a teljes foglalkoztatás biztosítása. Szükséges azonban hangsúlyozni, hogy a munkaerő-gazdálkodásban magasabb színvonalú és a társadalom érdekeivel jobban összhangban álló gyakorlatot kell megvalósítani. Azzal számolunk, hogy a tervidőszakban folytatódni fog az áttérés a 44 órás munkahétre a népgazdaság mindazon területein, ahol ehhez a feltételek megteremthetők. Ezt fontos politikai és társadalmi kérdésnek tekintjük. Ami a fogyasztói árpolitikát illeti: alapvető követelménynek az árstabilitás biztosítását tartjuk. Ugyanakkor számolunk azzal a gazdasági realitással, hogy a fogyasztói árrendszer és az árarányok nem merevíthetők meg hosz- szú időszakra és azokat a ráfordítás alakulása, a társadalmi megítélés, valamint a kereslet és kínálat egyensúlya alapján fokozatosan korszerűsíteni kell. Lesznek áruk, amelyek ára objektív okok miatt majd emelkedik, más áruk ára pedig csökken. Az árszínvonal és árarányok változása azonban nem sértheti a tervben előirányzott reáljövedelem- és reálbérnövekedést. Állami támogatás az ipar leruleti lej leöléséhez Tisztelt országgyűlés! Az ipar területi fejlesztésének irányelvei az új tervidőszakban nem változnak, de következetesebben kívánjuk érvényesíteni a gazdasági hatékonyság követelményeit. Ennek megfelelően az iparilag fejlett területeken az intenzív fejlesztést támogatjuk, míg a megfelelő adottságokkal és tartós munkaerő-tartalékkal rendelkező körzetekben elsősorban a munkaigényes iparágak fejlesztését szorgalmazzuk. Az iparilag fejletlenebb területeken preferált fejlesztési zónákat jelöltünk ki. Ezek az előnyben részesített területek mintegy 1,4 milliárd forint beruházási támogatást kapnak a költségvetésből és további 800 millió forintot fordítunk budapesti üzemek vidéken történő kapacitásfejlesztésének támogatására. Ezen túlmenően a kormány csaknem 1 milliárd forinttal támogatja — ahol az indokolt — a bányászkörzetek termelési szerkezetének átalakítását. A tervidőszakban tovább folytatódik az ipar területi koncentrációjának és a nagyobb ipari centrumok kiemelt fejlesztése is. A nagy- beruházások, a központi fejlesztési programpk és a vállalati saját forrásból történő beruházások eredményeként fokozódik az egyes körzetek ágazati specializációja. Azzal számolunk, hogy a mezőgazdaság is mind ütemét, mind szerkezetét tekintve differenciáltan fog fejlődni. A kedvező természeti adottságokkal rendelkező területeken a terv a termelés intenzív irányainak erősödésével, a kereslethez jobban igazodó termelési szerkezet kialakulásával számol. A kedvezőtlen adottságú területeken viszont a kisebb eszközigényű termelésszerkezet kialakítása és a racionálisabb földhasználat támogatása a feladat, Nyíregyháza a dinamikusan fejlődő városok között Tovább folytatódik az urbanizáció és a városok lélek- száma, számításaink szerint, mintegy 260—280 ezerrel nő. Legdinamikusabban az a 9 vidéki város fejlődik — Mjs- kolc, Debrecen, Pécs, Szeged, Győr, Székesfehérvár, Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok —, amely egyben az iparfejlesztés nagyobb vonzási centruma is. Ezentúl azonban számos más városunk is szépen fog fejlődni. Mintegy 30 település városiasodását gyorsítjuk, kifejlesztve arányosan elhelyezett kis és középvárosok hálózatát. A több községet ellátó alapfokú Ln- tézmények fejlesztésével folytatódik a falukörzetközpontok kialakítása, a külterületi népesség csökkenése, a tanyarendszer fokozatos visszafejlődése. A tervidőszakban tovább folytatjuk az egyes kiemelt idegenforgalmi és üdülőterületek fejlesztését. Különösen a Balaton és a Velencei- tó környékének fejlődése gyorsul meg. Az elkövetkező 5 évben a Balaton-vidék fejlesztése érdekében mintegy 5—6 milliárd forint, a velencei üdülőövezet fejlesztése érdekében pedig kb 1 milliárd forint értékű beruházás valósul meg. A lakosság életkörülményeinek területi alakulásét a termelőerők területi változásának eredményeként kialakuló foglalkoztatási helyzet és a jövedelempolitikai célok, továbbá a lakossági infrastukturális ellátás terű- leti fejlődése határozza meg. Ennek eredményeként a lakás-kommunális ellátásban számottevően csökkenni fognak a területi különbségek és az egészségügyi, szociális, va- lamint kulturális ellátás terén is mérséklődnek a területi színvonalkülönbségek. A IV. ötéves terv terület- fejlesztési céljai alapján reális az a várakozás, hogy 1975 körül országunk egyik területét sem jellemzi majd kirívó elmaradottság sem a jövedelmi viszonyokban, sem a foglalkoztatásban és ennek alapján fokozatosan rátérhetünk a területi fejlesztés további nagy jelentőségű feladatainak megvalósítására: a falusi és a városi életkörülményekben még meglévő lényeges különbségek megszüntetésére. Tisztelt országgyűlés! Meggyőződésünk, hogy s tervjavaslat reálisan megítélt gazdasági valóságra épül, s benne megfelelően j\á kifejezésre népgazdaságunk jelenlegi fejlődési szakaszának lényege és sajátossága. (Bolytatás a 3. oldalon)
