Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-17 / 218. szám

4. otdal KB&ET-MAGYARORSZÄG 1970. szeptember IT Korunk mezőgazdasága Ahogy a íőkertész látja Huszonhétezer vagon alma sorsa Nyúltenyésztés kísérletképpen A debreceni Petőfi Tsz kísérletképpen 1969. májusában 100 anyaállattal megkezdte a nyúltenyésztést. Az eredmé­nyek igen biztatók. A tsz azt tervezi, hogy a Tiszántúl leg­nagyobb nyúlfarmját indítja meg. Igen nagy a kereslet a nyúl- hús iránt. Molnár István, a nyulak gondozója a ketrec előtt. Védekezzünk az amerikai fehér szövőlepke kártétele ellen! Szabolcs megye közös és háztáji gazdaságaiban meg­kezdődtek a téli alma szüreti, felvásárlási, szállítási mun­kái. A szüreti, szállítási, értéke­sítési munkák ez évben sem mutatkoznak könnyűeknek. A megye várható télialmater- mése a végleges felmérések alapján mintegy 270 000 ton­na. A fiatal ültetvények ter­mőre fordulásával a megye termő télialma-ültetvénye 36 000 hold. 1969. évben 340 000 tonna téli alma gond­ját, baját kellett megoldani. Az idei év kisebb termés- mennyiségével arányosan nem csökkennek a gondok, problé­mák, hiszen a minőség lé­nyegesen gyengébb, az út- és szállítási viszonyok rosszab­bak, az értékesítési lehetősé­gek még nem egyértelműen tisztázottak. A spontán virágzást egy hűvös, csapadékos időjárás követte, ami miatt a megter- mékenyülés a vártnál gyen­gébb lett. A gyengébb meg- termékenyülés, majd a nagy hőmérsékleti ingadozások ha­tására a természetesnél na­gyobb mértékű volt a gyü­mölcshullás. Az ár- és belvíz­zel borított területeken a ter­més 30—40 százalékkal ki­sebb. A csapadékos és meleg időjárás váltakozása pedig kedvezett a gombabetegségek tömegés fellépésének megye- szerte, ami a fán lévő alma gyengébb minőségében mu­tatkozik meg. A fuzikládium- fertőzés és a gyümölcsperzse- lés miatt az exportminőség aránya'a becslések szerint nem fogja "meghaladni a 45— 50 százalékot, ha a kereske­delem a szabványban előírt követelményeket igyekszik betartani. Télialma-exportunk na­gyobbik része ez évben is a Szovjetunióba irányul. A HUNGAROFRUCT Vállalat tájékoztatása alapján e tér­ségből 110 000 tonna szovjet exportot tervez bonyolítani a Három évvel ezelőtt a 66. Országos Mezőgazdasági Ki­állításon már szép eredmé­nyeket értek el megyénk ter­melőszövetkezetei tenyészál­lataikkal. Az elsődíjasok kö­zött ott volt már akkor Is a kisvárdai Rákóczi Termelő- szövetkezet fehér hússertés növendék tenyészkancsoport­ja, és a nagydobosi Petőfi Termelőszövetkezet magyar fésűs merinói növendék te­nyészkosai. A kitüntetettek között voltak a dombrádi Szőke Tisza, a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet és a Tiszavasvári Állami Gaz­daság tenyészjúhai. Nemcsak a jonatánhoz értünk E kiállításon látott minősé­gi követelmények ismereté­ben már 1967 évben elhatá­rozták megyénk törzsállatte­nyésztő (állatnemesítő) gaz­daságainak vezetői, szakem­berei, hogy az idei kiállításra a követelményeknek minden tekintetben a legjobban meg­felelő tenyészállatokkal készül­nek. így az elhatározást tettek követték, amelynek eredmé­nye lett, hogy a megyénkből felvitt tenyészállatok az or­szág 19 megyéje közül az el­sők között szerepeltek. Lehet itt állattenyésztést is magas szinten folytatni, nemcsak a jonatán termesztést A kiosz­tásra került kevés nagydíj- ból (megyénként nem jutott egy) kettőt megyénk tenyész­tavalyi 150 000 tonnával szemben. Az utóbbi évek hűtőházépí­tési programja keretén belül úgy az üzemi, mint a keres­kedelmi hűtőtérkapacitás ör­vendetesen javult a megyé­ben. Az ez évben műszaki át­adásra kerülő hűtőházakkal együtt a megye hűtőházi ka­pacitása 10 700 vagon. A HUNGAROFRUCT Vállalat nem kívánja ez évben bérbe venni nagyobb mértékben a termelőszövetkezeti hűtőhá­zakat. Jövő évi szállítás ese­tén az exportra elküldött hűtőházi almáért január hó­napban 1,20 forint kilogram­monként, február hónapban 1,50 forint kilogrammonként, március hónapban 1,80 forint kilogrammonkénti tárolási költséget fizet az üzemeknek. A tavaszi értékesítés bizony­talansága, valamint az is­mert hitelezési, pénzügyi problémák miatt az üzemek nem ösztönözöttek az export­minőségű almák tárolására, holott a tárolási kísérletek és a megyei tapasztalatok is azt mutatják, hogy psak ilyen minőséget szabad hűtve tá­rolni. A forgalmazás technikai feltételei az elmúlt évhez vi­szonyítva kedvezőbben nem változtak. A HUNGARO­FRUCT Vállalat ez évben a tuzséri és komorói átrakó­állomásokon keresztül ““fogja bonyolítani a Szovjetunióba irányuló exportszállítást Mán- dok átrakóállomás kikapcso­lásával. A két átvevőhelyre koncentrálás — az elmúlt év kedvezőtlen tapasztalatai alapján — nagy reményeket nem táplál a termelőüzemek­ben a torlódásmentes átvé­telt, rakodást illetően. Igaz, hogy a tuzséri átvevőhely műszaki felszereltsége lénye­gesen javult a rakodóhelyek, a belső gépesített anyagmoz­gatást illetően, de amennyi­ben az elméletileg kiszámí­tott szovjet széles nyomtávú vasúti kocsikat olyan napi állatai hoztak el. Ez azért is nagy értékű eredmény, mert a termelőszövetkezeti te­nyészállatok nyerték el. Sertéstenyésztésben a kis­várdai Rákóczi Termelőszö­vetkezet növendék tenyész­kancsoportjának komoly ve- télvtársai voltak a Keszthe­lyi Agrártudományi Főiskola, a Felsőbabádi Állami Gaz­daság, a Dunaszentmiklósi Állami Gazdaság, az őrhal­mi, a nagybajomi, a hajdú­böszörményi termelőszövetke­zetek régi híres tenyészetei, bői felszállított növendék te­nyészkanok. Ezekkel szem­ben is megálltak helyüket. Az ország területből felvitt 15 állami gazdasági és 30 termelőszövetkpz°ti legiobb tenyészállatok között a leg­értékesebbek lettek, amit a lagszebb díj. a nagy díj bizo­nyít. Ez a szövetkezeti gaz­daság 3 évvel ezelőtt szere­pelt tenyészkanjaival a kiál­lításon, akkor I. díjat, (aranyérmet) kapott. A tor- nyospálcai Rákóczi Termelő- szövetkezet először most sze. repelt a kiállításon, a te­nyészkancsoportjával I. díjat (aranyérmet) kapott.. Juhtenyésztés területén me­gyénk termelőszövetkezetei­nek eredményes tenyésztői munkáját dicséri, hogy a nagydobos! Petőfi Termelő- szövetkezet a 8375-ös növen­dék tenyészkosa a felvitt 2? állami gazdaság, a 19 terme­lőszövetkezet 114 legjobb ko­sai közül — a legjobb volt —, a tenyészkos nagydíjat ütemezésben nem sikerül Ki­állítani, mint ahogy azt most elvárnák, elkerülhetetlen lesz a gépkocsitorlódás, ami a szállítási gondokat csak to­vább növeli, s az anyagi kihatásai az üzemekre nehe­zednek. Az export átvevőhelyekre történő szállítás ez évben is tengelyen, azaz tehergépko­csikkal, más közúti szállító járművekkel történik. A szat­mári térségben gazdálkodó üzemeknek 100—110 kilomé­teres távolságra kell szállítani a készre csomagolt almáikat minden mozgatható gépjármű igénybevételével. Különösen problémát jelent ez az árvíz sújtotta területeken, mivel a termelőszövetkezetek saját fu­vareszközei az árvízkárok helyreállításához szükséges anyagok szállításával vannak lekötve. Ésszerű megoldásnak tartanánk, ha a gazdaságok két-három gyűjtőtelepre szál­lítanák az áruikat, ott történ­ne a mennyiségi és minőségi átvétel, ahonnan nagy teher­bírású gépjárművek igény- bevételével történne az el­szállítás. Lehetővé válna így az építési és egyéb anyagot szállító gépjárművek jobb ki­használása, kisebb szállítási távolságokon. Ilyen megoldást a kereskedelmi vállalatok nem terveznek. A közúti szállítás növelését nehezíti, hogy nem állnak rendelkezésre a szükséges mennyiségben a gépjármű­vek. A MÉK Vállalat kielégí­tetlen gépkocsiigénye szep­tember hónapban napi 25, .ok­tóber hónapban napi 35 da­rab. Az ÁFÉSZ-ek kielégí­tetlen igénye jelenleg napi 70 gépkocsi. Az állami gazdasá­gok gépkocsiigényét hosszas vita után sikerült rendezni. A közületi gépjárművek meg­hirdetett igénybevételének le­hetősége nem megnyugtató. Göngyöleggel való ellátott­ságunk sem megoldott. A szedő göngyöleg ésszerű szer­vezés és rotáció esetén ele­érdemelte ki. Ennek a te­nyészetnek a kosai hoztak I. (arany) és III. (bronz) díjat, illetve érmet. A dombrádi Szőke Tisza Termelőszövetkezet kosai II. díjat (ezüstérmet), III. díjat (bronzérmet) hoztak. A nyírmeggyesi Petőfi Termelő- szövetkezet kosai II. dijat (ezüstérmet) kaptak. Előnyösebb a helyi tenyészetből vásárolni Az elért eredmények bizo­nyítják, hogy megyénk ter­melőszövetkezetei az állatte­nyésztés minőségi fejlesztése terén igen komoly munkát végeztek, úgy a sertés-, mint a juhtenyésztésben nagy érté­kű — arányosan is a leg­jobb, minőségű — tenyészál­latokkal rendelkezünk. Magyar fehér hússertés törzstenyészeteink megállják helyüket úgy a szaporaság. mint • a fejlődő, takar­mányértékesítő, húskiterme­lési képesség, mint a test- hosszúság, a tetszetős külső megjelenési forma tekinteté­ben. az ország legjobb te­nyészeteinek sertésállomá­nyával. Ezenfelül — ez is jelentős előny — hozzá van­nak szokva az itteni éghaj­lati, természeti körülmények­hez, amelyhez a más terüle­tekről ide hozott állatoknak szokni (alkalmazkodni) kell. Megyénk sertés törzstenyé­gendő. A megye exportgön­gyöleggel való ellátottsága azonban csak 65—70 százalé­kos. A hiányzó mennyiség le­gyártása, helyszínre szállítása még megoldatlan feladat. Fé­lő, hogy exportgöngyöleg és ládatető hiánya miatt aka­dozni fog az exportszállítás üteme. Hogy milyen okok játszottak, vagy , játszanak közre az exportgöngyölegek idejében való legyártását, il­letve leszállítását illetően, ál­talunk nem ismertek. A fehér áru szüreti, felvá­sárlási, exportszállítási mun­kái szeptember 1-én megkez­dődtek. Fő fajtánk, a jonatán korai szedése szeptember 10 után kezdődött. A fehér áru felvásárlási árai ismertek. A piros áru áraira vonatkozóan intézkedés a mai napig még nem történt. Kívánatos len­ne, hogy a szüret megkezdése előtt az üzemek már koráb­ban tudnák a felvásárlási árak alakulását, hogy e nagy munka szervezését előre át­gondoltan, tervszerűbben old­hassák meg. összességében az állapít­ható meg, hogy a télialma- szüret, feldolgozás, szállítás, értékesítés munkáinak meg­szervezése ez évben is nagy feladat. Ha sikerül is gondos munkával a jó minőségű al­mát exportra értékesíteni, nagy gond marad a gyen­gébb minőségű belföldi alma értékesítése. A kereskedelmi vállalatoktól az eddigiektől jobb áruteritést, szervezettebb munkát követel az ilyen mi­nőségű áru értékesítése, de már most felvetődik annak szükségessége, hogy a kon­zervipar kapacitása jobb ki­használásával növelje a gyengébb minőségű alma fel­dolgozásának mennyiségét. Somogyi Imre kertészeti felügyelő szeteiből. Kisvárdáról, Tor­nyospálcáról, Nyírtassról, Pa- nyoláról, Nyíribronyból, stb. számos növendék tenyészko- cákat és — köztenyésztésük szükségletén felül — növen­dék tanyészfcanokat vásárol­nak meg és szállítanak el a szomszédos megyék, amely ezután csak fokozódni fog. A legésszerűbb lenne, ha ezek­kel a törzstenyészetekkel az építkezés alatt álló sertés- kombinátokat üzemeltető szövetkezetek már mast meg­állapodást kötnének a nö­vendék tanyészkoca-szükség- let biztosítására. E kombi­nátok tenyészállatigényeit tervszerűen ki lehet elégíte­ni megyénkén belül. így nem kerülnének el ezek az értékes tenyészállatok me­gyénkből és nem kellene ta­lán drágábban, távolabbról ideszállítani ezeknél gyen­gébb minőségű tenyészkoca- állományt. Kiválóak a tenyészkosok A juhtenyésztés hasznát napjainkban és várhatóan hosszú időn keresztül 70 szá­zalékban a hústermelés hoz­za. A tenyésztés előterében a gyors fejlődésű, jó takar- fnányértékesítő képességű (jól izmolt, széles hátú, ágyéfkú . és farú), nagy testű magyar fésűs merinók kerültek. Ezen követelményeknek a kiállítá­son szereplő három termelő­szövetkezeti juh törzstenyé­szetünk tenyészkosai megfe­leltek. E tenyészetben lesz éssze­rű felneveltetni . és azokból megvásárolni az utánpótlásra szükséges nőivarú tenyészju- hokat és a tiszta vérű anya­A 43/1968. (Xn. 6.) MÉM. sz. rendelet alapján az amerikai fe­hér szövőlepke (Hyphantria cu- nea Drury) különösen nagy kár­ral fenyegető, karantén kártevő. Nagyfokú elszaporodása esetén tarrágást okoz. Gyümölcsfáink károsításakor — az asszimiláló felület csökkentésével — nemcsak az az évi, de a következő évi ter­mést is csökkenti. Jelenléte a gaz­daságokban, csomagoló-, tároló- és berakóhelyeken exportot ki­záró ok. A védekezés végrehajtása a ter­melő kötelessége. A határ mentén 25 km-es mély­állomány helybani előállításá­hoz szükséges tenyészkoso­kat. A hústermelésből származó jövedelem fokozása érdeké­ben egyre több húsfajta ko­sokat fogunk alkalmazni ke­resztezés céljára. Juhtenyész­tésben a heterózis előnyös hatása a leghasznosabban csak úgy használható ki, ha a nagy testű merinói anyákat, húsfajtájú kosokkal termé­kenyítjük. Ezekből az utó­dokból van a legjobb, tejes-, vagy pecsenyebárány, fiatal hízott juh. Ezt a célt természetesen legeredményesebben úgy ér­heti el a gazdaság, ha az anyaállományának jobbik 50 százalékát évről évre nagy testű — jó gyapjútermelő is —, merinói kosokkal termé­kenyíti, a másik 50 százalék­ra húsfajta kosokat hasz­nál. így állandóan jobb és jobb tiszta vérű növendék fiatal anyával javul az any^állomány fejlődőképes­sége, amellyel párhuzamosan javul a keresztezésből szár­mazó Fl-ek minősége, fej­lődőképessége és jövedelme­zősége. Megyénk sertés- és juhál­lományában meglévő nagy tény észértéket, jövedelmező­ségi lehetőséget igyekezzünk elsősorban itt kihasználni. Az élet által diktált minőségi ver­seny fokozottabban folyik to­vább. E két állatfajban elért eredmények fokozása a je­lenlegi helyezés jövőbeni megtartása — szarvasmarha­állományunk minőségének gyors javítása, határozott, célratörő és következetes munkát kíván Dr. Szkita József, a megyei állattenyésztési felügyelőség vezetője ségű sáv közútjain és a közterö« leteken a védekezést a növény­védő állomás végzi el. A községi tanácsok — augusztus 20-i határidővel bejelentett igény­lésükre — ingyenes vegyszert kaptak a védekezéshez. A házi- kertekben, udvarokban észlelt fertőzéskor a növényvédelmi fel­ügyelők és a községi szakigaz­gatási szervek közhírré tétel útján figyelmeztetést adnak ki, illetve a védekezés elmulasztása miatt szabálysértési eljárást indítanak a tulajdonos ellen. Tároló-, bera- kodóhelyek, valamint a gazdasá­gok területén észlelt fertőzés ese­tén a növényvédelmi felügyelők forgalmi korlátozást rendelnek eU Amennyiben a védekezést 3 na­pon belül nem végzik el, ideigle­nes növényegészségügyi zárlat el­rendelésére tesznek javaslatot. A zárlatot a sikeresen elvégzett vé­dekezés után oldják fel. A védekezés: a 32/1968. sz. tvc. II. pont 5. §. (1.) brk. és a 43/1968. MÉM. sz. rendelet alapján kötele­ző. A védekezés elmulasztása ese­tén a termelő terhére haladékta­lanul közérdekű védekezést ren­delnek el. A kártevő II. nemzedékének rajzása, és a hernyófészkek meg­jelenése — az I. nemzedékhez ha­sonlóan igen elhúzódott. A TL nemzedék lepkéi nagyobb egyed- számmal jelentkeztek. Ugyanak­kor a n. nemzedék imágóinak to­jásprodukciója is nagyobb. A nö­vényvédő állomás laboratóriumá­nak kertjében az I. nemzedék rajzásakor megfigyelt imágók át­lagban 320 db, ezek utódai már 676 db tojást raktak. Az elhúzódó rajzás a védekezést megnehezíti. Jelenleg' a fiatal lár­vák zömmel a hernyófészkekben együtt vannak. Ugyanakkor ta­lálunk fészkeket elhagyó, fejlet­tebb lárvákat, de tojásrakó imá- gókat is. Eredményes, főleg házikertek­ben, udvarokban, szórványfákról a hernyófészkek leszedése, mecha­nikai megsemmisítése addig, amíg a fészek átmérője a 30 cm-t nem haladja meg. Vegyszeres védekezésre ajánlott szerek: Fiiból E 0,3—0,5%-os permedé­ben. Ditrifon 0,2%-os permedében. Ezúttal is felhívjuk a termelők figyelmét, hogy a szövőlepkekár észlelése esetén azonnal — amíg a lárvák a hernyófészkekben együtt vannak — védekezzenek! Molnár Józsefné, a növényvédő állomás labormezőgazdásza A tetteket siker koronázza Hasznosítsuk jobban a kiváló megyebeli tenyészállatokat

Next

/
Thumbnails
Contents