Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-30 / 229. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. 229. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1970. SZEPTEMBER 30, SZERDA LAPUNK TARTALMÁBÓL« Pótolják a veszteséget Tiszakanyáron <3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal; Bútor az újjáépülő lakásokba Sport jelentéseink (5. oldal) (7. oldal) A szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről tanácskoztak Nyíregyházán Szeptember 29-én, kedden a nyíregyházi Móricz Zsig- mond Színházban szövetkezeti kommunista nagyaktívót tar­tottak. A három nagy szövetkezeti ág — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, valamint a kisipari termelőszövetkezetek — több mint 500 fős kommunista résztvevője tanácskozott a szövetkezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet többek között dr. K. Nagy Sán­dor, MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Termelő- ízöveeicezetek Országos Tanácsának főtitkára, dr. Káplár Jó­zsef, az MSZMP' Központi Bizottságának osztályvezető-he­lyettese, Dajka Balázs, a Mezőgazdasági és Élelmezés ügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője és dr, Fekszi István, a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanács Vég­rehajtó Bizottságának elnöke. A megyei pártbizottság nevé­ben dr. Gombás Sándor, a pártbizottság titkára köszöntötte az aktíva résztvevőit, majd rövid bevezetője után felkérte Kállai Sándort, a megyei pártbizottság titkárát beszéde megtartására. Kállai Sándor beszéde A szövetkezeti kommunis­ta aktívaülésre a Politikai Bizottság 1970. március 24-i határozata alapján került sor — kezdte beszédét Kál­lai elvtárs. A közelmúltban megjelent szövetkezetpolitikai irányelvek a lenini szövetke­zeti tézisekre és a mi sajá­tos gyakorlatunkra épülnek. A dokumentum egyértelmű­en tisztázta a tulajdon jelle­gét és állást foglalt abban, hogy az állami tulajdon és a szövetkezeti csoporttulajdon egyaránt szocialista tulajdon. A szocialista társadalmunk­ban mindkét formának meg­van a sajátos szerepe és funkciója, az irányelvek is hangsúlyozzák, hogy tervgaz­dálkodásunkat a szocialista tulajdon mindkét formájának együttes fejlesztésére ala­pozzuk. A szocialista állam jog­szabályi előírásokkal és az anyagi érdekeltségen ala­puló gazdaságpolitikai eszkö­zökkel gondoskodik a szö­vetkezetek fejlődéséről. A szövetkezésnek mindenekelőtt a tagok gazdasági erején és összefogásán kell alapulnia, figyelembe kell venni, hogy a szövetkezeti tag tulajdonos és egyben dolgozó is. Ha­zánkban a szocializmus teljes felépítése időszakában in­dokolt és célszerű a szövet­kezetek szerepének növelése, működési körének bővítése. Államunk egyfelől biztosít­ja a szövetkezetek gazdasá­gát, másfelől sokrétűen elő­segíti, hogy a szövetkezetek a társadalmi, népgazdasági érdekkel együtt, azzal össz­hangban működjenek. fej­lődjenek. Növekszik a szövetkezetek szerepe megyénkben A dokumentum állásfogla­lása szerint a szövetkezeti mozgalmat nem lenne he­lyes a demokratikus centra­lizmus elvére felépíteni. Ta­pasztalataink is azt bizonyít­ják. hogy sem gazdasági, sem mozgalmi vonatkozás­ban nem lenne ésszerű szubjektív alapon a szövet­kezeti önállóság fölé he- Ivezni a centrális elvet és gvakorlatot. Fontos és idő­szerű az egységes szövetke­zeti törvény mielőbbi elfo­gadása. funkcionálása. Megyénkben a mezőgazda­ságban 236 tsz és 36 szakszö­vetkezet működik. E szövet­kezetek a mezőgazdasági aktiv keresőknek 81 százalé­kát. mintegy 100 ezer főt foglalkoztatnak. Az általuk előállPott halmozott terme­lés1' érték eléri a 3,6 tnilhár- dot. a közös vagyon pedig meghaladja az 5 milliárdot. Hat közös vállalkozás és _egy szövetkezeti vállalat műkő” dik megyénkben, ezek 1426 főt foglalkoztatnak. Ezenkí­vül több gazdasági egyesü­lés és társúlás működik, s jelentős számú társulás szer­vezése van folyamatban. A kereskedelmi ágazatban 45 ál­talános fogyasztási és érté­kesítő szövetkezet működik. Itt a kiskereskedelmi dolgo­zók 70 százalékát, mintegy 8500 főt foglalkoztatnak. Az ÁFÉSZ-eken belül 50 külön­böző egyszerű szövetkezés, szakcsoport, társulás műkö­dik. Az ipari ágazatban 44 kis­ipari, 2 háziipari szövetke­zet 12 ezer főt foglalkoztat. A 26 takarékszövetkezet tag­létszáma eléri a 30 ezer főt. Jelenleg 10 lakásszövetkezet működik. 1200 lakás van tu­lajdonukban. E számokból látható, hogy megyénk életé­ben a szövetkezeteknek meg­határozó szerepük van. Te­vékenységük eredményessé­gétől jelentős mértékben függ a lakosság életkörülmé­nyeinek alakulása. Erőteljes öntevékenység A továbbiakban így foly­tatta beszédét Kállai elv­társ: Az a véleményünk, hogy megyénk szövetkezetei­ben a szövetkezetpolitikai el­vek érvényesülnek. Szövet­kezeti mozgalmunk a fellen­dülés időszakában van, mind gazdasági, mind társadalmi területen. Megállapítható az is. hogy a reform hatására a szövetkezetekben erőteljes és egvséges öntevékenység kezd kibontakozni. A piaci viszo­nyok igényelte döntésekben, a kockázatvállalásban is ta­pasztalható előrehaladás, azonban e téren még ta­pasztalni a túlzott óvatossá­got és a bátortalanságot is. Beigazolódott, hogy közgaz­dasági eszközökkel is össz­hangba lehet hozni a népgaz­dasági igényeket a tsz-ek ajánlataival anélkül, hogy termelési anarchia, vagy el­fekvő készletek keletkezné­nek. Legnagyobb fejlődés a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben tapasztalható. Munkájukat jelentősen előse­gítette az 1967-ben kiadott tsz-törvény. E törvény nagy segítséget nvúitott a termelő- szövetkezetek önálló válla­latszerű gazdálkodásának ki­bontakozásához, s demokra­tikus működésük erősödésé­hez. A szövetkezet alapvető kérdéseiben a tagok összessége, a közgyűlés dönt A tagok jo­gai a szövetkezetben végzett munka szerint alakulnak. A szövetkezetek tagjai határoz­zák meg törvényes keretek között a szövetkezet tevé­kenységi körét, s eldöntik, a termelés szerkezeté­ben milyen fő irányokat kö­vetnek. A területi szövetségek szö­vetkezeti mozgalmunknak új hajtásai; E szövetségek már­is komoly tekintélyt és tár­sadalmi rangot vívtak ki ma­guknak. A tsz-parasztság bi­zalommal viseltetik irán­tuk. Magáénak, saját szövet­kezeti formának tekinti és teljes szívvel támogatja a tevékenységüket. Az új tsz-törvény és végrehajtása jó hatással van a másik két testvérszövetke­zetre is, mind a fogyasztási, mind a kisipari szövetkeze­tekre egyaránt. Ezekben a szövetkezetekben is kezd megteremtődni a szövetkeze­ti elvek érvényesítésének fel­tétele és kezdenek élni az önállóság adta lehetőségek­kel. Ismeretes, hogy a két szövetkezeti formának új szövetségei jöttek létre. A szövetségek a jövőben nem láthatnak el állami, hatósági feladatokat, ez a minisztériu­mok. főhatóságok. tanácsok feladata. A MÉSZÖV és a KISZÖV az önkéntesen tár­sult tagszöve+kezetek érdek- védelmi, érdekképviseleti és egyben önkormányzati szer­ved. Azok *a jövőben semmi­képpen sem lehetnek tagszö­vetkezeteik irányítói, felette­sei. Ezen elvek alapján ez év tavaszán a fogyasztási és kisipari szövetkezetekben is létrejöttek megyénkben a területi szövetségek. Működé­sükről még korai lenne vé­leményt mondani. Az állami vállalatok és szö­vetkezetek közötti versenyt értékelve így folytatta be­számolóját Kállai elvtárs: Hatéti onyabb együttműködésre van szükség — Célszerű és hatékony módja lehet a versenyben való helytállásnak az. ha a szövetkezetek az eddiginél hatékonyabban működnek együtt és a kívánt gazdasá­gi előnyöket, célokat gazda­sági kooperációkkal, társulá­sokkal oldják meg. Együtt­működéssel, több szövetkezet összefogásával a termelés, feldolgozás, forgalmazás egy- egy ágában olyan üzemi mé­ret alakulhat ki és olyan anyagi, szellemi erő össz­pontosulhat, amel.i* megfelel a mai korszerű követelmé­nyeknek, a nagyüzemi rentá­bilis gazdálkodás mai igé­nyeinek. A szövetkezeti demokráci­át és helyes vezetési elvet is­mertetve a belső ellenőrzés javításának fontosságáról szólt Kállai elvtárs. Azt ja­vasoljuk — mondta többek között —, hogy jogszabályon keresztül rögzítsék: a szö­vetkezet köteles gazdálkodá­sának tételes bizonylatokra épülő általános pénzügyi, gazdasági revízióját az arra hivatott ellenőrző szervek­(Folytatás a 2. oldalon) Magyar vezetők részvéttávirata Nasszer halála alkalmából ANVAR EL SZADAT UR­NÁK, az Egyesült Arab Köz­társaság ügyvezető elnökének, az Arab Szocialista Unió Leg­felsőbb Végrehajtó Bizottsá­ga tagjának KAIRO. Mély megrendüléssel és nagy fájdalommal értesültünk Gamal Abdel Nasszernak. az Egyesült Arab Köztársaság és az Arab Szocialista Unió el­nökének váratlan elhunytá- rói. A ki váló államférfi ha­lálával felmérhetetlen vesz­teség érte az egyiptomi népet, az arab nemzetet, az egész haladó emberiséget. Gamal Abdel Nasszer ve­zetésével Egyiptom haladó erői új korszakot nyitottak nemcsak Egyiptom, hanem az egész arab világ' történetében. Kimagasló egyénisége, a nép iránti odaadó szeretető meg­becsültté tette messze hazája határain túl is. Személyében a magyar nép is korunk egyik kiemelkedő, előrelátó vezető­jét tiszteli. Gamal Abdel Nasszer. kö­vetkezetes harcosa volt az arab népeit és minden haladó erő szövetségéneit az imperia­lizmussal szemben. Állásfog­lalásaival, nemzeti és nemzet­közi politikai tevékenységével egyengette a győzelem és fel- emelkedés útját az Egyesült Arab Köztársaság és a vele szövetséges erők számáré. A baráti egyiptomi nép gyászának e súlyos óráiban a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép és a ma­gunk nevében kérjük, fogad­ják legmélyebb együttérzé­sünk kifejezését. Biztosíthat­juk önöket, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozói az Egyesült Arab Köztársaság népe mellett állnak. Szilárd meggyőződésünk, hogy az arab nemzet — Nasszer elnök te­vékenységének szellemében — biztosan halad előre igazsá­gos ügyének győzelmei felé. KÁDÁR JÁNOS, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke Losoncai Pál vezetésével küldöttség utazik az EAK elnökének temetésére Gamal Abdel Nasszernak, az Egyesült Arab Köztársaság élhunyt elnökének temetési gyászszertartására magyar párt- és állami delegáció uta­zik Kairóba Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének vezetésével. A delegáció tag­jai: Czinege Lajos honvédelmi miniszter és dr. Randé Jenő, hazánk kairói nagykövete. ★ Kádár János, az MSZMP IFJÚ GÁRDA SEREGSZEMLE. Az első megyei Ifjú Gárda találkozó kétnapos prog -amjának záróaktusa volt a keddi nagyszabású díszszemle. Az ünnepségen Bánóczi Gyu­la, a KISZ megyei bizottságának első titkára köszöntötte a járások legjobb Ifjú Gárda sza­kaszait, majd a versenyek során kitűntek részére díjakat, jutalmakat adott át.^ Az ünnep­ség végén a fiatalok koszorút helyeztek el a felszabadulás emlékmű talapzatára. Ezt kö­vetően díszmenet zárta az ünnepi szemlét. Hammel József felv. KB első titkára, Losonczi PáL, az Elnöki Tanács elnöke, Foclc Jenő, a Minisztertanács elnöke és Péter János külügy­miniszter kedden látogatást tett az Egyesült Arab Köztár­saság budapesti nagykövet­ségén és részvétét nyilvání­totta Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársa­ság elnöke, miniszterelnöke, az Arab Szocialista Unió el­nöke elhunyta alkalmából. Kftszigin Kairóba érkezeit Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök kedden este megérkezett Kairóba — je­lentette a kairói rádió. Ko­szigint és a temetésen részt ve­vő szovjet küldöttség tagjait Anvar Szadat ügyvezető el­nök és Mohammed Favzi tá­bornok, az egyiptomi hadse­reg főparancsnoka fogadta. A szovjet küldöttség a repülő­térről azonnal a Kubbeh-pa- lotába hajtatott, ahol Nasszer elnököt felravatalozták. Leonyid Brezsnyev, Nyiko- laj Podgomij és Alekszej Ko­szigin részvéttáviratot kül­dött Anvar Szadatnak. A szovjet vezetők hangsú­lyozzák, hogy a Szovjetunió továbbra is folytatja azt az irányvonalát, amelynek célja az EAK-hoz fűződő sokoldalú kapcsolatok fejlesztése, az arab népek érdekeinek meg­védése igazságos antiimperia- lista harcukban, függetlensé­gük, gazdasági és védelmi po­tenciáljuk erősítése. A Szov­jetunió továbbra is támogatja az arab népeik nemzeti felszar badító mozgalmát . ÍLÁG PROLIT ÁRJAI, EGYSSlh’ZTiKI

Next

/
Thumbnails
Contents