Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

W otíaí KELET-MAGYAROR^AG — POLGÁRI VEDELEM M70. wprÍAmLí'r W. Film a májusi árvízről A polgári védelem katonái a mentési munkákban A májusi Tisza-völgyi ár­vízről film készült, amelyet megyénk filmszínházaiban is bemutatnak kísérőfilmként. A felvételek jelentős része Sza- bolcs-Szatmárban készült, s a polgári .védelem munkáját mutatja be. Az alábbiakban a szabolcsi képsorok mellett elhangzó fiimszöveget ismer­tetjük. Szabolcs megyében sok köz­ségben szinte háborús álla­potokat hagyott maga után az árvíz. E második szakaszban kellett valóban polgári vé­delmi szakfeladatokat végre­hajtani. Biztosítaniok kellett az élet újraindításának alap­vető feltételeit. Az árvíz sújtotta vidékre a polgári védelem katonái vo­nultak be elsőkként. A terület­re belépni akkor életveszélyes volt. A szabolcsi árvíz, sok állatot is elpusztított, s az ár elvonulása utáni néhány na­pos hirtelen meleg időjárás még fokozta a járványve­szélyt. A járvány megelőzé­sére az egészségügyi szakszol­gálat javaslatára elrendelték a kötelező védőoltást. Ezután kezdődhetett csak az elhul­lott állatok megsemmisítése, a fertőző gócok felszámolása. A lakosság még mindig nem térhetett vissza volt otthonába. A polgári védelem szakegységei megjelölték a veszélyes helyeket és ellen­őrizték a kutakat, mert a ro­mos épület és különösen a fertőzött víz újabb tragédiá­kat okozhatott volna. Ezért felállították az úgynevezett „vízgyárat”, amelyből biztosí­tani lehetett a fogyasztásra alkalmas ivóvizet. A fertőzött kutak vizét pedig szivattyúk­kal távolították el. A polgári védelem vegyvé­delmi szakszolgálata az Az árvíz után a polgári védelem katonái kezdték elsőként a munkát a falvakban. meg árvíz elvonulása után azonnal hozzákezdett a fal­vak, települések fertőtleníté­séhez. A termelőszövetkezetek, ál­lami gazdaságok méregraktá­rai megint egy újabb veszélyt jelentettek. A kiszóródott, el­szivárgó mérgező anyagok ugyanis a későbbiekben kárt tehetnek emberben, állatban, növényzetben. E méreggócok felszámolása különös gondot, nagy bátorságot igényelt. Ezt a feladatot a polgári védelem speciálisan képzett és külön­legesen felszerelt egysége vé­gezte. A lakosság visszatérése idején a polgári védelem kü­lön, erre a célra készült röp­lapokon emlékeztette az ár­víz sújtotta vidék lakosságát a legfontosabb magatartási szabályokra. E kiadványok felhívták a lakosság figyel­mét, hogy mikor mit szabad és mit kell tenni annak ér­dekében, hogy mielőbb hoz­zákezdhessenek a legfonto­sabbhoz: az élet újraindításá­hoz. A film, az ismerte­tett részeken kívül megörö­kítette az árvíz Békés megyei eseményeit, valamint azokat a legsúlyosabb napokat, ami­kor hatalmas erőfeszítéseket tettek az ár megfékezésére. A film befejező részében látható képek már az újjáépítésről szólnak. Mindig felkészülten — Az, hogy nálunk az üzemben, a gépjavító állo­másokon erős polgári védel­mi szervezet van, arra büsz­ke lehetek és vagyok. Ugyan­úgy, mint a jól dolgozó párt- szervezetre, szakszervezetre, KlSZ-szervezetre, a munkás­őrségre és a tűzoltóságra... Megfontoltan, szinte min­den szónak hangsúlyt adva mondja ezt Nagy Sándor, a Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatója, amikor az üzemen belüli polgári védelmi munkáról beszélgetünk. Mit is tehet a polgári védelmi munka szín­vonalának emelése érdeké­ben egy ilyen nagy vállalat igazgatója? _ Mindig abból az elvből indulok ki — mondja hogy a polgári védelmi mun­kában minden terület egy­formán fontos. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, béke­időben is szükség van a pol­gárok védelmére. Egy eset­leges katasztrófát csak kel­lően felkészült kollektíva tud megelőzni, vagy kihatá­sait csökkenteni. Az embere­ket tehát szükséges felké­szíteni és a munkához az eszközöket meg kell terem­teni. — Hogyan történt ez <* gépjavító üzemeiben? — Először is minden poszt­ra kiválasztottuk a megfele­lő embert. S itt kell mind­járt megemlítenem, hogu so­kat tett ennek érdekében a törzsparancsnok, Popovics László megbízott főtechnoló­gus. Az ő rendszeres, követ­kezetes munkájának köszön­hető. hogy ezt a munkát a lehető legjobban el tudtuk végezni, s végrehajtottuk a kitűzött feladatokat. Meg­szerveztük az irányító és szervező tevékenységei. az ehhez szükséges adminisztrá­ciós munkát, elkészültek a működési tervek. — A cél érdekében nem sajnáltuk az anyagi eszközö­ket sem. A megadott tervek alapján készítettünk el egy olyan tábori mentesítő be­rendezést is, amely a felsőbb parancsnokság tetszését is■ megnyerte. — Létszámát, szervezeti felépítését és a gépesítés fo­kát tekintve, a gépjavító vál­lalat adott esetben sokat te­het az állampolgárok védel­mében, az anyagi javak mentésében. Hogyan érvé­nyesült ez az árvízvédelem­nél? — Mondhatom azt, hogy ezen a téren jól vizsgáztak a polgári védelmi szakszolgá­latba beosztott dolgozók. A gépjármű-mentesítő szakszol­gálat minden gépjavító állo­máson eredményesen műkö­dött. Gépparkmentesítésnél és javításnál tíz brigád dol­gozott, három pedig az is­tállótechnológiai berendezések mentését, majd javítását vé­gezte. Egy brigád pedig a személyi mentesítésben te­vékenykedett. — Úgy tudom, az árvíz sok gépállomási dolgozót is érin­tett. — Igen. A dolgozóinkat ért kár összege jóval több, mint 5 millió forint. Akadt, és akad még ezen a téren is tennivalónk. De még nagyobb is lehetett volna a kár, az egész megyét is job­ban sújtotta volna a ka­tasztrófa, ha a közvetlen ár­vízveszély után nem látnak munkához a polgári védelmi alakulatok. Úgy érzem, az élet igazolta, hogy a szerve­zéssel, kiképzéssel eltöltött idő nem volt felesleges. Csak így tudtuk biztosítani, hogy mire a szállítások megkez­dődhettek, az árvíz sújtotta területen lévő termelőszövet­kezetek gépeit üzemképes ál­lapotba hoztuk. — A felkészülésről az ® véleményem; minden időben, mindig felkészülten. A pol­gári védelemre szükség van, nem szabad elhanyagolni. A felkészületlenség — adott esetben — beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. A termelt javakat, életünket meg is kell védeni... Kitüntetés A Tisza-völgyi árvíz idején tanúsított helytállásért a pol­gári védelem állományából többen magas kitüntetést kaptak. A Kiváló szolgálatért érdemérmet adományozták Goron László alezredesnek, Orbán Sándor tart. százados­nak és Sinka Antal tart. hadnagynak. A honvédelmi miniszter több tisztnek adományozta a Haza szolgálatáért érdem­érem arany, ezüst, és bronz fokozatát. (Az Árvízvédele­mért érem átadásáról koráb­ban már beszámoltunk.) Nagyhalászban a vándorkiállítás A polgári védelem vándor- kiállítása, amely tablókon mutatja be a korszerű egyéni és kollektív védelem módsze­reit, csütörtökön zárta kapuit Vencsellőn, ahol nagy érdek­lődés kisérte a kiállítás 5 napját. Szeptember 27-én, vasárnap Nagyhalászban nyitják meg a kiállítást, ahol csütörtökig nézhetik meg az érdeklődők. Ezt követően a kisvárdai já­rás községeiben mutatják be. Ilcjliényfcjtőink figyelmébe Ez alkalommal újra ke- resztrej tvényt közlünk. Meg­fej tése október 3-ig küldhető be a Polgári Védelem Megyei Parancsnokságára (Nyíregy­háza, Megyei Tanács). Kérjük rejtvényfej tőinket, hogy a megfejtéseket tartalmazó le­velezőlapra ne felejtsék el felragasztani a IX/B jelű REJTVÉNYSZELVENY-t. A helyes megfejtést beküldők között ez alkalommal is tíz — egyenként ötven forint ér­tékű — könyvjutalmat, illet­ve könyvutalványt sorsolunk ki. Újra felhívjuk a figyel­met: a polgári védelem rejt­vénypályázatára a megfejté­seket rendszeresen beküldők az év végén külön jutalom- sorsoláson vehetnek részt, amelyen értékes díjakat nyer­hetnek — függetlenül attól, hogy év közben jó megfejté­seikkel már egy, vagy több alkalommal könyvjutalmat nyertek. A Kelet-Magyarország szep­tember 5-i polgári védelem mellékletében megjelent totó­pályázat helyes megfejtése: x, 2, 2, 2, 1, 2, 1, 2, x, 2, 2, 2. A nyertesek: Benkei Mária, Illés Irnréné, Padányi Béláné, Kindrusz Jolán, Sepa Pálné, Zongh János, Szilágyi István­ná, Hugyecz Józsefné, Vetési Sándorné, Tarcsa Bálint rejt­vényfej tőink. Ifjú Gárda foglalkozáson Polgári védelmi ismeretek A helyi vezetőkön is múlik... Szép frázisokat nem aka­runk hangoztatni az életmen­tő vér szerepéről, helyette dr. Csató Endrét, a megyei vér­ellátó alközpont főorvosát idéznénk: — Volt olyan idő, hogy a fehérgyarmati kórház hetente 10—15 palack vért kért. A mátészalkai kórházból is he­tente érkezik a kérelem. Ha nehezen is, de minden eset­ben megkapják a kért mepy- nyiséget. De... És ez a „de” elég szomorú: a nyíregyházi kartonokon már aliS szerepel egy-két név, akiket sürgősebb esetben be tudnának hívni a véradók közül. Pedig szép számmal akadnak, akik az első hívó szóra mennek. Ám ők is csak három-négy hónaponként te­hetik meg ezt. A másik tényt dr. Zsögc\y József, a megyei kórház igaz­gató főorvosa szolgáltatja: — A kórházban évente kö­zel kétezer liter vér kell a gyógyító munkához. Előfor­dul, hogy egy égési sérültnek 30—35 ember ad vért, hogy megmenthessük az életnek. Ehhez még hozzá kell ten­ni, hogy a megyei kórház igé­nyének jó, ha tizedrészét ad­ják a nyíregyházi véradók. Ezért kellene, ha mások is „beállnának” a sorba. Az üze­mek, intézmények. Mert itt is lehet sorolni a tényeket, ahogy azt a megyei szegező tette: — A dohányfermentálóban „lefújták” a véradó napot, mert csak két jelentkező volt. A gumigyárban a múlt évi „eredményünk” 14 véradó. A tervezőirodában is sikerte­len volt a szervezés. A jó szervezés viszont a helyi vezetőkön is múlik. — Mennyivel többet ér — mondja a vérellátó főorvosa — ha az üzemvezető, vagy ép­pen az igazgató áll a mun­kások elé, s elmondja néhány szóban, hogy miért kell a vér. Mint ahogy megteszi ezt a megyei gépjavító, vagy a Nyírteleki Állami Gazdaság igazgatója. Talán nem is illik leírni, mégis idekívánkozik: kevés az önkéntes véradó. S most a nyíregyháziakon a sor. A megye első polgári vé­delmi Ifjú Gárda szakasza Vásárosnaményban, a Beregi Konzervnél alakult.- Féléves munkájuk jó eredményekről ad számot, bár az idei árvíz jelentősen megváltoztatta ki­képzési programjukat. A szakasz tagjai az üzem­ben dolgozó irodai és mun­káslányok. A szervezést a KISZ járási bizottsága és a polgári védelmi törzsparancs­nok főtiszt közösen kezdte meg, így készültek a progra­mok is. Az ifjúgárdisták részt vesznek az általános kikép­zésekben — lövészet, alaki foglalkozások —, ezek mel­lett ismerkednek meg a pol­gári védelem munkájával. Elsősorban — a megfelelő alapismeretek elsajátítása után — az egészségügyi szak- szolgálat tennivalóival ismer­kedtek behatóan. Ez a kikép­zés jelenleg is tart, az okta­tást ápolónők, tanárak, s a polgári védelem járási törzs­parancsnoka vezeti. Az egész­ségügyi ismeretekkel párhu­zamosan kötetlen beszélgeté­seken foglalkoznak a lakos­ság polgári védelmi feladatai­val, a szakszolgálatok mun­kájával és szervezési fogal­makkal. Az első fél év tapasztalata: a fiatalokat érdeklik a pol­gári védelemmel kapcsolatos ismeretek, aktivak ezeken a, foglalkozásokon, sok kérdésük van. Ez indította a polgári védelem járási parancsnok­ságát arra, hogy újabb Ifjú Gárda pv-szakaszt szervezze­nek, amelynek munkáját a most épülő farostlemezgyár­ban már megkezdték. Itt nemcsak lányokat, hanem fiúkat is bevonnak a sza­kaszba. A vásárosnaményi kezde­ményezés helyes volt: az Ifjú Gárdán belül sajátos for­mában ismertetik meg a kor­szerű védelem módozatait, a polgári védelem célját, fel­adatát. Hasonló Ifjú Gárda pv-szakasz azóta már Nyír­egyházán, a mezőgazdasági technikumban is alakult. A kezdeményezéssel érdemes foglalkozni, s bővíteni e sza­kaszok számát ott, ahol a speciális képzésre lehetőség, s igény van. LAPSZEMLE Nyilatkozatok a szabolcsi újjáépítésről A Polgári Védelem című képes folyóirat 17. számában közük a polgári védelem ál­lományának kitüntetettjeit, beszámolnak az ifjú gárdis­ták országos szemléjéről. Részletesen szólnak a szep­tember 26—27-i járási polgári védelmi gyakorlatról, melyet Somogybán, a nagyatádi já­rásban rendeznek. Ez lesz az ország első járási szintű gya­korlata. Beszámolnak a már megtartott Ipoly menti gya­korlatról is. Újra részletesen ír a folyóirat az árvíz utáni szabolcsi újjáépítésről. Közük a megyei tanács vb elnökhe­lyetteseinek, a miniszteri biz­tos, az OTP és az Állami Biz­tosító képviselőjének nyilat­kozatát. Az árvíznél végzett politikai és pártmunkáról dr. Tar Imrének, a megyei párt- bizottság titkárának vélemé­nyét közli a Polgári Védelem. Folytatják a polgári védelmi találmányok, újítások közlé­sét, ezúttal egy járműmentesí­tő készletet, a JMK—1-et is­mertetik. A lap 12. és 13. ol­dalán a ki telepítési és befoga­dási szakszolgálat rendelteté­séről és jellemző sajátossá­gairól írnak részletes, elemző cikket. KÉRÉSZ TRE3T VÉNY Vízszintes: Kétbetűsek sorrend­ben: DS, BN, SA, BK, IN, BR. 1. Sugárzó harcanyaggal szeny- nyezett területen tartózkodók kö­telessége a terület elhagyásakor (folyt, a függ. 1. sz. sorban). 13. Ritka férfinév. 14 Trója utolsó királya nevének latinos alakja. 15. Változtass a rosszon. 16. Zseb­szélek (!). 18. Pálma törzséből nyert eledel — névelővel. 20. Vo­natkozó névmás. 21. Talajegyep- gető gép. 23 A Tisza bal oldali mellékfolyója. 25. Nem ennek a tulajdona. 27. Területet vetz kö­rül. 29. Vidék. 30. A test fertőt­lenítése során nagyon kell vi­gyáznunk erre (folyt, a függ. 27. és 28. sz. sorokban). 33. Nem ar­ra a helyre 35. Név — franciául. 36. .Argotban: éktelenül felönt a garatra (!). 37. Győzelem görög istennője. 38. Vajon helyet fog­lal? 40. Helymegjelölés. 41. Ide­gen női név. 42. Helyhatározó fordítottja 43. Alkalmassá teszi magát. 44. Latin tagadás. 45. An­gol főnemesi cím. 47. Hónapnév rövidítve 49. Osztrák folyó. 50. Jelenleg. 52. „A” Lányod férje. 53. Mint — németül. 55. Névelő­vel: fájdalom. 59. Megszégyenítő. 61. ... nouve=új út (olasz fo­lyóirat). 62. Irószerszám. 64. No- bel-díjas francia író személyne­ve (1844—1924). 65. Cselekszik. 66. Papi méltóság. 67. Elfojtja a tü­zet. 68. Vegyjele: Rn. Függőleges: Kétbetűsek sor­rendben: IN, OP, KG. RK. 2. Visszaad-e (!). 3. Uj — ide­gen összetételekben. 4. Testhez­álló öltözet. 5. Hullajtja. 6. Vízi­növény. 7. Nyomok, lökök. 8. Mindennek van. 9. Német polgá­ri közgazdász (Friedrich. 1789— 1846). 10. Kienged. 11. Arab férfi­név (+). 12. Ford.: moszkvai áru­ház rövidítése. 16. Szovjet dip­lomata. 17. Bedugaszol. 19. Sémi néphez tartozó. 21. Zenei fél­hang. 22. Nyílás. 24. Szomorú. 26. Könnyű műfaj — az iskolában. 29. Versailles-i kastély. 31. Ba­rom — olaszul. 32. Ezredparancs­nok röv. 34. Beszédet tart. 36. Hinne valakiben 39. Összevisz- sza ken (!). 40. Kocsi fele. 46. Római ötvenhatos 48. Ford.: Ja­vadalmazó Ismert id. szóval. 50. Béke — oroszul. 51. Fizikai nyo­másegység — névelővel. 53. Fran­cia férfinév. 54. Magánhangszer­re írt zenemű. 56. Bölény — la­tinul. 58. A verseny győztese. 59. B-vel az elején: papírpénz. 60. Tüzet szümess! 61. Fogd, nesze! 63. Talál. 65. Lao Ce kínai filo­zófus izmusa. Beküldendő: Vízszintes 1 és 30, valamint függőleges 1, 27, és 28. 1970. a Polgári Védelem IX/B REJTVÉNYSZELVENYE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents