Kelet-Magyarország, 1970. augusztus (30. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-07 / 184. szám
WW. sufuS+tus 7 KÉLÉT-MAÖYARÓRSZAG 5. oldal Uj lakónegyedek, peremrészek kulturális ellátásának gondjai A lakosság polgári védelmi felkészítése Sajnovics János országos (örzsparancsnok nyilatkozata A lakosságnak a polgári védelemmel összefüggő korszerű felkészítését biztosító oktatómunkáról, az ezzel kapcsolatos további tervekről, feladatokról adott tájékoztatást dr. Sajnovics János vezérőrnagy, a polgári védelem országos törzsparancsnoka. A törzsparancsnok elmondta: — Az általános polgári védelmi oktatásban összesen mintegy 5 millió lakos vesz részt — önkéntes alapon. A 15 órás tanfolyamokat — az úgynevezett alapozó foglalkozásokat — országszerte a Magvar Honvédelmi Szövetség szervezi, a polgári védelem illetékes területi parancsnokságaival együttműködve. Ez az oktatási rendszer 1970. december végéig marad érvényben. Az eddigi eredmények megteremtették az alapját annak, hogy a jövőben célratörőbben, differenciáltabban, korszerűbb formákban és módruerekkel folytassuk a felkészítést. Kőtelező oktatás — A lakosság további polgári védelmi felkészítését 1971 -_ tői a következőképpen szabályozzuk : A honvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően kötelező lesz a részvétel a polgári védelmi oktatásban minden polgári védelmi kötelezettség alatt álló lakos réfcére, férfiaknál 14-től 65, nőknél 14-től 60 éves korig. Az oktatásban messzemenően érvényesítjük azt az elvet, hogy az állam- apparátusban, az iparban-és^a mezőgazdaságban dolgozók arra kapjanak képzést, amire rendkívüli időszakban munkakörüknél fogva szükségük lehet a termelési, ai: igazgatási feladatok folyamatos ellátásához, s hogy az ismeret- anyag egyben önvédelmüket is szolgálja. A foglalkozásokat munkaidőn kívül, vagy a szakmai és munkavédelmi képzéssel együtt a hivatalok, vállalatok, ipari és mező- gazdasági üzemek vezétői szervezik. A felkészítés új rendszere — Mindenkit arra képezünk ki, amit esetleges háborús körülmények között ismernie kell, ami munkája végzéséhez nélkülözhetetlen. Mivel ez a felkészítés az egyéni érdeken túl egyértelműen állami érdek is, természetes, hogy kötelező jellegű. Az oktatás során nyújtott ismerétek háborús körülmények között az élet folytatásához, a túléléshez, az állam fennmaradásához elengedhetetlenek. — Az a tervünk, hogy 1975. végéig befejezzük a lakosság polgári védelmi felkészítését. Az ezt követő időkben nem tartjuk szükségesnek, hogy a lakosság szervezett polgári védelmi oktatásban részesüljön. ügy tervezzük, hogy a felkészítési időszak után, tehát 1976-tól a tömegkommunikációs eszközök (televízió, rádió, film) továbbá különböző kiadványok segítségével elevenítjük fel a mindenkor aktuális ismeretanyagot. Lényegében — és ez az állampolgárok számára nyilván megnyugtató— be akarjuk fejezni a vég nélküli oktatást. Ezzel összefüggésben szeretném megjegyezni, hogy az 1971-es évvel kezdődő 5 éves felkészítési időszak alatt, a lakosság összesen 10—30 órás kiképzésben vesz részt az államigazgatásban, a termelésben elfoglalt helyének, szerepének megfelelően. De nem 5 éven át, hanem úgy, hogy ha valaki például 1971-ben részt vett a 10 órás kiképzésben, felkészítését befejezettnek tekintjük és rá is érvényes sí: előzőekben tett megállapítás: 1976-tól már csak „emlékeztető” felkészítésben részesül. 4 Uj tankönyvek készülnek — Eddig a tájékoztató előadásokon a felolvasásos módszer volt a jellemző. Ezt a gyakorlatot a jövőben at: audiovizuális rendszer váltja fel. Uj . tankönyvek készülnek erre a célra, amelyek mesz- szemenően figyelembe veszik a differenciáltságból fakadó igényeket. Az oktatás szemléltetésére, hatékonyabbá tételére kiképzést segítő filmek készülnek, s ezeket a foglalkozásokon levetítik az érdekelt kategóriákba tartotok előtt. — Már dolgozunk a végrehajtást részletesen megszabó intézkedéseken, a differenciáltságot biztosító követelmény-programokon. Készülnek a kiképzés tematikái, s ezek alapján kezdenek hozzá hamarosan a tananyagok kidolgozásához, a különbctő szemléltetőeszközök elkészítéséhez, a követelményprogramokhoz kapcsolódó tervek összeállításához, amelyek évekre bontva foglalják magukba a tennivalókat. A megyeszékhely több mint 70 ezer lakója közül minden második az új lakónegyedekben, peremrészeken él. Egyformán szükséges gondoskodni a városhoz tartozó, de több kilométer»: eső peremrészekről, tanyákról és a két új lakónegyed kulturális ellátásáról. Nyíregyháza kulturális létesítmények dolgában mostoha helyzetben van: évek óta igény és terv az új művelődési kombinát megépítése, amely a távolabbi területek művelődési viszonyait is lényegesen javítaná. A jelen- k'-i művelődési létesítmények a peremrészeken és az új lakónegyedekben csak kis részben tudják kielégíteni a megnövekedett kulturális igényeket. Ságvári-telep, Borbányj Több mint 3 ezren laknak az egykori Fridmann-telepen, — új nevén — Ságvári-telep. Főként vasutas dolgozók, de számos faluról, a tanyavilágból beköltözött család vásárolt, épített itt házat. Ezen a részen van a rohamosan terjeszkedő gumigyár, az UNI- VERSIL telepe, a dohányfermentáló, a kertészeti vállalat. Hol művelődhetnek, szórakozhatnak a Ságvári-telep lakói? Egy művelődési terem, heti két alkalommal keskenyfilm- vetítés, egy jó forgalmat lebonyolító fiókkönyvtár — ezek alkotják a művelődési, szórakozási lehetőségeket. Kicsi és hiányosan felszerelt a művelődési ház, bár egy időben. tartalmas klubélet volt Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb partszabályozási munkája kezdődött meg a Balaton déli partján. A nyári időszakban — bár Siófok és Balatonvilágos között napjában több tízezren strandolnak — a kotrógépek folyamatosan és zavartalanul dolgoznak. A szabályozás része annak a programnak, amely szerint 40 kilométeres szakaszon szabályozzák a déli partot. Siófok és Balatonvilágos között 4 esztendő alatt 8 kilométeres szakaszon 150 méterrel beljebb viszik a partot. Ezzel mintegy 150 hekitt. A városi tanács művelődési osztálya emeletes klubkönyvtár építését tervezi 1973-ra. Az 5—7 milliós beruházás a közeljövőben kerül a felettes szervek elé, döntésre. Patinás peremrésze a városnak Borbánya. Körzetében a déli ipari övezet építkezései alakítják át a vidéket, a lakók életkörülményeit. Itt a borbányai művelődési terem tartogat alkalmi programokat a 3300 itt lakónak, az ifjúsági klubban rádió, lemezjátszó és magnó „társaságában” szórakozhatnak a fiatalok. Sajnos azonban jelenlegi állapotában csak 2—3 kilométeres gyaloglás után közelíthető meg a művelődé- . si terem. Sokan inkább autóbuszra ülnek és a belvárosban keresnek szórakozási lehetőséget. Sóstóhegy, Felsősima Sokkal kedvezőbbek a feltételek a másik: két peremrészen: Sóstóhegyen és Felsősimán. A sóstóhegyi Vörös Csillag Tsz vezetősége 1971. január 1-vel anyagilag is részt vállal a klubkönyvtár fenntartásában. Megüresedő helyiségeket is ad a művelődési háznak. Barkácsstták* kör, jó ifjúsági klub és égy fiókkönyvtár várja az érdek-- lődőket. A Vajda-bokorban 30 ezer forintos tanácsi támogatással a közeljövőben létesítenek klubkönyvtárat. A peremrészek közül Felsősima és környéke évek óta tartalmas művelődési programmal várja az ott lakókat. támyi szárazföldet nyernek a tó jelenlegi medréből. Valójában azonban nem vesznek el a Balatonból, csupán visszahódítják a 100 esztendővel ezelőtti partvonalat. A kotrással és a kőgát mögötti feltöltéssel homokos, lidósze- rfl partszakaszt alakítanak ki. A munka további előnye, hogy csökkenti a ví7 párolgási felületét, rövidíti a sekély vízterületet, de még elegendő helyet hagy a gyermekfürdő- zőknek. A tó szegélyéből nyert szárazföldi területet nem építik be; meghagyják közterületnek és létrehozzák a későbbi Balaton körüli kör- sétány első szakaszát. A klub, melyét Csértő Kálmán függetlenítétt népművelő vezet, háromszor nyerte el a kiváló címet. A környék kisebb tanyáinak kulturális gondozását — a városi tanács és a Ságvári Termelőszövetkezet anyagi támogatásával — mintaszerűen végzik. Felsősimán létesült az első tanyai múzeum, többek között a tirpák néphagyományok ösz- szegyűjtésén dolgoznak. A város tanyáinak ellátásából — könyv, film, ismeretterjesztő előadások — a művelődési autó havonta 12 helyen veszi ki a részét. Északi és déli lakónegyed A perémrészek, a szétszórt települések mellett komoly gondot okoz évek óta a város új lakónegyedeiben megfelelő művelődési lehetőségeket teremteni. Sajnos a lakóhá- cakkal, közművesítéssel, szolgáltatóhálózattal egyidőben nem épültek kulturális létesítményék sem az északi, sem a déli lakónegyedben. Az Északi Alközpontban az egyetlen — érdősori fiók- könyvtár — képviseli a kulturális létesítményt. 3500 új lakás épül fel a közeli években az Északiban, s ezekhez ígéretet kaptak a városi művelődési szervek: három helyiségből álló könyvtárt, olvasószobát bocsátanak az olvasók rendelkezésére. A 102 négyzetméteres könyvtáron kívül egy klubszoba is kilátásban van, de mindez még a következő években valósulhat meg. Ami ettől közelebbi; egy modern filmszínház, klubkönyvtár építése, melyre eddig a városi tanács félmillió forintot szavazott meg. Az idén kezdik az építkezést, 72- re fejezik be. Ide kiállítócsarnokot is terveznek. A déli lakónegyedben ia terveznek egy klubkönyvtárat, de még ez távolabbi, nincs elfogadva. Jelenleg a vasutas-szakszervezet művelődési háza fogadja a negyed lakóit, fiókkönyvtárral, — két szakkörrel — eszperantó, bélyeg, — s van egy több száz fős tagsággal rendelkező ifjúsági klub. Elsősorban a tánc kedvelői érzik itt jól magukat. A pillanatnyi kép, a peremrészeken, az új negyedekben meglehetősen problémás. 1—2 év múlva már jobb lesz, de a fejlődő város erősen igényli ezeken a részeken is a tervszerűbb, gondosabb kulturális ellátást. P. G, EZERVAGONOS HÜTŐHÁZ ÉPÜL BÉKÉSCSABÁN. Békéscsabán 1000 vagonos hűtőházat építenek. A 240 millió forintos létesítmény egyik részét 1970. december végén adja át rendeltetésének a Békés megyei Építőipari Vállalat. Képünkön: Az épülő acélvázas, úgynevezett szendvics-paneles hűtőház. (MTI fotó — Bajkor József felv.) Visszahódítják a Balatontól a 100 évvel ezelőtti partvonalat Szabó László — Sólyom József: Kémek a b A tiszt elmondta... Néhány hónappal előbb a német hajóstiszt egy New York-i bárban megismerkedett bizonyos Fritz Soehn- nal, egy idős amerikai némettel. akit a környéken csak Papa néven ismertek. Soehn tétovázás nélkül közölte a tengerésztiszttel, hogy a führert és hazáját kívánja szolgálni, s ezért akar vele kapcsolatot tartani. A későbbiek során a kocsmában át is adott a tengerésznek egy légcsavarmodellt. Közölte. hogy a kis légcsavar abból a gyárból származik, ahol ő üzemvezetőként dolgozik. — Otthon tudni fogják, mi ez... — mondta, s egyelőre többet nem volt hajlandó elárulni. Nos. ezt hozta el a hajóstiszt Rankennak, aki mérnök volt, de hiába vizsgálta a kis légcsavart, semmi különöset nem fedezett fel rajta. Elküldte Berlinbe a Luftwaffe, vagyis a légierők vezérkarához is, ám ott sem fedeztek fel különösebbet a csöppnyi propelleren. Ranken ennek ellenére azt javasolta a tengerésztisztnek, hogy tartsa az összeköttetést továbbra is a Papával, hátha egyéb értékes adatokat is tud szolgáltatni az amerikaiak felfedezéseiről. A tengerésztiszt három hét múlva ismét jelentkezett Rankennél, s ekkor két csomagot vett elő... — Hát most meg ml jót hozott? — kérdezte Ranken. A hajós elmondta, hogy Soehn révén megismerkedett egy Paul nevű amerikai né mettel, aki ugyanabban a gyárban dolgozik, ahol Pa, üzemvezető. Ez a gyár az úgynevezett Norden-gyár, s Paul az egyik futószalag főellenőre ő adta át a két csomagot, hangsúlyozva, hogy rendkívül értékesek. — És mennyit kért érte? — kérdezte Ranken. — Semmit! Pedig megkérdeztem tőle, hogy milyen díjazásra számít, és azt a kérdést is föltettem. hogy mennyiért szerezne be egyéb tervrajzokat, amelyek bennünket érdekelhetnének. Úgy tett, mintha dühös volna. Egyre csak azt hangoztatta, hogy amit csinál, azt kizárólag Németország érdekében teszi. Ranken régi róka volt az Abwehr szolgálatában, alaposan ismerte a kémkedés furfangjait, s ezért kissé fur- ■sának találta, hogy akad olyan ember, aki visszautasítja a pénzt. A kis csomagocskák tervrajzokat tartalmaztak, amelyek Ranken számára túl bonyolultak voltak ahhoz, hogy megfejthesse, így aztán ez a csomag is a német légügyi minisztériumhoz került, de ezúttal is az a válasz érkezett, hogy a rajzok nem tartalmaznak semmi különöset. A légierők vezérkara szerint az amerikai német ily módon akar pénzhez jutni... Ranken ekkor már nem elégedett meg ezzel a válasszal. mert sehogyan sem akarta elhinni, hogy akad egy ember, aki szolgálataiért nem kér pénzt, viszont értéktelen tervrajzokat ad át a náci hírszerző szolgálatnak. Az Abwehr éppen ezekben a hónapokban kezdett hozzá egyesült államokbeli kémhálózata kibővítéséhez, így Rankennak személyesen is találkoznia kellett Duques- ne-nel, és más amerikai ügynökeivel. Ezért úgy határozott, hogy átutazik az Egyesült Államokba és ennek során kivizsgálja a pénzt visz- szautasító ügynök esetét. Dr. Ranken a Bremer nevű hajón kelt át az Egyesült Államokba, és néhány nap múlva meg is érkezett New Yorkba. Az FBI — anélkül, hogy dr. Ranken ezt sejtette volna, — még partraszállás közben lefényképezte. Szállodába költözött, de aztán néhány nap múlva egy másik helyre hurcol- kodott, az Abwehr óvatossági rendszabályainak megfelelően. Amerikai tartózkodása idején szakadatlanul változtatta lakóhelyét. Közben találkozott Duquesne-nel, utasítást adott neki különböző szabotázscselekményekre, amelyeket csak akkor kell végrehajtaniuk, ha az USA hadba száll Németországgal. Rankennek sok dolga volt, így csak egy idő elteltével tudott kr molyabban foglalkozni a tervet ingyenesen átadó emberrel. Egy este elment abba a sörözőbe, ahová a Papa szokott járni, aki most is ott ült megszokott helyén. Ranken bemutatkozott neki, s azt mondta magó -J hogv i német hajóstiszt barátja. Beszélgetés közben óvatosan érdeklődni kezdett Paul iránt. — Nem ez az igazi neve! — válaszolta Papa. — Hermann Lángnak hívják, de ha komolyan érdekli, látogasson el hozzánk. Ranken örömmel fogadta a meghívást, és azonnal meg is beszéltek egy időpontot, másnap este hét órára. Ranken pontosan ott volt. Az idősebb ember köszöntötte, majd leültette vendégét, aztán egy sovány barna férfit vezetett be, aki szemüvege mögül jól szemügyre vette Ranken doktort. A Papa bemutatta őket egymásnak. Lang nem volt túlzottan bőbeszédű, sőt igen bizalmatlannak mutatkozott. Az Abwehr ügynökének az volt a benyomása, hogy egyszerű munkással áll szemben, aki csupán szaktudásának köszönheti, hogy a Norden- gyárban kinevezték termelési ellenőrré. Rövidesen arra is rá kellett jönnie, hogy Lang rendkívül vágyódik hatójába, Németországba. (Folytatjuk)
