Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-01 / 204. szám

KELET-MAGYARORSZÁG S. oldal '970. szeptember í. Lahdázás helyett — ÁRU Az őszi-téli ruházati cikkek uyomábaa Tanyatelepülések új boltjai 1975-ig 32 milliós fejlesztést lervez a Nyíregyházi ÁFlSZ Egv meghívó akadt a ke­zembe a minap, amelyen a Kelettextil Vállalat nyíregy­házi lerakata őszi-téli áru­bemutatójára invitálja a kiskereskedelmi vállalato­kat. Méteráruk, ágynemük és lakástextilek, női, férfi-, bébi- és gyermekkabátok, ruhák és kosztümök széles választé­kának bemutatását ígérték. Ennek láttán akaratlanul is az egy evvel ezelőtti tapasz­talatok jutottak eszembe, amikor szeptember elején jóformán üres raktárak és polcok, ideges és tanácsta­lan kereskedők fogadták a meleg holmik iránt érdeklő­dő vásárlókat az áruházak­ban, üzletekben. Lehet 15 millióval több'? Kapkodó C3ip-csup meg­rendelések — „hogy mégis­csak tudjunk adni valamit" — októberre. novemberre visszaigazolt szállítások mu­tatták. hogy sem az ipar, sem a kereskedelem nem készült fel akkor a téli sze­zonra. Sőt, ami a legérzéke­nyebben érintette az embere­ket. az iskolaév kezdetére sem Csupán az egymásra hivatkozás volt teljes mér­tékű: az ipar nem szállít... a kereskedelem nem ren­delt. . . Úgy tűnik, ezen a labdá- záson túljutottak. — Az ipar árukínálata jobb, és tömegében is na­gyobb az idén. Volt miből felkészülnünk a hűvösebb, illetve a hideg hónapokra. Raktárainkban 30—35 száza­lékkal, hozzávetőleg 15 mil­lió forint értékű áruval töb­bet tárolunk, mint ameny- nyit a készletnormánk előír — mondja Baranyi Frigyes, a Kelet-magyarországi Tex­til- és Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalat nyír­egyházi lerakatának vezető­je, és hozzáteszi: — Szeret­nénk, ha jobb lenne az ellá­tás. ezért vállaljuk ezt a ri­zikót. Reméljük, hogy ezzel a nagyobb készlettel a for­galom megnő, s csak bejön a haszna annak, amit most előlegezünk. Szállítanak a szabolcsiak A rövid tájékoztató után azonnal azt javasolja, néz­zük meg a raktárakat. Út­közben elmondja, hogy a vállalat debreceni központja tartja a kapcsolatot az ipar­ral, köti a szerződéseket a ruházati és egyéb textilcik­keket gyártó üzemekkel, de a rendeléseknél a nyíregyhá­ziak is ott vannak. Sőt, tár­gyalási joguk van a. „hazai" iparral, tehát a megyében dolgozó ktsz-ekkel, vállala­tokkal megállapodást köthet­nek ruházati cikkek gyártá­sára. A raktárak telítettek áru­val. A felsőruházatot őrző terhiekben polcokon, állvá­nyokon sorakoznak a felnőtt és gyermekméretű ruhák, ká­bátok. öltönyök, zakók, nad­rágok, kosztümök. Kinek-ki- nek ízlése és pénztárcája szerint, mindenesetre meg­nyugtató, hogy egyetlen da­rab sem látszik eladhatatlan­nak. A világos laminált női átmeneti kabátra az itt dol­gozók azt mondják, nem kell senkinek, mert a habszivacs holmik tisztításáért nem vál­lal felelősséget a Patyolat, ezért nem merik megvenni az emberek a kényes színű kabátot. Szintén nem kell — állítólag! — a csinos, ízléses színvariációjú nadrágkosz­tüm sem, mert nem trapéz a nadrágszár. (Azért érde­mes volna a boltokban be­mutatni!. S egyáltalán; bát­rabban bemutatni mindent, ami kapható). Öltöny ezer forinton alul A ruházati raktárak dol­gozói ezekben a napokban legfeljebb a sok munkára Három fokkal hűsít a kék Munkapszichológusok az ideális munkahelyért A tarka szobában a falak színe sárga és piros. Szinte elviselhetetlen a hőség. A követkenő teremben kék szí­nűek a falak. A klíma itt kel­lemesebb: legalább három fokkal tűnik hűvösebbnek a hőmérséklet. Az érdekes kí­sérletet az ország számos munkahelyén munkapszicho­lógusok végzik, feladatuk a munkahely ideális feltételei­nek megteremtése. S az el­viselhetetlen kánikulában például színekkel „hűtenek”, Egyes szinek ugyanis hideg­meleg émést is keltenek. A hideg színek — a kék és a zöld — csökkentik a meleg érzetét, míg a meleg színek — a sárga és a piros — nö­velik. Érdekes a színek élet­tani hatása is. Megfigyelték, hogy a vörös növeli az izom- zat feszültségét, a percenkén­ti légzés számát, a vérnyo­mást, s izgatja az idegrend­szert. A narancssárgának erős az érzelmi hatása, látására szaporodik a pulzusverések száma. A citromsárga viszont megnyugtatja az idegeket, serkenti az agytevékenységet. Legálmositóbb a zöld, a kék viszont kitűnő láz- és fájda­lomcsillapító. Az ibolya a szívműködést fokcnza. Mo­dern kórházakban több suínű rolókkal látják el az ablako­kat, hogy a betegekre a leg­megfelelőbb színek hassanak. Nedves munkahelyeken ho­mokszínűre, okkersárgára, vagy narancsszínűre festett falak között csökken a ned­vesség érzése. Zavaróan szá­raz munkahelyeken viszont a zöldet és a zöldeskéket.: az úgynevezett „nedves" színe­ket alkalmazzák. Egyes szí­nek csökkentik az ipari za­jok által okozott kellemetlen érzést is: a tompa ütések el­len például kitűnő a türkiz­kék. Éles, csikorgó hang el­viselhetőbb zöld és kék szí­nű környenetben. Azt is meg­figyelték, hogy erős szagok ellen eredményes hatású a kék és a sárga. A gépek színezésére a leg­alkalmasabbak a zöld szín árnyalatai. Veszélyes részei­ket pedig vörös, vagy fekete — sárga csíkozással festik. A nők által használt gépekhez az élénk, friss színek váltak be. Újabb vizsgálatok sze­rint a nőknek a legalkalma­sabb a világoszöld, a vilá­goskék és a citromsárga szí­nű munkaruha. A munkalélektan tehát — egyebek között — az ideális munkahely kialakításával is foglalkozik. Ebben azonban a színek mellett számos egyéb tényező is fontos szerepet ját­szik. Nagy a jelentősége pél­dául a megfelelő világítás­nak. A nyomdaiparban 6 szá­zalékos, a szövödékben 7 százalékos, az öntödékben és a famegmunkáló üzemekben pedig 25 százalékos termelés- növekedést is elértek már a megvilágítás javításával. Közismert az is, hogy a ze­ne jókedvre derít, növeli a munkakedvet, de csak fizi­kai munkához javasolható és ott is csak időszakonként. Szellemi munkánál Kavar. A laboratóriumi kísérletek eredményeit sok helyütt már a gyakorlatban alkalmazzák. Egyes nagyüzemekben a mun­kalélektan alapján máris több ésszerűsítést hajtottak végre, és a tapasztalatok igen kedvezőek. panaszkodnak. áruhiányra alig. Persze, azért vannak hiánycikkek. Például nincs fekete jeszterkosztüm, sem szoknya. Pedig nagyon ke­resik. A nagyker sem tudja legyártatni, mert nincs alap­anyag. Színes jeszterruhák- ra is szükség volna. A köny- nyen kezelhető szintetikus alapanyagú ruházati cikkek iránt megnőtt a kereslet, és nincs. Nincs alapanyag. Eb­ből adódik, hogy kis híján az olcsóbb öltönyök is hiány­cikklistára kerültek. Vé­gül is lesz ezer forinton alu­li öltöny a boltokban. Nyír­bátorban már gyártják mű­szálszövet helyett, hagyomá­nyos kártolt alapanyagból. A nagyker a boltok által kért időre szállít. Előrende­lést is elfogadnak. Még csak szeptember van. de a kiske­reskedelem már 12 millió forint értékben vitt el ősr- téli ruházati cikket. Éizo- mányba kapták, akkor fizet­nek érte. amikör eladják. Nincs rizikója a boltnak, de -van áruja. A hónap vé­gére újabb nagy tételű szál­lítást vár a nagyker az ipar­tól. A méteráru-, lakástextil- raktárban is feltöltötték a készleteket. Van elegendő ágynemű, s importból pótol-. Iák az anginhiányt is. Külön kedvezmény az árvizes községekben Az idén, a megszokottnál nagyobb forgalomra kell szá­mítani az árvíz miatt. Ahogy elkészülnek ; a házak, a ru­házati cikkek vásárlására is sor kerül. Ehhez segítség lesz az árvízkárosult kölcsön- akció, amely 54 szabolcsi községre terjed ki — mutat­ja a rendeletet a Ierakatve- zető. Alsó-, felsőruházat, ágy­nemű, cipő, különféle textí­liák vásárolhatók 10 száza­lékos előleg befizetésével. A 24 havi kölcsönt minimális kamat terheli. Ezért külön „árvizes árualapot” is képez­tünk. Kádár Edit A megyeszékhely és kör­nyéke — Borbánya, Felsősi­ma, Sóstóhegy, Kálmánháza, Kótaj, Nagycserkesz, Nap­kor, Nyírpazönv, Nyírszőlős, Nyírtura, Oros és Sényő — lakosságának ellátásában mind jelentősebb szerepe van a Nyíregyháza és Vidéke ÁFÉSZ-nek. Ezt bizonyítja, hogy az idei első fél évben a szövetkezet kiskereskedelmi ágazata közel 88 millió fo­rint forgalmat bonyolított le, ami csaknem 40 százalékkal múlja felül az egy év előttit. Hárommillió forinttal na­gyobb forgalmat bonyolítot­tak le a szövetkezet vendég­látóhelyei, mint 1969 első felében, s így az idén 6 hó­nap alatt 15 és fél millió fo­rintot tett ki a vendéglátói tevékenységük értéke. Szűkös fejlesztési lehető­ségeik ellenére az idén to­vább bővítették hálózatu­kat — állapították meg a napokban a városi tanács vb-ülésén. Kótaj község „Bánomvára" nevet viselő ré­szén a nyár közepén egy új. korszerű vegyesboltot nyitot­tak. Nyíregyházán, a Széche­nyi utca végén — főként az építőipari munkások ellátá­sára — pecsenyesütögetöt lé­tesítettek. A Búza téri ÁBC- nagyáruház mellett egy gaz­dasági udvart alakítottak ki. ahol a göngyölegek tárolását valósítják még. Cukrászter­melő üzem átalakításához Nyíregyházán megvásárol­ták a HERBARIA egyik épületét, Nyírpazony-Kaba- lás tanyán egy korszerű ve­gyesbolt kialakításáéhoz. Kő­laposon a raktárkapacitás bővítésére két helyiséget vá­sároltak meg. Az idén ' még sor kerül Oros-Világo3ta- nyán egy új vegyesbolt épí­tésére. amit a jövő eszten­dőben nyitnak meg. Idei legjelentősebb létesítmé­nyük a nyíregyházi Szarvas utcán készülő étterem és presszó, melynek megnyitá­sára elő;eláthatólag október­ben kerül sor. Egyébként a szövetkezet az idei év első felében a meglévő boltok állóeszközeinek fenntartásé-, ra, korszerűsítésére több mint félmillió forintot köl­tött. Elkészítették a következő öt esztendőre szóló fejlesz­tési tervüket is, amely sze­rint közel 32 millió forintos beruházási programot sze­retnének megvalósítani az említett területen. Mától Ifjúsági takarékbetét Kedvezmény 14 — 26 éveseknek „Ifjúsági takarékbetét" el­nevezéssel kedvezményes köl­csönnyújtással összekapcsolt takarékbetét-elhelyezési le­hetőséget biztosít az Országos Takarékpénztár 14 és 26 év kccötti fiatalok részére. Az új szolgáltatás ma, szeptember elsején lép életbe, melyről az alábbi tájékoztatást kaptuk. A betételhelyezés megál­lapodás alapján történik. A fiatal vállalja, hogy 5 éven át havonta 100, 200, 300, vagy 400 forintot rendszeresen tar­tós betétben helyez el, amiért az OTP 5 százalékos kamatot ír jóvá. A rendszeres befize­tések esetén a betét tulaj­donosa a kamaton fe­lül évi 1 máza lek prémium­ban részesül. Egy fiatalnak egyszerre csak egy betétkönyve lehet, de az 5 év lejárta után — ha a 26. évet még nem töl­tötte be — lehetősége van újabb takarékossági megálla­podást kötni a takarékpénz­tárral. Aki a betétet az 5 év lejárta előtt kiveszi, nem ká­rosodik mert az 5 százalékos kamatot megkapja, de köl- csönkedvezményben és pré­miumban nem részesül. Mindazok a fiatalok, akik 5 éven át a megállapodás sze­rint takarékoskodnak és la­kásvásárlási, vagv építési köl­csönt kapnak, gc ifjúsági be­tét után még külön kölcsönt is igényelhetnek. Havi 100 forint betét esetén 7000, 200 forint esetén 14 000, 300 fo­rint esetén 18 000 és 400 fo­rint betét esetén 22 000 forint összeg erejéig. Az Országos Takarékpénz­tár felkészült a betétek meg­nyitására, amelyet a mai naptól, szeptember 1-től le­het szerződésben rögzíteni valamennyi OTP-fióknál. Villany 2,8 millió háztartásban A magyar villamosenergía- rendszer 20 éves jubileuma alkalmából hétfőn délelőtt sai tótájékozta tón elmondot­ták; a magyar villamosener- gia-íogyasztás növekedése az utóbbi évtizedekben messze meghaladta a világátlagot. Jellemző, hogy 1938-tól 1968. ig az egy főre számított vil- lamosenergia-fogyasztás vi, lágviszonvlatban 210 kilo. wattóráról 1196 kilowattórá­ra, nálunk 143 kilowattóráról 1371 kilowattórára nőtt, az idén előreláthatólag megkö­zelíti az 1600 kilowattórát. A felszabadulás idején az ország mintegy 3200 községé­nek 40 százaléka volt villa­mosítva, jelenleg 100 száza­léknál tartunk, bár — első­sorban a tanyai lakosságra való tekintettel — a lakások 14 százalékában még ma sincs villany. De ezért a fej­lődésre jellemző, hogy a víl- larhos energia 1938-ban még csak mintegy 770 000, tavaly pedig csaknem 2,8 millió ház. tartásban volt benne. A magánfogyasztók szem­pontjából jelentős változás volt a tömbtarifa bevezetése. Ez az intézkedés az idén már közel 2 milliárd forintos megtakarítást eredményezett. Szabó László — Sólyom József: Kémek a búváehajón (20.) — Megmondtam már: tag­ja vagyok a partra szállt né­met kémcsoportnak. Sőt, én vagyok a csoport vezetője. A nevem természetesen nem Pastorius, éz a név a vál­lalkozás fedőneve. Dasch hallotta, amint az FBI tisztviselője — minden elővigyázatosság nélkül — odaszólt: — Gyorsan álla­pítsák meg, honnan telefo­nálnak nekünk! Tudni aka­rom, hogy hol van ez az alak. Állítólag azok közé az átkopott nácik közé tarto­zik! — Ne fáradjon — szólt közbe Dasch —, eszem ágá­ban sincs megszökni. Itt va­gyok a Chesterfield Szállo­dában. Ha van kedve hozzá, akár azonnal is meglátogat­hat. — Rendben! Maradjon a szobájában, Mister Pastorius. öt perc múlva ott lesz az egyik emberünk. Conolly a neve. Dasch szófogadóan leült, cigarettára gyújtott, de ta­lán még a felét sem szívta el, amikor valaki halkan kopogtatott a szoba ajtaján, majd egy hirtelen mozdulat­tal felrántotta az ajtót. Két jól megtermett alak állt a küszöbön. — Pastorius úr? Bejöhe­tünk? — kérdezte az egyik, de választ sem várva már belépett mind a kettő. Be­csukták maguk mögött az ajtót. — Conolly a nevem, vé­letlenül itt lakom, ebben a szállodában. Ö a kollégám. A másik férfi bólintott a fejével, de a kezét továbbra is a nadrágja zsebében tar­totta. — Pastorius űr. éppen most közölték velem az FBI-tói, hogy ön felvilágo­sításokat tud adni a Long Island közelében partra szállt német kémekről. Ha nem tévedek ön azt állítja, hogy ön a csoport főnöke — mondta gyorsan Conolly. — Tényleg jól értette! Va­lóban én vagyok a csoport vezetője. A másik négy még New Yorkban van. De létezik egy másik csoport is. azok Flori­dában szállnak partra. Ha már meg nem érkeztek. Az­tán rövidesen jön egy har­madik, sőt egy negyedik csoport is. Azok partraszál­lási helyét nem tudom. Csak a floridaiakét. Conolly a meglepetéstől egészen elképedt; az FBI- nak sejtelme sem volt a má­sodik csoportról. Ha igaz, amit ez a Pastorius nevű alak mond. óriási fogás le­hetősége rajzolódik ki... — Valóban izgalmas dol­gokat közöl velünk, Pastorius úr — szólalt meg Conolly, ahogy megemésztette az előbb hallottakat. — Kérem, mondjon el mindent, amit csak tud. Dasch nagy vonalakban beszámolt a vállalkozásról, a kiképzésről, az átkelésről, a partraszállás mozzanatairól, a robbanóanyag elásásáról, s a parti őrrel való találko­zásról Conolly udvariasan, de kétkedő mosollyal álla­pította meg: — De kedves . Pastorius úr, csak nem gondolja, hogy mi csak úgy egyszerűen hi­telt adunk ennek a mesé­nek? Be kell bizonyítania, amit mond. Biztosan hallott már arról, hogy elárasztanak bennünket az ilyen és ha­sonló agy^zülemén vekkel, rémmesékkel. — Tehát önök nem hisz­nek nekem?! — kiáltott fel Dasch felháborodottan. — Mit gondol, az egész mesét kitaláltam, csak azért, hogy utána pénz üsse a markom? Hát ha mindenáron bizonyí­tékot akar, akkor várjon egy pillanatig. Dasch felállt, kinyitotta a szekrényt, elővette a táská­ját, amelyet kivett a pogy- gyászmegőrzőből, mielőtt Washingtonba utazott. Aztán kinyitotta a zárat, és az ezer- dolláros kötegeket kiszórta az ágyra. — Ebből kellett volna a szabotázs költségeit fedezni.., A többit Kerlingnél, a má­sodik csoport főnökénél ta­lálják majd meg. — Ez aztán igen! — mond­ta csodálkozva az az FBI- ügynök, aki eddig ki sem nyitotta a száját. Conolly egy pillanatig gon­dolkodott, aztán megkérte Dascht, engedjen meg egy telefonbeszélgetést. — Hallo! Itt Conolly. Ké­rem, kü’djön azonnal egy autót, erős kísérettel . . Igen, itt vagyok Pastorius úrnál, mindjárt magammal .viszem. Valóban a főnökkel kell be­szélnie Dasch néhány perc múlva már el is hagyhatta a szál­lodát, s beszállt egy csukott, fekete autóba. Mögötte egy másik, ugyancsak fekete ko­csi robogott, amelyben négy markos FBI-ügynök ült. Az FBI központjában a legfelső emeletre kalauzol­ták, egyenesen Hoower iro­dájába. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents