Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-05 / 208. szám

« stmt KEUrT-MAGYARORSZAö íítS. I; Uj jogszabályok a polgári védelmi kötelezettséget teljesítők érdekvédelméről * A pólgári védelmi kötele­zettség teljesítése során — a kötelező óvó intézkedések kö­rültekintő megtartásával ki­adott! utasítások, valamint a feladatok fegyelmezett végre­hajtása'^ellenére — előfordul­hat, hogy. a kötelezettséget teljesítő személy megsérül, megbetegszik, vagy életét veszti. Szocialista, államiunk gon­doskodását tanúsítja, hogy megbecsülését yés elismerését az ilyen eseteidben is számos formában kifejezi a polgári védelmi kötelezettséget telje­sítő személyek irányában. Gondoskodásának és elisme­résének megníyilvánulása, hogy a kötelezettség teljesíté­sével összefüggésben megsé­rült, illetőleg megbetegedett személyeknek, valamint elha­lálozásuk esetén igényjogosult hozzátartozóinak — gazdasági erejéhez mérten — segítséget nyújt. Ennek a segítségnyúj­tásnak, illetőleg gondoskodás­nak a jogalapját a honvéde­lemről szóló 1960. évi IV. tör­vény 861 §-ában és a 6/1964. (II. 21.) Korm. számú rende­let 17. §-ában foglalt rendel­kezés teremti meg, amely sze­rint, ha a polgári védelmi kö­telezettséget teljesítő személy a kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset, sérülés, vagy betegség miatt munka­képesség-csökkenést szenved, megrokkan vagy meghal, az őt, illetőleg hozzátartozóját megillető nyugellátás, vala­mint betegségi biztosítási szol­gáltatások tekintetében a had­kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítő szemé­lyekre és hozzátartozóikra irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. A hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítők érdekvédelméről szóló — és az említett rendelkezés alap­ján a polgári védelmi kötele­zettek tekintetében is irány­adó — rendelkezéseket a 19 1964. (VIII. 9.) Korm. sz. rendelet, valamint a végre­hajtásáról szóló 3/1964. (VIII. 9.) HM sz. rendelet tartal­mazza. E jogszabályok rendelkezé­seire figyelemmel a polgári védelmi kötelezettség teljesí­tőt, illetőleg hozzátartozóját, egyrészt betegségi ellátás, (ke­zelőorvosi ellátás, fogpótlás, fekvőbeteg-, gyógyintézeti el­látás, gyógyszerrendelés, gyó­gyászati segédeszköz-rendelés, mentőszállítás és orvosi fu­vardíj) valamint nyugellátás (rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék, özvegyi nyugdíj, szü­lői nyugdíj, árvaellátás és bi­zonyos kedvezmények) ille­tik meg. Mind a betegségi ellátás, mind a nyugellátás tekinteté­ben — ha eltérő rendelkezés nincs — az általános társada­lombiztosítási rendelkezések az irányadók azzal, hogy a kötelezettség teljesítésével összefüggő baleset — nyugel­látás szempontjából — üzemi balesetnek minősül. Az eddig ismertetett jog­szabályokban foglalt szabá­lyozást a közelmúltban két új jogszabály egészítette ki, a polgári védelmi kötelezettsé­get teljesítők érdekvédelmé­vel kapcsolatos rendelkezések végrehajtásáról szóló 1/1970. (VI. 25.) HM sz. rendelet (megjelent a Magyar Közlöny 1970. évi június 25-ri számá­ban), valamint az érmék vég­rehajtása tárgyában a polgári védelem országos törzs pa­rancsnoka által kiadott 18/1970. (HK. 4.) PVOP szá­mú utasítás. (Megjelent a Honvédségi Közlöny 1970. évi 4. számában.) A most megjelent két jog­szabály kiadását az tette szük­ségessé, hogy bár a polgári védelmi kötelezettség teljesí­tésével összefüggő nyugellá­tás alapvető kérdései — így az ellátás nemei (rokkantsági nyugdíj, baleseti járadék stb.) és mértéke — azonosak a had­kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítőkével, a hadkötelezettséget és a polgá­ri védelmi kötelezettséget tel­jesítők helyzetében, illetőleg körülményeiben mégis számos jelentős eltérés van. így töb­bek között eltérő a szolgálati tevékenység (fegyveres szol­gálat — nem fegyveres szol­gálat), eltérés van az elöljá­rók személyében (üzemben az elöljárók kizárólag polgári személyek) stb. Az új jogszabályok jelentő­sége abban van, hogy azok a polgári védelmi kötelezettsé­get teljesítők sajátos körül­ményeire tekintettel — a had­kötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítőkre irány­adó rendelkezésektől eltérő — kötelező eljárási szabályokat állapítanak meg az ellátási igény elbírálása, illetőleg tel­jesítése érdekében. Kiinduló rendelkezésük lé­nyegében az az alapvető ren­delkezés, hogy a polgári vé­delmi kötelezettséget teljesí­tőkre érvényes érdekvédelmi jogszabályok csakis abban az esetben alkalmazhatók, ha a baleset stb. a polgári védelmi kötelezettség teljesítésével összefügg. A polgári védelmi kötele­zettség teljesítésével való ösz- szefüggés akkor állapítható meg, ha a baleset stb. a) a kiképzés, továbbképzés, illetőleg gyakorlat, b) az ideiglenes vagy folya­matos polgári védelmi szolgálat során következett be, és az — okozati — összefüggésben van a kötelezettség teljesítésével. Éppen ezért az új szabályo­zás szerint a polgári védelmi kötelezettség alatt álló sze­mélynek a polgári védelmi Ki­képzésben, továbbképzésben vagy gyakorlaton való rész­vétele, valamint ideiglenes vagy folyamatos polgári vé­delmi szolgálata során bekö­vetkezett minden olyan sé­rülésről, vagy betegségről, amelynek következtében mun­kaképességének csökkenése várható, illetőleg elhalálozá­sáról két példányban jegyző­könyvet kell felvenni. Abban az esetben, ha vala­mely esemény során egyide­jűleg több kötelezett sérülé­se, megbetegedése vagy elha­lálozása következik be, min­den személyről külön jegyző­könyvet kell készíteni, mert az ellátás iránti igény min­den személy tekintetében az illetékes szerveknél (társada­lombiztosítási szervek) külön kerül elbírálásra. A jegyző­könyv elkészítésére háromta­gú bizottságot kell létrehozni. A bizottság vezetőjét a sérült, a beteg vagy a meghalt köz­vetlen polgári védelmi elöl­járói közül (szakszolgálatpa­rancsnok, alegységparancs­nok stb.), tagjait pedig a pol­gári védelmi kötelezettség alatt álló személyek közül a szerv polgári védelmi vezető­je jelöli ki. A bizottságnak körültekin­tően kell vizsgálat tárgyává tennie és rögzítenie kell, hogy a sérülés, betegség vagy ha­láleset — milyen polgári védelmi tevékenység közben, vagy kö­vetkeztében keletkezett, — a szabályzatokban, utasí­tásokban stb. előírtak meg­sértésének vagy elháríthatat­lan oknak következménye-e, — bekövetkezése mulasztás következménye-e, ha igen, ezért kiket és milyen mérték­ben terhel a felelősség. A bizottság vizsgálatának tehát ki kell terjednie a sé­rülés, a betegség vagy halál­eset előzményeinek, lefolyta­tásának és következményei­nek minden részletére. A vizs­gálat során a bizottságnak meg kell hallgatnia az ese­mény két-három szemtanúját, és azok nyilatkozatát jegy­zőkönyvben rögzítenie kell. Jegyzőkönyvbe kell foglal­nia a sérült, vagy a beteg nyilatkozatát is. Ha a nyilat­kozatok között véleményelté­rés forog fenn, a bizottságnak rögzítenie kell a jegyzőkönyv­ben a véleményeltérés általa megállapított okát. (Folytatása következik) A postás hiába kereste... Beosztottjait, tiszttársait, parancsnokait és a civil la­kosságot kérdezve egyöntetű kép alakul ki Gyebrószky Bé­láról az árvízkárok elhárítá­sában, a veszélyek megelőzé­sében részt vett polgári fvé- delmi műszaki alakulat tiszt­jéről: „Példamutatásból, helyt­állásból kiválóan vizsgázott, tiszthez méltóan viselkedett.” Gyebrószky Béláról tudni kell, hogy a behívóparancsot _ amellyel az árvízvédelem­hez mozgósították — már egyenruhában vette át. A kissé „szabálytalan” riasztás a következőképpen zajlott: A behívóparanccsal a pos­tás a lakásán kereste, de mi­vel nem találta otthon, a vál­lalatához akarta kézbesíteni. Miközben az utat megtette, Gyebrószky Bélát valaki tele­fonon értesítette, hogy a pos­tás egy behívóval kereste. Gyebrószky Béla nem várta meg a postást, egyenruhába öltözött és bevonult... S ez a kis epizód talán jel­lemző egész emberi magatar­tására. Érthető, hogy parancs­nokai nem csak elismeréssel, hanem jogos büszkeséggel is beszélnek róla. Neki ez természetes. — Nem újdonság ez szá­momra — mondja — hiszen nyolc évig voltam hivatásos katona. Tudom mi a parancs és a kötelesség. Ha kellett, éj­jel-nappal dolgoztam, mert éreztem, hogy azokban a vál­ságos, nehéz napokban min­den segítő kézre nagy szükség van a bajba jutott községek­ben. Korábbi kitüntetéseit né­zem. A Munkás-Paraszt Hata­lomért Emlékérem, a Szolgá­lati Érdemérem és egy halom oklevél; a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésében kifej­tett munkájának elismerése, az ellenforradalmi erők elle­ni harcban kifejtett tevékeny­ségéért, magasabb parancsno­ki dicséretek, szocialista bri­gádtagi oklevél, kiváló dolgo­zó és a többi... Felsorolni is sok lenne. Mit mond még önmagáról? Szerényen annyit: „katona voltam, parancsot teljesítet­tem. S a tiszteknek, a kato­náknak ilyen körülmények között többszörösen helyt kell állni.” Gyebrószky Béla a számos- közi árvíznél ezt újra bebizo­nyította. Tekintélyét nemcsak hatalmas termetének, hanem gyors helyzetfelismerésének, határozott intézkedéseinek köszönhette. S nemcsak irá­nyított, hanem ha kellett, két kézzel is dolgozott. Pedig ez a munka egyáltalán nem volt „szakmába vágó”. Sem neki, sem a többieknek. Az állati tetemek felderítése, összegyűj­tése még nem volt gyakorlati oktatás témája, s nem min­denkinek volt még része ro­mos házak bontásában, az összetört berendezések elszál­lításában, utak, hidak helyre- állításában. S „keménysége” mellett a másik „oldaláról” is megis­merték tiszttársai, beosztott­jai, katonái Gyebrószky Bé­lát. Tudott vidámságot vará­zsolni a környezetébe. Ha erőt vett az embereken a fá­radtság, nevettető tréfái, meg­Megelőztük a járványt Egészségügyi tapasztalatok az árvíz elleni védekezésben A polgári védelem mel­léklet számára írta dr. Már­ton Mihály, a megyei ta­nács vb. egészségügyi osz­tályvezető-helyettes főor­vosa. (Az írást rövidítve kö­zöljük.) A hetek múltával lehetősé­günk van arra, hogy értéke­lést készítsünk a májusi sza- mosközi árvíz, majd az azt követő védekezési munkák egészségügyi vonatkozásairól. Mindenekelőtt azt kell alap­vető megállapításként elfo­gadni: a súlyos helyzetet nem követte járvány, nem fordul­tak elő tömeges megbetegedé­sek, és a védekezésben részt vevő sok ezer ember étkezte­tését, egészségügyi ellátását úgy tudták megszervezni a különböző vezetők, parancs­nokok, hogy jelentősebb rend­kívüli egészségügyi esemény nélkül éri véget a több hetes küzdelem. Már az első órák esemé­nyeinél is nagy biztonságér­zést jelentett az egészségügyi szolgálat részére az, hogy érezhette a nem hivatásos egészségügyi állomány és a nem egészségügyi dolgozók aktív támogatását. A helyzet súlyosbodásával párhuzamo­san további intézkedéseket kellett életbe léptetni. Ké­szültségi állapotot rendeltünk el a megye valamennyi egész­ségügyi dolgozója és intézmé­nye részére, a nem feltétlenül kórházi ápolást igénylő bete­geket otthonukba szállítot­tuk, hogy ágyat biztosítsunk a kiürítésre került községek otthon ápolt betegei, maga- tehetetlenei részére. Parancskiadásra, közvetlen utasítások megtételére már szinte gondolni sem lehetett. A lényeges kérdések és ren­delkezések kiadása után a he­lyi tudatos, önálló és öntevé­keny munka fokozatosan elő­térbe került. Az is világossá vált előttünk, hogy jól műkö­dő egészségügyi hálózatunk önmagában nem tudná a meg­növekedett feladatokat ellát­ni. A mentőszolgálat teljes erővel működött, s jelentős szerepe volt abban, hogy URH adó-vevő készülékein, s az ilyen berendezéssel felsze­relt kocsijain keresztül állan­dó kapcsolatot tudtunk tarta­ni a megye azon pontjaival is, amelyeket az árvíz körül­vett, s elzárt a külvilágtól. Rendkívüli feladatokra kel­lett felkészülni; ki kellett te­lepíteni a győrteleki, a fülpös- daróci szociális otthonokat, veszélybe került az első idők­ben tartalékbázisként számí­tásba jövő kocsordi tbc-kór- ház, s mindezek betetőzése­ként ki kellett üríteni a fe­hérgyarmati kórházat, ahol 300 beteg volt veszélyben. He­likopterek, kétéltűek, roham­csónakok közreműködésével emberfeletti munkával sike­rült megoldani ezeket a fela­datokat. Itt kell megemlítenünk: ren­delkeztünk olyan tervekkel, amelyek elősegíthetik a rend­kívüli helyzetekben adódó fe­ladatok megoldását. Több, mint tíz éve szervezett for­mában végezzük az egészség- ügyi szakaszok kiképzését. Most bebizonyosodott, hogy ezek a szakaszok, a kiképzést vezető orvosok és középkáde­rek jó munkát végeztek, meg­tanulták a rendkívüli helyzet teendőit. A lakosság 10 és 15 órás polgári védelmi oktatá­sának eredményei is rendsze­resen tapasztalhatók voltak. Kevés szóból is megértették a szükséges tennivalókat, tisz­tában voltak a járványmeg­előző intézkedésekkel. Ebben is jelentős szerepe van a ko­rábbi szervezett polgári vé­delmi oktatásnak. Az évek so­rán végzett szervező és fel­készítő tevékenységnek kitű­nő vizsgáját jelentették e na­pok, mert bárhová tekintet­tünk, nem egyenruhában, nem mozgósított és szervezett kö­telékben, nem látványosságra törekedve, de ott voltak és segítették munkánkat az egészségügyi szakaszok beosz­tottjai. Az első napok közvetlen életmentő feladatainak végre­hajtását követően újabb, de semmivel sem kisebb feladat tartós megoldására kellett be­rendezkedni. A betegek men­tésével egyidőben kellett biz­tosítani gyógyszerellátásukat, életbe kellett léptetni a fer­tőző megbetegedések megelő­zését célzó intézkedéseket, gondoskodni a közétkeztető helyek közegészségügyi bizto­sításáról. E napokban az egészségügyi ellátás szervezése már túllép­te a megyei határokat, az első perctől kezdve éreztük más megyék, az Egészségügyi Mi­nisztérium, s az egész ország támogatását. Ki kell emel­nünk a Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem segítségét, ahonnan az árvíz első napjai­tól kezdve rendszeresen ér­keztek az orvosok, s a legve­szélyeztetettebb területen nyújtottak felmérhetetlen se­gítséget. Az elöntött területekről a víz fokozatosan húzódott visz- sza, s ennek megfelelően meg kellett teremteni a lakosság tervszerű visszatelepítésének közegészségügyi feltételeit. Gyorsított ütemben kezdtük meg a lakosság védőoltását. Egyrészt a mentő- és mente­sítő munkákat végzőket, más­részt a visszatelepülő lakossá­got kellett a lehető legrövi­debb időn belül védetté tenni. Alig néhány nap alatt az ol­tásra szorulók kivétel nélkül védőoltásban részesültek: az elhatározást követő tíz napon belül több, mint ötvenezer személy védőoltását végeztük el- ^ szennyezett területek fertőtlenítésének meggyorsí­tására egymás után kaptuk a segítséget, a polgári védelem hivatásos és nem hivatásos alakulatai, a vöröskeresztes aktivisták, a MÁV közegész­ségügyi szolgálata, a minisz­térium szakemberei, az or­szágos intézetek képviselői és a megyékből érkező segítség. A gyárak és a kereskedelmi szervek tonnaszámra biztosí­tották a szükséges vegyszere­ket, s ennek döntő szerepe volt abban, hogy az ár elvo­nulása után a lakosság vissza­telepítését végre lehetett haj­tani. Az első áttekintés természe­tesen nem lehet teljes. A vég­leges értékelések csak ezután következnek. Annyit azonban mar most megállapíthatunk: az egészségügyi szolgálat, s az azt segítő katonai polgári sze­mélyek jó munkát végeztek, ezért a mentésben részt vevő­ket kivétel nélkül elismerés, dicséret illeti. Rejtvény fejtőink figyelmébe Rejtvénypályázatunk harma­dik totóját közöljük mellékle­tünk mai számában. Beküldendő nyílt levelezőlapon a 12 helyes­nek tartott szám és a REJT­VÉNYSZELVÉNY 1970. szeptem­ber 19-ig. (Cím: Polgári védelem megyei parancsnokság Nyíregy­háza, megyei tanács). A legjobb tíz megfejtőt értékes könyvnye­reményekkel jutalmazzuk. A Kelet-Magyarország 1970. július 19-én megjelent számá­ban közölt PV-totó helyes meg­fejtése: 2, x, 2, 2, 2, x, 2, l, x, x, 1, 2. Mivel elegendő számú te- litalálatos megfejtés nem volt, így a 11 és 10 találatosok is részt vettek a sorsolásban. Nyertesek: Tóth Árpád, Gombos Pál, Sapa Pálné, Bozsik Sándorné, Zámbó Vilmos, Kindruszy Jolán nyíregy­házi, Nagv Sarolta, Juhász Jó- zsefné nagykállói, Sávéi István­ná nyírteleki és Molnár Pálné ajaki rejtvényfejtőink. jegyzései újra elfeledtették az emberekkel a nehézségeket. Gyebrószky Béla a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozója. Brigádja már negyedszer versenyez a meg­tisztelő szocialista címért. Megérdemelten vívta ki pa­rancsnokai, a vállalat vezetői, beosztottjai és a polaári la­kosság megbecsülését. Helyt­állására büszke lehet a polgá­ri védelem. ★ Gyebrószky Bélát az árvíz­nél tanúsított munkájáért a honvédelmi miniszter főhad­naggyá léptette elő. s kitüntet­te a „Haza Szolgálatáért Ér­demérem” arany fokozatával. TOTÓ 1. Hány tagországa van a Varsói — | » Szerződésnek? —= 6 7 _______________________________- * 1 S. Inkorporáciő (belsősugárzás) — Kobalt 60 , következtében melyik a ve- - Stronclum M i szelyesebb izotóp? / ____________— Cézium 137 J 3. A klórmésznek, mint fertőt- — 15 •/• 1 lenítőanyagnak hány százalék — 25 % í aktív klórt kell tartalmaznia — 35 J/0 — a jó hatásfok eléréséhez? 4. A polgári védelmi kötelezett- — 18—60 év 1 ség terjedelme (férfiaknál). — 14—65 év 2 _ ___________________________________— 14—6 év x 5. A gabonaneműek légmente- — rómaiak 1 sen lezárt tartályban való tá­rolása a legbiztosabb védel- — kínaiak 2 met biztosítja a háborúban. Ezt a tárolási módot kik al- — amerikai indiánok x kalmazták először? 6. Hány Celsius-foknál gyullad- — 6 Celsius-fok 1 nak meg a gyújtólapok? — 16 Celsius-fok 2 — 26 Celsius-fok x 7. A 2002. sz. korm. határozat — a polgári védelmi i alapvető polgári védelmi fel- oktatás megszervezése adatként határozta meg, (az — a polgári védelmi 2 oktatási intézményekben). szervezetek létrehozása — a riasztórendszer x _____________________________________ kiépítése 8. Milyen anyaggal lehet men- — savas 1 tesíteni Idegméreggel szeny- — lúgos 2 nyezett tárgyat? — semleges x 9. Hánv magyar , név szerepel a radioaktív sugárzáskutatás ál- — 0—2 név 1 dozatainak tiszteletére emelt — 2—10 név 2 hamburgi emlékoszlopon? — 10-nél több név x (Ed. korábbi pályázatunkat.) 10. Az atomrobbanás károsító ha- — 25 % 1 tásai közül — a hő- és fény- — 35 %' 2 sugárzás az összenergia hány — 45 % x százalékát teszi ki ? 11. 1963 Qvartett fedőnevet viselő — 3 , hadgyakorlaton hány ország — 4 2 katonái vettek részt? — 5 x 12. A nem gépesített óvóhelyek- — 1,5 köbméter ' 1 nél mennyi légteret kell sze- — 2,5 köbméter 2 mélyenként biztosítani? — 3,5 köbméter x 1970 A polgári védelem IX/A REJTVÉNYSZELVENYE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents