Kelet-Magyarország, 1970. szeptember (30. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-13 / 215. szám

WTO. szeptember IS. KEtOT-MAGYAROaSZAO 9. «aai Kis házak titkai Nyíregyháza első gyümölcstelepítője Rákóczi halottaskocsija Kedvezmények — Djiu^díjasoknab Dolgozni 60 éven túl — Gyorsabb ügyintézés Emberi dolog a kíváncsi­ság. Ha kisvárosok eldugott utcáiban járunk, csaknem mindnyájan érdeklődve pil­lantunk a földszintes házak ablakfüggönyeire: vajon kik élhetnek mögöttük? A magas kőkerítésekre: miféle kert húzódik meg túlsó oldalu­kon? A kapukra: kiknek nyílik meg, milyen emberi sorsok teljesednek ki a ka­pukon belül? Ha aztán nagynéha alkal­munk van eljutni egy-egy ilyen házba, nagyon sokszor elfog az öreges csalódás az ifjú kíváncsiság büntetéséül: semmi különös. Ugyanolyan emberek, egyszerű sorsok, is­mert tárgyak... Pedig az első benyomásnak volt igaza. Minden háznak vannak titkai. Igazolásul keressünk meg egy földszintes házakból, ál­ló nyíregyházi utcát. A Búza utca két kapuján nyissunk be. A gyümölcs­kertész Alig különbözik a többi épülettől a Búza utca 6/a számú ház. Ablakszemei hu­nyorogva követik a járóke­lőt, de nem lebben meg az utcai ablakok függönye kí­váncsi néni keze nyomán. Hányszor elmentünk már mellette a piactér felé lépe­getve. Egy ház, mint a töb­bi, gondoltuk. Pedig itt la­kik a város legrégibb élő gyümölcstermesztője. Nyír­egyháza és környékének első telepítője. (Mert a legelső, Bartos Pál már örök álmát alussza.) Az udvari verandán szeret üldögélni kora tavasztól ké­ső őszig Pista bácsi. Azaz:' Babócz István. Bizony, már a kilencvenedik éve felé jár. Es a mérete is közel van az egy méter kilencven centi­hez. Jó kedélyű, típusa a vá­rost építő szorgalmas ember­fajtának. Nem nehéz elkép­zelni, milyen tevékeny, mun­kás férfi volt 50 esztendővel ezelőtt. Mert akkor kezdte. A Ná­das-bokorban örökölt édes­apjától néhány holdat. Azon ültetett almafákat. Először egy holdon mindenfélét. Az­tán két-két holdon sikolai pirosat — ez volt a jonatán elődje — és húsvéti rozma­ringot. Aztán nyolcféle fajtá­val ke*dett kísérletezni. Néz­ték is a szomszédok. A bo­kor csóválta a fejét. Mit akar már megint ez a Babicz? Mit talált ki már megint ez a Pista? Fátlan város puszta kör­nyékén nőtt Bahicz István gyümölcserdeje. Hamar megjelent benne a jonatán is. Meg a törökbálint, mi­Két férfi áll a bíróság előtt. Az egyik:. Balázsi Já­nos 23 éves, idült alkoholista, segédmunkás, nagyhalász! la­kos, aki bűnösnek érzi magát. A másik: Tóth Sándor, ku­bikos, büntetett előéletű, nagyhalászi lakos, aki a falo­pást ugyan elismeri, de azt, hogy Balázsival együtt törtek be a nagyhalászi vegyesbolt­ba, egyszerűen rágalomnak tartja. Balázsi őszinte vallo­másából pedig a következők derültek ki. Április 12-én Tóth Sándor elment Balázsiékhoz és pa­naszkodott, hogy nincs pénze, de tarsolyában volt egy „jó” ölet, amellyel könnyen lehet szerezni. Balázsi, amikor meghallotta, először tiltako­zott, de Tóthnak sikerült rá­beszélni, hogy törjenek be a 7-es számú vegyesboltba. Ab­ban is megállapodtak, hogy nem egyszerre, hanem kulön- külön mennek a bolthoz, hogy ne legyen feltűnő. Este 10—H ára között értek a bolthoz. Nem volt náluk vei hamar érik. Lehetett a piacra hozni. Gyümölcséhes város piacára, ahol különle­gességnek számított. (A szat­mári almát akkor mind el­vitték a Tisza tutajosai Sze­gedig.) Már őszibarackkal kísérle­tezett Babicz gazda, amikor első győzelmét aratta a ha­bozó tirpák közvéleményen. Az első csapást a „csak bú­za” pártiakra a boletta mér­te. Lement a búza ára. Há­rom kiló almáért egy mázsa búzát lehetett kapni Nyír­egyházán. Az 1928-as évben meg kipusztult a búza. De a gyümölcs nem. Akkor már társai is voltak a kertészke­désben. villámgyorsan terjedt a város tanyavilágában a gyümölcskertészkedés. És ez­zel együtt a zárt tanyai vi­lág ablaknyitása a világra. Mert a gyümölcsösök tulaj­donosai évente háromszor is feljártak Pestre, gépeket, permetezőszereket venni, szakkönyvekért, kiállítani. DL jakat is nyertek. És figyelték a többi díjnyertest. Megtetszett Vajdahunyad várában az őszibarack. „Lehner”-barack- nak hívták. Hadd jöjjön. És azóta sem szűnt meg kí­sérletezni, újat keresni. Az első 300 literes tartály. Uj vegyszerek. Mind Babicz Ist­ván tudott róluk elő­ször. Tanára, oktatója, ver­senytársa volt társainak. Elő­ször mindig neki kellett bi­zonyítani. Az első 200 meggy, fát is ő ültette. (Milyen jó volna most belőle 200 000 is a bokrokban!) Mogyoró, mál­na. mind az ő nevéhez fűző­dik első ültetésük. Most már virágoskert és nagy gyümöl­csös majd minden bokor, ha kicsiben is. És Pista bé'-si itt ül a verandán, búcsúzásul A soron következő ötéves terv egyik legfontosabb fel­adata a közel négyszázezer lakás felépítése. Ennek a fel­adatnak a megoldásához el­engedhetetlenül szükséges az épületgépészet fejlesztése, ka­pacitásának növelése és olyan megoldások alkalmazása, amelyek meggyorsítják, ol­csóbbá teszik a kivitelezői munkát. Nemcsak a nagy- beruházásoknál, létesítmé­nyeknél, hanem a családi és társas-, vagy állami lakások építésénél is. Éppen ezért is időszerű az az előadássorozat, amelyet a megyei műszaki hónap keretében rendez meg szeptember 15-én az Építő­ipari Tudományos Egyesület. Ugyancsak időszerű és nagy érdeklődésre számíthatnak az ezzel kapcsolatos fiimvetí­semmilyen, a betöréshez szük­séges szerszám, ezért Tóth bement a bolt egyik szom­szédjának a portájára és egy nyeles gereblyét hozott. Pró­bálgatták feszegetni a rácsot, de nem sikerült. Megegyeztek, hogy később újra megpró­bálják. Két nap múlva találkoztak újra. Balázsi ismét nem akart menni, de Tóth megfenyeget­te, hogy feljelenti az első próbálkozásért. Ez az érv meggyőzte Balázsit és kivo­nultak a helyszínre. Tóth megint csak a szomszédból hozott egy fadarabot, de az első esetből tanulva, ez már vastagabb volt és lefeszítet­ték a hátsó bejárati ajtó vas­pántját. Még csak az időjárás is nekik kedvezett, mert a viharos erejű szél elnyomta a zajt és az utca is kihalt volt. Az ajtó a szeneskamrába nyíit, ahonnan egy létra ve­hetett a padlásra. felmásztak és ott egy akkora nyílást vágtak, amelyiken je lehetett mászni a boltba. Tóth — ar­10 éves aranysárga körtepá- linkával kínál, olvasztott arany az Í2e, nyírségi nap­fény az aromája. Érett, mint ez a mosolygó, könnyed moz­gású férfi, aki félévszázados küzd öl beszél a kora őszi délután melegében. A homokfutók mestere A mááik ház, ahová benyi­tunk, a Búza utca 12. Mar- csek András kocsigyártó kis­iparos udvarán állanak — felújításra várnak — annak a halottaskocsinák a darab­jai, melyen II. Rákóczi Fe­renc hamvait vitték az em­lékezetes kassai felvonuláson, amikor végső nyugovóra he­lyezték hazai földön a feje­delmet. A kocsit Karasz János te­metkezési vállalkozó vásár rolta 45 éve Kassa városá­tól. (Annak idején a Nyírvi­dékben Walter Ede szép ri­portot is írt erről a vásárlás­ról.) Kifesttette, Pál címfes­tővel kis táblát rajzoltatott az oldalára. Aki akarta. a Rákóczi-kocsival temetbethe- tett. Persze, ez többe került Most itt áll az udvaron. A 65 éves kisiparosnak őszi munkája, hogy rendbe hozza. A Kölese községi Temetkezé­si Vállalat kapja meg. Mar- csek András műhelye vala­mikor nagy. urak versenyko- csijainak volt a műhelye, 1924-ben díjat is nyert az egyikkel a mezőgazdasági vá­sáron. A könnyű, 125 kilós homokfuitók mestere még kap mn""-4t Ezt különösen nagy gonddal végzi él. Gesztelyi Nagy Zoltán tések és az a kiállítás Is, amelyet Nyíregyházán nyit­nak. A kiállítás nemcsak a szakembereknek, hanem a la­kosságnak, a különböző intéz­ményeknek, a tanulóifjúság­nak is hasznos tájékozódást nyújt majd a korszerű építé­si módokról, épülebberende- zésekről. Az érdeklődők a kiállítási szeptember 15-től 22-ig te­kinthetik meg a megyed mű­velődési házban mindennap 9 és 17 óra között. A kiállítás témájába vágó filmek vetíté­sére is sor kerül 10 és 13 óra között a teremmel szomszé­dos helyiségben. Többek kö­zött lakáshasználati útmutató filmeket is láthatnak az ér­deklődők. ra hivatkozással, hogy társa még úgy sem volt büntetve — Balázsit küldte le a bolt­ba. A fiatalember megkereste a pénztárfiókot és a délutáni forgalomból ottmaradt 4175 forintból 2596-ot zsebre vágott. Egy pár doboz cigarettán és szivaron kívül másra már nem maradt idő, mert Tóth figyelmeztette, hogy kint na­gyon ugat egy kutya. Balázsi visszamászott és elindultak haza. Útközben megegyeztek, hogy a pénzt másnap Nyíregyházán költik el. Másnap hajnalban autó­busszal jöttek Nyíregyházára és először a Szabolcs étte­remben, majd a kórház mel­letti italboltban, végül a Hatzel téri italboltban kötöt­tek ki. Itt Balázsi 400 forin­tot adott Tóthnak, majd ki­mentek az Utasellátóba. Itt beszélték meg, hogy a meg­maradt pénzt majd a vona­ton szétosztják. Erre már nem kerülhetett ser, mert igazoltatta SÍEft a rendőrség A Közalkalmazottak Szak- szervezete Szabolcs-Szatmár {negyei Bizottságának szociá­lis bizottsága nem régen ösz- szesítette annak a felmérés­nek az eredményét, amely­ben a nyugdíjelőkészítő bi­zottságok tevékenységét, a nyugdíjasakkal való foglalko­zás helyzetét vizsgálták meg a megyei alapszervezeteknél. A felmérések eredménye sze­rint a bizottságok nagy része jól dolgozik. Szem előtt tart­ják a nyugdíjasok érdekeit, s problémáikat, keléseiket, ha azok reálisak, igyekeznek megoldani. Az 1968-ban megalakított nyugdíjelőkészítő bizottsá­gok elsőrendű feladata, hogy a hivatalvezetéssel karöltve részt vegyen a nyugdíjazások­ban, közösen döntsék el, kik azok, akiket nyugdíjaznak és kik azoic, akiknek a munká­jára a korhatár elérése után is igényt tartanak. Van példa az utóbbi lehetőség alkalma­zására is. A megvizsgált hi­vatalok közül a megyei taná­cson, a Nyíregyházi, a Fehér, gyarmati és a Mátészalkai Járási Tanácson több olyan dolgozó is van, akik a nyug­díjkorhatárt elérték ugyan, de jelenleg is munkaviszony­ban állnak. Eredmény, hogy a bizottsá­gok két esztendő tapasztala­tai után nemcsak mechaniku­san, az adatok egyszerű ösz- szegyűj lésével és a nyugdíj - igény felvételével foglalkoz­nak. Igyekeznek befolyásolni is a nyugdíjaztatás menetét, felkeresik a nyugdíjasokat. De mindezeket csak ott tud­ják maradéktalanul elvégez­ni, ahol megfelelő segítséget kapnak a hivatalvezetéstől. Ez a segítség sok helyen hi­ányzik. A bizottságok másik nagy- feladata a nyugdíjaztatási el­járási idő csökkentése. Segít1- ségükkel, pontos adatközlé­sükkel, a hivatali út alapos ismeretével jelentősen csök­kentették az okmányok átfu­tási idejét. A bizottságok két évvel ezelőtti megalakításával a nyugdíjaztatási eljárás re­formját nem lehetett megva­lósítani. Továbbra is bonyo­lult a nyugdíjjogszabályok rendszere, komplikáltak az el­járások. Ennek reformjához alapvető jogszabálymódosí­tások szükségesek. And közvetlenül a nyugdí­jasokra és a dolgozókra há­rul, azt ők nagyon jól ellát­ják. Mindig bensőséges szo­kott lenni a búcsú. A hivatal­vezetés sem marad ki ezek­ből az ünnepségekből. Ilyen­kor jön a jutalom, a kitünte­tés. Ami végső soron jó do­log. Rosszá osak akkor válik, ha megnézzük a jutalmak és Balázsi beismerte a bűn­cselekményt és ennek alap­ján őrizetbe vették őket. Tóth még a tárgyaláson sem ismerte el a bűnösségét, arra hivatkozott, hogy Balá­zsi csak azért vallott így, hogy őt is belekeverje az ügybe. A nyíregyházi járásbíróság június 23-án hozott ítéletet és társadalmi tulajdont visz- szaesőkénit és társtettesi mi­nőségben elkövetett lopásért Balázsi Jánost két év és tíz- hónapi, Tóth Sándort ugyan­ezért, valamint lopással foly­tatólagosan elkövetett tulaj­don elleni bűntettért halma­zati büntetésül három év és tíz hónap szabadságvesztésre büntette. Balázsi szigorított büntetésvégrehajtási munka­helyen, Tóth pedig szigorított börtönben köteles büntetését ^tölteni. Ezenkívül mellék- büntetésként Balázsi Jánost kettő, Tóth Sándort három évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Fellebbezés folytán került az ügy a nyíregyházi megyei bíróságra, ahol szeptember 10-én a vádlottak fellebbezé­sét elutasították. Az ítélet jogerős. (balogh) összege és a megjutalmazot- tak fizetése, beosztása közötti arányt. E felmérés szerint is többször és nagyobb összegű pénzjutalmat kapnak a ma­gasabb beosztásban dolgozó nyugdíjba menők. Egy új rendelkezés szerint a már nyugdíjban lévő köz­alkalmazottakat is lehet fog­lalkoztatni. Ezt a lehetőséget sok hivatal ki is használja. Ugyanakkor elfelejtkeznek a rendelkezés további pontjai­ról. Arról, hogy ezeket az újradolgozókat is megilleti a szabadság, az üdültetés. A megvizsgált hivatalok közül csupán a Fehérgyarmati Já­rási Tanács élt ezzel a lehe­tőséggel, tavaly két nyugdí­jast küldtek üdülni. Sok munkahelyen hiányzik a nyugdíjas-felvilágosítás. Ezért ismerik kevesen a nyugdíjasok közül az őket érintő kedvezményeket. Nem tudják, hogy nekik például kedvezményes autóbuszbér­let, s a sportrendezvényekre kedvezményes jegy járna. A vizsgálat a jelenlegi nyugdíjrendszer hibáinak megszüntetésére javasolja, hogy a nyugdíjas közalkalma­zottaktól se vonják meg az 50 százalékos vasúti igazol­ványig vagy legalább évente 5—6 alkalommal 50 százalékos utalványt kapjanak. És a leg­fontosabb: jó lenne, ha ha­sonlóan az ipari és mezőgáz- dasági nyugdíjrendelkezésék- hez, a közszolgálatban 1952 előtt eltöltött idő figyelembe­vételével csökkentenék a még meglévő „szigorúságot”. Már elavultnak tűnik a tavaly januárban életbe lé­pett nyugdíjfolyósítási rend­szer néhány rendelkezése. Egyik szerint az öregségi és rokkantsági nyugdíjasok a korábban havi 500 forint he­lyett évi hatezer forintot ke­reshetnek nyugdíjfolyósítá­suk korlátozása nélkül. Eb­ben nem tesznek különbséget a keresetek között. Akinek 800 forintos nyugdíja van, az is hatezret kereshet és az is, akinek havonta háromezret visz a postás. Feltétlenül szük­séges, hogy ezt a kedvez­ményt is differenciálják a rendelkezések. Horváth S. János Az étterem és vendége Első osztály és társaik Kulturált szórakozóhelyek, de hogyan ? A minap nyílt meg Nyír­egyházán a Kolumbia esz­presszó és bár, s a megnyi­tást követő napon késsel fel­hasították az egyik szék ülő­kéjét. Reprezentatív, első osztályú hely, ahol egy má­sik „kedves vendég” táncol­ni akart az asztalokon és pa­naszos levelet írt, amiért rá­szóltak. A fenti két példa a kul­turált szórakozóhelyek ke­vésbé kulturált közönségére vonatkozik. S ha egy első osztályú helyen ilyesmik tör­ténnek, akkor mit várjon a vendég a másodosztályú ét­teremtől, a harmadosztályú egységekről nem is beszélve. Vendég és pincér A mérleg másik serpenyő­jében a pincértársadalom is „megmérettetik.” Róluk sem mondható el minden eset­ben, hogy első a vendég, a kulturált kiszolgálás. A Nyír­egyházi Vendéglátóipari Vál­lalatnál is tudják: azzal, hogy a tanuló megkapta a szakmunkás-bizonyítványt, még nem vendéglátó, ven­dégfogadó. Az udvarias, pon­tos, gyors kiszolgálás megta­nulásához, a tiszteletteljes magatartás elsajátításához évek kellenek. De nemcsak évek, vendégek is. — Alig várom, hogy el­költözzön az autóbusz­pályaudvar a Jókai térre — mondja Szendrei István, a vendéglátó igazgatója. Ugyanis a másodosztályú Ezerjó étterem, s a sok uta­zó ember kölcsönhatása nem a legkedvezőbb a színvonal­ra. Bár az utóbbi időben szé­pen emelkedett az étterem ételforgalma, de vannak, akik sörrel és pálinkával kezdik — egymással keverve — s csodálkoznak, hogy ruhatár van, le kell vetni a kabátot, és úgy viselkednek, mint egy kocsmában. — Kár. hogy bevittük oda az új berendezést — emle­geti az igazgató a másik he­lyei, az Anna presszót. Bizony itt is igyekezni kell hogy a másodosztályú szintet tartani tudják. Jövő­re teljesen átalakítják, fel­újítják az éttermet és presz- szót, akkor javulni fog a helyzet. Széthúzni a mezőnyt A vendéglátóiparban azért alkalmazzák az osztályba so­rolást, hogy ezzel is megkü­lönböztessék a kiszolgálás fokát. Kinek-kinek pénztár­cája és igényei szerint kell. hogy ellássák a vendéget. A nyíregyházi éttermek, presszók közül kevés az osz­tályos. Az Omnia kávésza­lon és Drink bár egyenlete­sen tartia az első osztályú színvonalat. Hozzájuk csat­lakozott most a Kolumbia eszpresszó, bár és bortanya. Az éttermek között viszont csak másodosztályúak van­nak. Talán az új Szabolcs-szál- ló átadása után lehet itt is széthúzni a mezőnyt. A vendéglátóhelyek több­sége a legalacsonyabb osz­tályban van. A kisvendég­lőknél például a Nyíri Fé­szek „B” kategóriájú. Kul­turáltságát, színvonalát meg­határozza környezete, a pia­con megforduló mindenféle rendű és rangú ember. Biz­tató jel a jövőre nézve, hogy az egész épület a vendéglá­tó kezelésébe került, bővíte­ni tudják, kerthelyisége is lesz. Sokat segít majd az ellá­táson az fezaki és Déli Al­központban épülő étterem, presszó. A szövetkezeti keze­lésben lévő Aranyszarvast rö­videsen megnyitják, az év végére pedig elkészül az Északi körúti Vasvári Pál utca sarkán lévő étterem­presszó is. Ha szolid másod- osztályú helyekké rendezik be őket a környék kedvelt szórakozóhelyei lehetnek. Nemcsak a pénzen múlik Általában öt év az opti­mális időszak egy-egy be­rendezés cseréjére, felújítá­sára. A fejlesztésnek persze határt szabnak az anyagi le­hetőségek is. — 1973-ig vagyunk megter­helve hitelek felvételével — beszél az igazgató. Majd megemlíti a Kossuth téri Kiséttermet, amelyet szeretnének minél előbb át­alakítani. Erre az új szálloda megnyitása után kerülhet sor. Sürgeti az átalakítást az is, hogy az Ezerjó melletti bisztró nem bírja már a nagy forgalmat, szükséges a városközpontban egy másik, önkiszolgáló rendszerű étte­rem, ahol minőségi borokat és sört is árusítanának. — Lezüllesztik az étter­meket — panaszkodott egy törzsvendég. Az ő véleménye is meg­gondolandó, mert nemcsak a berendezések állandó cseré­jével, hanem a kiírt osztály­nak megíelelő kiszolgálással, a rend megtartásával is el lehet érni, hogy egy-egy ven­déglátóhely egyben kellemes szórakozóhely is legyen. Lányi Botoud Épületgépészeti kiállítás A térgyatőÍBrembűI Tetőn ét érkeztek a betörök

Next

/
Thumbnails
Contents