Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-01 / 204. szám
i#W. szeptember í. KELET-MAGYARORSZÄfl i. m Üj tanév megyénkben Több mint százezer általános és középiskolás szabolcsi gyerek kezdi meg a tanulást a7 új tanévben. Sajnos, rendhagyó megyénkben az idei iskolakezdés. Az árvíz sújtotta községek iskoláiban nehéz körülmények között, váltással, utaztatással, gyermekeknek és szülőknek nagy erőfeszítésekkel köszönt be az 1970—71-es tanév. Mégis, az élet újrakezdéséhez hozzátartozik, hogy a frissen vakolt, vagy még nedves termek, szükségtantermek, minden elérhető hajlék megteljék gyermekekkel, s felkerüljön a táblára az első mondat, az első megoldandó feladat. Megyénkben az utóbbi években dinamikusan fejlődő iskolahálózatot vetett vissza az árvíz. Százmilliós kár érte a művelődési létesítményeket, egy sereg tanterem ment tönkre minden felszerelésével, taneszközeivel. Államunk minden anyagi és erkölcsi támogatást megadott a megyének, hogy helyreállítsák a tönkrement, megrongálódott épületeket. Sőt, az sem titok, hogy a felépülő új iskolák, tantermek, szolgálati lakások nemcsak a ma, hanem a holnap igényeit is figyelembe veszik. S a támogatás tartalmazza a korszerűsítéshez — a szakrendszerű oktatás tökéletesítéséhez — szükséges anyaaiakat is. Mégis, ütembeli eltérést okoz a megye iskoláinak a katasztrófa utáni helyzet. Nem a tanévkezdés üteme tolódik el. Az ütem a fejlődésre vonatkozik, ugyanis az új tantermek, iskolák, peda. gógus szolgálati lakások csak azután készülhetnek el, amikor tető lesz a családok feje fölött. A gond abból ered, hogy az ország minden tájáról itt dolgozó építőipari vállalatok az év végefelé visz- szamennek, s mi lesz akkor a felépítendő művelődési és egészségügyi épületekkel? Reméljük, a megye ebben sem marad magára, s néhány év alatt be tudja hozni az árvíz okozta ütembeli kiesést. Közismert, hogy az árvíz nélkül is bőven akadt tennivalónk, hisz megyénkben elég magas még azoknak a fiataloknak a száma, akik a kötelező korhatáron belül nem végzik el az általános iskola nyolc osztályát. Alacsony a középiskolába bejutható gyerekek száma is. Mindez nem pusztán szülői szemlélet, vagy szubjektív té'-’-ezők dolga. hanem a megye nagyon is véges tantermi ellátottságával, iskolahálózatával is összefügg. Különösen szorító a megyeszékhely tantermi zsúfoltsága, amely még a megyei átlagnál is nagyobb, bár az idén valami javulással számolhatunk az új általános iskola belépésével. Tanév eleji töprengéseink között, persze nemcsak az izgató problémák, hanem a szépen ívelő eredmények is szót kémek. Minden évben sikerül néhány százalékot ledolgozni abból, ami az országos átlagtól eltérő Szabolcsban. Ez vonatkozik az egy tanteremre jutó tanulólétszámra. a nyolc általánost elvégzők arányára, vagy a munkás-paraszt gyerekek továbbtanulására, tanulmányi eredményeire, vagy a szakos- pedagógus-ellátásra. Külön örülünk, hogy a Művelődés- ügyi Minisztérium megkülönböztetett módon segíti a megye pedagógushiányának leküzdését, felemelt letelepedési segélyekkel, kedvezményes lakásépítési kölcsönnel és más lehetőségekkel támogatja a megyei oktatási szervek erőfeszítéseit, hogy a kis községekben élő gyermekeket ne érje hátrány. Eredményeink között olyan is akad, mint az iskolareform alapelveinek, kísérletező munkájának élvonalbeli megvalósítása, az Iskolatelevízió alkalmazásának országosan is figyelemre méltó pozitív tapasztalatai. s még számos nevelési siker. Uj tanévet nyitunk Szabolcsban, másat mint eddig az évek során. Talán soha nem volt ilyen alkalom a vizsgára a pedagógusnak, gyereknek — de a szülőnek is. S az igazi sikerről a mindennapok állítanak ki bizonyítványt. Hivatástudat, akaraterő, küzdeni tudás, s még valami; — rendkívüli felelősség szükséges, hogy a szabolcsi iskolák az idén is megfeleljenek az élet által előírt követelményeknek. Olasz licenc alapján Állattenyésztő telepek a tsz-ekben Magyarországon egyedülálló építkezéshez kezd ariden a Tisza menti Termelő- szövetkezetek Építőipari Közös Vállalata Tiszavasvári- ban. Egy új típusú sertéshizlaldát készítenek olasz licenc alapján, paneles módszerrel. A licencet a zsolcai előre gyártott szerkezeteket készítő gyár vásárolta meg és a termék első darabjait Szabolcsba szállítják. Ugyanilyen módszerrel készül Tiszado- bon, Dombrádon és Nyírteleken egy-egy hizlalda 1971-es kezdéssel. A tsz-vállalat a nyíregyházi és a kisvárdai járásban építi a termelőszövetkezetek gazdasági és más jellegű épületeit. Az idén az első fél évben 2 hónappal a határidő előtt adták át a nagycserke- szi 600 férőhelyes hizlaldát, míg a tiszadobi tehenészeti telep építését áprilisban kezdték és decemberben fejezik be. Ugyancsak az év első negyedében kezdték meg a rakamazi tehenészeti telep 20 milliós beruházásának építését. Folyik a kitűzés a tiszalöki tehenészeti telep építési helyén is. A 20 millió forintos építkezést rövidesen megkezdik és> december végéig 2 darab 240 férőhelyes tehénistálló szerkezetét állítják fel. A kész telep átadási határideje 1972. Tiszaeszláron ugyancsak tehenészeti telep építésére kapott megbízást a vállalat. Ennek értéke 13 millió forint Itt az alapozásnál tartanak, s még ez év vége előtt egy 108 férőhelyes istállót átadnak rendeltetésének. A timári telep építésénél ugyancsak egy 108 férőhelyes istálló készül el az idén, amelynek építési költsége 12 millió forint. A korszerű, komplett tehenészeti telepek építése mellett a vállalat egyenként három hűtőtárolót is épít Nagycserkeszen, Kisvárdán és Nagyhalászban. Ezek közül kettőt, a nagycserkeszit és a kisvárdait májusban kezdték és szeptemberben már átadásra kerülnek. A vállalat az első fél évben 17 millió forint értékű munkát végzett, termelési értékük pedig elérte a 23 millió forintot. Az év második felének tervei főleg az új típusú, korszerű tehenészeti telepek készítésére épülnek. (horváth) Jó pihenést, parancsnok ! _ Elfáradt? — Egy kicsit. — Tudta, mire vállalkozik? — Legfeljebb sejtettem. Hirtelen jött a megbízatás, akár az árvíz. Cselekedni kellett. Mondták, én leszek a parancsnok, s nem volt sok idő a gondolkodásra, mire észrevettem magamat, már tábori egyenruha volt rajtam. — Azelőtt? — Tiszalökön érettségiztem 66-ban, hiába szerettem volna, nem vettek fel a bölcsészkarra. A tiszavasvári gépjavítóban esztergályostanuló lettem, egyidőben tanultam a szakmát és végeztem a marxista esti egyetemet. KISZ-titkárrá választottak a gépjavítóban, majd innen a hajójavítókhoz hívtak, tavaly pedig a tiszalöki KISZ- bizottság munkatársa lettem. Itt ért a megbízatás: Tivadarban van szükség rám, az ifjúsági táborban. Csomagoltam. elköszöntem a feleségemtől, aki kisbabát vár és irány a Szamoshoz. — Nehéz napok jöttek... k — Akkor, a sak tennivaló között nem is volt időm magammal bajlódni, évődoi. Csak most, utólag szédülök kicsit, ha végiggondolom, mibe kerültem. Vállalni a felelősséget közel kétezer gyerekért: a szerződések kötésekor, a számlák készítésénél vitatkozni idősebb vállalati emberekkel; aztán jöttek a látogatók, Biszku Béla elvtárs, Dégen Imre államtitkár. miniszterek, megyei vezetők, tévések és a7 újságírók. Kapkodhattam a fejemet. Bizony, alvásra, tévére alig maradt idő. Ha mégis kifújhattam magamat, siettem a feleségemhez haza, mert egyre közelebb van a naphoz... — Tehát fogalmazzunk pontosabban: nagyon elfáradt. — Itt senki sem fáradt el nagyon, bár mindenki megfeszített munkát végzett. Ami itt történt, attól naponta megújult az ember. Magam se hittem, hogy azok a nagv hajú fiúk, akik farmerben, rikító tarka ingben érkeztek, milyen sokra képesek a bajban. Nyolctízezer fiatal fordult meg a táborban augusztus végéig, tehát lehet általánosítani; ezek a mai fiatalok ha kell, hegyet tudnak megmozgatni, csak felnőttként kell velük bánni. Nekem is leckét adtak egyszer, amikor az egyik csoportra rászóltam: gyertek ide. Egyikük megszólalt: ..Talán legyetek szívesek. ..” Aznap ők adták a szolgálatot, önként, kitűnően... Teli voltak életkedvvel, ki nem fogytak az ötletekből, szinte lelket öntöttek a környékbeliekbe is. Pedig meg kellett fogniuk a szerszámokat, ide nem nyaralni érkeztek. „Műszak'’ után sem nyugodtak: a hármas tábor lakói például 10 ezer óra társadalmi munkát végeztek Kisarban, csak úgy, szívességből. Aki ezt látta, átélte, elfelejtette a fáradtságot is. — Két hét még hagyján. De két hónap? — Sosem felejtem: az első turnusbeliek különvonaton indultak haza Gyarmatról. Krétával hatalmas betűket Bemutatjuk a mezőgazdasági vásár egyik szép erőgépét, a ZT 300-at. Hammel József felvétel« Szabolcsnak tapsolt a vásár A nyírségi művészegyüttesek sikere (Kiküldőit munkatársunktól) Szabolcsi napot tartottak augusztus 30-án a mezőgazdasági kiállításon és vásáron. Száznyolcvan tagú öntevékeny művészeti együttes utazott a fővárosba. A reggel 9- kor kezdődött bemutatkozáson ott voltak a megye vezetői közül is: dr. Gombás Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Koncz Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára. Három film a megyéről A népművelési pavilon vetítőjében először az Árvíz Szabolcsban című filmet nézték meg az érdeklődők, majd megkezdődött a művészeti műsor. Sajnos a sok nézőt befogadó szabadtéri színpadot a permetező eső néhány órára alkalmatlanná tette a fellépésre: a népművelési pavilon szomszédságában léptek a vásár közönsége elé a szabolcsi citerások, táncosok, énekesek, bábosok. A tunyogmatolcsi Uj Élet Tsz hattagú citeraze- nekara, Illyés István zenekarvezető irányításával az első percekben jó hangulatot teremtett. Több százan sereglettek a főbejárat melletti térségre, ahol Tóth Károly, a nyíregyházi rádió munkatársa konferálta a szabolcsi öntevékeny művészeti együttesek, szólisták számait. Nagy taps köszöntötte a írtak a vagonokra: „Ha kell, hívjatok, jövünk újra”. így száguldottak át fél országon, s én úgy hiszem, ennél közérthetőbb vallomást nem is tehettek volna. Aztán a mundér, meg a jelvény. Sokan könyörögtek, hadd vigyék haza a katonaságtól kapott munkaruhájukat, ők úgy szeretnének végigsétálni a városon. Egy turnusért egy emlékjelvény jár. Akinek több sorakozik a ruháján, arra nagy tisztelettel néztek fel a többiek. — Nehéz órák? — Akadtak bőven. Koromnál és képességemnél fogva sok mindenhez nem értek még. De voltak segítőim, a debreceni Balázs János nélkül sokszor „megfürödtem volna” az építószakemberek előtt. Különösen a személyi kérdések adták fel a leckét. Én nem tanultam soha pedagógiát, kezdetben a szabályok megsértőit nyomban hazaküldtük. Mert ilyen is akadt. Csak később, éjszakába nyúló beszélgetésen dobóén tem rá: hazaküldeni a legkönnyebb, nevelni őket fárasztóbb, de hasznosabb. Ebben pedig a pedagógusnyíregyházi Volán táncegyüttes nyírségi feldolgozású táncait, az ököritófülpösi népi táncosok szatmárököritói Fergetegesét, Simon Józsefné tá- kosi énekest, a Népművészet mesterét, Képíró László mérki népi énekest, a tiszadadai Vörös Csillag Tsz férfi énekkarát, a nyírmeggyesi tsz vegyeskarát, Az ország minden tájáról érkezett közönség — akik között szép számmal voltak szabolcsiak is — élvezte a színes, művészi műsort, amely kisebb szünetekkel délután 6-ig pergett, két helyen. is, a közben felszáradó szabadtérin és a népművelési pavilon melletti térségen. A szünetben a közönség láthatta a Gyékénykötők, a Negyedszázad alatt és az Árvíz Szabolcsban című kisfilmeket, amelyek a megye 25 * éves krónikáját, népművészeti hagyományait, az idei árvíz drámáját rögzítették filmszalagra. A pavilonban a szabolcsi nap alkalmából néprajzi és népművészeti honismereti kiállítás nyílt. A legkisebbek szórakoztatásáról a nyíregyházi Mesekert Bábszínház gondoskodott: Az elátkozott malom című bábjáték 25 perces ízelítőt adott a szabolcsi bábjátszás színvonaláról. Izgalom az utazásnál A vásár hatalmas forgatagában csak egy színfolt volt a szabolcsi öntevékeny művéparancsnokok — László Béla, Pethe István. Házi Miklós, Vicsitka Mihály, Horváth Dezső — voltak segítségem, re. — Elismerés? — Az ember nem erre gondol, ha szükség van rá. Én boldog vagyok, hogy a hozzám hasonló korú fiatalok ilyen szépen dolgoztak a Szamosközben. Különben jutalomként kaptam egy Moszkva—Leningrád utazást, októberre. — Hány éves? — Augusztus 21-ón itt a táborban kellett volna megtartanom a 22. születésnapomat. De akkor annyi minden összejött, hogy el is felejtkeztem róla. — És ezután? — Szeptembertől a nyíregyházi járási KlSZ-bizott- ság munkatársa leszek, ahová a tiszalöki járást csatolták. Agitáció, propaganda, ez lesz a feladatom. Tiszaeszlár. ról járok majd be, ott lakunk feleségemmel és a hamarosan megérkező gyermekemmel a szülőknél. — A neve? — Vass János. Jó pihenést Jancsi. Jó pihenést parancsnok! A. S. szeli együttesek több, mint kétórás, s a nap folyamán több ízben megismételt fellépése, mégis több ezren voltak részesei a változatos, a nyírségi emberek hagyományait, népművészeti, népzenei és tánckultúráját szemléltető műsornak. Hogy a 180 tagú szabolcsi együttes „nonstop” műsorának előkészítése, a népes társulat felutaztatása nem volt izgalom nélküli, arról a szünetben hallottunk. A tunyogmatolcsi citerások az utolsó percig drukkoltak, el tud-e velük utazni a zenekar egyik erőssége, Dávid Menyhért. Keresztfiának, Papp Lajosnak a szombati esküvőjére volt násznagyként hivatalos. Az ököritói táncosok is kalandosan ültek vonatra Nyíregyházán. Az otthoni indulásnál a gépkocsival egy kis baj történt. Telefonon kérték meg a mátészalkai vasútállomás vezetőit, ne indítsák a nyíregyházi vonatot nélkülük. Szálkáról pedig újabb telefon jött Nyíregyházára; kéréssel; ha lehet néhány percig várjon az indulással az expresszvonat. A vasutasok jóvoltából — néhány percről volt szó — sikerült időben felérni Pestre, s már szombaton színpadra léphettek a külföldi vendégek, a diplomáciai testületek részére rendezett reprezentatív műsorban. Dísztávirat az alapítónak Az ököritóiak dísztávirattal köszöntötték a fővárosban élő nyugdíjas tanítónőt, Németh Lilit, aki az 1937-ben alakult táncegyüttes első lépéseit igazgatta. Ö dolgozta fel a Gyöngyösbokréta című táncszámot, s a szatmárököritói Fergetegest, mellyel nagy sikert arattak a vásáron is. A szabolcsi Volán táncegyüttes, Dalanics György vezetésével a vásár előtt a debreceni virágkarneválon szerepelt. A szabolcsi napon ifjú házaspárt is „avattak”, Siklós Ádámot, a gépjavító vállalat dolgozóját. A férj az együttes fotósa, a feleség hat éve táncos, s a főiskola harmadéves hallgatója. A szabolcsi nap tiszta ablakot nyitott ismét a megyére. Ha a kiállítás nem szorítkozik főként a honismereti gyűjtőmunkára,- jobban felöleli a szabolcsi kultúra múltját, jelenét — képzőművészetben, irodalomban, népművészetben, a művelődési intézményeket illetően, — még színvonalasabban vihettük volna az ország közönsége elé Szabolcsot. Pall Ge»
