Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-22 / 222. szám

ICÉLET-MAGYARORSZAO S.<*)a? W70. szeptember 22. KONGRESSZUS ELŐTT Fiatalok a pártban Több helyen vitát váltott ki a pártvezetőség-választó taggyűléseken a Szervezeti Szabályzat módosítására ki­dolgozott javaslatnak az a pontja, amelyik így hangzik: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt tagja lehet az, aki 18. életévét betöltötte.” Újra az ifjúsággal van baj? — kér­dezhetnék. Körülöttük zaj­lik sok minden, kétségtelen. S, hogy vannak félreértések e mai kör ifjúságának meg­ítélésével kapcsolatban, azt az aggályok tanúsítják. Több helyen ellenezték, mondván: „Hogyan lehet alkalmas egy 18 esztendős fiatal a párt­tagságra?” Úgy gondolom, erre vála­szolni szükséges. Egyik: ha érett, mint állampolgár és szavazati joggal rendelkezik — választó és választható, akkor úgy gondolom, mint felnőtt embernek meg kell adni a jogát ahhoz is, hogy tagja lehessen — ha alkal­mas — annak a kormányzó, vezető pártnak, amely ennek az országnak a sorsát irá- ■nyítja. És egyáltalán. Az, hogy lehetőséget ad a Szervezeti Szabályzat — ha a X. kong­resszus jóváhagyja — arra, hogy valaki ilyen korban el­kötelezze magát egy eszmét hordozó párt tagjául, egyál­talán nem kifogásolható. A fiatalok többsége tizennyolc éves koráig megismerkedik a párt eszméjével, ideológiájá­nak alapjaival, a marxizmus —leninizmussal. S ha von­zódik hozzá, magáévá teszi, vagy tette, ha rátermett, né­péhez hű, helytelen lenne el­zárni előle a lehetőséget. Nem szólva azokról a. mun­kás-paraszt fiatalokról, akik kivételes képességekkel ren­delkeznek, akik úgy érzik, hogy. nemcsak érzelmileg, de értelmileg is vonzódnak a párthoz Rájuk is gondolt a párt Központi Bizottsága, amikor javasolta a Szerve­zeti Szabályzat e pontjának a módosítását, s az életkort a felvételnél 21-ről 18. évre szállította le. De figyelembe kell venni azt is, hogy a mai fiatalok, a 18 évesek már a mi rendszerünkben, a szo­cializmus építésének során születtek, nevelkedtek, olyan politikai—társadalmi—gaz­dasági hatások érték, ame­lyek sokakat közülük igenis alkalmassá tehet a párttag­ságra. S még valamit. Nem biz­tos, hogy egy 25 éves fiatal — csak azért mert idősebb — érettebb, alkalmasabb is a párttagságra, mint egy 18 esztendős. Nem sablon, hogy most már általánosságban ki­mondjuk: a 18 éveseknek a pártban a helyük. A módosí­tás helyesen hangsúlyozza ennek a lehetőségét. Kinyit­ja a kaput a legkiválóbbak előtt, hogy elkötelezhessék magukat egy eszmének egész életükre. Az a 18 éves, aki a párt tagja lesz, azután is dolgoz­hat a KISZ-ben. Az is a cél, hogy erősítsük a fiatal párt­tagokkal az ifjúsági szerveze­tet, annak munkáját még hatékonyabbá tegyük. De nem mellékes az sem, hogy a párton belül is létezik ge­nerációs gond. A pártot a fiatalok lendü­letére és az idősebbek ta- pasztaltságára kell építeni. A tizennyolc év csak le­hetőség a párttagságra. Ki kell érdemelni, rá kell szol­gálni a párttagságra annak a fiatalnak, aki jelentkezik. Az utat előlük elzárni semmi­képpen nem lenne helyes. F. K. 1973-ban elkészül a nyíregyházi lejpnrgyár Városi tejüzem is létesül A negyedik ötéves terv so­rán jelentős beruházásokat valósítanak meg a tejiparban is. A műszaki, fejlesztéshez az ipar egymilliárd-hatszáz- millió forintot kap az állam­tól, míg saját forrásból meg­közelítőleg 600 millió forintot adnak ehhez. A fejlesztés során nagy gondot fordítanak a tejpor­gyártás fejlesztésére. Gyulán már épül egy gyár, amely na­pi százezer liter tejből képes majd tejport készíteni. A második tejporgyár — ha­sonló kapacitással — Nyír­egyházán épül majd fel. A létesítmény elhelyezésére, ki­ellátóüzem felépítése a felvá­sárlás növekedése miatt is indokolt, hiszen az utóbb' években ez rohamosan fejlő dik, az előzetes számítások szerint a negyedik ötéves terv utolsó évében meghaladja a százmillió litert. Bár a lakosság igénye a tej­porra vonatkozóan még meg­határozatlan, a fogyasztás mértéke az ellátás javulásá­val feltétlenül növekedni fog. Úgy tervezik, hogy a tejport — mintegy nyolcvan száza­lékban fél-, és literes csoma­gokban hozzák forgalomba. (tóth) Rövidéin elkészül a mátészalkai szálloda. Hammel József felvétele Az árvízkárok ellenére Mégis lesz zárszámadás a szabolcsi Szabadság Termelőszövetkezetben vitelezésére vonatkozó vázlat­terveket éppen a napokban kapta meg a Szabolcs megyei Tejipari Vállalat. Az Orosi út mentén felépülő új, kor­szerű tejporgyár és tejüzem átadására előreláthatóan 1973-ban kerül sor. Beruhá­zási költsége megközelítően 170 millió forint lesz. A ^ nyíregyházi tejporgyár felépítése befolyással lesz majd egész Tiszántúl tej- és tej termékellá tására. A tejporgyárral együtt egy napi ötvenezer liter tej fel­dolgozására képes városi tej­ellátó üzem is megépül. Eb­ben az üzemben kannában, eldobható literes és félliteres kiszerelésben kerül feldolgo­zásra majd a tej. Ugyanak­kor az iskolák ellátására, ne- gyedliteres csomagokban, kü­lönböző ízesített, folyadékok — kakaó, kávé — készítése is megoldódik. A nyíregyházi tejporgyár és Szabolcs kis község a Ti­sza partján, lakosainak szá­ma mindössze 800. A munka- lehetőséget a helyi termelő- szövetkezet nyújtja. Ezt a közös gazdaságot négy évvel ezelőtt megyénk leggyengébb tsz-ei között emlegették. Három éve azonban jelentős változás történt: az addig mérleghiányos gazdaság 30 forintot fizetett tagjainak munkaegységenként. gonyából például a tervezett 60 mázsa helyett 40 mázsa a holdanként! átlag. de nem jobb a helyzet kukoricából sem. A 124 hold tengerit a hullámtérbe akarták vetni, de ez víz alá került, így csak 44 holdat vetettek el. A do hányt a peronoszpóra tize­delte meg, a termés mindösz- sze 6 mázsa lett holdanként Egyedül az állattenyésztés hozta, amit vártak tőle. 200 ezt szeretnék év végén leg. alább 8—10 forinttal növel­ni. Ha az állami dotációra sor kerül, akkor az .előző kétévi átlagot fizetik a tag­ságnak, ami 39 forint. Hátra van még azonban az alma- szüret és az állatállomány hozama. Ebből — úgy gon­dolja^ — fizetni tudnak zár. számadáskor. A termelőszövetkezetnek 180 tagja vám ebbői 53 Vegyészet, család, irodalom Asszonyok a Váci brigádban Gyors ütemű fejlődés hízósertést már eladtak. de még ennyire számítanak. Ilyen előzmények után bi­zony ismét nehéz éve lesz a tsz-nek. Tudják ezt a tagok nyugdíjas, 60 tag pedig nő. Az átlagéletkor 48 év. 5 év­vel fiatalabb az 1967-es év­nél. Egyre többen jönnek ha. za a távoli iparból, mert Alkaloida Vegyészeti Gyár. A 700 millió forintos beruházás ered- nagyvállalattá fejlődik az Alkaloida, ahol közel kétezer embernek Elek Emil felvétele önmagukat. Vegyészeti üzem­Tiszavasvári ményeként korszerű biztosítanak munkát. Csak egy pár összefűzött papírlap. Rajta tizenhárom név. Lányok, asszonyok. A Tisza vasvári Alkaloida ana­litikai üzeme X-es számú la­boratóriumának dolgozói. Amikor összeültek az év ele­jén, egyetlen célt tűztek ma­guk elé. A szocialista brigád cím elnyerését. A cél egyetlen. De a tenni­való, a feladat megszámlál­hatatlan. ök is tudták, ezért fogadták meg májusban, ami­kor a brigád megalakult, hogy mindenben azon lesz­nek, megfeleljenek a követel­ményeknek. Ne legyen rájuk panasz, s ahol csak tudnak segítik az üzemet, segítik egymást. Pedig mennyi tennivaló akad üzemen kívül is! Ott­hon a családban, a faluban. Egész emberré csak a jól vég­zett munka tesz. Tizenhárom lány, asszony. Nem babonásak. összeszokott a brigád. Ez alatt a rövid öt hónap alatt is. Hiszen csak azóta igazi bri­gád. Amikor megtartották az alakuló gyűlést és elhatároz­ták, hogy nevet választanak. Olyan nevet, amelyik kifejezi ben dolgoznak. Névadójuk mégsem híres vegyész lett. Több annál: Váci Mihály. Mert, ahogy tartják, ő min­dent megmagyaráz. Ö minde­nütt velük van. A munkában, a csüggedésben és a lelkese­désben is. És erőn felül. Elhatároz­ták, hogy az összes műszeres vizsgálatot megtanulják. Sőt, másokkal is megtaníttatják. Vállalták, hogy az üzemek­ből jövő am'agok víztartal­mának vizsgálatát soron kí­vül elvégzik. Nem mindig van telitetl munka. Jut néha öt-tíz perc a pihenésre is. Ha kiszorít- . ják. A másik csoportért is vállalták, hogy kevés munka esetén segítik a beérkező cso­port munkáját. Van aki év végén fogadko- zik és másnapra elfelejti az egészet. A Váci Mihály női brigád májusban fogadta meg és biztosak abban, hogy meg­tartják: nem lesz késés ezen­túl. És vigyáznak, hogy ne legyen baleset. Mert veszélyes az üzem. Ha vége a munkának, fel a szatyrot, be az ABC-be, éhes a család, takarítani kell, főz­ni, mosni. Ugyan kinek jut ideje arra, hogy a fejjel is törődjön? Hogy csak egy ki­csit is odafigyeljen a világra. Hogy tudja,. értse, mi folyik itt róla, érte. A rohanást nem akarják. Az utóbbit igen. Sajtószemináriumokat, elő­adásokat hallgatnak és tar­tanak. Hogy mégis mi lesz ott­hon? A családdal? Nem ör­döngösség. Csupán diplomá­cia kérdése. És az asszonyok értenek ehhez. Hogy néha- néha a férj is segítsen, vegye fezébe a bevásárlókosarat. Ha egy-egy pillanatra el­fárad a kéz és egy kicsit már sok a fejnek, ott a költészet. És azok az irodalmi dél­utánok, amikor úgy érzik, Váci Mihály ott ül közöttük. És azokon a kurta sorokon keresztül biztat. A munkára, az életre. Csak pár gépelt lap volt az egész. Egy brigád vallomása. Egy brigád vállalása. Akik dolgozni, tanulni, élni akar­nak. Szocialista módon. (horváth) A kezdeti sikertelenség rá­nyomta bélyegét a tagság hangulatára, a fiatalok hátat fordítottak a tsz-nek, az iparban helyezkedtek el. Ma­radtak a nyugdíjkorhatár előtt álló emberek," akik „hangyaszorgalommal” láttak munkához. Ezek az öregek 1967-ben tapasztalatukkal, szorgalmukkal elindították a termelőszövetkezetet a fejlő­dés útján. A növénytermesztésben a tervezettet meghaladták’ a termésátlagok. Megkezdték az állattenyésztés kialakítá­sát is, tehénből százat, sertés­ből kétszázat állítottak be. A kezdetleges, régi épületek he. lyett új istállókat, dohány­pajtákat, és más gazdasági épületeket építettek. Az erő­gépek számát négyről tizen­kettőre emelték. Nagyon jó volt ekkor az összhang a tagság és a veze­tőség között. A megértésnek év végén meg is lett a gyü­mölcse, pedig a megye egyik ..legöregebb” tsz-e volt a Szabadság, a tagság életkorá­nak 53,2 évével. 400 hold tíz alalf ..Végre jó kerékvágásba zökkent a közös.” Mondogat, ták a Tisza-parti faluban. A rákövetkező két évben to­vább nőtt a tsz vagyona. Az 1970-es év is jól indult. Úgy látszott, hogy a tervezett 40 forintos munkaegység meglesz. Ám ekkor közbe­szólt a természet. Májusban három árhullám öntötte el a közös gazdaság területeit, az 1280 hold földből 400 hold ví7 alá került. A víz levonulása után, igyekeztek ezeket a területe­ket takarmánynövényekkel bevetni, de sok helyütt nem tudtak a talajra rámenni a víz miatt a gépekkel. Még most is van olvan terület, amelyik szántatlanul, ugaron hever. Legnagyobb a terméskiesés a növénytermesztésben. Bur­jól. mégis arra törekednek, hogy a jövő évi alapot le­rakják. „Hol«ozni l»ell!“ A vezetőség úgy határo­zott, hogy ha kell, állami tá­mogatást vesznek fel. de mégis lesz zárszámadás Sza­bolcson. Havonta 32 forintot fizetnek munkaegységenként. megalapozottnak látják a megélhetést. Az árvízkárok kitermelésé­nél nagy szükség van az őre. gek szorgalmára, tapasztala­tára, a fiatalok lendületére. Egyszer már ez az összefo­gás felemelte a tsz-t. miért ne sikerülne ez most is? „Nem siránkozni, kesereg­ni kell — mondják Szabol­cson —. hanem dolgozni, to­vább építeni!” B. D. Utón A camion motorja egyhan­gúan dorombolt. Egy pillan­tást vetettem a kilométer- órára: 85. A város még 120 kilométerre van. Szeretnék meginni egy kávét, és vagy 1—2 órát pihenni. Lejjebb nyomtam a gázpedált. Az or­szágút nyílegyenesen veszett el a félhomályban. Halk. majd erősödő sziré­navijjogásra riadtam. A visszapillantó tükörben fel­tűnt egy erős fényű motor­kerékpárlámpa. összeszorult a szívem. Lassan, nagyon óvatosan eresztettem vissza a gázpe­dált. 105 — 103 — 97... De hát ez most már úgy sem segít, keseredett el a szám íze. Ha ugyan erről van szó... Nézzük csak: menetlevél rendben, lámpák rendben... A motoros elém fáról. Mái nem siet, hiszen megvan az áldozat. Legalábbis látszó­lag, nyugodtan ülök a volán mögött. Ö komótos mozdulatokkal leállítja a motort, leszáll, odajön hozzám, kezében tás ka. Int, hogy nyissam ki az ajtót. — Adjon isten... Morgok valamit. — Szép esténk van... Neked. — Hova megy? Nyúlok a menetlevél után. — Hagyja csak. Külföld? — Görögország. — Görögország... Hej, de szép életük van maguknak! Látja, én is mindig nagyon szerettem volna utazni... A tengerparton járt már? — Marseille, Amsterdam, Ogyessza... — Mondja, igaz az. hogy már 100 kilométerről is le­het érezni a tenger szagát? Sok útikönyvem van. ott' ol­vastam valahol — halkan el­neveti magát. — Tudja. én most legszívesebben felül­nék maga mellé, aztán 120- szal irány Athén... Pedzi már... — ...De hát ez nem rhegy. Majd a fiam. Azt majd egy ilyen camionra ültetem. az­tán ha hazajött, összeülünk otthon, elővesszük a térké­pet, és ahogy ő mondja hol járt, mit látott, én követem a térképen, és akkor én is uta­zom... Na. de ne haragudjon, hogy itt feltartottam magát, biztosan siet, és hát tulaj­donképpen nem is azért ál­lítottam meg magát, hogy itt elfecsegjem az időt — kinyi­totta a táskáját, és kivett belőle egy termoszt —, ...de ma született a fiam, tudja, a leendő camionpilóta, és hát, ha meg nem sérteném, igyon velem egy korty kávét a fi­am egészségére... Deák Gusztáv

Next

/
Thumbnails
Contents