Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

1 <*Sa! R^lY-MÄö YÄRÖRS2! Ä9 Í870. September 28. Jordánia: Létrejött a tűzszünet? Arafat is aláírta a megállapodást A siker titka v Damaszkusz: A Palesztina! éHenáüők rádiója közel-keleti idő sze­rint 17 óra 30 perckor su­gározta Jasszer Arafalnak, az El Fatah vezetőjének a Pa­lesztinái Ellenállási Szerve­zetek Központi Bizottsága elnökének felhívását. Arafat közli, hogy az ellenállás legfelső vezetősége elfogad­ja az Airnnanban bejelentett tűzszünetet és felszólítja a Palesztinái harcosokat, hogy tartsák tiszteletben a fegy- vemyugvást. Arafat bejelentését, ame­lyet a gerillavezető saját ke­zűleg írt, Nimeri szudáni el­nök olvasta fel az ammani rádióban. A nyilatkozat így hangzik: «hogy a lakosság eltemethesse halottéit és hoz­zájuthasson mindahhoz, ami az élet folytatásához szüksé­ges, én. mint a forradalom főparancsnoka, az arab ál­lamfők és királyok kairói ta­nácskozásáról Ammanba ér­kezett delegáció felhívásának eleget téve, és azért, hogy megakadályozhassuk népünk ellenségei gonosz terveinek valóra váltását, elfogadom a tűzszünetet és felszólítom testvéreimet. ők is tartsák magukat a tűzszünet előírá­saihoz, feltéve, ha a másik fél is hasonlóképpen jár er. Husszein király nyilatkoza­ta: „A fegyveres erőkhöz in­tézett korábbi tűzszüneti fel­hívásomnak megfelelően és tekintve, hogy testvéreim, a geri llapara n csn okok biztosí­tottak róla. hogy a' tűzszüne­tet elfogadják, megismétlem parancsomat: a fegyveres erők szigorúan és késedelem nélkül hajtsák végre a tűz­szüneti utasításokat”. A tűzszüneti parancsot vé­gül Madzsali tábornagy, ka­A Duna-—!6-tal kapcsola­tos érdeklődés természetesen most már a várható új szen­záció felé irányul. Nemcsak a tudományos közvélemény, hanem a laikusok tábora is rendkívül kíváncsi arra, mi­lyen új tudományos megle­petésekkel szolgálnak a holdbéli Termékenység-ten­gerének vidékéről érkezett talajminták, amelyek a Szovjet Tudományos Akadé­mia tulajdonába jutották. A tudományos elemzés eredményei magától értető­dően csak később kerülnek nyilvánosságra, de a szovjet tudósok máris * rámutatnak két fontos szempontra: 1. az a tény, hogy a Lima—16 holdtalajmintái az Apollo— 11 Holdra szállásának szín­terétől 1000 kilométer távol­ságból és az Apollo—12 Hol­dat érésétől 2000 kilométer­nyi messzeségből származ­nak, lehetővé teszi a Holdat alkotó anyagok átfogóbb jel­legű tanulmányozását; 2. a holdkőzetek révén jelentősen kibővíthetjük a Hold kelet­kezéséről és anyagának szer­kezetéről eddig kialakított ismereteinket. Sinicsiro Tomonago Nobel- díjas japán fizikus a Prav­dának adott nyilatkozatában kiemeli: a Luna—16 sikeres repülése arról tanúskodik, hogy a Szovjetuniónak mind­azok a technikai eszközök birtokában vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy űrbe­rendezést irányítson nagyon tonal főkormányzó te megis­mételte az ammani rádióban. A hírügynökségi jelentések komor képet festenek az Ammanban kialakult helyzet­ről. Az utcai harcok követ­keztében mindössze három kórház maradt olyan álla­potban, hogy egyáltalán mű­ködni tud. A részben ellátat­lan sebesültek ' ellepik a pontosan a világmindenség legtávolabbi térségeibe. Nyilatkozott a moszkvai te­levízióban a Lima—16 sike­réről Valerij Bikovszkij szovjet űrhajós. A riporter­nek arra a kérdésére, va­jon az űrhajósok nem te­kintik-e «versenytársuknak” BUDAPEST A magyar—szovjet diplo­máciai kapcsolatok újrafel- vételének 25. évfordulója al­kalmából Péter János kül­ügyminiszter ebédet adott, amelyen részt vett A. M. Szorokin követtanácsos, a budapesti szovjet nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője, a nagykövetség számos diplo­matája, valamint a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa. ROMA Tiltakozásul Nixon elnök küszöbön álló olaszországi látogatása ellen az Olasz Kommunista Párt felhívásá­ra kommunista és a Prole­tár Egység Olasz Szocialista Pártjához tartozó fiatalok plakátokat ragasztottak ki az olasz fővárosban. „Olaszor­szág nem lesz repülőtér a Közel-Kelet felé”, „Nixon, NATO, Napalm — Nem” — és hasonló jelszavak olvas­hatók a plakátokon. BUDAPEST Losonczi Pál, a Népköz­társaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta kórházak folyosóit és környé­két. vízért és élelmiszerért kiabálnák. Az ivóvízellátás és az energiaszolgáltatás részleges vagy teljes hiánya akadályozza a kimerült or­vosok és ápolók munkáját. Az országba érkező vöröske­resztes szállítmányok a har­cok következtében gyakran el sem jutottak céljukhoz. ax önműködő űrállomásokat, a Vosztok—5 kozmonautája határozott nemmel válaszolt. Maga és űrhajóstársainak ne­vében hangsúlyozta, a szov­jet űrhajósok nem félnek at­tól, hogy „munkanélküliek” maradnak. Chanira Bellíappa Mutham- ma nagykövetnőt, az Indiai Köztársaság új magyarorszá­gi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét A megbízó- levél átadásánál jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Púja Frigyes, a külügyminiszter első he­lyettese, Gesti Endre vezér­őrnagy és Ferró József, a Külügyminisztérium proto- kollosztályának megbízott vezetője. PRÁGA Mohammad Zahir sah, Af­ganisztán királya négynapos hivatalos csehszlovákiai láto­gatásának befejeztével pénte­ken gyógykezelésre Karlovy Varyba utazott. Ezzel egyidő- ben Umaira afgán királyné Prágából Rómába repült. MÜNCHEN A dr. Lén árt Lajos mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel Münchenben tartózkodó magyar élelmiszeripari kül­döttség megtekintette az IKOFA nemzetközi élelmi- szeripari szakkiállítást. m. őszintén megvallom, utcán nem láttam, nem hallottam politizáló olaszt. Nem hiszem, hogy azért, mert a nyári hő­ség nem kedvez a politiká­nak. Az idén nyáron egy­hónapos kormányválságot él­tem át Rómában. Rumor megbukott. Bukása megfosz­tott attól a lehetőségtől, hogy élményem legyen egy 24 órás általános sztrájk, amikor is nincs közlekedés, nincs ke­reskedelem, nincs élet. Ru­mor megbukott a sztrájk előestéjén, a sztrájkot még abban az órában lefújták. Nem alkalmas az időpont, mondták, ha nincs kormány, ki ellen a sztrájk? Az olaszok sokat beszélnek, hangoskodnak, de minden hiedelemmel szemben nem kenyerük a szélsőség, a kié­lezett helyzet. Mondják, az olasz sztrájkok, felvonulások nagyon fegyelmezettek. Ha rendbontás történik, áét rend­szerint a rendőrség követi el. A lefújt sztrájk után egyet­len visszás helyzettel nem találkoztam. Az üzletek más­nap pontosan kinyitottak, sza­bályosan ’ megindult a közle­kedés, ai élet ment tovább. A gombnyomásra sztrájkoló olasz munkások néhány so­ros felhívásra leálltak. Ebben nem ismernek lazaságot. A jelen helyzetben — mondják a választók — kö­zépbal kormány alkalmas az ügyek vezetésére. Középbal: tulajdonképpen ez is olasz specialitás, mint a pizza, ez a sajtos, hagymás, gombás lepény, ami ízre és evésre jó, de jóllakásra nem. Ha eltekintünk a pártoktól és árnyalatoktól, amelyek a középbal kormányt alakítják (valamint a programtól, amely semmiben nem külön­bözik az eddigi polgári kor­mányok programjától) — fennmarad a kérdés: miért tűri el ezt a kormányt az egyébként radikalizálódó tö­meg? Paradox a válasz, de mégis meg kell kockáztatni: azért tűrik, mert a széles tö­meg radikalizálódik. A je­lenlegi helyzetben olyan kor­mány alkalmas az egyensúly fenntartására, amely elhárít­ja ugyan a bírálatot, de nem torolja meg. A középbal koa­líciónak kétségtelenül fenn­áll ez a lehetősége, ha akar­ja. A politikai szél ugyanis, amit lengedezte!, ha akarja jobb, ha akarja bal. Az olasz választótömegek és a NATO vizein (amelyen egyaránt evezget) így tud a legügye­sebben manőverezni. Az olasz utca nem politi­kai fórum. Rómában az ut­ca a lakás része, otthon, márpedig az ember otthon nem szokott politizálni, vagy csak ritkán teszi ezt, inkább akkor, ha népnevelők láto­gatják. De népnevelők, ha lennének te Róma utcáin, nem nyitnának vitát az „idő­szerű politikai problémákról”. Az emberek problémáikat és gondjaikat maguk mögött Ügyet sem vetett a tízes szobában tartózkodó népes társaságra, Weinhoffer elé rontott, kiabálva jelen­tette: — Parancsnok testvér, a rám bízott feladatokat mara­déktalanul végrehajtottam! Kérem további utasításait! Már nem volt Weinhoff ér­nék sem kedve, sem ereje, ahhoz, hogy lehordja a bárót képtelenül pózoló viselkedé­séért. Reggel óta nem ült le, állva és szakadatlanul oszto­gatta rémuralmának végső pa­rancsait. Szobájából egyre- másra rajzottak szét a nyilas csoportok. Kész tervek sze­rint vitték véghez a rombo­lást a város gyárainál és köz­műveinél, előkészítették az utolsó pillanatra időzített gyújtogatásokat, szabályszerű hadművelettel folytatták a maradék készletek teljes ki­rablását. Weinhoff érnék ki­hagyva szeretnek üldögélni az esti órákban a paloták tövé­ben, vagy a megszámlálha­tatlanul sok kisvendéglő ut­cára rakott asztalainál. Vö­rös bort isznak és hangosan csevegnek semmiségekről. A tengerről jövet, hűvös, párás szél önti el a várost, fel kell üdülni, s erőt kell gyűjteni holnapra. Az a vélemény, hogy politizáljon a tévé és az újság, ezért fizetik őket. Persze ezt csak mondják és ha ma nem is adják-veszik a szavazatokat, mint a régi Ró­mában, a KP-ra leadott sza­vazatok is bizonyítják, hogy a felszín alatt, az élet mélyén örvénylik az olasz politika tengere. Olaszországban, a legutóbbi választásokon 8 millió ember szavazott a kommunista párt­ra. De ebből 6 millió nem kommunista, vagyis nem párttag. Ez a látszatra pár- tonkívüli tömeg — amely egyébként nagyon is tudja, hogy hova tartozik — emeli az olasz kommunista pártot az ország mondhatni döntő politikai tényezőjévé. Sem­miféle titka nincs a sikernek és a népszerűségnek. Ellen­kezőleg: az egyszerűség, a nyiltság, a közvetlenség, a társadalmi helyzet világos magyarázata vonzza az em­bereket a kommunistákhoz. Aki megízleÜ az olaszok mindennapi életét, maga is hamar rájön, milyen nagy az ellentét az ország ipari fej­lettsége és társadalmi struk­túrájának elmaradottsága kö­zött. Az olasz KP ennek fel­számolását hirdeti: ez a siker titka. A pénteki New York Times ,,15 perc zéróig” ^címmel Szent-Györgyi Albert Nobel- díjas professzor cikkét közli, amelyben a magyar szárma­zású tudós ismét figyelmez­tet: korunk emberisége elér­te a maximális bizonytalan­ság állapotát és azt a bioló­giai abszurditást, hogy a ter­mészet által évmilliárdok alatt létrehozott élet, önma­ga elpusztítására készülődik. Cikkében a kiváló tudó* felpanaszolja, hogy — mint írja — „komputerekhez kap­csolt két radar — egy a Szov­jetunióban egy az Egyesült Államokban — figyeli egy­mást, s ha a másik oldalról rakétát lát közeledni, kiadja a tűzparancsot. Mindössze 15 perc áll rendelkezésre ah­hoz, hogy az ember eldöntse, mit akar, de ilyen rövid idő alatt egyetlen emberi lény sem képes felmérni a helyze­tet... Dollárbilliókat (nem milliárdokról van szó, — a ford.) költöttünk, hogy idáig eljussunk, akkora összegeket, pállott a szája a sok beszéd­től, szeme nyálkában úszott az álmatlanságtól, mégis el- nyühetetlen szívóssággal osz­togatta parancsait az irodá­ban szorongó fegyveres cso­portnak: — önök az állomásra men­nek. A fejükkel felelnek azért, hogy a vasutasok leg­alább huszonöt személykocsi­ból álló szerelvényt állítsa­nak össze. Ez a szerelvény legkésőbb este hét órakor me­netkészen várakozzon az első vágányon. Semmi pardori Ha esetleg ugrálnának a vasuta­sok, rendezzenek vérfürdőt. Végrehajtani! Megbotránkozva fájlalta Strahlendorf, hogy nem őrá bízzák ezt a tekintélyt és erélyt kívánó feladatot. Iri­gyen meresztette szemét a tá­vozó nyilasokra. — Na, szomszéd, rád is fontos munka vár még — Marad az egyház. A hatást amelyet a tömegekre gyako­rol, kár lenne lebecsülni a politikusoknak, bár például a rómaiak korántsem olyan val­lásosak, mint ahogy azt hin­ni lehetne. Róma megszám­lálhatatlanul sok temploma közül számos zárva van va­sárnap. Ennek különben nincs semmi jelentősége, mert valószínű, hogy a római templomok befogadóképes­sége nagyobb a lakosság lét­számánál. De ettől eltekintve sem templomlátogató a római nép. A misék alatt a temp­lomok általában konganak^ annál több a turista, aki bá­mulja és tanulmányozza a templomok látványnak is csodálatos műkincseit As egyház hatalmát és tekinté­lyét ma is — vagy ma még inkább — a pompa, a lát­vány, — mai nyelven szólva! a vizualitás tartja fenn. Még a nem hívőknek is nehéz et­től a hatástól szabadulni,' Egyébként az sem tagadható' hogy kánikulában a templo-’ mok és bazilikák különösen kellemesek. Légkondicionáló berendezés nélkül is frissen és hűsen tartják levegőjüket, ami egyáltalán nem mellékes a fáradt turistának. Tulajdonképpen arra sze-í rettem volna választ adnH miként politizálnak az ola­szok? Nem kérdeztem, nem idéztem, egyetlen politikust sem. Ez a szándék — szándé­kos. Impresszióra bízva ma­gát, az ember tévedhet. Da tévedések előfordultak már politikusok nyilatkozataiban is. amelyeket képzeletben tel-; mérni sem lehet. S közben a világon élő gyermekek fel« éhesen fekszik le esténként, mert nem tudunk nekik ele-: gendo proteint adni...” Szent-Györgyi Albert arról ír, úgy érzi, hogy le kell mondania a közéletben való részvételről, mert elszégyellt« magát. — „Úgy érzem — ír­ja — bűnös vagyok, hiszen a dollárjaimmal magam is hoz­zájárultam a dél-vietnami Con Son szigeten felállított tigrisketrecek létrehozásához, én is hozzásegítettem ahhoz, hogy hazánk egy antidemok­ratikus korrupt kormánnyal lépjen szövetségre, s magam is segítséget nyújtottam ah­hoz, hogy kiszolgáltassanak! egy fejlődésben lévő nemze­tet egy technikailag fejlett, da intellektuálisan és morálisan visszamaradott hadseregnek. Fejvadászokká lettünk, akik azokkal a holttestekkel táp­lálkoznak, amelyeket had­ügyminisztériumunk hulla- számlálásai során elénk vet...” mérte végig unottan Weinhof­fer. — Itt a telefon, hívd aa embereidet Felszámoljátok a fogdát. Az a parancsa a mél- tóságos főispán úrnak, hogy minden foglyunkat el kell in­tézni, mielőtt visszavonul­nánk. Siess, mert perceken belül a telefonhálózat is fel­mondja a szolgálatot, csifpán a pályaudvari vonal marad élő. Máris elfelejtette Irigységét a báró. Lettlégyen bármilyen komoly a helyzet a főispán számon tartja őt, rá vár az utolsó szemtanúk likvidálásai — csapott egyszerre ma­gasba Strahlendorfban a fon­tosságtudat. Minden elszánt­ságát belesűrítette a mozdu­latba, ahogy megragadta a te-; lefonkagylót. Dühösen tárcsá­zott — Maga az, Piriti?! Hala-j déktalanul közölje parancso­mat az egész különítménnyel! amilyen gyorsan csak lehet, zárt alakzatban, teljes fegy­verzetben vonuljanak át a vár- megyeházára. A fogdában ta­lálkozunk! Riadótempó, futó­lépés! Végeztem! (Folytatjuk)’ HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRfA: Úgy tűnik, valamivel több esély van arra, hogy Jordá­niában elhallgassanak a fegyverek. Bár az éddigi tapaszta­latok alapján nyilván számos megfigyelő szkeptikusain, vagy egyenesen gúnyos ajkbiggyesztéssel fogadja az Ammanból keltezett legújabb tűzszünet hírét a reménykedőik ezúttal talán nem csalatkoznak. Igen, túlságosai} sok ellentmondó hír érkezett az utóbb időben Ammanból és a király által aláírt fegyverszünet te törékenynek bizonyult. Akkor azonban az okmány palesztin oldalán a nemzetközi közvélemény számára ismeretlen ne­vek szerepeltek, ráadásul olyan nevek, amelyek viselői gya­korlatilag a királyi csapatok fogságában írták alá a megálla­podást. Most azonban a tűzszüneti megállapodásra a királyén kí­vül rákerült a másik legfontosabb név is: Jasszer Arafat«. A legismertebb és legtekintélyesebb palesztin vezető, a legna­gyobb gerillaerők parancsnoka kalandregénybe illő körülmé­nyek között találkozott Nimeri vezérőrnagy, szudáni elnök­kel, az összarab békéltető bizottság vezetőjével, aki példa­mutató személyes bátorsággal közvetített az ammani vér­fürdőben. Arafat aláírása — hangsúlyozzuk: az edddgi állapothoz képest — kétségtelenül valami pluszt jelent. A korábbi, ugyancsak Husszein által aláirt egyezményhez a palesztin ve­zető már csak tekintélyi okokból sem járulhatott hozzá — ez­zel átengedte volna a döntést egy sorsdöntő kérdésiben. Olyan kérdésben, amely felemelheti, de le is taszíthatja azt, aki az egész palesztin mozgalom egyértelmű és kizárólagos vezetésére törekszik. Egyelőre csak annyi bizonyos, hogy Arafat, aki a koráb­bi, az ő aláírása nélkül napvilágot látott egyezményt „az utolsó emberig harcolunk!” kiáltással kommentálta, ezt az okmányt több okból is alighanem komolyan veszi. Az egyik ok személyes tekintélyének jövője, a másik a mozgalomé, amely most drámai keresztúthoz érkezett: el kell döntenie, mennyire képes alkalmazkodni a Közel-Kelet és a világ rea­litásaihoz. Sok mindent hozhat a közeljövő, de Arafat aláírása Jó esetben valamiféle kibontakozás kezdete lehet. LUNA—16 Tudományos meglepetést ígér a holdkőzet Kerekes Imre Szent-Györgyi Albert cikke a New York Timesban Gerencsér Miklós: Tekeicül «.

Next

/
Thumbnails
Contents