Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-16 / 217. szám
1970. ssepíember Í8. KELET-MAG YARORSZAG Ö. oldal MűaiyagOzemek falun Jelentkezhetnek a tsz-ek-ListaaTÁSZI-nál Hosszabb tárgyalások után az elmúlt napokban írták alá rnűanyagüzemi együttműködésük szerződését a Fűzfői Nitrokémia Vállalat és a nyírmadai Kossuth Termelő- szövetkezet. Á két fél közötti tárgyalásokat kezdettől fogva a Termelőszövetkezetek Áruértékesítését Szervező Iroda vezette, egyformán szem előtt tartva mindkét fél érdekeinek védelmét. A szerződés szerint a nitrokémia vállalat Nyírmadára telepíti polisztirolhabosító üzemét. (A köznyelvben Hungarocellnek is nevezett fehér műanyaggyanta-habról van szó, amelyet Szabolcsban is nagy mennyiségben használnak hűtőházak hőszigetelésére, és amelynek szállítása a készáru könnyűsége miatt gazdaságtalan.) Az üzem teljes berendezését a nitrokémia vállalat biztosítja. Ugyancsak a fűzfői gyár gondoskodik a termékekhez szükséges alapanyagokról. A készáruk értékesítését a TÁSZI vállalta, szorosan együttműködve a termelőszövetkezettel és a gyárral. Az új nyírmadai üzemrész, — mely remélhetőleg rövidesen megkezdi működését — évi termelését harmincezer köbméter polisztirolhabra tervezték. így a termelési érték előreláthatólag mintegy 24 millió forint lesz. A feldolgozást a termelőszövetkezet a rendelkezésre bocsátott gépekkel és anyagból bérmunka formájában végzi és ezéri meghatározott bért kap köbméterenként. Viszont a mű szaki feltételek megteremtését. a folyamatos munka megindítását és az üzem közben' folyamatos műszaki ellenőrzést a nitrokémia vállalat végzi. Az értékesítéssel nem lesz különösebb gond, mivel a polisztirolhab kiváló szige— Saját hangja, vigye haza! — állítólag ezekkel a szavakkal küldte az árvíz után Fehérgyarmatra a Tégla- és Cserépipari Vállalat vezérigazgatója azt a műszaki embert, aki megtervezte az automatizált üzemet. Ha nem is szó szerint így történt, a kiküldetés jogosságán a beavatottak nemigen vitatkoznának. Hiszen az árvíz előtti próbaüzemkísérleteken egymás után bukkantak fel nehézségek. A legszerencsésebb napon is csak 58 kocsi jött ki a szá- rítóautomatika folyosóiról. Márpedig ez a lelke az önműködő üzemnek, mint a zsebórának a hajszálrugó. Ha nem akar menni, üzemeltesse. aki szerkesztette. Ha nem tudnak bánni vele, tanítsa meg ő. Bán Gábor, — a világ legkorszerűbb mintáival versengve — 1964-től tervezte. Fiatalember még, de ezalatt többször is munkahelyet cserélt a kutatóintézeti és az üzemmérnöki beosztás között. Amit tervezett, annak mind érdekelte a megvalósulása is. ö tehát örült a fehérgyarmati kiküldetésnek. Szerelmes nem beszél úgy a szeretett emberről, mint ő a? önműködő szárítóberendezésről. „A vidám parkbeli szellemvasút kiskutya füle ehhez képest — mondja. Anélkül, hogy zaja volna, hozzányúlna valaki, ide-oda bolyongnak a megrakott kocsik.” És milyen kocsik!? Másik kedvenc mondása, hogy a téglagyártás hasonlít a cső koládébonbonok automati káiához csak az a különb ség, hogy míg amott egy bonbon mindössze pái gramm, ennyit kell leszakítania az adagológépnek a nagy masszából, ennyit továbbítana'' az apró szállító- szerkezetik, addig a téglaprés adago1 'kése másodpercenként ö* te?1"' szakít le a masszáUó1 -á mindegyik sútelőanyag, melynek felhasználását az építőipar minden ága szorgalmazza, de jelenleg még országosan is a hiányzó cikkek listáján szerepel. Éppen ezért örvendetes dolog, hogy a munkáshiánnyal küzdő vállalat erre a megoldásra vállalkozott, mely az ide vonatkozó jogszabályok megjelenése óta az első nagyobb ilyen ipartelepítés megyénkben, melyről tudunk. Reméljük azonban, hogy — először üzemtelepítések formájában — több hasonló is követni fogja. (A TÁSZI-nál már egész sor hasonló vállalkozásra kész ipartelep listája áll az érdeklődők rendelkezésére.) Egy másik érdekes falusi üzemtelepítésről hozott elvi döntést az a keretszerződés, melyet/ hétfőn, szeptember 14-én írt alá a Nyíregyháza L'art Foto és Műanyag Ktsz, másrészről a nyírteleki Dózsa Termelőszövetkezet. Az elvi megegyezés arra vonatkozik hogy a ktsz a jelenlegi nyíregyházi műanyagrészlegét teljes egészében kiteleoiti Nyírtelekre és ott egy több száz- főt foglalkoztató üzemet működtetnek a szerződő felek, közösen. A termelőszövetkezet irodája melletti jelenleg nyílt színt a tsz fallal veszi körül és kialakítja a megfelelő üzem befogadására. A kisinari szövetkezet gondoskodik a gépekről, a belső berendezésről. A munkaerőt szívesen adiák a falusiak. A közös vállalat nyereségén, éppúgy fele-fele arányban részesednek a Síérződő felek, mint ahogyan a beruházásban is 50 százalékos arányban osztoztak. A szerződés egyik pontia szerint egy hónapon belül minden részletre kiterjedő megállapodást kell kötniük. Az üzemrész ez év decefnber 27-én költözik ki jövendő helyére. (g) lya több tizenegy kilőnél. Ezt kell .bírnia éjjel-nappal. Nagyjavítástól nagyjavír tásig. A konstruktőr főmérnök is meretei, történetei, ‘ meséi megtették a hatásukat a gyarmati munkások közöti is. Hiszen minden szava ismeretterjesztő jellegű. Kezdték nagyon alaposan mégis merni a? alkatrészek célját a készülékek működését, kezelését, a hibák elkerülésének módját. (Bán Gábor főmérnök ezt úgy viszonozza, hogy „nem is remélte, Gyarmaton ilyen téglagyári munkásgárdát talál.”) Mindenesetre megdöntötték az árvíz előtti szerencsés nap rekordját: hatvanegy kocsi jött ki a szárítóból. Méghozzá egyenletesen — kivéve amikor a főmérnök új kísérletezésekbe kezdett. Ez a B tégla ugyanis, amit most készítenek, négy hagyományosnak felel meg. Olyan téglablokkot szeretne előállítani, amely fél fal nagyságú vele, daruval, vagy másként játékos gyorsaságúvá válh?t az építés, hiszen a falazás munkája elmarad Nem panel ez, és mégis az. Valódi téglákból előre ösz- szeállitott falelem, elég nagy ahhoz, hogy tízszeresére gyorsítsa egy árvizes ház felépítését, de még nem akkora, hogy nehéz lenne mozgatni. A kísérletek részben sike- •ültek. Hiányzik néhány al- catrész. A főmérnök tehát felhasználta a felesége unszolását, ízt, hogy évente egyszer ta- álkozik a fiával, hogy be cell számolnia a vezérnek, neg hogv mindenki azt nondja, most már megy a -erkli. Kivette egyheti szabadságát, — Talán elég lesz hozzá — mondja búcsúzóban, elgondolkozva — hogy a blokk- gyártásho^ s?ü’'?éges alkatrészeket rn.gcsW1 tassam. (gesztelyi) Suszterinas kerestetik Díjak a vasárról Elsők között a megye állattenyésztése A mezőgazdasági kiállításon bemutatja a gabonatröszt a gabonaátvétel, feldolgozás és takarmánygyártás korszerű gépvonalát. Az üzemi gépsorból az őrlő és hántoló, valamint a szárítóberendezés látható felvételünkön. E. e. feiv. Meghazudtolt az élet egy régi közkeletű mondást: „Fiam, ha nem tanulsz, odaadlak suszterinasnak. ..” Senki nem kesereg amiatt, hogy a sokszor beváltott szülői intelem ma már a múlté. A mumusnak használt kaptafa kevésbé olyan félelmetes, mint volt. De az már nem egészen jó, hogy az ember lassan kénytelen lesz eldobni meghibásodott cipőjét, mert nincs, aki megjavítsa. Nincs, vagy legalábbis erősen hézagos a cipészutánpótlás A jövő évben csak a ktsz- eknél újabb 150 cipész szakmunkás állhat munkába. De alig van jelentkező cipésztanulónak. .. Tiszavasváriban az egyik javítórészleget be kellett csukni, mert nyugdíjba ment az idős „suszter”, nem volt, aki a helyére álljon. összesen kettőt vettek fel a cipész ktsz-ek a megyében, két mai értelemben vett „suszterinast". Természetesen nem szülői büntetésből, hisz a szállóigévé vált mondást abban is meghazudtolta a fejlődés. A cipésztav.u- lónak is kell tanulni, sőt nem is keve*"’ A technika a kaptafát is áljo; maija, az új eljárások, atapani t c változó formák tanulásra serkentik a holnap cipész szakmunkását. Lehet, hogy az általánost elvégző fiatalok keveset tudnak a szakmáról? Lehet, hogy még mindig a régi szállóige kísért? Érdekes lehet a válasz, de még inkább az, ha így haladunk, nehezebb lesz cipésztanulót, szakmunkást keríteni, mint orvost... Való igaz, egy rossz cipő megjavítása nem valószínű, hogy fölöttébb romantikus. De attól még a legjobb — sőt a mai cipők a kelleténél hamarabb tönkremennek. — Romantika ide, vagy oda, a lyukas cipőt mégis meg kell valakinek csinálni. Vagy egyetlen reményünk a szerte e hazában terjedő mozgalom lesz, amelynek jeligéje: Csináld, magad...?! (páll) A 67. Országos Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Kiállítás szakbizottságai elvégezték a zsűrizés munkáját valamennyi szakágazatban. Ahogyan az olimpiákon szokás, a „nem hivatalos pontozás” szerint a Szabolcs-Szatmár megyei kiállítók nem szégyenkezhetnek, különösen érvényes ez az állattenyésztési ágazatra, ahol csaknem valamennyi kiállított szabolcsi állat díjat nyert, méghozzá nem is akármilyeneket. Még meg- tisztelőbb például a sertéstenyésztésben és a juhtenyésztésben hazahozott díjak értéke, ha számításba vesszük, hogy a sertéskanok nagydíját 45 mezőgazdasági kiállító 210 állata közül hoztuk haza. A juhtenyésztésben elért nagydíjat, két második és harmadik díjat pedig közel félszáz kiállító állataival versenyezve hozták haza kiállítóink. Elismerés a juhtenyésztésnek Az odaítélt díjak a következők : sertéstenyésztésben nagydíjjal tüntették ki a kis- várdai Rákóczi Termelőszövetkezetet, nagy fehér húsú sertés tenyészkan süldőcsoportjáért, ezek között is a legjobbnak minősített 82 szárpúó-t. A tornyospálcai Rákóczi Termelőszövetkezet pedig aranyérmet kapott négy kansüldő tenyészcsoportjáért. Jelentős elismerést kapott a Szabolcs-Szatmár megyei juhtenyésztés azáltal, hogy kevés kiállított állatával kivétel nélkül elnyerte valamelyik díj- kategóriát.. A tenyészkosok nagydíját a nagydobosi Petőfi Termeiőszövetkezet kapta, 835 fülszámú magyar fésüsmerinó suta tenyészkosáért, melyet a bíráló bizottság a legjobb tulajdonságok közös hordozójának minősített úgy hús, mint gyapjútenyésztés szempontjából. ............. A dolog érdekességéhez tartozik, hogy ugyancsak a nagydobosiak egy másik állattal első és egy harmadik, 8101 számú juhval harmadik díjat nyertek. A nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet második díjat, a dombrádi Szőke Tisza pedig egy második és harmadik díjat. így az összesen kiállított 10 kos közül 6 az „egyéni” versenyben is kiváló minősítést kapott bár a tenyésztés megítéléséne a többi négy is szerepet ját szott, csoportosan. IS ö vény tér m észt ési díjak A gabonatermesztők kiállítói között a rozsterrnelési első díjat kapta a Nyírlugosi Állami Gazdaság — egyetlenként mint elsődíjas — a két harmadik díj közül pedig az ,egyiket a Balkányi Állami gazdaság hozta haza. A kuköficatéimelők között második díjat nyert a Balkányi Állami Gazdaság. A silókukorica-termesztés harmadik díjasa pedig a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet. A burgonyatermesztők között két elsődíjas szabolcsi közös gazdaság is van: a mán- doki Uj Élet és a kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezetek. És egy harmadik díjas: a hodászi Béke. (A kisvárdai Rákóczi Termelőszövetkezet viszont nagydíjához, -első es harmadik díjaihoz elismerő oklevelet kapott őszi búza, rozs és cukorrépa termesztéséért, így a legtöbb elismerést kapott közös gazdaság megyénkből a vásáron.) A cukorrépa-termelésben harmadik díjat kapott a ,ven- csellői Szabadság Termelő- szövetkezet. A dohánytermesztők közt elsődíjas lett a Nyírbátori Kossuth ^s másodikdíjasok a nagycserkeszi Kossuth és a nyírcsászári Uj Élet Termelö- szövetkezeték. A harmadik díjat a kállósemjéni Uj Élet kapta. Nyíregyházi kísérletek Gyógyvíz a kórházban Kertészeti díjak Nagy jelentőségű változást hozott a nyíregyházi kórház munkájában, amikor a kótaji víz pótlására egy új kutat fúrtak. A 8—900 méter mély kút vize a pótlás mellett egyszerre megoldotta az addig igen költséges vízmelegí. tést, mert 50 fokos mel g vizet sikerült nyerni. Az azóta eltelt idő pr'üg igazolta, hogy a kút vize gyógyhatású. Két éve műit áprilisban, hogy meg' ott a gyógyító munka a nyíregyházi kórház új osztályán, a fizikoterápia osztályon. Az ősz tály feladata a reuma és mozgásszervi megbetegedés k kezelése gyógyítása. Akkor két éve 20 férfi és 20 nő részire készítették az osztályt és ezenkívül ellátták a kórt íz betegeinek — különösen a balesetet szenvedett betegek — utókezelését. Az elmúlt két év akti ír sfél ezer beteget kezel1 ri; a reumatológiai ősz' '■’yon különböző elektronikus miísa rekkel, ultrahanggal, gyógy. 8/erekkel, gyógytornával és a gyógyhatású melee "ízzel, de a 40 ágyas osztály csak a Lgrászorultabbak igényeit tidja kielégíteni. A kút vízével különböző k-sérleteket végeznek. ho-gv j bebizonyítsák, kiválóan al- i kalmas a reumás megbetegedések gyógyítására. Éppen ezért szükséges, hogy az új kórház megépítésével lényegesen nagyobbra bővítsék az osztályt és kihasználják az országban csaknem egyedülálló gyég' ’\",fású meleg vizet. b. j. A gyümölcstermesztők között az almatermesztés első díját a nyírmeggyesi Petőfi Termelőszövetkezet kapta meg. második díjakat nyertek a Nyírlugosi Állami Gazdaság és a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet, míg a harmadik díjat a tuzséri Rákóczi Termelőszövetkezet kapta. Végül két érdekes élelmi- szeripari díjról is beszámolhatunk. Az egyiket — egy második díiat — a oanyolai Szikra Termelőszövetkezet nyerte szilvapálmká-iávsl. A másikat — egv harmadik dí- ’at — a Nyírbátori Növény- üajgyártó Vállalat egykilo- grammos Flóra-Super készítményével. A felsorolt díjakon kívül még egynéhány, főleg kertészeti d>j odaítélésével rámolhatunk, mivel ’apunk zártá’g a legutolsó szakbizottsági döntésekről nem érkezett tájékoztatás. ARCOK, EMBEREK Főmérnök — szabadságon
