Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-12 / 214. szám

1970 szeptember «i. RTSLÉT-MAGYARORS7A« 8. ofife? Családi ünnepek mai módra * ßmariigyi hivatal: földszint 6 Mit csinál a Családi és Társadalmi Eseményeket Rendező Intézet \ Alig nyolc hónapja hozta létre a Nyíregyházi Városi Tanács VB a Családi és Tár­sadalmi Eseményeket Rende­ző Intézetet, a köznyelv már­is talált egy népszerű nevet: ámorügyi hivatal. Egyelőre a városi tanács épületében, a földszint 6-os szobában fogadja „ügyfeleit” az intézet. Az ámorügyi jelző nem is túlzás, zömében olyan fiatalok keresik fel a még szokatlan nevű intézetet, akik házasságukat a mai mciern ember felfogása és igényei szerint óhajtják megrendezni. .Január elseje óta mindin ötö­dik, míg az elmúlt évben minden tizenötödik házasu­landó pár kért társadalmi es­küvőt. Szeptember 19-én ju­bilál az intézet a századik KISZ-esküvővel. Ünnepélyesség, kényelem Nemcsak az esküvő ünne­pélyességéről gondoskodik az intézet, hanem a fiatal pár kényelméről is. Úgynevezett alapszolgáltatásaik között, amely díjtalan, közép!"'olá­sok köszöntő műsora, rr le- tofonos gépzene szerepel. Ki­egészítő szolgáltatásként — díjazás ellenében — elintézik az esküvli meghívók, taxik, virágcsokrok, fényképész, va­csorák megrendelését, az in­tézet ruhakölcsönzőjéből a legváltozatosabb ízlést is ki­elégítő menyasszonyi és vő- legényi ruhák előteremtését. Éio zenéről is gondoskodnak, akinek nem felel meg a mag- nőzene. Elektromos orgona és zongora uii rendelkezésre, az esküvőt magnószalagon is megörökítik, s az ifjú pártiak ajándékozzák. Különleees kívá»-«*—»aj is jönnek a házasulandók: az egyik vőlegény a Kék Duna- keringő hangjaira esküdött hűséget, p°y másik pár a té­vé „Ifjúság, 1970 című” vetél­kedőiében hallott egy Bach- művet Antal Imre előadásá­ban. Az volt a kívánságuk, hogy szerezzék meg a dalla­mot, mert esküvőjükön ez lenne számukra az egyik leg­kedvesebb meglepetés. ^ me­gyei művelődési központ nagy lemeztárát kellett át­nézni, sikerült megtalálni, a leinc-ól magnószalagra ven­ni a nevezetes zeneszámot. A fiataloknak nem maradt más dolguk, mint kimondani a boldogító igent. Ez nem min­den esetben magyarul hang­zott el: ugyanis egy külföldi, jugoszláv vőlegény is szere­pelt az ámorügyi hivatal há­zasságkötő termében... Négy évszak... A napokban vásárolt az in­tézet újabb technikai beren­dezéseket, magnetofont, ke­verőasztalt, hogy gördüléke­nyebbé tegvék a mind nép­szerűbbé váló társadalmi es­küvőket. Harminchatezer fo­rintot k—riak erre a célra. Ezenkívül 344 ezer forintos évi költségvetéssel tartja fenn magát a Családi és Társadal­mi Eseményeket Rendező In­tézet, amely Tatabánya után az országban másodiknak ala­kult ■ meg a megyeszékhelyen. A költségvetésből fizetik a három függetlenített munka­társat, fedezik kórusvezetők tiszteletdíját, s az iskolai kó­rusokban szereplő gyerme­keknek korábban csokoládét, most néhány forintot fizetnek a fáradságért. Az intézet szűkös viszonyok között végzi munkáját, a hol­nap igényei egy önálló, több helyiséggel klubszerűén be­rendezett otthont sürgetnek, ahol egy korszerű, méreteiben is a jelenleginél nagyobb há­zasságkötő terem, öltöző is helyet kapna. Egyelőre nincs kilátás ilyenre, de az intézet munkatársai szorgalmazzák az igényekhez jobban alkalmaz­kodó elhelyezést. Lenne-e érdeklődés a há­zasságközvetítés iránt — kér­deztük Ádám Imrét, az inté­zet vezetőjét. Válaszából ki­derült, hogy Nyíregyházán i6 «ívesen vennék a fővárosban lévő „Négy évszak” elnevezé­sű vagy attól egyszerűbb szol­gáltatást. Különösen a köz­ségekben élő értelmiségi fia­talok érdeklődésére lehetne számítani, akik húzódoznak a nyilvános újsághirdetésektől, jobban igénybe vennék a diszkrétebb, közvetlenebb há­zasságközvetítési szolgáltatást, amely a későbbiekben — kel­lő tapasztalatok után szak­emberek közreműködésével sokat tehetne ámorügyek- ben. Egyelőre azonban, sőt a közeli jövőben sem foglal­koznak házasságközvetítéssel. Csupán „kfsz” ügyeket fogad­nak el, a megrendelők kíván­sága szerint. Árvízi névadó Névadásnál is sokan felke­resik a földszint 6-os szobát. Ebben az évben 130 újszülött­nek rendeztek névadót. A gyerekek között volt néhány napos is, s volt egy 8 éves, akinek — a jobb későn, mint soha — apropóján emlékeze­tes ünnepséget tartottak. Egy árvízi névadót is feljegyeztek, amikor a munkásőr édesapá­nak perceken belül kellett el­indulnia a bajba jutott szat­mári v*dAkre. s a gyermeket már nem tuJ.iák elhozni, tá­vollétében tettek fogadalmat a szülők, névadószülők. Névadásnál a szülők szak- szervezeti bizottságai, KISZ- szervezetei ajándékokkal le­pik meg az ifjú állampolgárt. Olykor ezerforintos betét­könyv is kerül a babakelen­gyék méné. Egyes kisebb munkahely«ek, vagy olyan in­tézmények, ahol nincs jóléti ala" vaev kevés összeg ma­rad az szb-nek ilyen célra, sajnos csak szóban fejezik ki örömüket. De már a puszta ielenlé* !ö'esik. Nemkevés- bé rosszul viszont, amikor valaki hiányzik a sorból... Arra törekszenek, hogy ne váljanak népünnepéllyé a névadók. Egyszerre ne túl sok '"•érmék lepjen a „po­rondon”, mert a túl népes ün­nepségek veszítenek az ott­honosságból, a meghittség­ből. Verssel, gyermekkórussal köszöntik az újszülöttet, az intézet nyakkendővel és em- lékla—i ajándékozza meg őket, s a megrendelők kíván­sága szerint — virágot, fény­képet rendelnek, magnófelvé­telt készítenek a névadóról. Az élet szomorú eseményé­ben, a család gyászában is osztozni kíván az intézet: se­gítséget ad a polgári gyász­ünnepségek megrendezéséhez. Díjmentesen szónokot külde­nek a temegépzenévé', férfikórussal teszik Unn° lyesebbé. (P) jfflSt eszünk télen ? Zöldség, gyümölcs más megyékből is Büntetés a hanyag munkáért Megszigorítják az építkezések minőségi ellenőrzését 38 építőipari vállalat és egyéb építési szervezet 532 munkahelyén ellenőrizték a munka minőségét, szakszerű­ségét az Építőipari Minőség- vizsgáló Intézet dolgozói. 8205 mérési adatot dolgoztak fel, — s tapasztalataik szerint a gondatlanság, a felületesség okozza a legtöbb hibát. A kőművesmunkákat 58 munkahelyen vizsgálták meg, összesen 108 alkalommal, de mindössze 12 helyen találtak mindent rendben. Gyakori hiba, hogy a válaszfalakat nem rögzítik a födémhez, s vakolás előtt nem gondoskod­nak a nyers téglafelület leta- karításáról, ez okozza aztán, hogy a vakolat később hamar leválik a falról. Betonozásnál a vállalatok gyakran elmu­lasztják a beton szemszerke­zetének, szilárdságának ellen­őrzését. Ez a mulasztás nem újkeletű, a tervezők is tudnak róla, s így az előírástól való eltérés csak azért nem okoz nagy gondot, mert eleve túl­méretezik az épületszerkezete­ket. Az ellenőrzött 119 beto­nozó munkahely közül csak 14 helyen végeztek megfelelő minőségű munkát. Különösen kedvezőtlen tapasztalatokat szereztek a mozaiklap-bur­ko lásnál és a csempézés- nél. A burkolok néhány kivé­teltől eltekintve úgyszólyáps valamennyi megvizsgált mun­kahelyen csorbult, deformált és eltérő színárnyalatú mo­zaiklapokat, csempéket he­lyeztek el, s azt is meglehe­tősen girbegurba sorokban. Az intézet munkatársai az ellenőrzéseken azonnal fi­gyelmeztetik a munkahelyi vezetőket a hiányosságokra, s észrevételeikről tájékoztatják a vállalatok központját is. Az ellenőrzések hatékonyságá­nak javítása érdekében mos úgy tervezik, hogy a súlyo sabb hibák esetén értesítik <• tanácsokat, s arra kérik őket. hogy szabálysértés címén von­ják felelősségre, büntessék meg a vétkeseket. Az intézet a gyakran tapasztalt hibák­ról rendszeresen beszámol az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumnak is. Ennek alapján rövidesen megjelenik az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendelete az építőipari minő­ségellenőrzésről, s az új in­tézkedés tovább szigorítja az építőipari munkák, termé­kek minőségének vizsgálatát. (MTI) A Nyíregyházi Almatárolóba egyre sűrűbben érkeznek szállítmányok. Jelenleg a csemegesznva van „műsoron.” Hammel József felvétele tét. Vásárosnaményban, Kis­várdán és Mátészalkán — te­hát közelben e területekhez — az exporbtelepek az idén lakossági ellátásra is tárol­nak zöldárut. így a téli hóna­pokban, az esetleges rossz időjárási és útviszonyok sem okozhatnak fennakadást a folyamatos .szállításban. Az árvíz okozta pusztítás, a szélsőséges időjárás jelentős veszteségeket okozott a me­zőgazdasági termelésben. Ké­sőn érnek a termések, és mennyiségileg is _ kevesebb mint amennyire számítani le­hetett. Különösen megyénk­ben nagyok a károk, az ér­és belvíz után nagy területe­ken nem lehetett már pótol­ni újravetéssel az elpusztult veteményeket. Gond a beszerzés, de... A mezőgazdaság vesztesé­geit közvetlenül érezhettük kora tavasztól egész nyáron át a bolti és a piaci árakból. A gyümölcsök és a zöldfélék magasabb áron kerültek asz­talunkra, mint a korábbi év­ben. Ezekután mindenkiben felvetődik a kérdés; mi vár­ható később, a téli hónapiok­ban? Kitartanak-e az újig a mostoha körülmények között termett zöldség- és gyümölcs- készletek? A MÉK-tól kapott informá­ciók szerint az idén sok gon­dot okozott a beszerzés, mert ráadásul a szokásosnál na­gyobb mennyiségről kell gon­doskodniuk. Az árvíz sújtotta területeket is el kell látniuk, hiszen ott az idén nem ter­mett zöldségféle. A fél or­szággal kapcsolatba léptek, hogy mindenből meglegyen a szükséges mennyiség, hogy megteljenek a nagy éléskam­rák, a MÉK-raktárak. Egyéb­ként már a tárolási feltételek előkészítésénél is figyelembe vették az árvíz sújtotta terű letek lakosságának várható zöldség-gyümölcs szükségle­Csak alma és burgonya... Sajnos, szinte mindenből „behozatalra” szoYúlunk, csu­pán a burgonya és az- alma lesz szabolcsi termésű, amit majd télen fogyasztani fői guhk. Bár burgonyából is kevesebb termett, mint az előző években, de a szükséges mennyiséget tudják szállítani a gazdaságok. A tárolóterüle­teket korábban kijelölték, és már meg is kezdték a burgo­nya felvásárlását. Hagymá­ból tavaly 80 vagonnal ter­meltek gazdaságaink. Az idén ennek a felét sem. így a társmegyékből — elsősor­ban Békés, Bács és Hajdú megyékből — hoznak be* mintegy 100 vagonnal. Egy- harmada már meg is érkezett Nyírbátorba és Anarcsrá, ahol a megye hagymakészle­tét tárolják. Becslések szerint 300 má­zsa fokhagymát fogyasztunk el az újig. Ezt a mennyiséget sikerült biztosítani, s nem okoz majd gondot a beszer­zése a disznóölések idején. Lesz elegendő káposztaféle, leveszöldség is, folyamatosan. A gondot ezután inkább az okozza, hogy az idén várha­tóan nagyobb mérvű lesz a zöldfélék romlása, mint ko­rábban, s ezt majd ismét pó­tolni kell. A nagy távolság­ról történő szállítás, a gondo­sabb raktározás költségei miatt számítanunk kell rá, hogy egyes, könnyen romló zöldségfélék árai a téli hóna­pokban 15—20 százalékkal emelkednek. lön az importszőlő A gyümölcsöknél viszont nem kell ilyen „meglepetés­től” tartanunk. Almát, meg­felelő mennyiségben és vá­lasztékban tárolnak a hűtő­házakban a megye lakóinak ellátására. 150—200 mázsa körte is ott várja be a kará­csonyi, újévi ünnepeket. Az előző években kedveltté és keresetté vált importszőlő is lesz a tél folyamán. Jugo­szláviából és Bulgáriából ka­punk a tavalyihoz - hasonló mennyiségben. (k. e.) Indul a színi évad Opera, balett, mai drámák és vígjátékok Ez év szeptember hónap­jában a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban elkez­dődik a színi évad, melynek műsorát többségében a deb­receni Csokonai Színház és a Déryné Színház társulata adja. Ezen kívül az ŐRI két műsorral szerepel Nyíregyhá­zán. Szeptember 14-én elsőként a Déryné Színház mutatkozik be. Az okos bolond című víg­játékkal. Szeptember 18-án a debreceni Csokonai Színház operaegyüttese bemutatja a Parasztbecsület című operát. Ebben a műsorban szerepel még a Poloveci táncok című balettelőadás, majd egy má­sik balett, melynek címe a „Spanyol rapszódia”. Ezt a műsort szeptember 20, 22, 24 és 26-án az együttes megis­métli. A Déryné Színház tár­sulata bemutató előadásában egy vasutas-környezetben ját­szódó drámával mutatkozik be címe „Vakvágány”. Októberben az Országos Rendező Iroda is jelentkezik két műsorral. „Uj arcok, , új zene” címmel a „Sztár Beat” együttes műsorát hallhatjuk. Az ŐRI másik rendezvényéh Szécsi Pál, Lugossy Éva, Ká­rolyi Mária és Dévényi Tibor szerepelnek. Az őszi hónapok színházi eseményének számít a debre­ceni Csokonai Színház együt­tesének két előadása; az „Adáshiba” és „Vasárnap mindig esik az eső.” Előadják Mesterházy nagy sikerű szín­művét a „Férfikor-t”. Ugyan­csak októbert‘n kerül sor Brecht nagy sikerű drámájá­ra: „Galilei élete.” Október 7-én a Déryné Színház vendégszerepei a Pá­rizsi vendég című vígjáték­kal. Ugyancsak októberben mutatja be a Csokonai Szín­ház együttese Tóth—Fényes Szabolcs: „A mesés parti” című zenés vígjátékát. Az előadást október 14-én és 15-én megismétlik. A debreceniek bemutatnak még egy revüoperettet, „Vár­lak Honoluluban”, és Strauss nagy sikerű daljátékát a De­nevért ;s Október 26-án „Slágerkok- tél”-lal szórakoztatják a könnyűzene kedvelőit. A téli hónapokban a deb­receni Csokonai Színház és a Déryné Színház változatos előadásokkal szerepel majd a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Farkas Pál. Váratlan idegen forgalom ÍV agyon meglepődött a megyei tanács művelődés­* ' ügyi osztályának munkatársa, amikor a fiatal házaspár bemutatkozott és elmondta érkezése célját. B J. középiskolai tanár és felesége — óvónő! — azt kér­tél', hadd jöjjenek Szabolcsba pedagógusnak a Salgó­tarján melletti Karancsságból. Kitűnően érzik magukat mostani munkahelyükön, de úgy érzik, most itt nagyobb szükség van rájuk. (A fiatalasszony kalló sem jéni.) Általában fordítva szokott lenni. Ilyenkor olyan esetek vannak, hogy váratlanul még el akar menni va­laki. Nagyon korai lenne még „szélfordulásról” beszél­ni. De van valami, ami megváltoztatja az ország közvé­leményében a Szabolcsról eddig elterjedt nézeteket. Túlságosan sokan jártak itt ahhoz, hogy egy botcsi­nálta falukutató szenzációt kavarhasson egy újabb el­maradott, műveletlen megyénkben „fehér foltról”. Igen sok olyan „árvizes" barátságot láttunk, mely vendéglátással folytatódott és nyaralással fog befeje­ződni. Szatmári járták az erre vonuló segély csapatok: végigjárták a vásárosnarhényi műutat, melynek nyíl­egyenes vonala nyíres, fenyős, ligetes, dombos, közép­hegységi tájak mellett siet az illatos baktai erdő felé. Volt idejük megnézni a felbolydult méhkashoz hasonló Mátészalkát, láthatták rajta, hogydn készül kiérdemelni városi rangját. És persze, ezeknek mutatták meg, hol állt az a bi­zonyos kis kocsma, mely „oda rúgott ki a Szamosra”. Járt itt a költő, mint ahogyan azt írta le: „zúgva, bőg­ve törte át a 'gátat”. Ez utóbbinak emlékhelyét egyéb­ként tragikus körülmények között volt alkalma meg­mutatni a kisariaknak, ha bár most nem a Tisza volt a bűnös... Es a váratlanul erős „idegenforgalomnak” a megyé­ben még most sincsen vége. A gépkocsivezetők után jönnek a területi szövetségek vezetői, a kétéltű jármű­vek vezetői után a termelőszövetkezetek elnökei — az egész országból. Országos vezetőink után a nemzetkö­zi segélyszervezetek képviselői. Munkásőrök után az építőtáborok diákjai. Ki is tudná összeadni, hány ezren ismerik meg azt, ami eddig is kedvenc témája volt szo­ciológusoknak és fehér foltot keresőknek — ha nem is egyforma tetszést kiváltó módon. Hiszen az egész ország itt épít most. Az érdeklődés természetes és nem sértő. Aki arra is kíváncsi, mi is történt itt, s hogyan néz ki most ez a táj, az rendszerint nem üres kézzel jön. Ha sokuknak adunk alkalmat rá, hogy részt vegyen újjáépítésünk nagy munkájában, mindig emlékezni fog­nak rá és később, amikor elfoglalják majd végig helyei­ket a katedrákon, a laboratóriumokban, a párnás ajtók mögött esetleg, az országos irányító szerveknél talán — egy részük mindenesetre — még évek múlva is, ha Sza­bolcsról, Szátmárról esik szó, az átéltek hatására — an­nak hatása alatt, amit most éltek és élnek majd át, ak­kor is segíteni fognak. Nem erkölcstelenül, érdemtelenül. (gesztelyí)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents