Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-15 / 216. szám
WTO. szeptember ÍS KELET-MAGYARORSZÁG 5. oldal A mecénás: megyénk Látogatás a nemzetközi művésztelepen A társaságot ritkán lehet együtt találni. A nyíregyháza nemzetközi festőtábor lakói már kora reggel mappákkal, festőállványokkal a hónuk alatt elszélednek az erdőben, a város utcáin. Nyugodtan mondhatjuk, az elmúlt 10—12 nap alatt ismerősökké váltak. Sokuk mögött a kíváncsi szurkoló lesi, mint szalad a szén a rajzpapíron, másokat kissé távolabbról figyeli áhítattal az alkotás iránt érdeklődők csoportja. A Kiss Ernő utcán a gyanútlan utcaseprő az alkalmi modell, szalonnaevés közben; a Sóstón tipikus arcot felfedezvén fut a művész a sétáló után; a piacon a bolgárkertészt festi rokoni szeretettel Hriszto Forev, a bolgár művész. Egyszóval itthon vannak, és a város lakói gyorsan befogadták őket. Alkotás — tanulás Egy művésztelepen mindig van valami érdekes és izgalmas. Nemcsak a külön-külön szobákban dolgozó festők piktúrája. Hanem az a hangulat, arái kialakul, az az emberi együttlét, ami már önmagában élményt adó. Banga Ferenc, a fiatal magyar művész mesélte: — Nem értjük egymás nyelvét. Csupán néhány szó erejéig tudunk beszélgetni a némettel, a bolgárral vagy a lengyellel. És mégis: itt heves szakmai viták zajlanak. Az ember a külföldi kolléga kézmozdulatában. hanghordozásában, indulatában megérzi, hogy mit akar. — Megnézzük egymás munkáit — folytatja Szurcsik János, a szintén nagyon jónevű fiatal magyar festő. De figyeljük egymást munka közben, őszintén megmondom, mindennap tanulunk valamit. Én személy szerint“' Hrisztótól lestem el a módszerét. Ugyanis nekem mindig gátlásom van olyankor, amikor kapásból, gyorsan kell rajzolni. Alig merek megkérni valakit, hogy álljon meg egy percre. Hriszto viszont? Lerohanja az embereket, pillanatok alatt ott a fej, a figura a skiccek között. Imponáló a biztonsága. A színek varázsa Hriszto Ivanov Forev, miközben hallja, hogy róla folyik a szó, nevet. Munkabírása már legendás. Mappák sorakoznak tele rajzokkal, kész képek sorakoznak a kis szoba ágya mellett. Mohón dolgozik. — Igen, minden percet kihasználok. Hogy mi tetszik nekem? Először is a színek. Mások mint nálunk. Én a török—bolgár határ mellett lakom. Ott a sötétsárga, a barna, a feketébe hajló zöld az uralkodó. Itt nagyon világos van. Szinte vakít a zöld és a sárga. Nem győzöm készíteni a színvázlatokat. És az emberek! Az egészen különös. Éppen olyanok, mint otthon a mieink. Csak a nyelvük más és a ruhájuk. Úgy érzem, szívük mindig nyitva áll. És hogy ezt az emberszere tetet példázza is, végiglapozza tömbjeit, amelyben fejek, portrék sokasága örökíti meg találkozásait. Hriszto dinamizmusa után mintegy ellenpont Paul Michaelis professzor, a drezdai főiskola tanára. Kiegyensúlyozott, szoros fegyelmű kompozíciói a natúrát tisztelő embert mutatják. Egység a sokféleségben Vele átellenben lakik Nagy Sándor. Ellentéte mindenben. Alacsony, fiatal, ideges típus, őt a táj izgatja. A tó partján születnek vázlatai, tusrajzai. A tájban is a mozgás érdekli. A sás, a nád, a hajló fa. Szobája ágyain szétrakott munkáit nézve az ember érzi a szelet, az ősz fuvallatát. Antek Óledzki ezzel szemben az embert, az utcát keresi. Házak mértani rendje között a siető polgár ragadja meg. Ahányan vannak, annyifélék. Banyo Ildikó, a telep egyetlen nőlakója szemlél, ő még keresgél. Megyei művész kettő él a sóstói táborban: Páll Gyula és Berecz András. Házigazdák, s együttalkotók. Biztosítói és egyben élvezői az alkotáshoz oly szükséges nyugalomnak. Mind mások. Csak egyben egyek: az alkotás bán"“'’" ■■ ‘ Találkozásunk során nem tudtam mellőzni a szokásos, konvencionális kérdést: mi a legjobb ebben a táborban? Michaelis professzor válasza volt a legfrappánsabb: — az, hogy van! És már záporoztak az érvek németül, bolgárul, lengyelül és magyarul: — Megismerkedtünk egymással, és már ez nagyon sok. Uj arcokat, új típusokat látunk! A város után felüdülés találkozni a magyar faluval; semmi nem fejezi ki annyira a kor változását, mint a megváltozott vidék, falu; új élményanyagot halmozunk fel, hosszú időre; egy ország kevéssé ismert tájával barátkozhatunk meg. Aztán jönnek a javaslatok: mii lenne, ha a következő években a festők mellett írók, muzsikusok is lennének a táborban? Ha lesz . több ilyen turistaház a megyében, nem lehetne-e évente máshol megrendezni ezt a telepet? És aztán jön az őszinte lelkesedés, amely azt mutatja: vendégeink nagyon megszerették a szabolcsi embert és tájat. A művésztelep: nagy, ígéret Adunk és kapunk. Ez a végső summája ennek a látogatásnak. A:" .-'v a művészeknek a feltételt, hog1' al kossanak, adjuk iknt, embereinket, megváltozott életünket, fába és kőbe merevített művészetünket, változó és változott életünk vajúdó problémáit. Adjuk az élményt. Lehet, hogy az idei kezdeményezéssel iskolát teremtünk Szabolcsban, kicsit műtörténetet jelentő alkotótelepet. És kapunk cserébe szorgos alkotóktól képeket. amelyek a művészi átérzés után örökítik meg megyénket, emberestül, tájastul. B. L. é UJ profil: a fetfaragvásty Kosár, bébiruha, norvég kesztyű Mátészalkáról A Mátészalkai Szatmár- vidéki Háziipari Termelő- szövetkezet mintegy 300 taggal dolgozik, négy járásra kiterjedő a hálózata. A szövetkezetnek két profilja van. Legjelentősebb a kosárfonás A kosarak közkedveltek Svájcban, Francia- országban, az északi országokban, de szállítottak Kanadába és az Egyesült Államokba is. A mátészalkai bébi-, leányka-, és serdülő gyermekek ruhái kelendőek a Ktlattex- til Nagykereskedelmi Vállalatnál is. Negyvenen foglalkoznak ruhahímzéssel, jelentős mennyiséget szállítanak a Népművészeti Vállalatnak. Norvég kesztvűből ez évber. 6000 párat gyártanak szovjet rendelésre. Uj profil a szövetkezetné! a fafaragás. Szép faragvá- nyok kerülnek a nagyközönség elé, jellegzetes épületek kicsinyített másai. (nyéki) Ha a Sóstó vizét innánk... Jó fog, jó egészség! — Csak a plakáton Egy közelmúltban készített felmérés — melyet Szegeden, Debrecenben és Nyíregyházán végeztek — azt állapította meg, hogy a rossz fogak versenyében a magyar gyerekek előkelő helyet foglalnak 'el a világranglistán. Nem ritka, hogy már a 2— 3 éves gyerekeknek ki töredeznek, megfeketednek r metszőfogai. Nem elég korán kezdeni — Akinek a foga fájt, rajta tartotta a nyelvét — mondja a múltról dr. Kiss István, megyei stomatológus főorvos — Ma pedig eljutottunk odáig, hogy fantasztikusan sok a foghúzás. Pedig nem ez az igazi fogápolás. A gyerekek fogápolását nem lehet elég korán elkezdeni. Ajánlatos legalább 3 éves korban, de az iskoláskorban a rendszeres fogorvosi ellenőrzés mindenképpen indokolt Sajnos, Sza- bolcs-Szatmárban nincs főállású gyermekfogorvos. Pedig a gyermekek számát tekintve legaláb.b 20 főfoglalkozású fogorvos és fogász kellene. A napi rendelési idő is csak 47 óra az optimális 120 óra helyett. Mozgó rendelőt — Megyénkben sok a kisebb község — beszél a főorvos — ezért nem lehet községenként egy-egy gyermekfogászt beállítani. Jó volna a Békés megyeiek példáját követni, akiknek autóbuszra szerelt' mozgó fogorvosi rendelőjük van, s ez nagyszerűen bevált. Egy-egy faluban néhány nap alatt ellenőrizhetik, felülvizsgálhatják az iskolás gyermekek fogait és a szükséges kezelést is meg lehet adni. Nemsokára, novemberben, a fogászati hónap keretében újra megjelennek a plakátok: „Jó fog, jó egészség.” Ehhez viszont főként a megelőzéssel, a fogszuvasodás megakadályozásával vezet az út. Az országos . statisztika elég rossz képet mutat: egy évben csak másfél millió fogkefét adnak el a boltokban. A fogak állapota viszont a táplálkozással és a száj tisztán tartásával függ össze. — Tessék azt a fogkefét koptatni — ajánlja a főorvos. — A gyermekeknél sem a cukorkafogyasztás a bűn, hanem az, amikor cukorral a szájában alszik el a gyerek. Ugyanis a cukor kioldja a meszet a fogból, s így kezdődik a szuvasodás. Miért nem lehet? A gyermekek fogainak megóvása érdekében elterjedt kísérleteket folytatnak a fluorozással. Budapesten fluor tablettákat adnak az iskolás gyermekeknek, de a terhes anyáknak és a csecsemőknek is ajánlatos a fluor adagolása amely megvédi a fogzománcot. Dr. Kiss István egy helyi lehetőséget is em lit: — Nyíregyháza előnye helyzetben volna, ha a sóstói gyógyvizet ivóvíz céljára is felhasználnák. Ez ugyanis optimális arányban tartalmaz fluort. (lb) Az UNIVERSIL nyíregyházi üzemében az Egyesült Izz rendelésére megkezdték a xenonlámpákhoz való üvegburák gyártását. Képen: Batári Ottó gázlángnál alakítja a különleges figyelmet igénylő munkadarab ot. Hammel József felvétele Gyorsabban rakodnak A koceiforduló meggyorsításáról egy hónapja hozott határozat némileg enyhítette a vasút nehéz helyzetét, A júliusi 1200—1400-zal szemben ugyanis az utóbbi néhány hétben átlagosan 600—700-ra, tehát a felére csökkent a késedelmesen kirakott vagonok száma. A vasárnapi rakodásban még mindig neon érték el a kívánt eredményt, Növ'elni kellene a szombati rakodást is. A MÁV elsősorban erre kéri a fuvaroztatókat, s a hét végi rakodások fokozására indított versenyt a központi szállítási tanáccsal együtt.. A vasút a tervezettnél nagyobb teljesítménnyel dolgozik, töbh árut fuvaroz, azonban még ez is kevés, — az igények egy részét változatlanul csak késedelmesen tudja kielégíteni. Pedig az év utolsó negyedében minden eddiginél nehezebb időszak előtt áll a MÁV. A tervezett 29 millió tonna helyett — a korábbi elmaradások pótlására, s az összetorlódott feladatok megoldására — legalább 31 millió tonna árut kell szállítani. Tetézi a gondokat, hogy most már minden szállítmány sürgős. „Nők nélkül nem volna tsz44 Beszélgetések Nyírbogáton A négyezer holdas nyírbogát! Rákóczi Tsz tagságának hatvan százaléka nő. Nem besegítő családtagok apjuk, férjük, vagy bátyjuk nevére, nem átmeneti munkaidősza- kokrá számítanak. A tagsággal járó teljes jogok birtokosai. És nem rossz a tsz, anyagi helyzete évről évre erősödik. Teljesen megszűnőben a szomszédos Nyírbátorba, a közeli Nyíregyházára, Debrecenbe és más ipari helyekre való vándorlás. Tö bb nő a tsz-ben — nők uralmi helyzete? E kettős kérdésre kerestem a választ. Nem elég dicsérni Kezdetben Somlyai János párttitkárral és Palóczky La- josné „frissen választott” nő- olzottsági elnökkel kezdtem jaszélgetm. Röviddel ezután határjárásból fél tucatnyian érkeztek meg, köztük Baráth István elnök, az elnökhelyettes, agronómus, brigádvezetők. Az volt az első, szinte szó szerinti megállapítás: nők nélkül egyáltalán nem volna sehol a tsz, nem boldogulna a falu sem. S épp ezért hat észrevehetően ellentétesnek, hogy az irodahelyiséget megtöltők közül csupán Palóczky- né képviseli a „gyengébb" nemet. Ki is derült nyomban, hogy ez év kezdetéig egyetlen nő sem volt a tsz vezetőségében, száműzettek a testületi fórumokból. Csak idén, a februári közgyűlésen és az azt követő „zajlás” során vették észre és próbálják pótolni ezt a mulasztást. Az egyik idősebb férfi meg is jegyezte: nem elég csak dicsérni a nőket, szépen szólni a munkájukról, az arra érdemesek kerüljenek be a vezetésbe is. Bizonyítanak is így került az igazgatóságba Servenka Nándorné növény- termesztő. A szociális bizottságban elfoglalta helyét — a választás nyomán — Tóth Imréné. Az oktatási, kulturális bizottság három tagja közül kettő nő: Veres Bélá- né és az ifjúsági brigád tag- a. D. Szabó Piroska. Palóczky bájosáé KISZ-titkár volt, s íz újjászervezett nőbizottsác elnökévé választották. Múlt évben egy tízórás munkanapra 80 forint 70 fillér átlagkereset jutott. S a nők egyáltalán nem hagyták magukat. Neveket mondtak erre. özvegy Petrohai József- né, özvegy Pellei Sándomé 30 napos átlagokban 500— 600 forinttal kerestek többet múlt évben az állattenyésztésben, mint a férfi fogato- sok. Negyvenöt tagja van a tsz ifjúsági brigádjának. Túlnyomó többségük (harmincöt) lány. D. Szabó Piroska, Bá- konyi Irén a ledolgozott munkanapok arányában, havonta 400—500 forinttal kerestek többet, mint például Szántó Ferenc, vagy ifjú Jaczina József. • • lltik a vasat Közel háromszázőtven nőtagja van a tsz-nek. Annyi, mint egy kisebb gazdaság teljes tagsága. Az új nőbiaott- ságra nem kis feladat vár. Ma már az egész ország területére kiterjedő hálózata van a Kohászati Alapanyagellátó Vállalatnak. A megyeszékhelyeken működő telephelyek feladata, hogy a gyáraktól, a vállalatoktól és az üzemektől felvásárolják a nagy mennyiségű vashulladékot, a kohászati alapanyag- gyártás nélkülözhetetlen anyagát. Ilyen telep van Nyíregyházán is, a Guszev lakótelepen. Az elmúlt félév során' a nyíregyházi KAV 280 tonna vashulladékot gyűjtött be megyénk vállalataitól, üzemeitől. Az év végére mintegy 600 tonnát terveztek, de mint megtudtuk, ezt jóval túl fogják lépni, 7—800 tonnára számítanak. A KAV a vállalatokkal szerződéses kapcsolatot tart fenn és a Erről Palóczky Lajosné mondott legtöbbet. Elsődleges gond a tsz-ben a nők téli foglalkoztatása. Enyhíti ezt az igényt, hogy idén elkészül a százvagonos hűtőtároló, s legalább fél száz nő dolgozhat ott télen. „Ütik a vasat”, hogy a tanács és a tsz vezetősége, akár közösen találjon módot az óvoda bővítésére. Nagy a lehetősége, jövő évben az- eddigi 40 gyerekkel szemben 75—80 kap óvodai elhelyezést Keresik a lehetőségét valamilyen téli, háziipari vagy bedolgozói elfoglaltságnak. A pártszervezet kérésére közreműködnek abban, hogy több idős ember vegye igénybe az öregek napközi otthonát. Jórészt a nőbizottság vállalja a közérdekű előadásokra a részvevők szervezését is. És még egész sor feladatot. kiselejtezett gépektől kezdve az esztergaforgácsig minden vashulladékot megvásárol. Nyíregyházi üzemeink közül a gépjavító, a gumigyár és a konzervgyár szállította a legtöbb hulladékot, száz tonnát. Jó a kapcsolat a vidéki üzemekkel is. A Csepel nyírbátori gyáregysége, a kisvárdai öntöde, a nyírbog- dányi kőolajfinomító és a gépjavító vállalatok is ide adják be a sokat érő vashulladékot. A felvásárlás mellett el- árusítással is foglalkozik a KAV. A haszonvas boltjából lemezeket, idomvasakat, koracélokat. hengerhuzalokat és betonacélt kapnak a vásárlóüzemek és magánemberek A kiseleü ~tt gépek jó alkatrá«?7° 1 árusítják. o. d.) Asztalos Bálint Milliós értékű vashegyek o Kohászati Alapanyagellátó Vállalat nyíregyházi telepén
