Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-19 / 220. szám

i o!da! RELET-M AGY ARORSZA« 1970, szeptember ?9 Szülők fóruma Rossz, vagy beteg a gyerek ? A gyermekpszichiátria Magyarországon szép ha­gyományokra tekinthet vissza. Az első magyar Psycho- physikai Laboratórium 1899-ben kezdte meg működé­sét. A gyermekideggyógyászat azonban csak 1961 óta vált önálló szakterületté. A Budapesti Gyermekideggyógyászati rendelő lép­csőházát, folyosójának falait tanulságos rajzok díszítik. Az egyiken vásott kölykök tolják félre az idős bácsit, a másikon udvariasan előre engedik, megint másutt a család szeme fénye iskolába készül — körötte papa, ma­ma, nagyszülők, rokonok, a cipőjét húzzák, fésülik, öl­töztetik. Amott meg remegve írja leckéjét a bottal, po­fonnal megfélemlített kisiskolás. Túl eleven, feltűnően fegyelmezetlen, szorongó, in­dulatos, dacos, az iskolai környezetbe nem illeszkedik, gátlásos, feltűnően egyenetlen teljesítményeket mutat a gyerek. Vagy rossz szokásokat vesz fel, — körmöt rág, ágyba vizel, dadog, otthon megtanulja, tudja a leckét, az iskolában képtelen elmondani. Az ilyen, és hasonló magatartásbeli panaszok mö­gött sokféle, minimális idegrendszeri sérülés, zavar hú­zódik. Sok gyereknél az iskolával kapcsolatban merül­nek fel panaszok — a tanulással, vagy a közösségbe való beilleszkedéssel összefüggésben. Fontos, hogy az ilyen gyereket szákorvos, a gyerekideggyógyász meg­vizsgálja, kezelje. A körzeti gyermekgyógyász, az iskolaorvos, a saját vagy rendszerint a pedagógus, a szülő kezdeményezé­sére küldi vidéken is mentalhygiéniai rendelésre maga­tartáspanaszokkal a gyereket. Brunecker Györgyi, az intézet igazgató főorvosa mondja el, hogy részletes ambuláns kivizsgálással kez­dődik minden eset „felderítése”. A nem intenzív terá­piára szoruló gyerekeket, a nevelési tanácsokhoz irá­nyítják. Akik pedig gondozásra szorulnak, azokat he­tenként egyszer, de legalább kéthetenként egyszeri fog­lalkozásra rendelik. — Az első alkalomra általában csak az anyát hívják be. Tőle nyerik az alapinformá­ciókat. Ilyen és hasonló kérdéseket tesznek fel: hánya­dik terhességből, milyen súllyal született a gyerek, könnyű, vagy nehéz szülés volt, milyen betegségeken esett át a gyerek, milyen a karaktere, milyen volt a magatartása korábban. Érdeklődnek a szociális háttér iránt, milyen miliőben él a gyerek, milyen a szülők há­zassága, családi élete, mi a foglalkozásuk, nevelési mód­szerük. Ha a pedagógus kezdeményezésére került gyer­mekideggyógyászatra, akkor speciális jelentést kérnek az osztályfőnöktől, az iskolától. Sok a kezelt serdülőkorban is. — A serdülés mennyire orvosi probléma? Nagyon is az. — Köztudott, hogy a második világ­háború után a serdülés, különböző okok miatt előbbre tevődött. A korai serdülés az akceleráció, nem harmo­nikus folyamatként zajlik le. A testi fejlődéssel az ideg- rendszeri fejlődés nem tart lépést, nem halad azzal pá­ráiéit. — A kisiskolásoknál mindig a szülőkre vagyunk * utalva. Csak velük, segítségükkel tudunk eredményt elérni. Tőlük függ, például, hogy rendszeresen elhoz- zák-e gyermeküket a gondozásra. A serdülők már ön­állóbbak- Sokszor a szülő nélkül, vagy ellenére érünk el náluk eredményt. Az intézetben orvosok, pszichológusok foglalkoznak a gyerekekkel. Előfordul azonban olyan eset is, amikor a hibás magatartás a környezet függvénye. Nem a gye­rek szorul terápiára, hanem a család. Ilyenkor a gye­rek környezetében lévő felnőttekkel, szülőkkel, gondo­zókkal való foglalkozás kerül előtérbe. — Miből áll a gondozás? — Rendszeres egyéni foglalkozás fél, egy évig. De még ezután is hosszabb távon követik, ellenőrzik a páciens sorsát. A szülőknek nevelési tanácsokat adnak, útmutatást a helyes életrend kialakításához. Ahol a hi­bás nevelési módszerek és a szülő magatartása kíván változtatást, ott a serdülővel való individuális foglal­kozás is szerepet kap. Általában sok múlik a szülő belátásán, segíteni akarásán. A gyermekideggyógyászati rendelőben speciális foglalkozás, játékterápia folyik. Tanulás- és csoportterápiát terveznek. És speciális mozgásterápiát akarnak létesíteni. Sok gyereknél ugyanis mozgásos ügyességben mutatkoznak hiányok. Jól ismerjük a sokat mozgó, örökké ugrabugráló izgő-mozgó típust. Ez a gyerek nem rossz — minimális idegrendszeri zavar okozza a magatartást. A mozgásügyetlenségnek is messzemenő következ­ményei lehetnek. Például nehezen tanul meg írni, el­marad a sikerélmény, a gyerek dacos, indulatos lesz. Vagy a mozgásügyetlenség következtében nehezen megy a betűösszeolvasás. Sorozatos kudarcélmény éri a gyereket —í indulatossággal vagy elkedvetlenedésse! válaszol a fokozatosan növekvő igényekre. Kötényt, körmöt rág. Gyerekkorban óriási az idegrendszer konpenzáló képessége. Ezt ki kell használni, a személyiségjegyek pozitív alakulását segíteni. A felnövekvő, egészséges gyermek érdekében nem csupán a pedagógusnak, a szülőnek is kötelessége ezt segíteni, orvosi segítség igénybevételével is. K. M. GYEREKEKNEK TÖRD A FEJED! KIT és KOT VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 6. Nagy László. 7. Becézett női név. 8. Egymást előző betűk a magyar abc-ben. 9. Vissza: nagy magyar költő. 11. ASN. 12. IOVE. 14. Balti szovjet nép. 16. Tetőcsatorna. 18. Téli sport. 20. Megfejtendő. 21. Római 999. 22. Ebből olvasztják ki a fé­met. 24. Mezőgazdasági gép. 25. Gáborka. 27. Lét. 28. Csetneki csi­kós teszi a Tiszán. 29. Még nem... (van remény). FÜGGŐLEGES: 1. Folyadékban szétoszlató. 2. Személyed. 3. Időtől fogva. 4. Kettős, idegen nyelvű (tudomá­nyos) szóösszetételekben. 5. Há­nyad. 6. Megfejtendő. 10. Caesar! 11. Kártyalap. 13. Ener­gia. 14. Elme. 15. Holtak városa. 17. Alkony után következik. 19. Akta. 21. Rendhagyó ige. 23. CBA. 24. Mögé ellentéte. 26. Vissza: sze­mélyes névmás. 27. A vésőnek is ilyen formája van. Megfejtendő: vízszintes 1. ... kerül meg­rendezésre megyénkpen a ...íug- gőleges 6, vízszintes 20... Múlt heti megfejtés: — Nemzetközi müvészte- lep — Könyvjutalom: Nagy Enikő Tyúkod, Jurkinya Tbolya Aoaev K. Balázs József Nyíregyháza. Találd ki ! Nincsen helyén minden eb­ben a mesében, de aki ol­vassa, rakja oda szépen... Szól a mese KIT-ről, szól a mese KOT-ró!, szól a ve­lük történt érdekes dolgok­ról. Nevezhetjük KOT-ot nagy. behemót szörnynek, hisz mel­lette kis KIT ezerszer is könnyebb. KIT miákol, KOT piheg, KIT fürödni nem sze­ret, fél a víztől, mint a tűz- től, s rajta KOT sokat ne­vet, KIT csavarog egész éj­jel, s nappal alszik, mint a bunda — KOT úszkál az óceánban, földön járni nem is tudna. Tányérjából KIT a tejfelt élvezettel nyalogatja, egeret fog — s KOT a víz­ben egész nap a napot lop­ja. KIT — ha -bántják — fúj és karmol, vagy (ha gyengébb mint a másik) át­ugrik a kerítésen, vagy für­gén egy fára mászik. KOT békés, ő nem bánt senkit. S ha őt bontják? — futni szégyen! — mondják sokan, de ő mást mond, s leúszik a vízbe, mélyen. És ha most én megkérde­zem: kicsoda KIT és ki KOT? — gondolom, hogy ez bizony már senki előtt nem titok. így felelnél: „KIT a macska. KOT pedig egy cá­pa, esetleg egy szörnyű, nagy- nagy óriási bálna.” Igaz lenne, ha így lenne, ám de mégsem így van. Nézd meg csak az első két sort! Abban mit is írtam?... Azt írtam, hogy nincsen he­lyén a mesében minden. Hogy miért nincs? Találd ki te. kis olvasó, kincsem!... Segítek, no. elárulom, hogy nem KIT a macska. KOT a macska. KIT pedig egy jó­kora halacska, azaz: bálna. És most lássuk, ki mondja meg nékem: mi nem volt he­lyén eddig ebben a mesé­ben? ...Az,;,ami most követke­zik, az lesz csak a furcsa! Bálnavadász hajó indul nagy tengeri útra. Távcsövé­vel a kapitány messzeségbe kémlel, figyel, figyel, s úgy látszik, hogy most valamit észlel. Fel is kiált: „Ott a bálna! Teljes gőzzel arra! Vitorlát fel! És a kormányt még egy kicsit balra! Tüzér, ugorj az ágyúhoz! Rendben legyen minden!” (Jaj, mi lesz itt?! Szegény bálnát csöppet sem irigylem...) Fel­kiált a tüzér s bámul, tágra- nyitott szemmel: „Nézzétek csak! Ilyet se lát mindennap az ember!” Odaszaladnak mellé a ten­gerészek tízen, s csodálkoz­nak, hisz nem bálna — macska van a vízben. „Macs­kára én nem lövök rá!” — mond a tüzér s reszket keze- lába. és szaporán veti a ke­resztet. ■ „Vigyázz!... No- hát!... Álljunk csak meg! A kapitány hol van? Küld­jünk gyorsan táviratot né­hány rövid sorban.” És megy is a távirat hogy: JÖJJETEK, SEGÍTSETEK, MERT MEGTÁMAD BEN­NÜNKET EGY MESEBELI SZÖRNYETEG. NEM MACS­KA — HISZ VÍZBEN ÚSZIK, S NEM HAL — MACSKAFARKA VAN. GYERTEK GYORSAN, HA- LÁSZHAJÖNK BAJBA’ VAN! Indul hamar a segítség, harminc helikopteren a vá­rosból kétszáz ember csoda- gyorsan ott terem. Négy pro­fesszor, három orvos, ápoló­nők (mind de szorgos!), ti­zenhárom újságíró, hét kül­földi tudósító, macskaaka­démikus, bálnaakadémikus, ifjú természetbarátok, kíván­csi turistalányok, fényképé­szek, filmesek és tudósok — híresek! Férfiak, nők, ifjak, vének, a kis hajón alig fémek. Tárgyalnak egy teljes évig, végül mindnyájan megértik, mi okozta itt a bajt, felfor­dulást, zűrzavart. És hatá­roznak ekképpen: „A / hiba a MESÉBEN van, azaz: a nyomtatásban — miben is lehetne másban? — Mert ahová KOT van nyomva, oda KIT-et kellett volna.” No, de most már rendbe» minden. KIT úszkál a ten­gervízben, a konyhában KOT dorombol, s vízre álmában sem gondol. Érthető már minden végre — kár, hogy itt a mese VÉGE. -2 B. Zahoder nyomán írta: Krecsmáry László Mosoly érdem rend '/■v.cvcr feíjí í A -'Öiv‘aftS'£bart’. • a‘ homokten­ger közepén két út keresztez­te egymást. Pontosan az út­kereszteződésnél áll egy őr­torony? Az őrtoronyban fel­váltva két fivér teljesített szolgálatot. Az egyik becsüle­tes volt és igazmondó — a másik szeretett füllenteni és mindig becsapta az embere­ket. Azon a tájon azonban ezt mindenki tudta róluk. Egyszer egy vándor — aki a legközelebbi városba igyeke­zett — eltévedt a sivatagban, és sehogy sem tudott rájön­ni, hogy a két út közül melyik az, amely céljához vezet és melyik, amely a pusztaság mélyébe visz. Töprengett, töp­rengett, de hiába. Csak hír­ből ismerte a fivéreket és így nem tudta, hogy vajon az igazmondó, vagy a hazudós van-e éppen szolgálatban. Ám nem volt mit tennie, hát végül is megkérdezte a to­ronyőrt: — Ha nem te volnál itt, hanem a bátyád, ő mit mon­dana, melyik úton jutok el a városba? — Ezen! — mutatott rá i kérdezett kinyújtott kézévé az egyik útra. S a vándoi nyomban rátért a másik útra és alkonyaira szerencséser be is ért a városba. De vajor miért a másik utat választot­ta, és miért nem azt, amelye a toronyőr mutatott? Hogyar okoskodott? ("mi bzbSt sg minin iaApuie ’ize utau ‘uioubizsbiba nsjf l8!« jjtsBui b usddaspiaputui ‘mi -azsáq laj.to ípAjauMpq — uBq -S bibais b {tqnjzsndia qojBqe tueu eq— ieqaj, min o;azaA BqsojBA b gam BuiBinm ueAf -oq BfAigq sopnzsq n Agoq ‘uaiuizso piaj aamasapjaq b bjjb uazsiq Ueui — BCjb} -nui lem zssoj B sí zb 'sajjq IojbsbpuouizbSi tqB ‘qajazsaq la.uaAij saiajnsaaq b luozstA BH 'UIOUBIZSBIBA paq lBln JRS-búi b uiaqau inqaj, ■eti}ejnui oiaAtj ppuouizBSi laApuiB ‘BCiBinui iBfn zb ízB uiau sa ‘tudeso goj aq Agoq ‘soiziq ‘uaiaC uba gnzBq b jnzoq; jsa -isai B bjj :i}ozoj{iopuo3 Agj jopuBA b :sajrajgax*j) Egészen véletlenül történt. 1967-ben a varsói gyermek­szanatóriumban Wanda Cho- tomska lengyel költőnő látó. gatása' után meghallottam az egyik kis betegtől, hogy itt a gyermekek „mosolyérdem­rendet” adományoznak azok­nak a felnőtteknek, akik örö. met szereznek nekik. Zsűrit hoztunk létre, amelynek elnöke Ewa Szel- burg-Zarembina költőnő lett. Első döntésünk így hang­zott: ha a gyermekek valakit érdemesnek találnak az ér­demrendre. ők maguk tegye­nek javaslatot a kitüntetendő személyre. Az érdemrend tervezésére kiírt pályázatra 44 000 ‘ ja­vaslat érkezett be. A renge­teg tervezet közül végül is arra esett a választás, amely azúrkék alapon mosolygó napkorongot ábrázoL Az ér­demérmeket végül is az álla. mi pénzverő készítette el számunkra és egy vállalat szalagokat küldött hozzá. A kitüntetést évente két­szer ítélik oda — a tavasz első napján és a nyár utolsó napján. Az első 14 érdemren­det 1968. szeptember 22-én osztották ki. A mai napig 28 személy részesült benne. Zofia Zdanowska Miért görbe a mákos kifli 7 A kiflik valamikor réges-ré- gen teljesen egyenesek voltak. Olyanok voltak, mint égy-egy vonalzó, csak: éppen tésztá­ból. így volt ez hosszú időn keresztül, egész pék-emléke­zet óta; a kifli egyenes, zsem­le gömbölyű. Az is termé­szetes, hogy egyenes kiflinek csak egyenes kifli gyereke lehet, a gömbölyű zsömlének pedig csak gömbölyű fia, le­ánya. Történt egyszer, hogy Má- kosék családjában ikrek szü­lettek. Két kis mákoskifli- lány. Pettyes ruhájukban Igazán szemrevalók voltak, szerette is őket mindenki, a szomszéd Zsemlééit két kisfia is. Együtt játszottak naphosz- szat a téren, fogócskát, hu- nyót, meg minden olyan játé­kot, ami jóravaló péksüte­mény csemetéhez illik. Egy nap váratlanul, két ugróisko- la-játszma között azt mondta az egyik Mákos-lány: — Tegnap kaptam a pa­pámtól egy tízszer akkora luftballont, mint a fejem, és .ráadásul az iskolában felelés nélkül három ötöst egyszer­re. A Zsemlék hitetlenkedve hallgatták, a testvére pedig, bár tudta, hogy szó sem igaz az egészből, rábólintott, Sőt, még folytatta is a dicsekvést: — És tudjatok meg, hogy én holnap repülni fogok. Iga zi repülőgépen És száz forin tért veszek majd fagylaltot. A Zsemlék tudták, hogy e teljesen lehetetlen, hiszen kiflik történetében még sohr sem fordult elő sem az, hog egyikük igazi repülőgépe- utazott volna (hacsak tízére formájában nem) és még a is ritka, hogy egy olyan ki« kis tésrtadarab, mint a kifli akár tíz forintért is fagylaltot vegyen. De hát a testvérek egymás szavába vágva bizonygatták, hogy így igaz, ezért végül biztonság kedvéért csak eny- nyit kérdeztek a Zsömlék: — így görbüljetek meg? — és mutatták az ujjúkkal, ho­gyan. — így görbüljünk meg! — mondták a mákos kiflik, és el­indultak hazafelé, elégedet­len a jól sikerült hazugságtól. Útközben nem láttak sehol em tükröt, és nem is talál - oztak senkivel. így aztán ott- ton édesanyjuk Volt az első, ki észrevette, hogy a lányok onalzó helyett leginkább egy U” szögre hasonlítanak. Lett 5 nagy sírás-rívás. De ezen izony már néni lehetett se­jtem. Azóta minden kifli görbe. Tóth Judit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents