Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-11 / 213. szám

19*70. szeptember 11. RELET-MAGYARORSZÄS 5. oldal Csak kevesen, valójában csak szakkörökben tudják, hogy Zalka Máténak magyar nyelven, nyomtatásban még az első világháború előtt je­lentek meg versei a Mátészal­ka című újságban. A későbbi író-forradalmárnak ez az el­ső jelentkezése. A különböző, későbbiekben közölt adatok tévesen állítják azt. hogy a x'ilágháború idején állítólago­sán hadbíróság elé''akarták volna állítani a János, a ka­tona című, frontújságban megjelent novellájáért. Ezt Zalka szépirodalmi alkotás­ban írta le, tehát azt nem kell valós tényként elfogadni. Sajnálatos, hogy későbbi mél- tatói ezen kijelentését élet­rajzi adalékként értékelték és ennek ellenkezőjét a tudo­mányos kutatás csak mosta­nában igazolta. Zalka Máté fogságba esése után különböző hadifogolyla­pok munkatársa lett Krasz- najarjécskán és Kraszno- jarszkban. Ezek a lapok kéz­írással sokszorosítva jelen­tek meg. Időközben szinte megszakítás nélkül írt, jegy­zetelte élményeit, gondolatait. A polgárháború befejezése után a Szovjetunióban külön­böző állami és irodalmi tiszt­ségeket töltött be. Sorban je­lennek meg novellái (1924), karcolatai, ezekből első köte­te magyar nyelven, 1926-ban Egy, kettő, három címen. (Még ugyanebben az évben a New York-i Uj Előre Kiadó­nál válogatása jelenik meg Lázadás címen, azonban e sorok írója e kötet példányát az összes magyarországi és néhány külföldi könyvtárban nem találta meg. Egyes forrá­sok arra is utalnak, hogy — feltehetően — a húszas évek­ben Buenos Airesben is je­lentek meg írásai, azonban ez jelen pillanatban tényszerűen nem bizonyítható.) A magyar nyelvű emigrá- ciós irodalom behálózta szin­te egész Európát. Különböző központjai vannak Pozsony­ban, Prágában, Kassán, Bécs- ben, Kolozsváron, Párizsban, sőt jelentős állomás az Egye­sült Államok és Kanada. Természetesen az irányító­központ Moszkva, ahol ebben az időben tevékenykedik Zal­ka is. írásai eljutnak ezekre a területekre. Több novellája jelenik meg a kassai Mun­kásban. ahol az a Farkas Gábor volt a főszerkesztő, akivel Zalka 1917—18-bazi együtt dolgozott a Krasznaja- rjécskai hadifogolylapnál, a Szibériái Újságnál! Több novelláját közli a bé­csi Uj Március, a párizsi Munkás (aminek címét az idők folyamán többször vál­toztatták) a Kanadai Munkás Újság, a New York-i Uj Elő­re és annak évente megjele­nő naptára és természetesen a moszkvai Sarló és Kalapács. Csak éppen Magyarországon nem jelennek meg írásai! A Sarló és Kalapács könyvtára kiadványait a Horthv-féle magyar sajtócenzúra lefog­lalja, annak terjesztését be­tiltja. Mégis .bekerül néhány példány a Mese egy magyar lányról (1928) majd A hadjá­rat vége (1931), egy évvel később pedig a Nem olyan könnyű című köteteiből. Közben írja a Doberdót, előbb A bolygók visszatérnek című posztumusz köteteit. A Doberdó megjelenik Moszk­vában 1938-ban, Magyaror­szágon csak a Cserépfalvy Kiadónál 1947-ben. A bolygók visszatérnek és a Doberdó sem fejeződik be. Zalka a tollat ismét felcseréli a kard­dal — Lukács Pál néven a spanyol polgárháborúban har­col. Huescánál esik el 1937- ben. Művei több kiadást érnek el. A Doberdót számtalan idegen nyelven kívül kiadták magyarul Csehszlovákiában és Romániában. Az Ivanov és más elbeszélések, valamint Válogatott elbeszélései jelen­tős irodalmi sikernek számí­tanak. Kíváncsian várjuk, hogy Zalkának azon írásai, amik még különböző folyó­iratokban lappanganak, eset­leg ismeretlen kézirat formá­jában a Zalka-hagyatékban várnak feldolgozásra — mi­kor fognak kötet alakjában is jelentkezni. Nyéki Károly Otthon a teljes falu A leghosszabb napirend: a tagfelvétel Csaknem a leghosszabb na­pirendi pontnak számított ta­valy és idén a nyírvasvári Vasvári Pál Tsz évkezdő köz­gyűlésén az új tagok felvéte­lének ügye. Százhatvan tag kérte felvételét a közös gaz­daságba. Nyírbátor, az iparo­sodó járási székhely szom­szédsága tartotta eddig „fog­va” a vasvári munkaerő jó részét. Az első egy-két mér­leghiány nélküli év megtette hatását. A vezérkar új terve Elmaradt a gyenge minősé­gű határra való hivatkozás. Ami egyébként igaz is, mert a két és fél ezer holdas gaz­daság összaranykorona értéke 4,8. De háztáji használatba adják a föld színe-javát, s ami közös művelésben marad, csupán 3,5 aranykorona ér­téket képvisel holdanként. Mégis... A tsz „vezérkara”: Nagy János elnök, Nyitrai Árpád főagronómus, Papp György párttitkár, Kujbus Imre fő­állattenyésztő, Kádár Mihály főkertész, Karczub János gya­korló agrármérnök mondják el az új tervet. Lényege köz­ismert szó és fogalom: az adott lehetőségeknek megfele­lő szakosítás. Alapos vizsgálatok, számok és tények egyeztetése igazol­ja, hogy első helyre kell ten­ni a szarvasmarha-tenyész­tést. El is határozták korszerű telep kialakítását. Három, egyenként hetven férőhelyes tehénistállót építenek. Kiegé­szítőül kapcsolódik hozzá elle­tő, borjúnevelő, növendékis­tálló, magtár, takarmányos helyiség. A teljes telep tizen­két hold területet foglal el. Tejcsarnok — (sz-kezelésben Az első, hetvenes istálló építését már megkezdték. A telepen csak tenyésztés lesz és tejtermelés. A szaporulat nagy részét továbbadják, hiz­laló gazdaságoknak. A tej­csarnokot máris kezelésije vette a tsz, később tejfeldol­gozóvá fejlesztik. A szakosított telepet nega­tív állománnyal állítják be. Az első, készülő istálló szá­mára már megvan 24 darab ilyen jószág. S a telepen negyven-Ötven tagnak tudnak állandó munkalehetőséget biz­tosítani. Három évvel ezelőtt tizen­ötezer csirke nevelésével pró­bálkoztak. Az elhullás 13 szá­zalékos volt. Ebben az évben ötvenezer darab csirkét nevel­nek értékesítésre. Jövőre pe­dig, egy régi istálló felújítása lehétővé teszi negyvenezerrel több csirke nevelését. Építőbrigád — betonüzem Százötven hold almás idén terem először. S van ötven hold szőlő is. Jelenleg átlag harminc tag dolgozik a gyü­mölcsösben. De Kádár Mi­hály főkertész azt mondja: még annyinak tudna munkát adni. Pár év múlva pedig, fő­leg szüretkezdéstől, az egész falunak. Egyébként a tagságnak is gyakori beszédtémája a tsz fejlődése. Helyeslik, hogy kö­zös építőbrigád működtetésé­re kér engedélyt a járási ta­nácstól a vezetőség, s jórészt az végzi el a szakosított te­lep építését is. Köztük tizen szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. Jónak tartják a betonüzemág szervezését is. Mindkét részleg közvetlen a tagság, a falu részére is dol­gozhat. Segítség a háztájinak Nem kis eredménynek szá­mít a háztáji gazdaságok ha­tékonyabb segítése. Az utób­bi időben szinte eltűnt a falu csürhéje. öt-hat anyakocát tartottak csupán a tsz-tagok. Az állattenyésztés-fejlesztési akció keretében a tsz idén 30 tenyészkocát adott ki ház­Készül a „Szerelem“ EGY ÓRA A FILMLABORBAN Darvas Lili és Törőcsik Mari az egyik drámai jeleneté ben. A néző jó filmet, izgalmas, érdekes alkotást vár, ami megmozgatja fantáziáját, ér­zelmeit. Hosszú az út az író, forgatókönyvíró fejéből ki­pattant szikrától a laborató­rium vágóasztaláig. Mi törté­nik közben? Erről nyerhetünk képet, ha egy-két percre bepillantunk a magyar filmgyártás kulisszái mögé, ahol az egyik alkotó- csoport a Szerelem című új magyar játékfilmen dolgo­zik. A bemutatóra az őszi évad derekán kerül sor. Nemrég fejeződtek be a film utómunkálatai, a kópiák el­készítése már a laboratórium dolga. Két korábbi novellája nyo­mán Dép' Tibor írta a film forgatókönyvét. A mai ma­gyar irodalom egyik élvonal­beli egyénisége eddig ritkán vállalkozott forgatókönyv­írásra. Első filmje — a Si­mon Menyhért születése — után hosszú szünet követke­zett, amelyet csupán a „Ti­los a szerelem” című vígjá - ték tört meg. Ennél a filmnél az író társszerzőként vett részt a munkában. A Szerelem című filmben kuriózumnak számít a fősze­repet játszó Molnár Ferenc külföldön élő özvegyének. Darvas Lili művésznőnek ala­kítása, aki a háború előtti években itthon is népszerű volt, nemzetközi hírű, kitűnő művésznő. Mellette Törőcsik Mari, Darvas Iván, Orsolya Erzsi, Bitskei Tibor és Men- sáros László nyújt egyenran­gú, szép alakítást. A rendező Makk Károly már eddig is jó néhány ma­radandó filmmel iratkozott fel a legjobb alkotók közé: Liliomfi, A 9-es kórterem. Mese a 12 találatról, Elveszett paradicsom, Az utolsó előtti ember, Mit csinált felséged 3-tól 5-ig, Bolondos vakáció, Isten és ember előtt, s társ­rendezője volt a Harag nap­ja, A képzett beteg, Simon Menyhért születése című fil­meknek. Legújabb filmje, a Szerelem az ötvenes évek első felének atmoszférájáról és a kor nyugtalan légkörében ki­alakult sajátos kapcsolatokról vallanak. A film által meg­rajzolt kép szélesebb is en­nél: a motívumokat egy meg­határozott kor adta, de a benne feltárt emberi kapcso­latok általánosabb értékűek. tájiba, s mind a faluban ^ma­radt. Javítja ezt a helyzetet, hogy a háztáji takarmány­igénynek a legmesszebbme­nőkig is eleget tud tenni. S ami megint csak új: a tsz brigádja végzi el a háztáji ud­varokon, kiskertekben is a növényvédő munkákat. Nem volt könnyű ebben a faluban, hogy a nagyüzemi szövetkezeti gazdaság megsze­rezte a teljes bizalmat. Mos­toha körülmények között in­dult, s nehéz út van mögötte. S ma ott tart, hogy jól kép­zett, főleg fiatal szakember- gárdával rendelkezik. Jó biz­tosíték arra, hogy a tagsag — ami most már az egész falut jelenti — mindjobban meg­találhassa számítását. A. B, Makk Károly rendező felvétel előtt Darvas Lilivel, a film főszereplőjével. Amikor Adámszki István­ná a Nyíregyházi Gumigyár­ba került, már sok munkás­év volt mögötte. Akkor, 1962 áprilisában még nem is sej­tette, hogy az egyre terebé­lyesedő üzem milyen góliáttá fejlődik. Az első napokban segédmunkásként ablakot tisztít, majd ahogy az első üzemrészek elkezdték a ter­melést, megtanulta a labda- gyártás egy-egy munkafolya­matát. Az első piros labdákat ő festette. I Ahogy teltek az évek, más munkákat is megtanult. Dol­gozott a fonalburkolóban és többször nyert beosztást a szövetkenő részhez — amely ma már egyik óriási üzeme a gyárnak. A szigetelőszalagok csoma­golásánál van most Adámsz­kiné, vagy ahogy a mellette dolgozó asszonyok mondják: Ica néni. Az asztalán sok vi­rág, nem nagy csokrok, de meleg szívvel hozták. akik névnapján köszöntötték. Zsandár Istvánná szocia­lista brigádjában — amelynek Kiengedték a fácáncsibéket Mégis lesz vadállomány Szatmárban A Szamos, Tisza, Túr és Kraszna által határolt részen a lakosságot, termelőszövet­kezeteket és másokat ért anyagi kár mellett, hasonló a helyzete e területre eső va­dásztársaságoknak is. A Magyar Vadászok Orszá­gos Szövetsége a tíz vadász- társaságot ért súlyos helyze­tükről részletes beszámolót kapott. A vadászok „Nimród” című lapjában az ország 22 000 vadásza ugyancsak ér­tesült a 6—7000 nyúl, 12 000 fácán, 5000 fogoly és 600 őz elpusztulásáról és megmoz­dult a segítségnyújtást ille­tően. Ezt követően pedig egymás után érkezett a pénz és természetbeni megsegítés felajánlása. Időközben a MAVOSZ főtitkára személye­sen is itt járt megyénkben. Örömmel vettük tudomásul, amikor a MAVOSZ megyei intéző bizottságával azt kö­zölte, hogy a bajba jutott va­dásztársaságoknál a törzsál­lományt — a magyar vadá­szok összefogása következté­ben — vissza fogjuk telepíte­ni. Valamennyi árvízkárt szen­vedett vadásztársaság patro- nálására egy-egy megye kije­lölése is megtörtént. A tíz tár­saságot patronáló megyékből (Bács, Békés, Borsod, Fejér, Győr, Hajdú, Heves, Nógrád, Pest, Szolnok) csaknem min­den helyre megérkeztek és a területen kiengedték a fá­cáncsibéket. Ez év végén, va­lamint a jövő év elején (há­lózások, befogások idején) befogott nyúl, fácán, fogoly és őz betelepítését végzik el a vadásztársaságok. Az árvízkárt szenvedett va­dásztársaságok ezenkívül területbér-elengedés és egyéb kedvezményekben is része­sülnek. Az elpusztult állo­mány fokozatos telepítése ér­dekében kedvezményes felté­telek mellett kapnak — mes­terséges tenyésztéshez — a MAVOSZ-központtól tenyész­tési kölcsönt. A vadászati sportszenvedély áthidalásá­ra az ország szinte valameny- nyi megyéjéből érkezik a vadászatokra való meghívás. Minden jel arra mutat, hogy mégis lesz újra vadgazdálko­dás, és vadászat e területen, mert a magyar vadászok ösz- szefognak a bajba jutottak megsegítésére. Tardy Zoltán MAVOSZ megyei fővadász Egy ember elköszön Adámszkiné is tagja — szo­kássá vált, hogy egymás név­napjáról kölcsönösen meg­emlékeznek. De ez az Ilonia- napi köszöntés még a szokott­nál is kedvesebb volt. Adámszki Istvánná ősszel nyugdíjba megy. A gumigyár első női nyugdíjasa lesz. Adámszkiné sohasem volt hatalmas tettek embere. Egy­szerű, szorgos munkásasz- szonyként rakta egymás mel­lé a maga becsületes ered­ményeit az apró tettek koc­káiból. Szinte észre sem vette — naggyá lett egy gyár, amelyben először ő gyártotta a fehér pettyes pi­ros labdákat. Hammel József Zalka Máté magyar nyelven

Next

/
Thumbnails
Contents