Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-08 / 185. szám

VR3. augusztus 8. 9. tH94 f^Ei-STATSYARÖRSZA« Csepel Motorkerékpárgyár Nyírbátorban Szamosközi őrjárat 4 Alinak a falak! Megtörtént a vastömegcikkipari vállalat átadása A megyei tanács vb. egyik, múlt évi határozatában elvi­leg már hozzájárult a Nyírbá­tori Vastömegcikkipari Vál­lalat átadásához a Csepel Mo- torkerékpárgyámak, megfele­lő térítés ellenében. A vég­leges átadást a vb. pénteki ülésén döntötték el. A nyírbátori üzemet 1960- ban alapították. Az eltelt tíz év alatt a megye anyagi tá­mogatásának és a vállalati dolgozók jó munkájának ered­ményeként a megyében jelen­tős vasipari üzemmé fejlődött. A további, nagyarányú fej­lesztést a Vastömegcikkipari Vállalatnál képződő pénzesz­közök nem tennék lehetővé. Az átvevő motorkerékpár­gyár viszont vállalta az üzem kapacitásának további növe­lését és a jelenlegi létszámon felül még mintegy 550—600 ember foglalkoztatását. Korábban, már ez év feb­ruárjától kooperációs kapcso­lat volt a csepeliek és a nyír­bátori üzem között. Az együttműködés nem volt tel­jesen zökkenőmentes, ezért az átadást követően lehet az egyes profilok letelepítését — főleg a futómű alkatrészeinek készítését és szerelését — na­gyobb ütemben megvalósítani. A Vastömegcikkipari Válla­latnál a féléves leltárt már úgy készítették el, hogy az az átadás alapja lehessen. A Csepel Motorkerékpár­gyár a Beruházási Banktól a nyírbátori fejlesztés céljára felvett beruházási hitelből fi­zeti ki az üzem állóeszközei­nek, épületeinek, berendezé­seinek értékét a megyei ta­nácsnak. Ugyanakkor a ta­nács a IV. ötéves terv ipar- fejlesztési alapjából a nyírbá­tori fejlesztési programnak megfelelően mintegy 30 mil­lió forint támogatást ad. A nyírbátori üzem fejlesztésé­hez a tanács elősegíti a szük­séges építőipari kapacitás biztosítását és figyelemmel kíséri a járulékos beruházás­ként jelentkező lakásépítések támogatását is. Mivel az átadás-átvétel év közben történik, ezért a vál­lalat első félévi nyereségének megfelelően a Csepel Motor­kerékpárgyár biztosítja a dolgozók nyereségrészesedésé- sének kifizetését. (L. B.) Nyíregyháza legmodernebb útján 4 Városszemlén az Északi nagykörút mentén A Rákóczi utcától a Kos­suth utcáig közel másfél ki­lométer hosszú Nyíregyháza majdani legszebb utcája, az Északi nagykörút. S ezt nem­csak a miskolci tervezők ál­lítják, így látnak már a nem is távoli jövőbe az építők, az útkészítők, az ott lakók és aE arra járók egyaránt. Kétszázmillió forintért Most még egyetlen, hatal­mas munkahely az egész te­rület, de a hasznos igyekezet szinte óráról órára produkál meglepetéseket. A házsorok nagy része már készen áll, s kétoldalt ékesítik a nagy ütemben épülő, két nyomtá- vos, tágas parkírozókkal öve­zett, kifli alakban helyet fog­laló úttestet. A két nyomsá- vot elválasztó majdani cöld- sávban nagyrészt még egye­netlen a föld, de a középről két oldalra kihajló, ostorhye- leken esténként nappali fé­nyességet áraszt már a hi­ganygőzlámpasor. Ha minden lakás elkészül, csak ezen a szakaszon jóval több, mint 700 lakást tarthat nyilván a statisztika. Három­ezer ember. Valóságos kis vá­ros, amely a járulékos és kap­csolódó létesítményekkel együtt több, mint 200 millió forintot emészt meg a jövő év végére. A lakásépítkezéseket tulajdonképpen 1957. kcnepén kezdték el itt, s ma már csak 232 van hátra, s ebből is csak Két nap aldtt megcsinálták a kunyhó vázát. Az erős, tar­tó bordázatot. Anyagot a fa­sorból vágtak ki és használ­tak fel. Ősrégi gyakorlat. A csőszök nem lehetnek a sza­bad ég alatt. Aztán apróbb gallyakkal borították be az ideiglenes szállást. S vár­ták a szalmát, hogy bezsup- polják a kunyhót, de valami ok miatt nem küldték azt a megbeszélt időre a tsz veze­tői. Tegnap délután erős nyári zápor érkezett. Az eső­kabát még mindig ott van kitéve száradni, a földbe szúrt villa nyelén. Szabó Péter és Pribék La­jos a két csősz, a rohodi Uj Élet Tsz határában. Dinnyét énznek. Jó néhány évtizede 57 marad jövőre. Már átad­tak egy óvodát. A körút és a Vasvári Pál utca sarkon készülő étterem októberben, s a nyolcvan gyerek részére épülő bölcsőde december kö­zepére épül fel. Távhő, hideg­meleg vízszolgáltatás min­den lakásban, a nagy útból kiágazó mellékutcák mentén parkok, játszóterek, garázsok épülnek. Augusztus 20-ra elkészül A körútra betévedt autó­sokra itt-ott még mérgesen int az aszfaltozást irányító munkavezető, félti a henger­lésre váró úttestet. De már egyre több a „seáraz” talaj, naponta 2—300 métert is ha­ladnak előre. Gál Imre fő­mérnök szerint augusztus 20- ra egy nyomsávot minden­képpen szabaddá tesznek a forgalom számára, de ha le­het mind a kettőt: a Rákóczi utcától a Kossuth utcáig. Pa­lotai István műszaki ellenőr sem hozza üresen az építők tarisznyáját; három épületet adtak át több hónappal a ha­táridő előtt. A durva aszfaltozással már elkészült úttesten Szabó György laboráns vert tanyát egy bonyolult külsejű mű­szerrel. Minőségi ellenőrzést végez, a réteg vízáteresztő ké­pességét vizsgálja. Eddig még nem volt hiba, az út meg­felel a követelményeknek. A voltak legények, most meg­őszült emberek, öregségi já­radék pénzt hord havonta la­kásukra a postás. Szabó Pé­ter nagy növésű, piros em­ber, Pribék Lajos barna, vé- konypénuű. Nem közös a dinnye, aminek őrzését bízták rájuk, háztáji használat. Családi igénylés a száz ölek. Július utolsó napjával kezdték a szolgálatot, s azt mondják, legreszkirosabb a határban a dinnye. Kész csa­Kossuth utca felőli szakasz végén még az alépítményen dolgoznak az építőipari vál­lalat emberei. A távhőveze- ték széles vasbetonárkai már elkészültek. Úgy szeretnék, hogy a Kossuth utca még hátralévő szakaszán augusz­tus 20-ra a csapadék- és szennyvízcsatornák is elké­szüljenek, s befedhessék a még ki sem ásott árkokat. Szorgos munkáskezek Az úttesten egy korszerű gép; szovjet gyártmányú asz- faltfinisher. Harminchat em­ber helyett dolgozik, a bille­nő platós tehergépkocsik alig gyűlik etetni. A „tápot” két aszfaltkeverő készíti elő szá­mára. Hengergépek, lakóko­csik, különböző rendeltetésű munkagépek, betonelemeket cipelő daruk, szállító jármű­vek és emberek mindenütt. A beavatatlan szemlélőnek ta­lán bábeli zűrzavarnak tűnő káoszból azonban már nap­ról napra gyorsuló ütemben bontakozik ki a környék nagyszerű panorámája, a város legszebb útjának egy­séges képe. Scép látvány. Kecses koc­kaházak, a hosszú, a körút hajlatához igazodó, lépcső- szerűen előkandikáló hosszú épülettömbök. Szépet, maradandót alkot­nak itt a szorgos munkáske­zek... Tóth Árpád lógató, mivel azonnal enni le­het. Különösen a kíváncsi gyerekekre kell vigyázni. S minden rész gazdája tudja milyenek és mennyije van. Kinn kell lenni éjjel-nappal De vasárnapokon is. Ebédet otthonról hoznak az asszo­nyok. A csőszök szolgálatukért megszabott fizetést kapnak. Minden száz öl utáni külön darab területért 30 forintot fizetnek. A szolgálat ideje — a Csőszök Jelentés az újjáépítési csata első nagy győzelméről Ahogy átlépünk a kisari Tisza-hídon, belecsöppenünk az újjáépítés anyagszállítási forgalmába. Ez ismerős, de mintha csendesebb lenne egy kissé. Lehet, hogy az áru többsége vagonokban megy? Ebéd Tarpáról A Kisari Községi Tanács változatlanul az új barakk- épületben működik. Siket Valéria, a tanácselnök-he­lyettes lánya éppen felolvas­sa a most gépelt megálla­podást, mely szerint ho­gyan működnek együtt a fe­lek a kisari vízmű megépíté­sében. Takács Ottóné, a MÉLYÉPTERV társadalmi munkása nevetve mondja, hogy alig tudják megrajzolni azt, amit Komló szocialista város Vízmű Vállalata berak a földbe. Kitűnő vízvezeték lesz, ősszel már isznak belő­le, a rajzok éppen csak, hogy elkészülnek addig, mire a víz is folyik belőle. Az egyik szobán új fel­irat: a Pest megyei KISZÖV építőirodája. Az eredetileg összedőlt 180 kisari lakás helyett ugyanis már 260-at kell újjáépíteni és a Pest megyei kisipariak ebből el­vállaltak 23 házat. Most ér­keztek 26 szakmunkással. Mikola fúrnia raktáros ép­pen belép az ablakon és jelenti Palásthy Katalin iro­davezetőnek, hogy az ebéd kész. A MÉLYÉPTERV és a KISZÖV embereit is kitűnő­en elszállásolták. Előbbiek szereztek 22 ételhordót, ab­ban hozzák Tarpáról a me­leg ételt. A KISZÖV-ösök még nem gondoltak ételhor­dóra, tehát gépkocsiba ülnek és mennek Tarpára ebédelni. Majd megszervezik másként. Fürjes Lajos kéki tanács­elnök többedmagával segít a hirtelen „táborfaluvá” nőtt Kisar igazgatásának intézé­sében. Most már tsz-elnök is van, az eddigi ideiglenest, a tarpai tsz volt főállattenyész­tőjét, végre megválasztot­ták. A lerombolt faluban nem kellett Tisza-parti köz­gyűlést tartani — mint Csengerben múlt csütörtökön —, jól jött az Ikarusz által épített csővázas r"’'+ár is, felépítés után, berakodás előtt. Napi jelentés: 146 ala­pozás, 81 fal, 34 tető kész. Láttuk boldogan rakosgatni kész tetőjük alatt a három hete még sátorban élő csa­ládokat. Nézik a falakat Fehérgyarmaton Széles La­jos tanácselnökkel beszélget­tünk. A falak nőnek, de ve­hagyományok szerint — Kis­asszony napig (szeptember 8-ig) tart. Tehát valamivel bővebb egyhónapi időre ezer- hatszázhatvanöt forintot kap­nak egyenként a csőszök. Szükség esetén, mivel egy- kétheti késéssel érik idén a dinnye, „ráhúznak” még esetleg egyheti szolgálatot, a megállapított fizetségért. Nem vittek ki magukkal kutyát. De mikor a kunyhót rendesen megépítik, ott lesz velük egy-egy hűséges eb. Hiszen az éjjel-nappali szol­gálat közben mégis kell pi­henni, aludni. A kút" ilyenkor külön őrséget tar­tanak. fasztalos) lük együtt az emberek ért­hető türelmetlensége is. Most nagyon fontos a még meglé­vő problémák intézése, az építés, anyagszállítás jó. ren. dezett tempója, mert bíráló szemmel figyelik. Bizony, vannak még személyes prob­lémák. Benézünk a Kaszi­nóba — a gyarmati nagy ét­termet most már úgy látszik, mindig így hívják a helybe­liek. Ember, ember hátán, ebédhez készülődnek. Egy munkás derékig meztelenül áll az asztalnál, de a fején méteres szalmakalap. Egy másik fiatalember hasig érő szakállal, fején kék sandá­val, a sapkán a svéd VOL- VO-cég feliratával. Mint egy vidám nemzetközi ifjúsági tábor, olyan az egész község. (A VOLVO-sapkás ember­ről elmondták. hogy napi 16—17 órát dolgozik.) Fehérgyarmaton még ál­lunk az Arany János utca előtt, ahol pár hete a sze­münk láttára süllyedt el egy dózer. Nos, ugyanezen a helyen, a fehérgyarmati Arany Já­nos utca 5. sz. alatt már áll­nak Kiss Ferenc téglagyári munkás új házának falai. A házigazda 19 éve dolgozik a pár száz méterre lévő tégla­gyárban (ennek ellenére na­gyon nehezen szerzett tég­lát). Kisiparossal építtet. Tóth Sándor pallérmester kö­rülbelül 28 ezret fog Kérni. Az OTP-hitelszámláján ed­dig anyagra egyszer 50 ez­ret, egyszer 20 ezret, egyszer tizet kért. Most kerül három­ezerbe a bádogos. Úgy gon­dolják, hogy a 130 ezerből kifutja a T 4-es épület, ók is segítettek. Az apa — nyugdíjas tsz-tag — siránko­zik: az volt a szép ház, amit ő épített. „De az összedűlt” — énekelnek a kisgyerekek játszva már az új konyhá­ban. A feleség mutatja a ki­fakult ruhákat. 20 ezer forin­tos ingókársegélyt kaptak. A közhangulat mérnökei Zsarolyánban meglepő utcák. Mindenütt bokréta a falakon. Itt találkoztunk utunkon másodszor azokkal a derék kommunistákkal, akik a megyei pártoízottság kérésére idejöttek segíteni. Nem tudjuk, Szűcs Ferencet, vagy Gergely Lászlót dicsér­jük jobban azért, amit róluk hallottunk. Egy tény: Zsaro­lyánban mintaszerűen folyik az újjáépítés. És ez nem­csak a 23. építőipari vállalat érdeme — az övé is —, ha­nem a falué mely egysége­sen, szervezetten, „kaláká­ban” végezte a bontást, épí­tést, a termelőszövetkezet munkaegységeiért. (68 fo­rint!) Az Uj Barázda 29-én tartotta bizakodó közgyűlé­sét. Kukoricát fognak törni még az idén. 16 lakás már tető alatt van. Volt olyan nap, hogy 651 fiatal segített az építőtáborból. Az első há­zat. soron kívül — Mikó Zol­tánnak építették fel, telje­sen. beköltözhetően, mintá­nak, csakhogy lássa a falu, hogy áll egy ház. Erre volt szükség — mondják szeré­nyen —, de érezhető, milyen türelmes politikai-társadalmi munka van e szavak mögött ebben a kis faluban, mely kezdetben kicsit magára hagyva érezte magát. Most már nem. De a türelmetlenséget csak itt. helyben lehet megérte­ni. Azt is, miért volt szük­ség egy ház — egyetlen ház — teljes megépítésére. Ugyanis csak a falak emel­kednek és a tetőt húzzák fel. A padlózat, vakolás, padlásfödém marad az esős időre. Az építők, amint el­jutottak a tetőig, odébbáli- nak egy telekkel és a mási­kat igyekeznek tető alá hoz­ni. Tehát nincs — és meg hetekig sem lesz — sok be­költözhető ház. Ezt viszont meg kell érte­ni. Helyesen csinálják. Egy felépített, tető alatti ház mar menedéket tud nyújtani a csa. Iádnak. Az őszi, nagy végső hajrában egy szobát és a konyhát „pucolják” be az építők. Gesztelyi Nagy Zoltán Miért most ? Valósággal vandál módon megskalpolják a szép, nagy, árnyat adó, levegőt frissítő fákat Nyíregyházán a Bethlen utcán. Ott hevernek száradtan, hervadva a szép koronaré­szek, ágak az utcán végig. Vajon miért? Arra hivatkoznak, hogy a villanyveze­tékben rövidzárlatot okoznak a fák. Igaz. Meg kell előzni a bajt. De a fákat is meg kell védeni. Jelenleg a kertészeti vál­lalat szakembereinek a felügyelete alatt végzik ezt a vandál pusztítást a TITÁSZ-szal közösen. De miért most? A TITÁSZ-nál ezt mondják: ha a város nem intézke­dik, akkor ezt a munkát a vállalatnak kel] elvégezni. A ker­tészeti vállalatnál a TITÁSZ-ra hivatkoznak. A városi ta­nács illetékes osztálya nem tud a dologról. Es ebből a fele­lősségtologatásból származik a kár, születnek az ilyen bosz- szantó intézkedések. Ez a késői fatrancsirozás nemcsak a fáknak rossz, hanem fáj a város lakóinak is. Különösen akkor, ha még azt is tud­ják, hogy mindezt hivatalos, illetékes szervek végzik, ők csinálják. Szerintünk a szakembereknek már februárban tudniuk kellett, hogy azok a fák elérik az idén a villany ve­FARKAS KÁLMÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents